Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-10-24 / 43. szám

1928. október 24. Független Budapest 7 Megint korlátozni akarják az éjszakai utcai árusítást. A fűszeresek újabb rohama szegény kis-exisztenciák ellen. özvegynek, vagy akár más ebnen bárkinek egyetlen engedélyt is adjanak 8 órán tüli utcai árusításra. Be­adványukban azt hangsúlyozták, hogy a közönség i most sem az üzletekben szerzi be szükségletét, hanem 8 órán túl a hadirokkantuk utcai standján vásárol. De sérelmezték az új rendszert azok az utcai árusok is, akik semmiféle hadi ,,kellékke “ nem rendelkeznek, és így kimaradtak a hosszabb záróra­engedélyből. Ezek szintén beadvánnyal fordultak most a tanácshoz és követelik, hogy kivétel nélkül mindenkinek, így az ő résziikre is engedjék meg az éjszakai árusítást. Egy másik csoport egyenesen a népjóléti minisz­terhez fordult panaszával. Ezek szintén hadirokkan­tuk, hadiözvegyek, de nem részesülnek . állami ellá­tásban. E miatt a fővárosi hatóságok nem is tekintet­ték őket „rendes“ hadirokkantuknak és hadiözve­gyeknek és megtagadták részükre az éjfélig való utcai árusítási engedély kiadását. Az érdekeltek- panaszára a népjóléti miniszter a napokban leírt a fővároshoz, közölte a tanáccsal, hogy minden hadirokkant és hadiözvegy akár állami segélyben részesül, akár nem, egyforma elbánás alá tartozik és ezért utasította a fővárost, hogy ezek részére — az állami ellátásban nem részesülő hadiözvegyek és hadirokkantak ré­szére — is adja meg az éjjeli utcai árusítási engedélyt. A tanács a fíiszcrkereskedők és a közönséges utcai árusok memorandumait felterjesztette a kereske­delmi miniszterhez döntés végett és most a minisz­tertől függ, megmarad-e egyáltalán az éjjeli utcai árusítás, vagy megszüník-e, vagy pedig a miniszter helyt ad a kisemberek panaszának és mindenki szá- I mára — a közönség érdekeit is figyelembe véve — I lehetővé teszi az éjjeli árusítást. A Magyar Építő r.-t. ellen felhozott csatornaépítkezési szabálytalansá­gok ügyében megindult a vizsgálat. Igjazak-e Buday Dezső vádjai. A főváros pénzügyi bizottságának egyik legutóbbi ülésén Buday Dezső bizottsági tag azt a bejelentést tette, hogy tudomása szerint a Magyar Építő Részvénytársaság által végzett csatornaépítkezési munkálatoknál nagyfokú sza­bálytalanságok történnek. Buday Dezső azzal vádolta a vállalatot, hogy a csatornaépítkezéseknél nem követi az előírásokat, nem hasznai megfelelő mennyiségű és minőségű cementet, a'mi könnyen katasztrofális következmé­nyekkel járhat. Az ülésen eílnöklő alpolgármester a feltűnést keltett bejelentés nyomán azonnal ígéretet tett, hogy a vizsgálatot nyomban a legszigorúbb for­mább n megindittutja s az eredményről jelentést tesz a bizottságnak. Közben a megtámadott, megvádolt vállalkozó cég a lapokban nyilatkozatot tett közzé (lapunk más helyén mi is közöljük), melyekben rágalomnak tiinteti iel a pénzügyi bizottságban elhangzottakat és kijelenti, hogy a főváros részére történő csatorna­építkezések az illetékes szakközegek állandó fel­ügyelete mellett, az előírások legmesszebbmenő be­tartásával folynak s a vállalat oly kitűnő munkát végez, hogy a hatóságok külön elismeréssel tüntet­ték ki. A vállalat egyúttal azt is bejelentette, hogy bűnvádi itton keres megtorlást azok ellen, akik hamis adatokkal a felszólalásra alkalmat adtak Buday Dezsőnek. A városházán azonban ennek ellenére megkezdődött a hivatalos vizsgálat ez ügyben. Molnár László műszaki főtanácsos, az út- és csatornaépítési ügyosztály helyettes vezetője és Antalffy Géza főjegyző megjelentek azokon az útvonalakon, ahol a Magyar Építő r.-t. jelenleg csa­tornákat épít és a helyszínen egész sor kihallgatást végeztek. A meglepetésszerű helyszíni vizsgálat során a munkásokat kihallgatták és vallomásukról jegyzőkönyvet vettek fel. Természetesen az eljárás ezzel még nem fejeződött be, mert az elkészült csa­tornákból mintákat is vesznek, hogy azok összetéte­lét vegyileg megvizsgálják. Előreláthatólag, c héten a vizsgálat befejeződik s arról jelentést tesznek a polgármesternek, aki viszont a törvényhatósági bi­zottságnak számol be a Magyar Építő r.-t. elleni vádak alaposságáról, vagy alaptalanságáról. A LÉGZŐSZERVEK BÁNTALMAINÁL ASTHMA EMPH1SEMA esetén biztos gyógyulást nyújt legtökéletesebb berendezésű inhaSatóriuma és pneumatikus kamrája. PALÁGYI GYULA R.-T. aiaÄB?S, BUDAPEST, VII., ANGOL-UTCA 33. SZÁM. I Iskolák, kórházak, internátusok, szállodák stb. teljes berendezése. Épület asztalosság. ItÖKE GYÖRGY ] ácsmester és fefőemelési vállalkozó I BUDAPEST, VI., HUNGÁRIA-KÖR ÚT 79. SZÁM. i Telefon: Lipót 975—62. Pach János famegmunkáló telepe Budapest, III-, Filatorigát 6390., a pályaudvar mellett Telefon : Alt. 624—39. Szeníessy Mihály kárpitosáru gyára 1 Budapest, IX., Márton-utca 9. Telefon: J. 373~92­ÉPÜLETASZTALOS MUNKÁK j ajtók, ablakok, kapuk, kirakatok, üzletberendezések, lakás és irodaberendezések gyártása I. rendű szolid kivitelben HENCZ KÁLMÁN asz“°íru IX., Erkel-u. 17. Alapítási év 1909. — Telefon: lózsef 359—73. ÉPULETFA ÉS HAJÓPALLÓ Guttmann és Székely fakereskedőknél j BUDAPEST, X. KERÜLET, SZÁLLÁS-UTCA 2-4. jKOZMAPAL ácsmester I BU I^API-iST. vaa.. ÖV-UTCA 183. SZÁM. FEHÉR IíÁSZIíÓ fakereskedő | Budapest, X., Kerepesi-út 25. Telefon: J. 310—60. NEUMANN ÉS TÁRSA fatelítö és íaburkolati vállalat Városi iroda: Budapest, IV., Múzeum-kőrút 27. Tel.: J. 361-59. Gyártelep és gyári iroda : VII., Egresi-út 34. Telefon: J. 392-70. TASY~JOZSEF épület-, Unitor-, portál- és I»oItbei*en«lcző asztalosüzcme Budapest, VII., Öv-utca 200. szám. Saját telepén. Hikker Gyula Réz-, vasbutor-, sodronyágyöetst gyára, Szálloda, kórház és penzió teljes berendezések. Budapest, ¥115., Holló- utca 3. szám. Mintarakfár: VII., Dohány-utca és Károly körút sarok. TELEFON : Gyár: József 424 — 12. Mintaraktár: József 301 97. DRÓTFONAT A LEGJOBB KERSTÉSANyAG. KÖLLERICHM™ BUDAPEST.IV.FERENC- JÓZSEF KAKR 21. BÚTORHUEL ÚJ ALAPON készpénzárban 18 havi részletfizetésre. Ezen rendkívüli fizetési kedvezményt vidéki vevőknek is megadom Sándor Ignác bútoráruháza, Budapest, VI., Dessewffy-ufca J8—20. szám, Vilmos császár-út és Nagvmező-utca között (saját házában), 2 es és 10-es számú villamos megálló. Az utcai árusítás rendje széles körökben nagy elé­gedetlenséget vájt ki. Nemcsak az érdekeltek, a sze­gény utcai gyümölcs- és cukorkaárusok panaszkod­nak a hatósági intézkedés miatt, amely kenyérkere­setüktől fosztja meg őket, hanem a közönség is zúgo­lódik, inert este S óra után az utcán nem lehet sem gyümölcsöt, sem más szükségleti cikket vásárolni. Az utcai árusítás körül már régóta folyik a harc, melyben a fűszerkefeskedők a támadók. A (fűszer- és élelniiszerkereskedok ugyanis nagy kortkurrenciát látnak az elszaporodott utcai élelmiszerkereskedelemben és számtalanszor követelték az utcai árusítás teljes betiltását. Ez év nyarán a kereskedelmi miniszter utasítására a tanács revízió alá vette az utcai árusító engedélyeket, az engedélyek számát mintegy egy- harmadára csökkentette és este S órában állapította meg az élelmiszerek utcai árusításának záróráját. kz egyet jelenteti nem csupán az árusok tönkretéte­lével, de á közönség érdekeinek teljesen figyelmen kívül hagyásával, ami B. Virágh Géza fővárosi bizottsági tagot arra indította, hogy interpelláljon a közgyűlésen. . Erre újabb revíziót hajlottak végre és a népjóléti miniszter hozzájárulásával a hadirokkantaknak, hadiözvegyeknek és hadi­árváknak kivételesen engedélyt adtak éjjel 12 óráig való utcai árusításra. Ezeket a hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat hatósági táblákkal látták el, hogy az ellenőrző köze­gek előtt igazolhassák az éjfélig való árusítás jogos­ságát. De ezzel még nem ért véget a harc. A fűszer- kereskedők ezt is sérelmezték és tiltakozásukat jelentették be, hogy akár hadirokkantnak, hadi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom