Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-19 / 38. szám
4 Független Budapest 1928. szeptember j 9. | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul vii:;goh&'.Vio. Átcsoportulások, kiválások és új pártalakulás a kulisszák mögött Friedrich István kilép a Wolff-pártból és liberális ellenzéki pártot alakít. — Elégedetlen demokraták és pártonkíviiliek tömörülése. A városi politika színterén a helyzet teljesen változatlan. A fővárosi törvény tervezetének a pártokkal való megbeszélése végérvényesen a jövő év első felére halasztódott. Ezzel együtt a községi választások időpontja is kikerült a szorosan vett aktualitások köréből. Scitovszky Béla belügyminiszter a parlament őszi űlésszakaszának legelején benyújtja a most lejáró fővárosi mandátumok féléves meghosszabbításáról szóló törvényt s ezek a mandátumok akkor vesztik hatályukat, mikor az egész törvényhatósági bizottság feloszlatására kerül sor. A politikai pártok nagy próba- mérkőzése tehát elmarad s a kétszeri választás helyett csak a jövő év nyarán vonulhat az urnák elé a főváros népe. Ugyanerre az időre marad az általános tisztújítás is, mely a városháza életében igen jelentős változásokat fog maga után vonni. A választásokat megelőzően a közgyűlési pártok sorában újabb átcsoportulásokról, kilépésekről, új pártalakulásokról suttognak. Sokan tudni vélik, hogy Friedrich István és szép Számú híve még az őszi közgyűlési kampányban kiválik a Wolff-pártból s különálló liberális irányzatú alakulásból tömörül. A demokratáknál sem szilárd a front s több demokrata politikus néhány páirtonkivülivel akar új pártot összekovácsolni. Mindez annak a következménye, hogy a választott bizottsági tagsági helyek csökkentésének hírére az új jelölő listákból sok név fog kimaradni, mert a pártok csak legmegbízhatóbb híveiknek juttatnak majd helyet a szűk listában. Ezek, akiket a kimaradás veszélye fenyeget, úgy akarnak segíteni reménytelen helyzetükön, hogy új pártcsoportokat kreálnak. A végén több lesz a párt, mint ahány bizottsági tag ül be az eljövendő közgyűlésbe. A Garay-tér rendezéséhez nem járul hozzá a belügyminiszter. Parkírozni akarja a Garai-teret, a piacot pedig a régi tervnek megfelelően a Lóversenytérre kívánja kihelyezni. A független Budapest egyik legutóbbi számában reklamáltuk, hogy a belügyminiszter még mindig nem hagyta jóvá a piacok modernizálásáról szóló közgyűlési határozatot és ezért a piacokkal kapcsolatos nagyszabású beruházások nem kezdődhetnek mesg|. A jóváhagyás még most is késik és így nem lehet a fővárost okoillni azért, ha a közmunkák kiadása ezen a téren halasztást szenved. Most azután a piaci ügyekkel kapcsolatban olyan hír érkezett a városházára, hogy a belügyminiszter rövidesen le- küldi a beruházások jóváhagyását, de a terveken lényeges változásokat eszközölt. így többek között a Garai-téri piac kérdésében nem járult hozzá a miniszter a közgyűlés határozatainak végrehajtásához. Mint ismeretes, hosszú ideig húzódott a Garai-téri piac sorsának megoldása. Eredetileg a régi Lóversenytérre akarták kihelyezni a piacot, ahol vásár- csarnokot építtettek volna, míg a Garai-térre parkot terveztek. A piaci árusok és a környékbeli kereskedők tiltakoztak az ellen, hogy lakatlan területre telepítsék át őket s ezzel megbénítsák a Garai-tér környékének forgalmát is. Az ottani lakosság is akcióba lépett a piac kitelepítése ellen, mire a tanács olyan megoldást keresett, mely mellett a piac vagy a csarnok a Garai-tér közeiében maradhat. így merült fel az a terv, hogy a Garai-tér egyik oldalán levő bérházcsoportot kisajátítják s annak helyén építik fell a vásárcsarnokot. Anyagi okok miatt ez az elgondolás is meghiúsult. Végiül mégis az érdekeltek álláspontja győzött s a főváros úgy határozott, hogy a piacot a Garai-téren hagyja s a modernizálást úgy oldja meg, hogy a teret alápincézi, felette pedig egységes típusú árubodésoro- kat építtet. Ezt a megoldást fogadta el a közgyűlés is. Közbelépett azonban a Közmunkatanács, amely azt követelte, hogy a Garai-teret parkozzák, létesítsenek rajta gyermekjátszóteret s engedjenek szabad levegőt a zsúfoltan összeépített városrészbe. Ugy- látszik a belügyminiszter is ezen a nézeten van, mert a városházára érkezett hírek szerint a miniszter nem hagyja jóvá a Garai-téri piac újjáépítését, hanem maga is azt követeli, hogy a Garai-teret parkozzák, az élelmiszerkereskedelmet pedig helyezzék át a régi Lóversenytéren létesítendő vásárcsarnokba. Ha ez a hír megfelel a valóságnak, a Garai-téri piac problémája még egyáltalán nem tekinthető elintézetnek s e körül még sok vita és bonyodalom várható az exisztenciá.jakban veszélyeztetett árusok és kereskedők részéről. Kelenföldről fogják táplálni a BESZKÁRT egész hálózatát Az elektrotechnika nagyszerű diadala a kelenföldi áramfejlesztő telep. — Sipőcz polgármester, a pénzügyi és világítási bizottság tagjai és az újságírók látogatása a centráléban. Az elmúlt évek során a közgyűlések napirendjén 1 sokszor olvashattuk Borvendég tanácsnok előter- I jesztéseit a kelenföldi áramfejlesztő telep költség- szükségleteiről. A közgyűlés mindenkor megszavazta a kért összeget és a kelenföldi telep folyton épült, bővült és ma már látványosságszámba menő büszkesége a magyar fővárosnak. A világítási ügyek legfőbb intézője Buzáith János alpolgármester és kitűnő munkatársa, Borvendég Ferenc tanácsnok, hétfőn délelőtt mutatták be az elektrotechnika legmodernebb eszközeivel felszerelt új intézményeket Sipőcz Jenő polgármesternek, a pénzügyi és világítási bizottság tagjainak és a sajtó képviselőinek. Deutsch Lajos vezérigazgatóval az élén, az: Elektromos Művek egész vezérkara felvonult, hogy szakszerű tájékoztatással szolgáljon a megjelenteknek, akik elragadtatva szemlélték mindazt a sok látnivalót, ami eléjük tárult. Mindenekelőtt a központi városház udvarán levő transzformátor-állomás volt az útirány. Kívülről múzeumnak vagy könyvtárnak vélné az ember a nagyablakos, ízléses épületet, amelynek tiszta, fehérségtől csillogó termében zakatolva dübörögnek a hatalmas dinamógépek. Az új állomásnak az a hivatása, hogy a Belvárost, a világításhoz szükséges 180—190 voltra legyengített árammal kiszolgálja. A perifériákon levő áramejlesztők ugyanis irtózatos erejű, 10—30,000 volt feszültségű áramot produkálnak ami elégséges volna például a Gellérthegy elvontatásához, de kissé sok a fémszálas izzókörték világítására. A belvárosi állomás tökéletes -mintaképe a legmodernebb transzformátor-telepnek, amelyik most naponta 3,000 kilovaltot továbbit, de szükség esetén 4,500 kilovattig fokozható a teljesítőképessége. Magasan az emeleten és mélyen a sfcuterrénban, finom műszerek és kapcsolók százai sorakoznak egymás mellé, precíz mérőkészülékek mutatják minden másodpercben a fogyasztás változatait. A belvárosi állomás azonban minden nagyszerűsége dacára csak egy miniatűr mintája unnak a szédületes arányú centrálé- telepnek, ami Kelenföldnek fogja megszerezni a hírnév ct és dicsőséget. Az autóbuszok hosszú sora szállította Kelenföldre a városatyákat és az újságírókat. A Nádorkert szomszédságában, szemben a Duna téli kikötőjének víztükrével, hatalmas épülettömbök tűnnek elő. Annak idején 8 holdnyi területet szántak a kelenföldi telep céljaira és valóban művészet volt a «ok épületet, a hozzátartozó segédépületekkel ilyen célszerűen felsorakoztatni. A főépületen kivid, hatalmas műhelyépület alkotja a telep központját, kétoldalt két szivattyútelep, szélesen húzódó kazánház, számos transzformátor-állomás, csinos kivi' ü tisztviselői lakóház, továbbá portásház és mérlegház sorakoznak egymás mellett. Amit a villamosság a maga szédületesen rohanó fejlődése során produkálni tudott, a legmodernebb és legtökéletesebb gépek, berendezések és műszerek kerültek itt alkalmazásba. A szuterrén kábel-celláiból 24 darab, egyenkint 10,000 voltos kábel fut széjjel a főváros minden részében elhelyezett alállomásokhoz. Micsoda erők működhetnek itt, hogy naponta 400,000 kilovatt áramot termelnek, sőt ha az építkezések befejeződnek, évente 100 millió kilovatt lesz a produkció, és Kelenföldről fogják táplálni a Beszkárt. egész hálózatát is. 10 gépóriás úgy szivattyúzza a Dunából a vizet, hogy a szűrőmedencéken homokmentesen kerül be a kazánba, onnan a szivattyú lehűtve küldi vissza a víztömeget a Dunába és ismét fel a kazánok gyomrába. A méreteket jellemzi, hogy öt szivattyú hat óra leforgása alatt több vízmennyiségei forgalmaz, mint amennyi Budapest népének egynapi vízfogyasztása. Mélyen a föld alatt aknák, alagutak és betonárkok húzódnak keresztül-kasul, fent az épületek emeletein pedig műhelyek, laboratóriumok, kísérleti termek és tervező-irodák váltakoznak. Számolni kell a fogyasztás növekedésével és ezért már most építik a 30,000 voltos transzformátorállomást, amelynek révén Budapesten túlra, messze távolságokra is el lehet majd küldeni a kelenföldi áramot. Bent a nagy műhelyteremben imponáló gőggel terpeszkedik a kelenföldi centrálé büszkesége: a 35,000 lóerős turbina, amelyikből két kolosszus áll rendelkezésre. Budapestnek körülbelül 7—8 áramfejlesztő telepe van, amelyek állandóan üzemben vannak: mindezeket leállíthatják. mert ez a két gépszörnyeteg, ha egy fogantyúnyomásra működésbe jön, egymagában ellátja az egész főváros szükségletét. A gépkonstrukció művészete mutatkozik meg mindenütt. A kazánok földalatti utcájában például hűvös van, holott pokolnak kellene lenni. A kelenföldi telepen egyetlenegy kalóriát sem hagynak veszendőbe menni. Gépek szórják egyenletesen a szenet, gépek, amelyek már a szénnel telt vagonokból viszik, szállítják a fűtőanyagot a kazánok nyílásáig. Éppen ezért hiába keresnénk itt félmeztelen fűtőlegényeket, mindezt elintézi a gép. A kazánok tömegére néhány munkás felügyel csupán és a hőfok állását pontosan megmutatják a jelzőkészülékek. A telep napi szükséglete 40 vaggon szén, am az udvaron hatalmas szénhegy meredezik a magasba: ezer vaggon tartalékszén. Miután mindent a gepek csinálnak, a telep szolgálatát mindössze száz munkás látja el. A huszadik század csodája: a Gép uralkodik itt köröskörül, a géb, amelynek minden egyes darabja a magyar ipar műhelyeiből került ki. Mindnyájan, akik kint voltunk a kelenföldi telep premierjén, elégtétellel állapíthatták meg, hogy a főváros'büszke lehet legújabb alkotására: a kelenföldi áramfejlesztő telepre. A legjobb magyar folytonégő kályha KALOR PERPETUUM Budapest-Salflétarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. (HIRSCH ÉS FRANK) Budapest, Aréna-út 128. Telefon: Aut. 100-20,100-28,100-29. Városi raktár: V., Kálmán-utca 15. - Telefon: L. 988 25. - Házszámra II gyein!! Kapható minden jobb vaskei eskcdisbtn is. ~pT~ A 71/f A 7 ) A mozgóképszínház-A" mim Dohány-utca. 42 Telefon : József 440-27. Fricsay 30 tBgú zenekar! Elsőrendű műsor min
