Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-09-19 / 38. szám
Független Budapest 1928. szepfember 19. Hőforrások után kutat a főváros. Pávai Vájná Gábor teológust megbízta a tanács a Széchenyi-fürdő mellett való forráskutatással. — 1,000 méter mélységben 75 fokos hőforrások találhatók. Mit mond Édes Endre tanácsnok, a városgazdasági ügyosztály vezetője? A városházán minden irányban megindult a nagv takarékossági akció. Ez a takarékosság legtöbbször 'abban nyilvánul meg, hogy megvonják az apróbb szükségleteket s a végén kétszerannyit költenek valamilyen kevésbbé szükséges, de befolyásos oldalról támogatott célra. Most is így történik. A költség- vetésből egymásután törlik a fontos beruházásokat, és ugyanakkor 70,000 pengőért csipkegyüjteményt akar a tanács vásárolni. De azért akad komoly kísérlet is a takaréMár régebben szó volt arról, hogy a főváros alatt elfekvő melegforrások hőenergiáit fűtési célokra kellene felhasználni. Annak idején Becsey Antal volt az, aki a hőforrások feltárását forszírozta. A komoly szakvéleményekre a főváros is felfigyelt és a Gellért-hegy körül hozzá is fogtak a kútfúrásokhoz. Sajnos,' az itteni eredmény nem felelt meg a várakozásnak. Most azután a Széchenyi-fürdő mellett fognak egy hatalmas artézi-kútat fúrni s remélik, hogy a feltáruló hőforrás olyan nagy energiát fog szolgáltatni, amelynek segítségével a Széchenyi- fürdő üzemének egész fűtőszükségletét fedezni tudják. Édes Endre tanácsnok erre vonatkozóan a következőket mondotta munkatársunknak: — Már régebben szó volt arról; hogy a fővárosi fürdők üzemköltségének csökkentése végett ezentúl természetes meleget fogunk felhasználni. Megállapítást nyert, hogy a főváros alatt, — különösen gyógyfürdőink közelében — olyan nagy hőfokú forrásaink vannak, amelyek nagy üzemeket kévések ellátni főenergiával. A főváros tehát ezt a természetes és ingyenes melegforrást akarja a maga javára hasznosítani. A legutóbbi tanácsülésen foglalkoztunk ezzel a kérdéssel s elhatároztuk, hogy felkérjük Pávai Vájná Gábor bányafőtanácsos, főgeológust, vizsgálja meg még egyszer a Széchenyi-fürdő alatt elhúzódó talajréteget és mondjon szakvéleményt, milyen mélységben akadhatunk olyan hőforrásokra, amelyek a fürdőüzem melegszükségletét fedezni tudják. Az eddigiek szerint ugyanis 970—7,000 méter mélységben találhatók ezek a hőforrások, melyek 75 fokos vizet~ tartalmaznak. Attól nem kell tartani, hogy a források vize elégtelen, miután még az a kút is el tudná látni a fűtővíz-sziikségletet, amely most szolgáltatja a fürdő gyógyvízét. Csupán elővigyázatosságból fúrunk egy újabb kutat. Ha ugyanis a mostan használt forrásból vennék igénybe a még szükséges energiát, úgy a kutat ki kellene bővíteni, új csőhálózatot kellene lefektetni, ami az üzem folytonosságát zavarná, sőt az is megtörténhetik, hogy a kút a bővítéskor beomlik s a vízforrások eldugulnak. Ilyen kozkázatnak fürdőt nem lehet kitenni, s ezért határozta cl a tanács, hogy inkább nagyobb költséggel új kút túrásához kezd. Ha az új forrást feltárjuk, a Széchenyi-fürdő egész fűtési és meleg-energiáját ebből a természeti erőből fedezzük. Egy gramm szénre sem lesz szükség, ami által anyagban és munkabérben évi 740 milliót takaríthatunk meg, — Hasonló kísérletezések folynak a Gellért- fürdő melegszükségletének ellátására is. Az eddig feltárt források ugyan csak 45 fokos vizet adnak, de reméljük, hogy ennél melegebb forrásokra is fogunk bukkanni. Édes Endre. kosságra. A világítási üzemek nem szállítják le a díjakat. Az.jelektromosművek és gépművek jövő évi költségvetése. Le kell-e szállítani a villany és gáz árát? Ereky Károly nyilatkozik a közszolgáltatások árának leszállításáról. f A nagyüzemek költségvetéseit tárgyaló világítási üzemi bizottság ülését keddről csütörtökre halasztották. Csütörtökön, délután kerül a kritika bonckése alá az elektromos- és a gázmüvek jövő évi költségelőirányzata. A napilapok hasábjain már elhangzottak ,a súlyos támadások a két nagy üzem ellen, mindenütt kifogásolták, hogy a nagy tartalékolások mellett az üzemek nem számolnak a polgárság teherviselő képességével s nem sietnek az egységárak leszállítására. Tény, hogy a főváros két legnagyobb üzeme, a gáz- és az elektromosművek nagy nyereséggel működnek s bevételük nagy részét invesztíciókra, tartalékolásokra fordítják. Ugyanez ismétlődik meg a jövő évi költségvetésben is. Az elektromosmüvek 43.713.000 pengő bevételre számítanak, közel 5 millióval többre, mint a múlt évben. Kimutatott tiszta feleslegük azonban csak 4,220,000 pengő, 86,000! pengővel több az idei feleslegnél. Hogy az üzem nyeresége nemcsak ez a 4,220,000 pengő, az kitűnik abból, hogy az üzemi kiadások, munkabérek és igazgatási költségek összesen csak 25 millió pengőt tesznek ki, míg a fennmaradó, közel 19 millió pengőt különféle címeken számolják el. Tartalékalapokra például 4 millió pengőt, kölcsön- törlesztésre 5,775,000 pengőt, közvilágításra 2,220,000 pengőt, különféle vegyes címekre 1,577,000, renume- rációkra 830,000 és külön munkákra, jutalmakra 74.000 pengőt vesznek fel. Az elektromosművek jelentősen növelték személyzetüket, ami hozzájárul a kiadások emelkedéséhez. Jövő évben 211 millió kilowattóra áramtermelést irányoztak elő. A közvilágítás fejlesztésére több mint egy milliót fordítanak. A gázművek előirányzata nagyjában a tavalyi keretek között mozog, csupán 3‘5 milliós többlételtérés van úgy a bevételek, mint a kiadások oldalán. Az üzem 27\5 milliós bevétele mellett 3-5 milliót fordít kölcsöntörlesztésre, 80 ezer pengőt önbiztosítási alapra, 20,000 pengőt jutalmakra. A gázművek 90 miilió köbméter gáz termelését irányozták elő. Miután a napisajtó a költségvetést részletesen ismertette, ezeknek az adatoknak megismétlésébe nem bocsátkozunk. Megkérdeztük ellenben Ereky Károlyt, a világítási üzemi bizottság tagját milyennek találja a két nagy üzem költségvetését. Ereky Károly ezeket mondotta munkatársunknak: A világítási üzemi bizottság ülésén nagy felszólalásra készülők s ezért most nem bocsátkozom a szóbanlevő költségvetések részletes bírálatába. Annyit mondhatok, hogy a költségvetés mostani formáját sokkal megfelelőbbnek, sokkal áttekinthetőbbnek tartom s ezen az alapon könnyebb a tételek elbírálása is. Ami az üzemek beruházásait, tartalékolásait s az egységárak mai nívóját illeti, erről a kérdésről sokat lehet vitatkozni.- Folyton azt hallom, hogy le kell szállítani a közszolgáltatások díjait, enyhíteni kell a közönség terheit s az olcsósiáigi hullámot éppen itt, a hatósági szolgáltatásoknál kell elindítani. De ugyanezek az ajkak folyton azt is sürgetik, hogy minél nagyobb közmunkákat kell végezni, minél több hatósági munkaalkalmat kell teremteni. Már pedig, ha a főváros üzemei önköltségi áron adják szolgáltatásaikat, nem tartalékolnak bevételeikből, akkor a főváros nem lesz abban a helyzetben, hogy munkát adjon polgárainak s nagy beruházásokat végezzen. Látjuk, hogy egyik évről a másikra 200 millióról 250 millióra emelkedett a fővdfos szükséglete, kérdés tehát, miből teremtsék elő ezeket az óriási összegeket, ha nem az adókból és az üzemek jövedelméből. DIAL? »Kérem költségmentes bérleti ajánlatukat SI&NDARD-rendszerű kombinált telefonberendezésre.« TELEFONKERESKEDELMI R.-T. Budapest, V., vaci-üt 4 Telelem ki 109 - 28 és Am. 154— TO. MARTOS ÉS DEMÉNY szerszámUülönlegességek, szerszámgépek, műszaki áruk Budapest, V., Zoltán-utca 6. TELEFON : írod?: Teréz 244 -38. Raktár: Teréz 245 -78. Mindenekelőtt tehát azt kell eldönteni, hogy hajtson-e végre beruházásokat a főváros vagy szállitsa-c le adóit és szolgáltatásainak árait. E két eventualitás között kell választani, mert a kettőt együtt egy időben keresztülvinni nem lehet. Milyen helyzetet teremtett a főváros részére a jövedéki kihágási rendelet? A tanács határozata a rendelet életbelépése folytán. A fővárosi közegek sem a nyomozásban, sem a vizsgálatban részt nem vehetnek. A pénzügyminiszter által kiadott jövedéki kihágási rendelet állandó izgalomban tartja a közvéleményt. Minthogy a rendeletet az érdekeltségek erőteljes akciója ellenére sem sikerült visszavonatni, a főváros tanácsa is szükségesnek látta, hogy a községi adóügyi igazgatás szempontjából vizsgálat tárgyává tegye a rendelet folytán kialakult helyzetet és ahhoz képest tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Ennek Apján a legutóbbi tanácsülés a következő határozatot hozta. A pénzügyminiszteri rendelet alapján megállapítja a tanács, hogy a főváros területén elkövetett jövedéki kihágás esetén a nyomozás és vizsgálat meg- ejtése, valamint a vádhatóság képviselete a pénzügyigazgatóságot, illetve a fővámigazigiatóságot illeti meg s a főváros közegei csak a feljelentésre vannak jogosítva és kötelezve. Természetesen a városi fogyasztási adóknál előforduló jövedéki kihágásoknál a tettenérő és a feflljelentést végző városi közegek mint tettenérők járnak el. Az állami egyenes adóknál és a kereseti adónál, ha a fővárosi közegek jövedéki kihágást fedeznek fel, kötelesek ezt azonnal írásos feljelentésben a pénzügyigazgatóság tudomására hozni. Az állami határvám tárgyát képező jövedékeknél ugyanilyen eseteket a fővámigazgatóságnál kell bejelenteni. Ha valamely városi közeg tudomására jut az állami fogyasztási adó vagy az állami egyedárusítás tárgyát képező valamely jövedék megcsonkítása, ezt szintén a •pénzügyigazgatóságnál kell feljelenteni. A csempészési ügyek a pénzügyőrségi, rendőrségi vagy folyamőrségi közeg tudomására adandók, hogy a tettest azonnal fel lehessen tartóztatni. A fővárosi közegek azonban sem a nyomozásban, sem a vizsgálatban részt nem vehetnek, tanukat ki nem hallgathatnak, könyveket át néni vizsgálhatnak s a feljelentésben is csak azt közölhetik, ami az esettel kapcsolatban közvetlenül tudomásukra jutott. Ha a kihágás a városi fogyasztási adók megcsonkítására történik, úgy a városi közegek kötelesek előbb a terheltet megkérdezni, hajlandó-e az adót, valamint a bírság biztosítása fejében az adó nyolcszoros összegét letétbe helyezni. Ha a fél ezt teljesíti, úgy az eljárást be kell szüntetni és a kihágás tárgyát képező cikket neki vissza kell1 adni. A bírság biztosítására letett összeg semmiesetre sein lehet kevesébb az adó nyolcszorosánál. Csempészés esetén, ha a fél nem fizeti le a nyolcszoros biztosítékot, az árucikket el kell kobozni s a szállítóeszközt, fogatot, autót is őrizetbe kell helyezni. A főváros ezeket a cikkeket és tárgyakat azután elárverezi, i Felhívta a tanács a tiszti ügyészséget, hogy tegyen arra javaslatot, hogy a ma fennálló jogszabályok alapján melyek azok a fővárost megillető és közadók módjára behajtandó köztartozások a fogyasztási adókon kívül, amelyeknek áthágása esetén jövedéki büntető eljárásnak van helye.
