Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-20 / 25. szám

1928. junius 20. Független Budapest 7 Van-e lakásprobléma Budapesten ? A lakaskérdés egész Európában a legnagyobb problé­mák közé tartozik. — Hogy ál! a külföld a lakás­kérdéssel. A lakásügyi bizottság pénteken este nagyon neki- gyürkőzött; fontos, nagy problémát akart megoldani vagy agyonütni. Ügy volt' ■ ugyanis a dolog, hogy egyesek tényleg meg akarják azt a problémát oldani, egyesek meg agyon szeretnék ütni. Annyira ezt sze­retnék, hogy egy Epük a lakásügyi bizottság pénteki ülésén azzal állott ki, hogy nincs is ilyen probléma. A probléma: a lakásínség, amely azonban mellé­kesen megteremtett egy másik problémát is: a lakbérek kérdését. A lakbérkérdésben a probléma ez: egyfelől itt van a munkabérek és az építőanyagok magas ára folytán a drága vagy legalább is a békebelinél drágább, sok esetben jóval drágább építkezés és ennek folytán a most épült vagy épülő házakban még d békebeli ház­béreket is tetemesen meghaladó házbérkövetelés, másfelől pedig itt van a kereseti lehetőségek lecsök- kenésc, sőt már lecsökkentsége folytán az, hogy az emberek — lakók is, kereskedők is — kép­telenek még a régi, békeparításon álló béreket is1 megfizetni. Ezt a két adottságot kiegyenlíteni — ez az a probléma, mely a lakbér tekintetében adódik és minél előbb, minél, sürgősebben megoldásra vár. A szociálpolitikai ügyosztály, karöltve a tiszti ügyészséggel, dolgozik az új lakbérleti szabályzaton s bizonyos, hogy felöleli majd ezt a problémát is. Munkája alapjául megpróbálta megszerezni a külföldi nagy empóriumokból azokat a hivatalos adatokat, melyek lakbérszabályzat tekintetében rendelkezésre állanak. Ezek a kért adatok be is érkeztek. Illetékes helyen a lakbérleti ügyek külföldi megoldásairól a következő információt kaptuk: Kértünk és kaptunk külföldi adatokat azokról a kísérletekről, melyekkel ott a lakbérleti kérdést megoldani igyekeznek. Kísérleteknek nevezem őket, mert valamennyi olyan ideiglenes alkotás, amely még csak nem is pretendúlja azt, hogy vég­érvényes megoldásnak vegyék. Maguk az al­kotóik is tudják, hogy mit csináltak, ideig-óráig valahogy megáll, de sokáig semmi esetre. Német­ország pedig, ahonnan szintén megküldték, amit kér­tünk. valósággal csak a napi szükségletre mért megoldást adhatott, ott még nem tudják, mit is kéne csinálni, ők még várnak a megoldással.- Még valamit ezekről a külföldi adatokról. Külföldön nincs városi lakbérleti szabályzat. Németország ebben a kérdésben vagy a Reich, vagy a Land, tehát vagy a birodalom vagy a biro­dalmat alkotó egyes országok intézkedtek, váro­sok maguk nem. Ami pedig Franciaországot illeti, a kérdést ott törvények, tehát az állam egész terü­letére kiható érvényes rendelkezések szabályoz­zák. Városi statútum erre ott sincs. A ma ott ér­vényes rendelkezés annyira kísérleti jellegű, hogy pontosan megvan szabva az érvényességének idő­tartama is: 1931. április elsejéig érvényes.- A törvény rendelkezéseinek lényege az, hogy a lakásbérlet annál tovább kötött, minél kisebb a bér, a legnagyobb lakások forgalma már tavaly fel­szabadult, a legkisebbeknél a kötött forgalom még 1931-ig fennmarad. A lakbér alapja az 1914-iki bér, melynek egyre magasabb százalékszáma fizetendő évnegycdrőí-évuegyedre. 1924-ben elérik a 100%-ot, amihez még bizonyos üzemi szolgáltatások díja címén esetleg még 15% járulhat.- Németországban még- egyelőre — várnak. A kötött lakásgazdaság a legtöbb helyen és a legtöbb vonatkozásban még 1929-ig fennáll s a kérdés meg­oldásához még csak ezután készülnek hozzáfogni. — Angliában is kötött a lakásforgalom, egyelőre 1928., illetőleg az ország egyes részeire nézve 1929. végéig, korlátozva van a béremelés is olyan házak­ban, melyeket 1918. előtt adtak bérbe. Íme ezek a külföldi adatok. Csupa hivatalos adat. Hogy ezek alapot nyújtanak-e arra, amire a székes- főváros kérte s amire alapot keres, nem tudjuk. Franciaország is, Angolország is megnyerték a há­borút. mi pedig elvesztettük s a világháború óta még egy pár háborút vesztettünk. A mi viszonyaink tehát mások s nagy körültekintésre és meggondolásra lesz szükség, hogy ezt a kérdést közmegnyugvásra el­intézzék.'Megnyugtató, hogy az illetékesek komolyan így is akarják, hisszük, hogy így is fogják megoldani. Teherautópótkocsik Teherautókarosszériák Autóbuszok NAY és RÓNA gép- és szállítóeszközgyár Budapest, X, Kápolna-tér 27-29- Telefon: József 395—80. Egy millió könyvet olvastak a fővárosi könyvtárban A Fővárosi Könyvtár az í929. évi költségvetésben. A főváros költségvetésének kulturális vonatkozású tételei között kétségtelenül a Fővárosi Könyvtár fog­lalja el az első helyet. A könyvtár ina már a fővá­ros kulturális életének tengelyévé vált, mert az a könyvtárpolitika, amelyet a könyvtárigazgató elő­terjesztéseire a főváros tanácsa és törvényhatósági bizottsága ismételten teljes egyértelműséggel hagyott jóvá, a könyvtárnak évről-évre emelkedő eredmé­nyei által teljes igazolást nyert. Ma a főváros bőke­zűségbe folytán a könyvtár Budapest szellemi életé­nek egyik legjelentősebb központja lett, amely a magyar szellemi élet és a külföld minden kulturális jelentőségét szem előtt tartja, modern szellemben ki­alakított szervezetével pedig a könyvekben rejlő ismereteket az olvasóközönség legszélesebb rétegei számára teszi hozzáférhetővé. Szükségesnek láttuk, hogy a könyvtár jövő esz­tendei költségvetésének összeállítása alkalmával Enyvvári Jenőhöz, a Kővárosi Könytár igazgatójához forduljunk és tőle a könyvtár költségvetési tételeinek részleteit meg­tudakoljuk. — A könyvtár jövő esztendei költségvetésének összeállításánál — kezdte Enyvvári könyvtárigaz­gató — igyekeztem egyrészt a könyvtár fejlődé­séhez múlhatatlanul szükséges anyagi eszközök birtokába jutni, másrészt a könyvtár kiadásait a főváros teherbiróképességével összhangba tartani. A könyvtárnak esztendőről-esztendőre mindinkább kidomborodó fejlődése, az olvasóközönségnek a könyvtárral szemben emelkedő igényei s ezzel kapcsolatban teljesítőképességünknek a lehetőség határáig terjedő fokozása mellett is igényeinket csupán a múlhatatlanul szükséges keretekben állí­tottuk össze. Hogy csak a múlt esztendei gyara­podást tekintsük, amellyel a könyvtár forgalma az egymillió kötetet köze­lítette meg, cd forgalom a tíz év előtti állapotokhoz viszonyítva 300%-os emelkedést mutat. Ugyanez az állapot a kötetszám terén is, amelynek feldolgozása a könyv­tár kis személyzetére óriási erőmegfeszítést jelent. ; Budapest, V. kér., Vilmos császár-úí 76. szám. Telefon 62—51. ; Budapest székesfőváros útjait special-Impregnol-ola- | ; jaival szabadalmazott eljárás szerint porfalanííja. i sAA/wVwVvMAA/ rfNA^AAAAAAAAAAAAAAAA/B''AAAAAAA/sA/sAAAAAAAAA/ WWvWwWwVV .J A könyvek elhelyezése és megőrzése pedig jelen­legi méltatlan helyzetünkben a teljes csőd előtt áll. Mindezek ellenére az idei költségvetés, amely a múlt esztendőkben megállapított keretek között mozog, csupán a Wenckheim-palota átalakítása és berendezése költségeinek fiep vei, mint rendkívüli kiadás veszi igénybe nagyobb mértékben a főváros áldozatkészségét. Költségvetésünk különben a következőképen alakm:- A személyi kiadások 366,609 pengőre rúgnak, amelyben a múlt esztendőhöz viszonyított 45,000 pengőnyi emelkedést túlnyomóan a fizetés és lak­bérrendezés, továbbá az új fiókkönyvtár felállítá­sával kapcsolatos személyi kiadások emelkedése indokolja. A dologi kiadások teljes összege 842,470 pen­gőt tesz ki. Ebben a tételben 16,000 pengővel emeltük a könyv­beszerzési átalányt, de ennek az összegnek beállí­tásával csupán az 1926-os könyvbeszerzési hitelt nyerjük ismét vissza. Majdnem 12,000 pengővel emelkedik a könyvkötés rovata is, amely által ez a tétel a való szükségletet fogja fedezni. A könyv­tár kiadványainak meggyarapodásával és a kata­lóguscéduláknak nyomdai úton való előállítása miatt 10,000 pengővel többet kellett fölvennünk a katalógus és értesítő rovatban is. E-tétel gyarapí­tását a fiókkönyvtárak katalógusainak kiadása mindenképen indokolttá teszik. A házbér, épület- fenntartás és üzemi fogyasztások terén föllépő kisebb összegekkel szereplő többleteket az új fiók- könyvtár felállítása miatt kellett beállítanunk. — A rendkívüli kiadások között nagyjelentőségű tétel a könyvtár költségvetésében a Wenckheim- palota átalakítására és berendezésére szánt- ösz- szegnek a fele, amely remélhetően a legközelebbi napokban nyer belügyminiszteri jóváhagyást. — Ez az összeg 346,939 pengőt fesz ki. — Ugyancsak a rendkívüli kiadások között sze­repei a két új fiókkönyvtár felállításának költsé­geire beállított 32,000 pengős tétel is. CUSTODIS ALPHONS mérnöki iroda és speciális építési vállalat Budapest, V., Nádor-utca 19. Telefon : Teréz 120—07. Gyárkéményépítés, gőzkazánbefalazás, ipari kemencék építése és tervezése RABA Gyorsteherautók Autóbuszok Pótkocsik Üzembiztos Négykerékfék Tartós szerkezet Gazdaságos üzem Könnyű kezelés Legmodernebb kivitel Minden speciális célra is alkalmasak AUTOMOBILGYÁRA, GYŐR. Központi igazgatóság : Budapest, IV , Deák Ferenc-utca 18, javítóműhely és alkatrész-raktár: Budapest, Kerepesi-út 26. szám. Telefon: Teréz 243—00, Lipót 979-49 és József 389-47. —■ A Wenckheim-palota átalakításának költségei­nél meg kell jegyeznem, hogy ezek túlnyomórészben (90%) nem speciálisan könyvtári jellegűek, úgy, hogy ezek bármely célra való fölhasználás alkalmával felmerül­nének. — Felelősségem tudatában erősen bízom, hogy a főváros tanácsa és közgyűlése indokolt kérelme­met teljes egészében magáévá teszi. Utak és csatornák. Szemelvény az 1924. évi költségelőirányzatból. Sohasem volt mellékes egy város, pláne egy ha­talmas nagy város életében, igazgatásában, forgal­mában az utak kérdése. Ma azonban Budapest hatalmas átalakulás napjait, hónapjait éli, legelső­sorban éppen forgalmi, közlekedési s az ezt szolgáló útépítési vonatkozásban. Az autók és autóbuszok most kezdenek Budapest utainak, utcáinak urai - néha kegyetlen és szívtelen urai —- lenni s ezek. más utakat kívánnak, mint a régi, kiérdemlőt konflis kívánt. Ilyen szempontból kell nézni az utak kar­bantartására és új utak építésére összeállított költ­ségelőirányzatot. . Az itt következőkben adjuk ennek a költségelő­irányzatnak főbb számadatait. Utak karbantartására a főváros 1929-re előirány­zott 10,603,514 pengőt, tavaly erre a célra 9,007,001 pengő volt felvéve, a többlet tehát 1,596,513 pengő. Utak építésére 17,069,740 pengő van felvéve az előző esztendő 7,023,190 pengőjével szemben; a többkiadás tehát itt 10,046,600 pengő, a differencia másfélszer annyi, mint tavaly maga a tétel volt. Az utak karbantartásánál hadd említsük meg, hogy míg még 1928-ra is 200,000 pengőt fordított a főváros faburkolatok fenntartására, 1929-re erre a célra már csak 100,000 pengő jutott. Drága a fa Csonka-Magyarországon, mondjunk le az Andrássy- út valamikor híres és megcsodált fakockás burkola­táról, már csak kőkockákra telik. Az utak építésénél új tételként szerepel a Máv. ceglédi vonala útátjáróinak megszüntetése, amire 1.800.000 pengőt irányzott elő az ügyosztály. Üj makadámutak épülnek az I., IÍ., III., V., VI., VII. és X. kerületben, összesen 4,301,500 pengő költ­séggel, a múlt évi összegnek mintegy kétszeresé­vel kő-, aszfalt- és egyéb burkolat mindegyik kerü­letre jut, a legtöbb a IX. és a Hí. kerületnek. Itt végre jutott hely a Hungária-űt burkolásának, a pesti autógarázs környékének és a ferencvárosi helyi kikötő raktáraihoz vezető útnak. Ütrendezés következtében gáz- és vízvezetéki csöveknek elhe­lyezésére a főváros 200,000 pengőt költ. Csatornák építésére összesen 4,552,000 pengőt fordít 1929-ben a főváros. Érdekes, hogy ebből maga az I. kerület 651,500 pengőt emészt fel, a II. kerület pedig 213,500 pengőt. Buda mostanában becézett városrész, istenments, nehogy arra gondol­jon valaki, hogy Wolff Károly vagy Kozma Jenő miatt. A Vili. kerületben egy fillér sem esik csa­tornaépítésre s aránylag igen kis összeg, 45,000 pengő jutott az V. kerületnek is, pedig tán ott is akad még csatornahíján lévő kültelek. Azok azon­ban várjanak most. A főcsatornák fejezeténél is szerepel Kelenföld 550.000 pengővel, Angyalföld és Rákosvölgy 650,000 pengővel, a Rákospatak rendezése 100,000, az Ördögárok szabályozása 150,000 pengővel, a többi már kisebb tétel. Csak együtt nagy, tehernek nagy. Vagy csak a teherviselőképességünkhöz képest nagy? JESZE DÁNIEL műszerész, autogén heggesztés, mindenféle automobil alkatrészek heggesztése Budapest, VIL, Czobor-utca 67. sz, saját telepén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom