Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-20 / 25. szám

8 Független Budapest 1928. június 20. Budapest — Balatonkenesén. A hivatalos főváros és sokan a főváros lakossá­gából vasárnap leruccantak a Balaton mellé, Balaton­kenesére. A székesfővárosi alkalmazottak segítő­alapjának ott, Budapestről menet az első balaton- parti községben van gyönyörű üdülőtelepe s ez a nagyszabású intézmény most méreteiben bővült, hatalmasat fejlődött, megnyílt a második szállodája. Igazában ez volna az első szálloda, mert méretben, impozáns voltában messze meghaladja az elsőt, de az első már három esztendeje, hogy megvan, emez pedig csak most épült meg, most nyitották meg. Vasárnap volt az ünnepélyes megnyitó. Balaton­kenese község, de tán egész Veszprém vármegye soha akkora elevenséget, életet nem látott, mint ezen a vasárnapon. Ünnepe volt ez a telepnek, a községnek, résztvett az ünnepségen a vármegye is s természetesen ünnepe volt ez Budapest székes- fővárosnak is. Különvonat vitte le a fővárosból a vendégeket Kenésére. Már t. i. azokat, akik vasárnap mentek le. Mert mire leértünk, már hatalmas vendégsereget találtunk lenn. Szombaton jöttek már, megelőzve a hivatalos megnyitást és ók voltak azok, akik már „otthon“ lévén a szállodában, fogadták a pesti ven­dégeket. Meg a nem pestieket is. Mert eljött Könnendy-Ékes Lajos, Veszprém vármegye főispánja, a vármegye képviseletében; Kenessey Pongrác fő­szolgabíró a járás képviseletében; eljöttek a köz­ségi testületek képviselői, mind örült az új intéz­ménynek, mind együtt örült a pestiekkel. Szónoklatok is voltak, hát persze, Hogy voltak. Lehet valami ilyesmi másképen nálunk? Az igaz­ság kedvéért állapítsuk meg, hogy nem volt túlsá­gosan sok a szónoklat és nem is voltak nagyon hosszúak a beszédek. Lamotte Károly beszélt, meg Folkusházy Lajos alpolgármester és Wnrmb Elemér árvaszéki elnökhelyettes a megnyitáskor, az ebéden pedig újra Folkusházy alpolgármester, majd Kör- mendy-Ékes Lajos főispán, Erődi Kálmán, Szigety János és végül — így mondta: — „a zárszó jogán“ újra Lamotte Károly. Ez „a zárszó jogán“ arra volt jó, hogy most már aztán nem szólhatott senki. Nem tudjuk, hány szónokba fűlt így bele a szó, rossz­májúnk egész sor nevet emlegetnek, bizonyosan igazuk van. A rosszmájúnknak mindig igazuk van. Szép ünnepség volt, szép nap, még a csöppet sem szép időjárás mellett sem. A legszebb maga az új intézmény, az új szálloda. Kétemeletes gyönyörű épület, nyolcvannyolc szép szoba, központi fűtés, villanyvilágítás, vízvezeték, melegvízszolgáltatás, olvasótermek, terraszok, hatalmas étterem, szép be­rendezés, nagy kényelem, gyönyörű kilátás. Mit mondjunk még: nagyszerű itt minden. A vezetőség előzékenysége még nagyszerűbbé teszi. A vendégeket őszinte szívességgel, igazi magyar vendégszeretettel becézték, szinte babusgatták. Gon­doskodtak róla, hogy jól érezzék magukat, míg ott vannak; amikor pedig elmentek, kivilágítással, tűzi­játék rendezésével mutatták meg, hogy lelkileg még ekkor is velük vannak, rájuk gondolnak. Ez a szív­beli egyiittlét persze kölcsönös, a főváros is meleg szeretettel karolja fel az új intézményt, hiszen a főváros alkalmazottait a maga sorsának intézőit szolgálja vele. Arcképleleplezés. A II. kér., Batthyány-utcai közs. polgári leányiskola volt növendékeiből alakult Iskola- társnők Szövetsége vasárnap tartotta Havas István polgári iskolai felügyelő elnöklete alatt 25. közgyű­lését, melyet Kozma Gyula, az iskola egykori igaz­gatója és volt főv. biz. tag emlékének szentelt. A bol­dog emlékű igazgatónak R. Bauer Erzsébet által fes­tett képét ez alkalommal leplezték le. Nemzetközi kerékpár- és motorversenyt rendez a B, S. E. A Budapesti Sport Egyesület 1928. július 8-an í endezendő motorkerékpárversenye a magyar- országi motorosok egész tömegét mozgatja meg. Ezen újszerű versenyen sok olyan vidéki motoros VCi'S-n kikkel ezideig versenyeken még nem találkoztunk. A budapesti versenyzők a Központi Városházáról indulnak s a választott út megtétele után a Millenáris sporttelepre futnak be. A táv tet­szés szennt választható, azonban 150 km.-nél rövi- debb nem lehet. A versenyzők július 8-án d. u. 3—7 óra között a újonnan átépített Millenáris sporttelepére futnak be, ahol ugyanakkor nemzetközi kerékpár- és motorverseny lesz. Budapest székesfőváros tanácsa a győztes club team részére egy hatalmas vándor­díját tűzött ki. Vidéki városok team csapatai a í). S. /;. vándordíjáért küzdenek. Az egyéni győz­tesek, valamint a helyezettek ti/, egyesület díszített nagy plakettjét nyerik. Minden résztvevő, tiki az ál­tala választott utat megteszi s a célba az előírt időn belül beérkezik, plakettet kap. Nevezni, valamint a verseny iránt érdeklődőknek felvilágosítással Kazinczy Gábor titkár, Központi Vá­rosháza, Ili. emelet 399. sz. alatt, naponta 12—2 között szolgál. Fischer Ernő és mázoló Budapest, VII., Rottenbiller-u. 29/a. Telefon: I. 371-08. A fürdőügyi kiállítás dolgában újabb események nincsenek. Hacsak azt nem minősítjük eseménynek, hogy a budai polgárság küldöttséget meneszt Rip lm Ferenc főpolgármesterhez, akit arra kérnek, vezesse őket Bethlen István miniszterelnök elé. A miniszter- elnöktől viszont azt kérik, hasson oda, hogy a fürdő­ügyi kiállítás a jövő esztendőben a Gellérthegyen rendeztessék és ne engedje meg, hogy azt a Város­ligetbe, az Ipar csarnokba átvigyék. Meghosszabbítja az életét, üdíti a szervezetét, hűlések ellen megóvja magát, erősíti az idegrend­szerét és ellentállóvá teszi az élet küzdelmeiben, ha évente kétszer egy rendszeres vízkúrát használ, egy jól berendezett vizgyógyintézetben. A főváros köz­pontjában a Vas-utcai dr. Pajor Szanatórium víz­gyógyintézete a legtökéletesebben van berendezve és egész éven át nyitva. Férfi és női vízgyógytermei minden gyógy tényezővel felszerelve. Az itt végbe­menő leggondosabb gyógykezelés szakavatott veze­tés alatt mindig meghozza a jó gyógyeredményt. Magyar fa, magyar kő. A belügyminiszter elrendelte a hazai termelésű tűzifa és útburkoló kő használatát A belügyminiszter a múlt héten két érdekes ren­deletet küldött a fővároshoz a hazai ipar érdekében. Az egyik rendelet kötelezi a várost és az üzemeket, hogy a jövőben tüziiasziikségletiik nagy részét hazai termelésű fából fedezzék, a másik rendelet hasonló célzattal a magyar termelésű útburkoló kövek vásárlására kötelezi a fővárost, A rendeletben közli a belügyminiszter, hogy az ország megcsonkítása folytán megmaradt erdőállo­mány keretén beiül az egyes fafajok elosztásúban is nagyfokú eltolódás következett be. Míg a bükk- erdő területe a régi egyhetedére apadt, addig a cser­es tölgyfaerdőink eredeti területüknek csak egy- harmadát veszítették el. Ennek azután természetes következménye az, hogy a csonka ország erdőségei­nek mintegy 54 százalékát tevő cser- és tölgyerdők szolgáltatják a tiizifalermés zömét. Sajnos, a ma­gyar fogyasztók ezt teljesen figyelmen kívül hagy­ják — mondja a belügyminiszter — és ma is főként a bükk tűzifát keresik és rendelik. így azután akkor, amikor a tüzifaszükségletünket fedezni nem tudjuk, sőt óriási behozatalra szorulunk, számos hazai erdő- gazdaságban a kitermelt tölgy- és csertüzifa értéke­sít ellenül visszamarad a vágásokban és erdőbirtoko­saink az erdőgazdasági többtermelést szolgáló és a jövő értékes faállományának nevelése szempontjából nélkülözhetetlen gyérítéseket és tisztázó vágásokat teljesen elhanyagolják, mert az azokból kikerülő tűzi faanyagot értékesíteni nem tudják. A külföldről tör­ténő behozatal természetesen károsan befolyásolja az ország közgazáaságát és fizetési mérlegét. A bel­ügyminiszter ezért elrendelte, hogy az összes hiva­talok, igy a főváros hivatalai, üzemei, vállalatai a jövőben tiiziiasziikségletüknek 50 százalékát tölgy-, 20 százalékéit pedig domngtüzifából fedezzék. A másik rendelet az útburkolási munkákhoz szük­séges burkoló kőanyagok külföldről való beszerzésé­ről szól. Megállapítja a miniszter, hogy a törvény- hatóságok a mull évben 7,240 vágón külföldi kő­anyagot hoztak be külföldről engedély nélkül. Mint­hogy a külföldi behozatalt minden irányban feltét­lenül le kell szállítani, elrendelte a belügyminiszter, hogy lehetőleg olyan kövekkel burkolják az utakat, amelyeket a hazai bányák termelnek. Ez a rendel­kezés a főváros útburkolásaira is vonatkozik. A Budapesti Iparbank r.-t. 1928. június 15-én meg­tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy eddigi 100,000 pengős alaptőkéjétj 200,000 pengőre emeli fel. A kibocsátásra kerülő 8,000 darab 12-50 P névértékű új részvényt teljes egészében a régi rész­vényeseknek ajánlják fel 1 : 1 arányban, nettó 18 P árfolyamon. A joggyakorlás június 16-tól 26-ig tart az intézet pénztáránál (IV., Eskü-tér 8.) eszközöl­hető. A Magyar-Francia Biztosító Rt. orinódi Ormódy Vilmos elnöklete alatt tartotta 48-iki rendes közgyű­lését. Az évi tiszta nyereség 83,617-41 pengő, mely­ből osztalék gyanánt, a tartalékalapok bőséges dotá­lása után, részvényenként 4%=4 pengő (mint tavaly) kerül a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank főintézeté­nél kifizetésre. FRATRICHEVICH ISTVÁN díszítőfestő és mázoló Elvállalja templomok, épületek, íépcsőházak, káveházak szobafestő, díszítő és mázolási munkáit. Budapest, VII., Dembinszky-utca 33. Telefon : J. 372-98. | Rendkívüli sikere van a Vígszínház új bérleti rend­szerének. Évi 10, havi I .előadásra lehet kedvezmé­nyes áron bérletet váltani. A bérleti összeg havi részletekben fizethető. Eényes eredmény kíséri az akciót, amellyel a Vígszínház lehetővé teszi, hogy a közönség az 1928/29. évadban 33—40%-os árenged­ménnyel egy szezon folyamán tiz különböző víg- színiutzi előadást élvezhessen. Amióta a bérleti iroda megkezdte működését, a bérelni kívánók szakadat­lan sora keresi fel a Vígszínházát és gondoskodik a jövő évi bérlet kiváltásáról. A Vígszínház bérleti rendszernek páratlan előnye, hogy nincs előre meg­határozott fix naphoz kötve, a bérlő maga döntheti el, mikor akar a színházba menni, mert a bérlet hét­főtől péntekig bármely napra igénybevehető. Bérelni lehet és a közelebbi feltételek megtudhatók a Víg­színház gazdasági hivatalában (V., Pannónia-utca 1. Telefon: T. 238—52., T. 214 98., L. 998 -47.) dél­előtt 10-től 1-ig, délután 5-től 7-ig. Aki 12 bérlőt gyűjt, egy ingyen bérletre tarthat igényt. Vígszínház. Egész héten minden este a nagysikerű Házibarát-ot adják. MÁTHÉ FERENC SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ ÉS FÉNYEZŐ BUDAPEST, I., ATILLA-U. 12. Telefon: K. 508-70. (Bejárat Roham-utcai oldalon ) BESZÉDES OTTÓ festő és mázoló Budapest, VIII., Garay-utca 44. Telefon : J. 465-83. GRÜNWALD BÉLA szobafestő- és mázoló-mester Budapest, VII., Lövölde-tér 2. Telefon: József 308-78. I Szubota István és fia E műaranyozók és díszítők | Budapest, VIII., Nap-utca 36. Telefon: J. 460-31. Templom-díszítő és berendező vállalat. D E C 6TÉ C I# külföldi márkás anyagok- r WRiC® B kai egyenértékűek, leg­jobb minőség — legolcsóbb ar HESSEL LATOS ÉS TÁRSA UTÓDA KURZWEIL SÁNDOR festékgyára BUDAPEST, VIII., NÉMET-UTCA 10-12. C^ZŐDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel: ]. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. SCHWARCZ DEZSŐ, kőfaragói VII., Gizella-út 25. (bejárat Hunqária-körútról is). 1 Telefon : (lakás llka-u. 33.) J. 3-15-46. Mübeiy és telep : Hívó J. 392-35. 1 Mindennemű kőfaragó munkák és síremlékek készítése. 1 MŰMÁRVÁNY!! >■ | a , első magyar műmárvány­Neunauser János ««»ö-mester, r^tz <§s ■ ívuMuuwui stuccomunka-vallalkozo Üzem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: J. 391-19. SCHAFFER KÁROLY oki. mérnök, . vasút-, út-, beton-építési vállalkozó, kövezőmester Budapest, Vili., Aggteleki-u. 17. Telefon : ]. 325-88. Pertl Simon k(l£Är ÚJPEST, SZABADKAI-UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és kei amit burkol at készítését. MC2« ingatlan- és jelzálogkölcsön Iroda, városi bérházak, villák és telkek adás-vétele Budapest, I., Logody-utca 73. (Bejárat: Mátrai-u. 9.) Telefon : Krisztina 5U7—24. r WEISZ MIHÁLY mérnök, építési vállalkozó, csatorna- és mélyépítő BALATON-UTCA 2. — TELEFON: T. 257—66.

Next

/
Oldalképek
Tartalom