Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-20 / 25. szám

1928. június 20. Független Budapest 3 [irmiirn az angol aszbesztes szigetelőmassza és folyékony, víz ellen impregnáló anyag Facement-, beton-, kátránypapír- és mindenfajta lapos tetőknek, faiaknak, tei rászoknak, pincéknek, razdasagi épületeknek stb. tökéletes szíjeteléséhe A MASTICON rgy állandó rugalmas, egy­séges, sz-geu-lő vídőivlegoi képez, mely az időjárás mindennemű viszontag­ságainak évtizedekig ellenáll. Egyedárusítő : LÁNG LÁSZLÓ BUDAPEST, VI., LÁZÁR-UTCA 13. SZ. Telefon : Lipót 985-89. Azelőtt ezt a tetőt évente kellett Javíttatnom. Most már több mint 10 éve, hogy Masticon-nal bevo­nattam és még mindig tökéletesen vízálló. A húsdrágaság rejtelmeiből. Miért drága a hús Budapesten? A budapesti kereskedelmi és iparkamara állásfoglalása a mé­szárosok ellen, — Bittner János furcsa szereplése. — Mire készül a mészáros-ipartestüíet? Alábbi tudósításunk — amelyet az összes il­letékes tényezők, de olvasóink figyelmébe is ajánlunk — élénk belepillantást enged abba a dzsungelba, amely a főváros fogyasztó kö­zönsége előtt a hiiSflrdgaság és húsuzsora szo­morú ténye gyanánt ismeretes. Legfurcsább ebben a históriában Bittner Jánosnak a sze­replése. aki különböző magas méltóságai mel­lett tagja a főváros törvényhatósági bizott­ságának is és akitől már ezért is ennek az odiózus ügynek magyarázatát várjuk. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara június 12-iki ülésének tárgysorozatában jelentéktelennek látszó előterjesztés olvasható. Arról van benne szó, hogy a Központi Vásárcsar­nokban az ölt állatok és a hús nagybani forgalmának mai rendjével valakik nincsenek megelégedve és a Kamara segítségét kérik a. következőkhöz: a vásár- csarnok igazgatósága a múlt év végén rendeletet bocsátott ki, hogy a bizományosok által forgalomba hozott ölt álla­tok és hús magában a Központi Vásárcsarnok­ban nagyban nem árusítható e! újra. Ennek a. rendeletnek a megértéséhez tudni kell, hogy 1897-ben, amikor a Központi Vásárcsarnok megnyílt, ott létesítették az úgynevezett nagybani húsvásárt. A nagybani liűsvásár úgy alakult ki, hogy a bizomá­nyosoknak beküldött árut az idők folyamán nem a hú'siparosok, hanem a közéjük és a bizományosok közé ékelődött úgynevezett felbontók vásárolták össze és csak tőlük tudták a kis hentesek és külö­nösen a kis mészárosok a nekik szükséges árut beszerezni. Ennek a monopóliumnak az lett a természetes kö­vetkezménye, hogy a felbontóknak az egész kínálat állandóan a kezükben volt és a kis embereknek min­den árat meg kellett fizetni, amit a felbontók dik­táltak. Hogy az ilyen üzleti politika a hús drágulását vonta maga után, nem szorul magyarázatra. A kisemberek az ipartestüleú védelmét kérték az ön­kényeskedő monopóliumok ellen, már csak azért is, mert a közvélemény a kisiparosokat okolta a drá­gaságért. Különösen a mészárosokat sújtotta a fel­bontók monopóliuma és 1897-től kezdve .1927-ig, tehát teljes 3(1 éven keresztül kérték állandóan a fő­város tanácsát, mmmaammmmmmmaanmmm'Tivatmtnemmmam hogy mondja ki. miszerint a Központi Vásárcsarnok húsvásár ián nagyban eladott húst már csak áetailban legyen szabad ott eltidni, ami által a felbontók üz­lete magától megszűnik. Harminc keserves esztendő után végre a fővá­ros tanácsa teljesítette a budapesti húsiparosok ipartestiiletei kérését és a múlt év óta végre valamennyire rend is volna a budapesti központi vásárcsarnok nagybani hú'svásár- ján, ha most nem követelnék a fent említett valakik vissza a régi rendet és ehhez a Kereskedelmi és Iparkamara közreműködését is kérik. A Mészáros Ipartestület legutóbbi ülésén XVeisz Ármin mészárosmester ismertette a Központi Vásár- csarnok bizományosainak a kamarához intézett elő­terjesztését, egyúttal azt is közölte, hogy a kamara átírt a főváros tanácsához, hogy az utasítsa a Vásárcsarnokok Igazgatóságát a régi rend helyreállítására. 'Az ipartestületi elöljáróság megdöbbenéssel hall­gatta Weisz Ármin előterjesztését és kijelentette, hogy a leghatározottabban tiltakozik egyrészt az elten, hogy a Központi Vásárcsarnok bizományosait a régi rendet követelték vissza, másrészt pedig az el­len, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a nél­kül, hogy a húsipartestiileteket véleményadásra kérte volna fel, a húsipar ellen olyan erőszakos lépést tett. A mészáros ipartestület elöljárósága egyben meg­állapította, hogy a Központi Vásárcsarnok bizomá­nyosai egyesületbe vannak tömörítve és ennek állítólagos díszelnöke Bittner János, a hentes ipartestület elnöke, egyben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara aleluöke is. Hogy hogyan jutott Bittner János nem bizományos létére a bizományosok egyesületével intim viszonyba és milyen érdeke lehet neki abban, hogy ilyen hús­iparellenes mozgalom irányításában részt vegyen, azt a mészáros ipartestület elöljáróságé ki f'ogja nyo­mozni. A budapesti hentesipartestület elöljáróságá­nak tagjai ugyancsak megdöbbenéssel értesültek a mészárosipartestiilet ülése révén Bittner János ál­lásfoglalásáról és kijelentették, hogy az elöljáróság legközelebbi ülésén szintén szóvá fogják tenni az ügyet. hoz Ellő István gyógyszerüzemi igazgatóhoz, aki a következő felvilágosítást adta: — Számomra a tanács határozata teljesen ért­hetetlen és váratlan. Érthetetlen elsősorban azért, mert hiszen az én patikavásárlásomat 1924-ben hivatali főnököm útján a tanácsnak szabálysze­rűen bejelentettem, ugyanígy jelentettem ez év­ben, hogy a bérlet lejárt s a vezetést felelős gondnokra bíztam, mert magam még a látszatát is kerülni akarom annak, hogy nem minden tudá­sommal és időmmel a Községi Gyógyszerüzemet szolgálom. ADDRESSOGRAPH :ímírőgép I Ml IB T|/!n ADU amerikai sokszorosító HŰL I IMKMrO és házinyomdagépek Képviselet: Addressogr. & Mult. Co. V., Gróf Tisza István-utca 22. Telefon : T. 230-86. A tanácsi határozatból a legnagyobb megdöbbe­néssel látom, hogy a tanács 1928. júniusában összeférhetetlenséget állapít meg, és hogy engem a tanács ennek megszüntetésére többízben föl­szólított. Erre vonatkozólag kijelenthetem, hogy én a tanácstói semmi hivatalos íölszólítást nem kaptam, ellenkezőleg én adtam be a tanácshoz egy elő­terjesztést. Ennek lényege az, hogy amennyiben a tanács inkompatibilitást találna, készséggel hajlandó vagyok ezt megfelelő formában meg­szüntetni. Előterjesztésemnek azonban pusztán Némethy tanácsnok úrral és Szendy főjegyző úrral folytatott és rámnézve a legteljesebb mér­tékben megnyugtató bizalmas tárgyalások voltak az előzményei. Hozzá kell tennem, hogy szak­Legkfseöb üzemköltség 1 Legkisebb évi útadó: i RENAULT „0-4“ J mégy üléses kiskocsija«» s KE9MAM | Vörösmarty “lér ?. | Éllő Istvánnak, a Községi Gyógyszerüzem igazgatójának szerződését a tanács azonnali hatállyal fölborította. Négy évig leplezett inkompatibilitás. — A tanács feltűnést keltő határozata. — Mi van a háttérben? ember előtt nem kétséges, hogy egy gyógyszer- tárral kapcsolatos inkompatibilitás megszünte7 tése máról-holnapra éppen azon súlyos anyag1 értékek miatt, amelyek egy patikában vannak, a legnagyobb kockázatot jelenti, amely rendesen hónapokat vesz igénybe, -— a tanácsi határozat azonban még módot sem ad erre. E határozat rámnézve anyagi és erkölcsi károkat jelent, az orvoslást erre mindenesetre jogtanácsosom út­mutatása szerint keresem. • Éllő István, aki 1920. óta vezeti a Községi Gyógyszerüzemet, 1924-ben megvásárolta a Vár­ban levő Városi Gyógyszertárat. Egészen kétség­telen, hogy a tanács erről a patikavásárlásról annak idején tudomással bírt, mert hiszen a gyógyszertári tulajdonosváltozás bejelentése hivatalos úton éppen a közegészségügyi ügyosztályon át kell hogy a tanács elé kerüljön. Már most, csodálatosképen 1924-ben teljesen helyénvalónak találta, hogy a Községi Gyógyszerüzeni igazgatójának egy reáljogú gyógyszertára legyen, valószínűleg azon az alapon, hogy az üzemigazgató szerződésben rejlő anyagi felelősségét nagymérték­ben alátámasztja, ha nyilvántartható magánvagyon­nal is rendelkezik. Ezt a bizonyos gyógyszertárat az üzemigazgató bérlet útján jövedelmeztette, 1928. május óta pedig gondnokot állított a patika veze­tésére. Ezek után az előzmények után a tanács c hó 14-én hozott határozata megállapítja, hogy Éllő István mint gyógyszertártulajdonos, gyógyszeriizemi igaz­gatói állásával erkölcsi összeférhetetlenségbe jutott. Ennél is megdöbbentőbb azonban az, hogy a tanács ezen megállapítással egyidejűleg Éllő István szerződését azonnali hatállyal föl­bontja, és ami mindezeknél érdekesebb: a Községi Gyógyszerüzeni vezetésével a mü­szerüzem igazgatóját, Sebőn Oszkárt bízza meg, aki tudomásunk szerint sem gyógyszerészi, 'sem orvosi képesítéssel nem bír. A határozat szűkszavú indokolása még csak annyit mond, hogy a tanács többízben fölszólította a gyógyszerüzem igazgatóját, hogy a beállott össze­férhetetlenséget szüntesse meg/s ő ennek nem tett eleget. A szűkszavú és eddig alig tapasztalt energiával telített tanácsi határozat városházi körökben, ért­hető feltűnést keltett, és a legkülönbözőbb kommen­tálásra adott alkalmat. Alkalmunk volt ez ügyben kérdést intézni magá­Zongoravásárlók figyelmébe 33 évi működésem után a CHMEL cégből kiváltam, zongora- és cramofonüzletemet Szabadi A. és Fia cég alatt VI., Andrássy-úí 17. sz. a. megnyitottam. SZABADI ADOLF kereskedelmi tanácsos. — Telefon: Teréz 112-60. Eddig van. A magunk részéről csak azt kérdez­zük, mikép lehetséges az, hogy a tanács 1924-ben nem látta inkompatibilisnek azt, hogy a gyógyszer- üzem igazgatójának egy patikája van, és mért találta ezt a tényt csak 1928. júniusában összefér­hetetlennek?! Mi az oka annak, hogy 1924-től 1928. június 14-éig vezethette a gyógyszerüzemet egy patikatulajdonos és június 15-én már nem?! Honnan e szigor, miért e gyorsaság, volt-e fegyelmi vizs­gálat, avagy mi történt, mert itt valamit nem értünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom