Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-06-20 / 25. szám

4 Független Budapest 1928. június 20. | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul »!!:;S^yVlo. [ Döntött a tanács a 100 autobuszkarosszéria dolgában. A megrendelés 75%-át a Ganz-gyár kapta. — 25 kistípusú kocsira négy más cég kapott megbízást. Kezdünk komolyan hinni benne, hogy a székes- fővárosnak lesznek egyszer komolyan és komoly számmal saját autóbuszai is, s hogy ezt az „egy­szeriét még mi is meg fogjuk érni, nemcsak déd­unokáink. Eljutottunk végre odáig, hogy döntés történt a száz autobusz-karosszéria be­szerzése dolgában. A döntés a következő: A száz autóbusz karosszériája közül tudvalevő­leg 25 nagytípusút, 45 középnagyságút és 30 kis- típusűt fog a főváros autóbuszüzeme járatni. Már most a karosszériák megrendelése a következőleg történt: A 25 nagytípusú és 45 középnagyságú karos­Egy pár hónappal ezelőtt harc, háborúság, ütött ki a két részre szakadt pesti zsidóság körében. Nagy harci készülődések voltak, nagy csatazaj hangzott mindkét táborból, aztán egy vasárnapi napon megvolt a nagy összecsapás s már hétfőn megtudta Budapest közönsége s megtudta a nagy nyilvánosság, hogy a harc eldőlt, az egyik párt egyszerűen eltűnt, elsöprődött és a Pesti Izraelita Hitközség házán diadalmasan leng a másik, a győz­tes párt zászlója. Ezt tudomásul vehette és vette mindenki, akit illet és azóta többé az esetről nem esett szó. Most pedig mi mégis szóvá tesszük a dolgot, még pedig — városházi vonatkozásban. A dolog ugyanis úgy áll, hogy azon a vasárnapi nagy mérkő­zésen a nagy harc nem egészen dőlt el, sőt semmi sem dőlt el. A harc áll ma is, és pedig a — városházán. A dologhoz tudni kell bizonyos előzményeket. A pesti zsidóság nemcsak a hitközségben tömörül fele­kezeti, hitéleti vonatkozásban, hanem a Szent Egyletben, a Chevra Kadisában is. Az a nagy csata, amely a hitközség elnöksége, elöljárósága, egész vezetősége körül folyt és az egyik pártnak diadalt hozott, csak az esetben jelenthetett eredményt, maradandó sikert, ha a másik fronton, a Chevra Kadisa frontján is az ő javukra dől el a harc. A Chevra Kadisa nem egy szokványos egyesület, hanem fontos tényező a zsidóság életében és spe­ciálisan a Pesti Chevra Kadisa különösen az; nagy befolyása s — ami még többet jelent — hatalmas vagyona van, ebből a vagyonból jelentékeny ösz- szegü jótékonyságot gyakorol, úgy hogy valósággal egyenlő rangú, egyenlő erejű a hitközséggel. Ami­kor tehát a hitközség vára be volt véve, akkor látta az új párt, hogy voltaképen még semmi sincs hévévé, mert áll még a másik, az erősebb vár, a Chevra Kadisa. S akkor és arról mondta Hajdú Marcell, a hit­községi harc győztes vezére, hogy: — Most majd a Chevrának megyünk. ^ És nekimentek csakugyan a — városházán. A Chevra Kadisa dolga a temetkezések ügye, telek- könyviíeg az ő nevén áll a zsidó temető s ez a temető most úgy áll, hogy rövidesen megtelik. Ide­jén akartak még új területről gondoskodni s a fő­városhoz fordultak, adjon a régi temető mellett még egy darab földet temetőnek. Az új darab föld is a Chevra Kadisáé lett volna, akárcsak a mostani temető. S most jött a „nekimenés“. Dr. Hajdú Marcell rá­szériát a fővárós a Ganz-Danubius-g'yárnál rendeli meg: a kistípusúak közül 15-öt gyárt a May és Róna cég; 5-öt a Zupka cég; 5-öt a Misura-gyár; és végül 5-öt a Kőiber-gyár. Uhry Imre a rendelésből kiesett, mert ö nem volt hajlandó az egységárból engedni, csak abban az I esetben, ha a főváros nála rendel 25 autót. Azok a gyárak, melyeknek a megrendelésből jutott, természetesen nyomban hozzáfogtak a gyár­táshoz, a karosszériákat egymásután leszállítják s így mihamar megindulhat végre egy nagyvárosi autobuszforgalom, nem bérelt autóbuszokon, mint most van, hanem a főváros saját autóbuszain. vette dr. Klór Zoltánt, hogy a köztemetői bizottsá: ban szólaljon fel oly irányban, hogy a főváros adja ugyan meg a kért területet, de ne a Chevra Kadisának, hanem a Pesti Izraelita Hitközségnek. Még tetszetős megokolás is került, hogy a fő­város egy testülettel, a hitközséggel tárgyalhat csak, azzal szerződhetik, nem pedig a Chevra Kadi- sával, amely egy egyesület csupán s így mégsem alkalmas tárgyaló fék A köztemetői bizottság meg­tartotta már az ülését, tárgyalta ezt a temetőügyet, Klór Zoltán fel is szólalt s a bizottság a felszólalás értelmében hozta meg a maga határozatát. A Pesti Izraelita Hitközség vezetősége ezután tárgyalást kezdett a Chevra Kadisa vezetőségével, hogy ezt a temetőre szánt új területet átengedi a Chevra Kadisának,, de... a „de“ a következő: a Chevra Kadisa, amely eddig körülbelül 120—150,0000 pengőt juttatott évenként a hitközségnek jótékony célra való felhasználás végett, kötelezze magát, hogy ezentúl fix összeget, 300,000 pengőt ad át a hitközségnek s a jótékonyságot a Chevra Kadisa ezentúl külön nem fogja gyakorolni. Volt szó egye­bekről is s mindezek az egyebek egyet céloztak: a Chevra Kadisa gyengítését a hitközség javára. A Chevra Kadisa vezetősége az elébe terjesztett kívánságokat, feltételeket annak is látta és látja, és a két fél farkasszemet néz most egymással. S azt most nem úgy kell érteni, hogy a múltban diadal­mas párt szemben áll a legyőzött párttal. Hanem az történt, hogy a diadalmas vezérek közül dr. Glwcks- tlial Samu. az új helyettes elnök, vezértársa és elnökhelyettes társa Hajdúnak, az új küzdelemben, vagy mondjuk: az új szembenállásban nyíltan a Chevra Kadisa oldalára állott. És a Chevra oldalára állott a másik, az igazi vezér, a fővezér is, Sándor Pál, aki a mostani új harc során ki merte mondani, hogy: Elnökké nem Kaszab Aladárt választották, hanem engem választottak meg. Sándor Pál érzi hát, tudja hát, hogy a minap ö győzött, a derékhad őmögéje sorakozott s ömögé fog sora­kozni majd az új csatában is, ha sor kerül ilyen új csatára. Ezt az új csatát a városházi fronton akarják megvívni. Itt azonban más a hadihelyzet, mint volt a hit­községi választáson. S más, egészen más a két tábor is. És vannak segédcsapatok is s ezeknek a felállítása egyelőre még ismeretlen. És így nem lehetetlen, hogy a harc itt máskép dől cl, mint a Síp-utcában, ha ugyan a főváros egyáltalában bele­elegyedik a háborúságba. Kétmillió pengő árú fű és fa. A fővárosi kertészet jövő évi előirányzata. Részletek az előirányzat érdekesebb tételeiből. Elkészült az út- és csatornaépítési főosztály 1929. évi költségvetése. Ne tessék a címtől megijedni, nem olyan unalmas és érdektelen ez a költségvetés sem. Az út- és csatornaépítési főosztály hatáskörébe tar­tozik olyasmi is, ami valamennyiünket érdekel egy kicsit. Kikerestünk egy ilyen fejezetet s adjuk1 a számsorokat. Ismételjük, nem érdektelenek. A fejezet címe: a fővárosi kertészet. A fővárosi kertészetnek van egy központi telepe is, de a fővárosi kertészet keze elnyúlik Budapest egész területére. Az ő dolga, valahogyan kellemes pihenőt nyújtani a mi fáradt szemünknek, zöld foltokat vará­zsolni a portól szürke, koromtól, füsttől fekete utcákra, terekre. A parkok, sétányok, fák és fasorok a fővárosi kertészet gondozottjai és gondozandói. Ennek a fejezetnek, a fővárosi kertészetnek a jövő évi költségelőirányzata tehát képet nyújt arról, mennyi gondot fordít a főváros vezetősége és illeté­kes szerve Budapest növénykultúrájára, a parkokra, fasorokra és a kis zöld foltocskád mellett a főváros két nagyobb, bár nem elég nagy fás, gyepes terüle­tére, a Városligetre és a Népligetre. így nézzük a dolgot s most adjuk a költségelő­irányzatot. A kiadások — mindig a dologi kiadásokat vesszük — kitesznek: a Városligetnél összesen .... 478,289 pengőt, a Népligetnél........................ 324,001 a sétányoknál ........................ 961,814 az utcai fasoroknál.............. 291,370 „ a központi kertészeti telepnél . 247,385 „ a pesti két faiskolánál . .' . . . 75,662 „ a budai faiskolánál .............. 48,765 A főösszeg tehát kitesz . . . 2,402,219 pengőt, míg a'múlt esztendőben .... 2,340,203 tett ki. Rendkívüli kiadásként felvettek a sétányoknál 80,000 pengőt. A Városligetnél a szökőkutak kar­bantartása ............................................ 1,500 pengőbe kerül, a fontamé lumineuse rendbehozatala 75,000 a városligeti tó tisztítása........................10,000 a kipusztult parkrészletek új par­kírozása ............................................ 24,000 új műkőpadok beszerzése .... 3,000 a Népligetnél 2 díszkút karbantartása 200 kipusztult parkrészletek új parkíro­zása ................................................. 10,000 „ új parkozás az Üllői-út mentén . . 20,000 új padok beszerzése..............................7,000 a sétányokon új padok ... . 20,000 „ gyermekjátszóterek létesítése . . . 2,000 a Városmajor parkírozása .... 30,000' ., a Gellért-hegy parkírozása . . . 18,000 a Kossuth Lajos-tér rendezése . 80,000 ,. utcai sorfák pótlása..............................4,000 ut cák fásítása....................................... 34,600 „ a központi telepen melegágyak fenn­tartása ............................................ 30,000 ,, facsemeték beszerzése........................ 2,400 „ A számoszlopokból ezeket ragadtuk ki. Összesen jelentékeny összeget adnak, de egészségünket, üdü­lésünket szolgálják, gyermekeink üdülését és így keveseluünk kell — nem a kiadást, hanem az ered­ményt. ■ Főelárusitás: BUDAPEST, VI., MOZSÁR-UTCA 9. SZÁM. Telefon: 76—02, 99—02. Független Budapest eddigi évfolyamai, 1906-tól kezdődően kaphatók a kiadóhivatalban BUDAPEST, VII., Szövetség-utca 22. sz. A városházán folytatják a pesti zsidó hitközségben megindult harcot. Kié legyen a temető. — Pesti Izraelita Hitközség kontra Chevra Kadisa. — Gliicksthal Samu és Sándor Pál kontra Hajdú Marcell. ASCHNER JÓZSEF TEXTILIPARI-, GŐZMOSÓ-, KELMEFESTŐ- ÉS VEGYIPARI GYÁRAK BERENDEZÉSI VÁLLALATA BUDAPEST, V., HOLLÁN-UTCA 5. TELEFON : LIPÓT 992 89.

Next

/
Oldalképek
Tartalom