Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1928-05-02 / 18. szám
18. szám XXIII. évfolyam. 1928. május 2. FuggeOßn BudQpesf Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VíRÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31/5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A városi bürokrácia két kövérre hízott iskolapéldáját mutattuk be a „Független Budapest“ legutóbbi számában. Kiragadtunk két esetet a számtalan sok közül, de. ez a két példa, amelyet illusztráció gyanánt közöltünk, még csak nem is sejtteti, hogy micsoda rettenetes módon tombol a bürokrácia szörnyű hiénája a pesti városházán. Jaj annak a szerencsétlen polgárnak, akit iigyes-bajos dolga a városházára visz: Dante pokla nyári üdülőhely a városházához képest, amelynek^ homlokzatára láthatatlan betűkkel van kiírva a „Lasciate ogni speranz'a voi ch’entrate!“ A most ittjárt olasz képviselők vezetője, Cippico szenátor elmondta egyik beszédjében, hogyha egyéb erdeme nem lenne Mussolininak, csak magában véve az, hogy megszüntette Itáliában a bürokráciát, olyan érdem, amelyért örökké hálás marad az olasz nemzet. A bürokrácia olyan hydra, amelynek ezer meg ezer feje van és ha százat levágnak, újabb kétszáz nő ki a levágott száz helyén. Vadul burjánzó bozót a bürokrácia, amely, ha nem pusztítják kellő eréllyel, ellep mindent, felfal minden erőt és életei: fű nem terem ott, ahol egyszer befészkelte magát. Herkulesek és Mussoliniak kellenek a bürokrácia elleni harcra, Budapesten azonban még ők sem tudnának boldogulni, mert a bürokratizmusnak az a minden képzeletet felülmúló bornirtsága, amely rendszere, lényege a városháza ügykezelésének, felemésztené még az ő erejüket is. A képviselőházban és a napilapokban évtizedek óta beszélnek és írnak az állami közigazgatás egyszerűsítéséről, a bürokrácia ellem harcról: tessék csak megkérdezni azokat a szerencsétleneket, akik jól ismerik az állami és a városi hivatalok kálvária-útjait, vájjon nem szívet-lelket örvendeztető oázis-e az állami adminisztráció ügykezelése a városi közigazgatás ügyrendjéhez képest? Tessék megkérdezni a kereskedőket, iparosokat, ügyvédeket és egyéb dolgozó elemeket, akiket sorsuk a városháza folyosólabirintusaiba kerget, nem mindennél kegyetlenebb, fárasztóbb és bosszantóbb-e a pesti városháza bürokráciája? És mégis mindig csak az állami adminisztráció egyszerűsítéséről hallunk, a városi ügykezelés és köz- igazgatáséról soha szó nem esik: a városháza szörnyű bozótját senkisem irtja, sőt ellenkezőleg, locsolják, ápolják, hogy minél irdatlanabb, minél kersztülhatolhatatlanabb legyen. Most, amikor az ügyosztályok szétválasztása előtt állunk és hamarosan sor kerül az újabb ügyosztályok felállítására, megborsózik a pesti polgár háta, mert arra gondol, hogy újabb kínzókamrákat állítanak fel részére', újabb útvesztőket, amelyek csak azért készülnek, hogy meg teljesebb legyen az a vesszőfutás, amelyet egy- egy akta végeláthatatlan vándorlása miatt kell végigszenvednie. A pesti városháza ügykezelése a legerősebb idegeket is felőrli, kilátástalan, reménytelen ott az akták sorsa: olyan a városháza ügykezelési menetrendje, amely egyszerűen kétségbeejt. Idegekkel győzni a pesti városházát teljesen lehetetlen. Diktátort kellene a városházára állítani, akinek kíméletlen kötelessége lenne a bürokráciát megölni. Erőskezű, vasból való diktátort, aki nem rétién vissza semmi veszedelemtől és semmi munkától, meg nem félemlíthető, elszánt diktátort, aki Kinizsyként két karddal hadakozik, hogy az egyik levágott fej helyébe ne nőhessen azonnal két másik. Attól félünk azonban, hogy a pesti városházára érve, a diktátort' is annyira megfertőzné az ottani levegő, hogy nyomban külön iktatót rendezne be, külön kezelőirodát és külön számvevőséget sajátmagának — természetesen kellő számú, az előszobákban szalonnázó altisztekkel — és csak eggyel több lenne a hivatal, amely kétségbeejti az aktája után loholó‘szegény pesti polgárt. Specialitás a budapesti városháza bürokráciája. Olyan specialitás, amellyel egyetlen város sem dicsekedhetik. Kezdődik az altisztek tenyerénél — azt hisszük, néhány ezredet lehetne felállítani a városháza felesleges altisztjeiből — és végződik a legfelsőbb tanácsi és polgármesteri hivatalokban, ezekben a modern inkviziciós kínzókamrákban. Ezt a specialitást el kell tüntetni, meg kell szüntetni és ki kell nijiiiiTumamwwüi tűzni végre a harci zászlót a városházi ügykezelés megsemmisítésére, mert a város élete belefullad a város bürokráciájába, azokba a felesleges, idegemésztő és ostoba fonákságokba, amelyeket bürokratikus agyvelők találtak ki az emberiség romlására. Ha van tér, ahol példát kell vennünk a fasciz- musról és Mussoliniról, úgy elsősorban ez az. Lássuk a városháza Mussoliniját, aki megöli a bürokrácia hydráját s övé lesz a pesti polgár minden hálája, minden elismerése. Még a nyári szünet előtt legalább két űl alpolgármestert és három új tanácsnokot választ a közgyűlés. Az ügyosztályok szétválasztása és az ú.i ügyosztályok felállítása még a tavasszal megtörténik. — Nagy választási harcok előtt áll a közgyűlés. Jövő héten ül össze a 12-es bizottság annak a nagyszabású előterjesztésnek a Ietárgyalására, amelyet az elnöki ügyosztály dolgozott ki a városházi ügyosztályok szétválasztására és a harmadik alpolgármesteri állás visszaállítására vonatkozóan. A Független Budapest már akkor ismertette részletesen az érdekes tervezetet, amikor azt a tanács először Folkusházy Lajos. Buzáth János. tárgyalta. Ha az amerikai út közbe nem jön, már rég meg is történhetett volna az átszervezés, de így elhalasztódott a kérdés tárgyalása egész mostanáig. Most végül összeül az első fórum, a 12-es bizottság s részletesen megvitatja a kérdést. Nincs kizárva, hogy a bizottságok még tovább mennek és nemcsak három ügyosztály szétválasztását fogják kimondani, hanem visszaállítják mind a négy, annak idején megszüntetett ügyosztályt. A bizottsági tagok nagyrésze azon az állásponton van, hogy a közjogi, illetőségi és katonaügyi ügyosztályok sem maradhatnak meg mai összevont állapotukban, mert az. adminisztrációs teendő itt annyi munkát ad, mint a többi jogászi ügyosztályokban együttvéve. Még májusban a jogügyi, majd a pénzügyi bizottság is letárgyalja az előterjesztést, tekintve, hogy az átszervezéssel kapcsolatban jogi és pénzügyi fedezeti kérdések is szerepelnek. Ezeket a bizottságokat egymásután hívják össze, úgy, hogy május második felében már a közgyűlés is tárgyalhatja az ügyosztályok visszaállításának fontos kérdését. A közgyűlés határozatát azután a legsürgősebben felterjesztik a belügyminiszterhez, aki előzetesen már szóbelileg megígérte az ügyosztályok szaporításának jóváhagyását. Ilyen körülmények között minden kilátás megvan arra, hogy június elején az új ügyosztályok felállíthatók lesznek. A közgyűlés még a nyári szünet előtt megválasztja az új tanácsnokokat s ha addig Fol- kusházy Lajos nyugalomba megy, úgy egyszerre két alpolgármesteri szék kerül betöltésre. De az sincs kizárva, hogy három új alpolgármestere lesz egyszerre a fővárosnak, mert egyre határozottabban hirdetik, hogy Buzáth János a Községi Takarékpénztár élére kerül. A küszöbön álló választás máris nagy izgalmat kelt a főjegyzők s az áípolgármestérjélölt tanácsnokok sorában. Nagy harcra van kilátás, annál is inkább, mert általános tisztű'jításra idén már nem kerül sor, tekintve, hogy a fővárosi törvény legjobb esetben csali az év végén kerülhet tető aki és így most csak két, legfeljebb három jogi és egy műszaki tanácsnoki állás nyílik meg a sok aspiráns előtt. A főváros tiszta vagyona 756,297.000 pengő. Az 1927. éyi zárszámadási felesleg 2,800,000 pengő — Elkészült a főváros 1927. évi zárszámadása. Sebő Béla. A Független Budapest egyik legutóbbi számában megírtuk, hogy a több millió pengő felesleget kimutató 1927. évi zárószámadás elkészült. A hatalmas munka kinyomatása, korrigálása sok időt vett igénybe, s így Sebő Béla főszámvevő a zárószámadás részleteit csak most adhatta közre. Ebből az alkalomból Sebő Béla föszámvevő a következőket mondotta munkatársunknak:- Soha ilyen hamar, ilyen korai időben nem készült még el.a főváros zárszámadása, mint most. A gyors munka valójában a törvényes intézkedésnek a következménye, mert, mint ismeretes, a városok háztartásáról szóló törvény értelmében záros határidőn belül kell elkészíteni, úgy a következő év költségvetését, mint az előző év záró- számadását. Ennek meg van az az előnye, hogy a költségvetést a legreálisabb adatokon lehet felépíteni, mert idejében rendelkezésre áll az előző év valóságos eredménye. — Ami a most elkészült 1927. évi zárószámadást illeti, az a legkedvezőbben tünteti fel a főváros pénzügyi viszonyait. Budapest székesfőváros tiszta vagyona a múlt év végén 756,297,000 pengő volt. A múlt évi gazdálkodás tiszta feleslege 2*8 millió pengő. Ez a szép eredmény a vezetőség gondos előrelátó takarékos gazdálkodásának, a polgárság áldozatkész kötelességteljesítésének tulajdonítható.^ Bár a gazdasági viszonyok nem voltak a legrózsásabbak s ez nagyon sok bevételi tételen csökkentőleg Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM KK Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők.
