Független Budapest, 1928 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1928-05-02 / 18. szám

2 Független Budapest 1928. május 2. éreztette hatását, a polgárság mégis eleget tett adózási kötelezettségének. Ez a körülmény vég­eredményben 1,100,000 pengővel növelte a főváros bevételéit az eredeti előirányzat /'<%'. Bár egyes vonatkozásban a főváros kiadásai túlhaladták az előirányzatot, a gondos, takarékos gazdálkodás következtében a főváros kiadásai 1,700,000 pengő­vel maradtak alul.a költségvetésben felvett össze­gen. A főváros bevétele összesen 161 I millió, ki­adása 158‘3 millió volt az elmúlt évben. — Érdekes megemlíteni a költségvetéstől eltérő eredményeket. így például jelentékeny bevételi többletek voltak az előirányzattal szemben a kö­vetkező tételeknél: a vízműveknél 2-4 millió, az általános kereseti adónál L9 millió, a végrehajtási díjaknál 600,000, a gázműveknél 400,000, a közle­kedési adónál a forgalom emelkedése következté­ben 400,000, a városi házaknál a bérek emelkedése s az újonnan éptilt házak bevétele miatt 200,000, a forgalmi adónál a forgalom emelkedése miatt 200,000, a városi ingatlanvagyon átruházási illeték­nél a nagy ingatlanforgalom és értékemelkedés miatt 121,000 pengő. — Csökkentek ellenben az alábbi bevételek. A fogyasztási adó, mert a fogyasztás nem emelke­dett a feltételezett mértékben, 17 millió, a vágó­hídi jövedelem a forgalom csökkenése miatt 700,000, a kamatjövedelem, mert a főváros kevesebb pénzt helyezett ki gyiimölcsözésre, 700,000, a csatorna- építési járulék, mert a tervbe vett építkezések egy Hosszas előkészületek után megtörténik a Geliert­es a Rudasfürdők igazgatóságának egységesítése. A különböző bizottságok foglalkoztak már ezzel az üggyel és valamennyien szükségesnek tartották az üzemegyesítés mielőbbi keresztülvitelét, ennek dacára a gyakorlati végrehajtás mindezideig késett, Hosszas halogatás után a tanács végül is elérkezettnek látta az időt a határozat végrehajtására. Június í-jétől kezdve a két fürdő már közös igazgatás alatt lesz. A Riulasfürdő költségei ennek következtében évente mintegy 30,000 pengővel csökkennek, mert több állást megszüntetnek, feloszlatják a Rudasfürdő külön mosodáját is és az anyagbeszerzés terén is jelentős megtakarítást érhet­nek el ilyen módon. De tervbevették azt is, hogy ezentúl a Rudasfürdö részére szükséges melegvizet, illetve gőzt is a Gellértfürdő fogja szolgáltatni. A Rudasfürdő kazán­házát és a Dunapart képét elcsúfító hatalmas kéményt lebontják, a meleget pedig csöveken szállítják a Egy hatalmas városrész jövő fejlődésének kor­szakát nyitja meg a közeljövőben a Hungária-út— Óbuda közötti új Dunahíd építésének megkezdése. Ennek a népes környéknek, ahol a gyárak és ipar­telepek egész városnegyede terül el, évtizedes követelése volt az új híd felépítése, ami most a kormány hozzájárulása következtében a megvaló­sulás stádiumába jutott. Ez lesz Budapest hetedik hídja a Duna felett. 1912-ben készült el az utolsó budapesti, híd, a közforgalmi hidak közül pedig az Erzsébetinél a legfiatalabb, amelyet 1903-ban adtak át a haszná­latnak. A negyedszázados időköz a hídépítési tech­nikában óriási fejlődést jelent. A műszaki tudomá­nyoknak ezt az óriási fejlődését mind felhasználják majd az új óbudai híd építésénél, amely a tervek szerint nemcsak Európa, de a világ legmodernebb köz­forgalmi hídja lesz. Az elmúlt héten a kereskedelmi minisztérium híd­építési osztályán nagy ankét volt az óbudai híd épí­tésének előkészítése érdekében s ezen az értekez­leten^ a főváros részéről Lob may er Jenő tanácsnok és Renpelen Ágoston műszaki főtanácsos vettek részt. Az értekezlet eldöntötte az új híddal kap­csolatos fontos kérdéseket. Legelőször is a területi kérdéseket vitatták meg, melyek során a köz­munkatanács képviselője kijelentette, hogy ä híd és a hídfők részére szükséges területeket úgy a pesti, mint a budai oldalon kisajátítják. Sok telek maris a közmunkatanács birtokában van s azoktól a telektulajdonosoktól, akik békés megegyezéssel nem hajlandók telkeiket átadni, bírói úton, kény- szcrkisajátítással veszik meg a területeket. Égy a pesti, mint a budai oldalon a hídfők előtt hatalmas térséget képeznek ki, ahová a Hun­garia-körút, illetve a Vörösvári-út fog betor­kolni. része elmaradt, 600,000, a vigalmiadó 600,000, az elektromos művek jövedelme, mert a kőolajvilá- gítás elektrifikálását elhalasztották. 500,000, a bur­kolási járulék, mert az új útburkolások egy része elmaradt, 400,000, az értékpapíroknál, mert keve­sebb volt az osztalék, 300,000, a vásárdíjak, mert a sertésfelhozatal csökkent, 200,000 pengővel ma­radtak alul az- előirányzatnak. — Több volt a kiadás, a vízműveknél egy millió­val, a közvilágításnál az utcák és terek intenzívebb világítása következtében 400,000 pengővel.- Megtakarítások voltak viszont a következő tételeknél: a háziszemét szállításánál 400,000, a sétányok gondozásánál 300,000, az alkalmazottak fizetésénél, mert a megüresedett állásokat nem töltötték be, 300,000/ az utcák és terek tisztogatá­sánál 300,000, az utak karbantartásánál 200,000, a csatornák fenntartásánál 100,000, a tűzoltóságnál 200,000 pengő.- A zárószámadásban beszámolunk a 20 millió dolláros kölcsön felhasználásáról is. Ismertetjük azt a köztudomású tényt, hogy a kölcsönből a fő­város 2,030 lakást épített, 38 üzlethelyiséget léte­sített, a város különböző pontjain 65,270 négyszög­ölnyi telket vásárolt, felépítette a Széchenyi- és Gellért-fürdők uszodáit, emeleteket épített több iskolára és a Gellért-szállóra, az Állatkertben lakó­házakat és gazdasági épületeket emelt, megkezdte az autóbuszüzem és a vágóhidak fejlesztését, továbbá a vízművek rekonstrukciós munkáját. Gellértből. Ez az újítás még nagyobb megtakarítást fog eredményezni, mert a Gellért-íiirdö ugyanazzal a költséggel elláthatja a Rudas melegvízsziikségletét is, tehát megtakarítják a Rudasfürdö eddigi szénkölt­ségeit és a fűtőszemélyzet fizetését. Az egyesítés nagy lépéssel hozza közelebb annak a tervnek a megvalósulását is, mely a két fürdő között, a Dunapart on létesítendő sétány kiképzésére vonatkozik. A sétány költségei rövid idő alatt amor­tizálódnának az üzemegyesítés által elért megtaka­rításokban. Mint értesülünk, rövidesen ki is írják a tervpályázatot ennek a tervnek a megvalósítására. Most csak egyet kérdezünk. Ha ez a megtakarítás ily egyszerűen megoldható, miért nem gondoltak erre már tavaly is, mielőtt a Rudasfürdö kazánházát óriási költséggel ki­bővítették és modernizálták? Mért volt szükség erre a költekezésre, ha — mint most kitűnik — az egész kazánház feleslegessé válik a legrövidebb időn belül? Maga a híd a legmodernebb, egyben a leghosz- szabb és legszélesebb hídja lesz Budapestnek. Külö­nös gondot vetnek majd az esztétikai kiképzésre is. A/ mai pesti Jiidak közül a Margithíd 16, a Ferenc József-híd 17, a Lánczhíd 11, az Erzsébethíd 18 méter széles. Az új óbudai híd 22 méter széles lesz, amiből 16 méter esik a kocsiúttestre és 3—3 méter a gyalogjáróra. A villamosokat az úttest közepén vezetik, s így a kocsik számára megfelelő széles hely áll majd rendelkezésre. Az óbudai híd alakra nézve ugyanolyan lesz, mint a Margithíd, arheny- nyiben érinteni fogja a Margitsziget felső csúcsát, ahová a Margíthídhoz hasonló lejárót építenek. A gyalogjárók külön lépcsőkön jutnak majd a szigetre. Eredetileg az volt a terv, hogy az óbudai hídról levezetik a villamost a szigetre, de ezt a gondolatot elvetették. A szigeten csak autóbusz fogja a közúti forgalmat lebonyolítani. Elhatározták az értekezleten azt is, hogy az új hidat úgy építik meg, hogy azon az előbb­nióbb megépülő gyorsvasát is keresztül halad­hasson. Ali után az utólagos átalakítással nem akarják a híd forgalmát zavarni, ezért már most egyidejűleg megépítik a híd tetején a gyorsvasút pályáját. Á gyorsvasút a híd közepe felett emelt magas pályán fog átrobogni a Dunán.- A Hungária-úton és a budai oldalon a föld alatt fog a vasút közlekedni, a híd­fők előtt azonban kijön a föld alól, úgy mint most az Állatkertnél, és a Duna felett a magas hídpályán teszi meg az utat. Természetes, hogy a hatalmas híd a különleges kivitel miatt óriási összegbe fog kerülni. Az állam szakértőjének hozzávetőleges becslése III KUNZ JÓZSEF és TÁRSA királyi kiváltságos nagykereskedők Budapest, V., Deák Feruic-utca és Bécsi-utca sarok. Telefon : 216-53. Vászon és asztalnemű. Szállodai és kórházi fehérnemű. szerint 30—35 millió pengőre van szükség a híd fel­építéséhez. Annak idején a Lánchíd 12-5, a Margit­híd 10, a Ferenc József-híd 5, az Erzsébet-híd 1.1 -5 millió aranykoronába került. Az. óbudai híd építéséhez leghamarább 1930-ban foghatnának hozzá. A legrövidebb időn belül nyil­vános, valószínűleg nemzetközi pályázatot írnak ki a híd terveinek elkészítésére. Ez az év végén járna le, a jövő év az építkezési munkák előkészítésével telnék el, úgy hogy 1930-ban a híd építése megkezdődhetnék és két év alatt be is lehetne azt fejezni. A Nemzetközi Vásár útügyi szakasza jelentékeny lépéssel viszi előbbre a főváros útépítési problémáit. Király Kálmán műszaki főtanácsos nyilatkozik a Független Budapestnek az útügyi kiállítás eredmé­nyeiről. A modern közlekedés fejlődési lehetősége szorosan összefügg a kölzutak állapotával. Épp ezért! a fői­város illetékes körei az utóbbi időben sokat foglalkoznak az út­ügyi kérdések tanulmányozásával. A vállalkozók bevonásával állan­dóan folynak a kísérletezések és a legmodernebb technikai eljárá­sok alkalmazásával igyekeznek megtalálni azt a burkolóanyagot és útépítési módot, amely a mi éghajlati és közlekedési viszo­nyaink mellett a legjobban felel meg ennek a célnak. Most a Nemzetközi Vásárral kapcsolatban nagyszabású útügyi kiállítás is nyílt meg s annak keretében egy sereg kitűnő vállalkozó cég mutatja be a jobbnál-jobb próbaburkolatokat. Képviselve van itt a legkülönfélébb újszerű burkoló­anyag, amelyet a legeltérőbb eljárásokkal alkalmaz­tak. A próbaburkolatokat az Iparcsarnok mögötti kis- csarnok körül építették. Mintegy 400 méter hosszú­ságban készült sok gyalogút- és számos különleges kocsiút-burkolat. A nagyszabású útügyi kiállítás ter­vezése a mintaút szakaszok tervezése és az építés ellenőrzése körül Rumbach Dezső tanácsnok és Ki­rály Kálmán műszaki tanácsos buzgólkodtak. A kiál­lítással kapcsolatban Király Kálmán a következőket mondotta munkatársunknak:- A közúti közlekedésnek egyre növekvő fon­tossága a Kereskedelmi és Iparkamarát arra kész­tette, hogy a nemzetközi vásárral kapcsolatosan útügyi kiállítást is rendezzen. Örömmel jelent­hetem, hogy a kamarának ezt a kezdeményezését teljes siker koronázta. A kiscsarnok mögött levő, háromszög alakú terület úgyszólván kizárólag az útügyet szolgálja. A középre építették az útügyi csoport kiállítási pavillonját, amelyben a keres­kedelmi minisztérium, a József műegyetem s a fő­város felette tanulságos grafikonokban, modellek­ben és képekben mutatja be a hatóságok útépítési tevékenységének eredményeit. A pavillonban ezen­kívül a nagyobb útépítő vállalatok is béreltek fül­kéket, hogy gyártmányaik anyagait bemutathas­sák.- Á legérdekesebb az egész kiállításban a pa- villonok között épített különböző mintaút. Nem kevesebb, mint 18 gyalogút- és 46 kocsiút­szakasz készült itt a legkülönbözőbb burkola­tokból. Útépítő vállalataink nemes versenyre keltek egy­mással, hogy minél szebb és tökéletesebb útbur­kolatokat mutassanak be. Kis szakaszokon, egy­más mellett, épültek az eltérő gyalogút- és kocsiút- aszfaltok, a keramitlap burkolatok, a bitumenes-, kő- és beton-úttestek. Felette sok az úgynevezett hidegaszfalt felhasználásával készített modern út­burkolatok. Az úttigy ma már nemcsak közlekedési és közegészségügyi, hanem közgazdasági szempont­ból is fontos szerepet tölt be. Ezért igen örvende­tes, hogy hazánkban a hatóságok és a vállalatok karöltve igyekeznek az útügyi problémákat meg­oldani. Az erők összefogása mindig, minden téren megérleli a kívánt gyümölcsöt, biztos, hogy az út­ügyi szakférfiak váílvetett munkásságát is siker fogja koronázni. AUEE IGNÁC papirosáruk, üzleti könyvek gyára, vonalozó intézet, könyvnyomda BUDAPEST, VIII., MÁRIA TERÉZIA-TÉR 15. SZ. Telefon: József 386- 02. Hogyan takarékoskodnak a városházán ? Miután elkészült a Rudasiürdö új kazánháza, nyomban feleslegessé is vált az egész kazánház. Gyönyörű iskolapélda a fejnélküli gazdálkodásból. Megvalósulás előtt az Óbuda—Hungária*körűti úl Dunahíd. Négy éven beiül elkészül Budapest hetedik, legdrágább, de egyben legmodernebb hídja, amelynek nem lesz pária az egész világon. — Háromszor annyiba kerül mint a Margithíd és hatszor annyiba, mint a Ferenc József-híd. KA.MA.JFiA. xn ozgóképszínház Dohány-utca 42. Telefon: József 440-27. Fricsay 30 tsgú zenekar! Elsőrendű műsor minden héten!

Next

/
Oldalképek
Tartalom