Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-12-22 / 51-52. szám
8 Függeilen Budapest 1927. december .22 MI TÖRTÉNJÉK A TABÁNNAL? Irta Dr. HARRER FERENC. Dr. HARRER FERENC A fővárosnak erre kijelölt bizottsága még az ősz elején behatóan foglalkozott a Tabán jövő sorsának a kérdésével és, az illetékes ügyosztályokkal1 egyértelműen, egyhangúlag megállapította a Tabán mielőbbi újjáépítésének szükségét. Ezzel szemben a pénzügyminiszter úr a közelmúltban egészen ötletszerűen kijelentette, hogy a Tabán újjáépítésére ne is gondoljon senki, mert erre a célra külföldi kölcsönnek fölvételét a kormány nem fogja engedélyezni. Ilyen körülmények között igen komolyan fölvetődik a kérdés: mi történjék hát a Táblainál? és szabad-e vagy kell-e Budapest e nagyszabású városfejlesztési problémája fölött a főváros sorsát most intézőknek egyszerűen napirendre térniök? Mit is jelent a Tabán újjáépítése? Városfejlesztési elgondolásban jelenti Budapest egyik legnagyobb fejlődési lehetőségekkel bíró és a legfejlettebb lakás- kultúrának megvalósítására hivatott városrészének a modern városépítés követelései szerint való újjá- teremtését olyan területen, amely az ott levő telkek nagyságánál és alakjánál fogva a tulajdonosok magántevékenységével nem rendeződhetett. Mint aktuális feladat, jelenti egy romhalmaznak a város szivéből vá'ó kipusztitásét, amelynek sikátorai közt százai húzódnak meg az embereknek a legegészségtelenebb viszonyok között. Jelenti továbbá a Pest déli részéről és a Kelenföldről a Krisztinaváros felé irányuló forgalomnak a rendezését, amely forgalom ma az Attila-körút szűk torkán át csak a legnagyobb akadályokkal és veszedelmek között bonyolítható le. Minthogy a főváros, egy-két ingatlantól eltekintve, a rendezés alá eső egész területet már sok évvel ezelőtt megszerezte, jelenti egy gyiimölcsözetleniil heverő nagy közvagyonnak az értékesítését. Jelenti azután mindazokat a közgazdasági előnyöket, amelyek nagy közmunkákkal és élénk építési tevékenységgel együttjárnak. Végül jelent lakástermelést oíy időben, amikor a lakásszükséget a kormány is fennállónak tartja. Éppen elég ok van tehát arra, hogy a Tabán mielőbbi újjáépítése szükségesnek lássák. Megvannak-e áz előfeltételei is a Tabán újjáépítésének? A szabályozási és beépítési terv, valamint a közmunkák, a csatornázás és az útépítés tervei már évek előtt elkészültek; e tekintetben még csak egy utolsó revízióra van szükség, mely azonban lényeges változást már nem fog hozni. A terület, néhány ingatlan kivételével, jogilag az újjáépítés számára rendelkezésre á’l; a még megszerzendő ingatlanok még bírói kisajátítás szüksége esetén is, a birtokbavétel stádiumáig elég rövid időn belül eljuttathatók; a közmunkák tanácsának rendelkezése alatt álló ingatlanoknak — sajnos, most már a Bethlen-udvar által elfoglalt terület kivételével -— az újjáépítési műveletbe való bevonása régebbi állásfoglalás alapián elintézettnek tekinthető, és már csak a részletek elintézésének kell a közmunkák tanácsa és a főváros között megtörténnie. Politikailag is érvényesülő érzelmi momentumok hatása alatt a lebontás alá kerülő házak kilakoltatása ugyan nehézségekbe ütközik, de a kilakoltatás szükségességével úgy a fővárosnak, mint az érdekelt lakóknak évek előtt le kellett szám okitok és így ez nem lehet akadálya az újjáépítés keresztülvitelének: a kilakoltatás különben, a méltányosság lehető határáig elmenve is, elég rövid időn belül végrehajtható. Tehát megvolnának a Tabán újjáépítésének 'előfeltételei is. Miképen történhet már most meg az újjáépítés? Arra a megoldásra, amelyet a pénzügyminiszter úr fentemlített negatív nyilatkozatában sejttel, hogy tudniillik a főváros egy e célra fölveendő külföldi kölcsönből maga építse meg az új Tabánt, a törvényhatóság intéző köreiben, azt hiszem, senki se gondol. Csak más két megoldásról lehet szó. Az egyik: hogy a főváros, a közmüvek elkészítésének és a házak megépítésének kötelezettségével, telkeit átengedi a Tabán újjáépítésének egységes végrehajtására kész magánvállalkozásnak; ilyen irányú érdeklődés a magánvállalkozás részéről már mutatkozott is, még pedig hosszú bérleti és lakbérgaranciás alapon (természetesen csak a lakosság fizetőképességével számoló lakbérgarancmt vállalhatna a főváros), de képzelhetők más elgondolások is A másik: hogy a főváiros megépíti a közmüveket, megalakítja az építési telkek: t és az utóbbiakat fokozatosan értékesíti (építési kötetezeítseggel) akár e.adás, akár hosszú bérlet útján. Állampénzügyi szempontból alig lehet akármelyik megoldás ellen kifogás. Az első esetben nem történik más, mint hogy külföldi magánosok pénze budapesti házak építésére íordíttatik; mii egyéb történik a hazai pénzintézetek építési köl- csönei jó részénél? A második esetben, amikor csak a közmunkák költségeinek fedezéséről van szó, külön csak e célra felveendő külföldi kölcsönre nem is kerülhet a sor, sőt nincs kizárva, hogy megfelelő időbeli elosztás mellett ezekre a költségekre az évi költségveféjsekben lehet fedezete^ 'keríteni, esetleg arra alkalmas ingatlanok eladásából befolyó összegeknek, mint rendkívüli bevételeknek is az igénybevételével; végre ingatlanpolltika ingatlanoknak nemcsak vételében, hanem eladásában is áll. Amikor így állnak a dolgok, talán még se felelhetünk arra a kérdésre: mi történjék a Tabánnal? Azzal, hagyjunk mindent úgy, ahogyan van és váriunk jobb időkre! SZOCIALISTÁK A VÁROSHÁZÁN Irta BÜCNLEE3 JÓZSEF fővárosi bizottsági tag, a szociáldemokrata párt titkára. Abból a nézőszögből kell meglátnunk a városházi politika irányát, vájjon az új városi törvény alapján összeült közgyűlés vállalt kötelezettségének mennyiben tett eleget? Tulajdonképen mi a kötelessége egy olyan képviseletnek, amelyet az általános egyenlő titkos választójoggal választottak meg? Az ily módon megválasztott népképviselet természetszerűen kénytelen, éppen eredeténél fogva, oly politikát inaugurálni, amely a választók érdekeinek megfelel. Így tagolódik osztályérdekek -szerint a főváros közgyűlése is és hiába tagadják ellenfeleink az osztályharc fegyverének jogosultságát, ez él és buzogányként mutatgatja minden párt a félelmetes erejű ütőszerszámot. A legpregnánsabban mutatkozik meg az osztályharc élete éppen a költségvetések tárgyalása alkalmával. Benne van, benne él, benne harcol és benne húzódik meg az osztályharc a költségvetésekben. A városiban vagy államiban egyaránt. A bevételi rovatok csakúgy, mint a kiadásoké kiáltják, ordítják az osztalyharcot. Mink, szociáldemokraták nem akarunk egyebet, minthogy a költségvetés felépítése ne a szegény néposztályok verejtékes és véres fillérein történjék, de legyen ez a fundamentum a gazdagok nagy vagyonának pénzéből. Ez nem új gondolat. A szocialisták európaszerte ezért harcolnak. A költségvetés kifejezője valamely állam, vagy város politikai rendszerének. És a mi budapesti költségvetésünk is híven tükrözi vissza azt a politikai szemforgatást, amelyet látunk a kérész- teny jelszavakkal élők és visszaélők táborában. Amíg egyik oldalon meghasad a szívük a szegény emberek nyomorúsága miatt, a másik oldalon mindent megtesznek, Hogy mentesítsék a nagy tökét, a köztulajdont és a nagy jövedelmet a progresszív megadóztatás alól. Meghirdetik a nagy társadalmi renesszanceot, e mellett elfelejtenek olcsó lakásokat építeni a szegény emberek számára. Az egyke ellen dörögnek, de az anya- és csecsemővédelmet elhanyagolják és nincs fővárosi koncepció ennek megalkotására. A városházi asztalok mellett szidják a kormányt, suttyomban pedig uszítják ezt a baloldal ellen. Nappal ellenzéki fotellben ülnek, éjjel pedig kormánypárti ágyban kötik perverz viszonyukat a kormányzathoz. Ezek azok a híres gascognei legények; a Tauf- ferek, a Bieberek, a Friedrichek, a Müllerek, a Stadlerek, a Seemannok és Dörflerek és ve-' zértik Wolff Károly, a kapitány. A baloldal hallatlan erőfeszítései után sikerült mégis komoly eredményeket elérnünk a terhek könnyítése érdekében. Eltöröltük a húsfogyasztási adót, az elsőrendű élelmicikkek vámját, lehetővé tettünk egy kezdetleges rendszerű és kevés számú kislakás felépítését, a közszolgáltatás terén a villanyáram árát eddig kb. 20%-kal leszállítottuk, a gáz minőségét megjavítottuk, s . általában erősebb tempóra szorítottuk a székesfőváros tanácsát, amelynek nagyon kevés érzéke van a főváros népének szükségletei iránt. Mi legyen a jövő programmja? A mi számunkra adva van a programúi. Dolgozni, harcolni a főváros önkormányzatáért, az üzemek sérthetetlenségéért, a fővárosi üzemek szolgáltatása árának leszállításáért, a telekértékadóért és mindazon követelményekért, amelyek Budapest népének jólétét és boldogságát emelni tudják. A mi megjelenésünk a közgyűlésen azonban BÜCHLFR JÓZSEF. mást is jelent. Jelenti azt a megingathatatlan akaratot, hogy a főváros közgyűlését megtisztítsuk a kullancsoktól, a keresni akarók mohóságától. Nincs kifogásunk az ellen, ha valaki üzletet akar kötni. A kereskedelem és iparűzés fontos pillére egy kialakult társadalmi rendnek. Történjék azonban a kereskedés és iparűzés a városháza falain kívül. Az, aki üzletet akar csinálni abból, hogy ő egy tisztes közii- letnek tagja, az maradjon a falakon kívül. Nincsen forróbb kívánságunk, minthogy meg nem alkuvó katonái maradjunk a főváros népének és hogy a választók akaratát parancsnak tekintjük közéleti működésünkben. BARNA MÁRTON épület- és szab. takaréktűzhelylakatos-Uzem, autogénhegesztés Budapest, VIII. kerület, Szerdahelyi-utca 3. szám. Telefon : József 370—04. Alapítási év 1875. Schwarz Sándor és Társa magyar-kályhaipar, Meidinger kályhák, folyton- égő kályhák, tűzhelyek, Meidinger kályha-alkatrészek Budapest, V., Báthory utca 20. Telefon: L. 962-14. GÖTTLER MANÓ faharéhfűzhely- és lemezárugyár BUDAPEST, VII., ERZSÉBET KIRÁLYNÉ-ÚT 58. - Telefon: J. 363-29. Alakíttatott 1869. Postaosekkszámla sz. 58,543. SERES MARTON mester Budapest, I., Lógody-utca 19. Telefon: L. 972—33. Elvállal minden e szakmába vágó munkálatokat a legiutányoabb áron. HERZOG SÁNDOR UTÓDAI K&LVHAGYÁRA Meidínger-kályhák, „Hena“ folytonégő- és lemezköpenyes töiiökályhák Budapest, V.. Személynök u. 15-17. Tel.: T. 113-69. Börcsök Mihály fakarékfűzhely-üzeme • BUDAPEST, VIII. KERÜLET, MÁRIA-UTCA 46. Telefon: József 406—97. József 424—65. S foEytonégő kályhák a legjobbak LUKÁSZ LAJOS VI., Teréz körút 22. szám. Telefon : Teréz 103—47. C7r) DD AC7 műkő. stucco- (mennyezeti) és mű- ^ O li M O márvány munkák elsőrangú k, vitelben RÁKÍ>n MArsÓ BUDAPEST, VII., SZT. DOMONKOS-UTCA 5. sz.-Telefon : József 380-37. MŰMÁRVÁNY!! ■ • i | , első magyar műmáiványNeunauser János ^zito-me^er, rabm-és IIUUIIUUUUI WUIIUU stuccómunka-vállalt ózó Üzem : Budapest, X., Kelemen-u. 21. Tel.: ]. 391-19. jytAYER JANOS S 1| műércöntőde m a BUDAPEST. X., SZENT LÁSZLÓ-TÉR 12. Elvállalja szobor-, bronz-, aluminium- és rézöntvények készítését. Telefon: József ^31 96. van BEEK KAROLY szobrász, műkőfelepe. BUDAPEST, I., HORTHI M1KLÓS-ÚT 42. SZÁM. Telep 1X., Soroksári-út 132. Versenyképes lesz, ha Tábiaiiveget (kartelen kívül) MANDL'Vtál vesz Budapest, VII., Nyár-utca 6. és Dohány-utca 25. Telefon : J. 43G-7G. üvegcsiszoló- és tükörgyár r.-t. Budapest, Vili., Koszorú-utca 30. Telefon: József 324-97 üvegfesfészefi és iparművészeti műterem KOPP FERENC BUDAPEST, VI., SZÉKELY BERTALAN-UTCA 25. volt Dalnok-utca. Telefonhívó: 125—68. Elvállal: templom- és profánablakok festését, üvegedzési és műüvegezési munkákat. TORM AQ7FRFII atlétikai sportcikkek, szabadalma- I umVHOLLlTLIV, zott iskolapadok és bútorok gyara Lopos Gyula, Budapest, III. kerület, Bécsi-út 85. szám. — Telefon : 113—49.
