Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-02-09 / 6. szám

4 Független Budapest 1927. február 9. A magyar városok memoranduma a kormány autonómiaellenes javaslatával szemben. Rossznak, igazságtalannak, végzetesnek tartják a városok a kormány javaslatát. Lapunk mai számának más helyén megemlítettük, hog-- a Magyar Varosok Országos Kongresszusa memorandummal fordult a miniszterelnökhöz s ab­ban tiltakozását fejezte ki a városok háztartásának ellenőrzésére vonatkozó törvényjavaslattal szemben. A nagyszerű jogi alapokra felépített emlékirat min­denekelőtt rámutat arra, hogy a javaslat minden- egycs fejezete foglal magában olyan rendelkezést, melyek anyagi és szervezeti vonatkozásokban érintik a városokat, de a városok szempontjából mégis leg­súlyosabb az a fejezet, mely a helyhatóságok ház­tartásának hatékonyabb ellenőrzését tervezi, s amely mellett az önkormányzatnak semmiféle hatásköre nem maradna. Az önkormányzat -- mondja az emlékirat — az utóbbi években mind nagyobb korlátozást szenve­dett s most már azon a határon van, hogy teljesen megszűnjön. Az emlékirat ezután hosszasan bírálja a törvény- javaslat súlyos pontozatait. Feltétlenül szükséges­nek tartja a városok kongresszusa is az önkormány­zatok gazdálkodásának egységes ellenőrzését, de csak állandó szervezetnek egységes ellenőrző mun­káját tudja helyesnek elfogadni, amely állandóan városgazdasági kérdésekkel foglalkozik. Ez a szer­vezet azonban nem volna megalakítható egyedül a kormány rendelkezése alatt álló központi tisztvise- lőkböl. hanem abba bele kellene vonni a városgazdasági élet gyakorlati ismerőit is. Ennek a szervezetnek kiépítése csak a városgazda- sági ügyek rendezésével foglalkozó törvényben tör­ténhetik meg. Az adómérséklésre vonatkozó javaslatokkal szem­ben szintén súlyos kifogásokat emelnek a városok. A lakásínség megszüntetése és munkaalkalmak te­remtése céljából szükségesnek tartják, hogy az út­adóra és a községi pótadóra nézve az állami adóval azonos mentesség biztosíttassák. a leghatározottabban állást foglal a kongresszus azon szakasz, ellen, amely a kereseti adó jövedel­mét állami bevételnek kívánja nyilvánítani. Ez igen könnyen politikai szolgálatok jutalmazására vezetne s ilyen fejleményeknek sem a kormányt, sem az önkormányzatokat kitenni nem szabad. De anyagi okokból sem szabad erre a megoldásra gondolni. A kereseti adó nagyobb hozadéka felett rendelkező ön- kormányzatok az adónem megizmosodását évtizede­ken keresztül tudatosan követett iparfejlesztő tevé­kenységüknek köszönhetik elsősorban. Ez az ipar- fejlesztés eddig a kis- és nagyipar céltudatos támo­gatásában jelentkezett s megnyilvánult a közlekedési utak nagyarányú és költséges kifejlesztésében, köz­terhek aluli mentesség nyújtásában, ingyen telek adományozásában, sokszor pénzbeli segítségben s a községi üzemek használati díjainak nem egyszer ön­költségi áron alul való nyújtásában. Ebben az ipar­fejlesztő politikában minden város a rendes keres­kedő gondosságával azt vizsgálta, hogy a nyújtott kedvezmények mikor s milyen mértékben fognak megtérülni a vállalatok által fizetendő közterhek alakjában. Ennek az iparfejlesztő politikának a kö­vetkezményeit nem vonhatja el az állam azzall az egyszerű megokolással, hogy az egyik község a ke­reseti adó hozadékában nagy anyagi eszközökhöz jutott, a másik pedig elsőrendű szükségleteinek a kielégítésére sem tudja az anyagi eszközöket- bizto­sítani. A fényüzési adóval kapcsolatban helyesnek tar­tanák a városok, ha azt a kormány törölné s az ál­talános kereseti adóba beolvasztaná. Ajánlják a fény­űzési és állatforgalmi adók kimunkálásának községi kezelésbe való átadását, már az egységesség oká­ból is. Ezek előadása után a kongresszus emlékirata arra kéri a kormányt, hogy a törvényjavaslat III. fejezetét törölje és a város- gazdasági ügyekre vonatkozó rendelkezéseket önálló törvényjavaslatban tárgyaltassa le. Ebben a javaslatban külön-küfön szabályozza a kor­mány a főváros, a megyei törvényhatóságok, a vá­rosok és a községek gazdasági ügyeit, mert ezek mind külön1 rendezést követeinek. Százezerrel kevesebb választót írtak össze. A szavazók irtása felsőbb utasításra „rendben megtörtént“. — Közszemlére kerül az új név­jegyzék, felszólamlás: február 15—március 1. Az új választói névjegyzék összeállítása teljesen befejeződött. Az összeíró biztosok ezúttal már a dél­utáni és esti órákban végzik az adminisztrációs mun­kát s miután a felszólalások szintén hozzájuk fognak befutni, legalább még egy hónapig tart tevékenysé­gük. A hosszú ideig tartó foglalkoztatás miatt a fő­városnak több milliárd váratlan kiadást okoz a választók összeírása, eddig több mint kétmilliárdot fizettek ki munkadíjak címen s legalább még ugyan­ennyibe fog kerülni az adminisztrációs munka hátra­levő része, nem is szóivá a nyomtatványok, plakátok, írószerek és egyéb szükségletek költségeiről. utolérhetetlen! A munka nehezebb részén azonban már túl vannak, a névjegyzék pontos adatai teljesen készen állanak s február 15-én, jövő hét keddjén a kerületi elöljáró­ságokon és a központi városházán kifüggesztésre ke­rülnek a listák. Mint előrelátható volt a kormány in­tencióinak megfelelően lényegesen kevesebb választó jutott be a név­jegyzékbe a mostani összeírás során, mint ahányat tavaly az ez évre szóló névjegyzékbe felvettek. Több mint száz­ezerrel. százalékarányban kifejezve­26 %-kal csökkent a választók száma a múlt évben fel veitekéhez viszonyítva. A múlt évi összeírás alkalmával 405,111 választó szerepelt a listában, míg a mostani hivatalos felvétel során csak 300.162 polgár jutott abba a szerencsés helyzetbe, hogy magát választónak vallhatja. De még az 1925. évben lefolyt és a műit évre szóló összeírás is sok­kal több választót produkált mint a mostani. 1925-ben 314,197 választó: írtak össze és ezen az alapon foly­tatták le decemberben az országgyűlési képviselő- választásokat is a fővárosban. Tehát még az utolsó Woifí-féle névjegyzékkel szemben is több mint 14,000 főnyi csökkenést mutat az idei hivatalos eszközökkel készített választó lista. Az alábbi táblázat keriileten- kint tünteti fel a választók számának alakulását, a Wolff-párt véguralmától kezdve a demokrata re­zsimen át a Ripka-párt hatalomra jutásáig: Az 1926. évi névjegyzékben szerepelt A meg* semmisített 1927-es listában volt Az új 1927—28-as névjegyzékbe felvettek [. . . , 35,185 44,854 34,270 11. . . 19,95(S 25,384 17,744 III. . . 15,129 21,216 14,776 IV. . . . 10,878 12,722 9,915 V. . . 27,511 36,689 26,510 VI. . . . 49,012 62,311 48,545 VII. . . , 50,091 70,852 57,011 Vili. . . . 49,196 65,544 43,397 IX. . . . 32,132 40,993 27,880 X. . . 19,105 24.555 20,144 Összesen , . 314,197 405.111 300,162 A jogfosztás ezek szerint 100,000 fő erejéig sj­került és a Ripka-párt az első lépésre fölényesen túlszár­nyalta Wolff-éknak c téren elért legnagyobb sikereit. E tény útján azonban nem szabadna pontot tenni és nem szabad belenyugodni abba, hogy megtörtént ez a példátlan jogsérelem. A kormány minden téren s minden eszközzel igyekszik elnémítani a fővárost és Budapest polgárait, s hogy ezt a célját akadály­talanul érhesse el, elsősorban itt a választói jog el­kobzásán kezdi, hogy elhallgattassa a polgárság sza­bad véleménynyilvánítását. Budapest polgárainak rá kell eszmélniök ennek súlyos következményeire s mindenkinek tudatára kell ébredni, mit jelent az, ha abban is megakadályozzák, hogy sorsának és jövő­jének irányításába beleszóljon. A főváros minden polgárának kötelessége meggyőződni, vájjon felvet­ték-e a hivatalos összeíró biztosok az új névjegy­zékbe, avagy kihagyták a választók sorából. Áz a több mint. 100,000 polgár, aki az utóbbi sorsra jutott egy emberként kell. hogy felemelje tiltakozó szavát a jogfosztás ellen és február 15. és március 1. között írásos felszólalással kell. hogy a központi választ­mányhoz forduljon s jogaiba való - visszahelyezését követelje. r w BIELEK laszeo Telefon: József 92-78. ÉPÜLETÜVEGEZÉSI VÁLLALKOZÓ ÉS TÁBLAÜVEGKEKESKEDŐ Iroda: BUDAPEST, VII., NEFELEJTS-UTCA 45. Lakás: IX. kerület, Üllői-út 119. szám. Postatakp. eheque-sz. 57,218. mmm ' \W^ LiinnmES telefon nÉRN0KÖK E.3l3-?Q MMHJMESl Schlesinger József épületüveges és képkeretező Budapest, V., Arany János-utca 18. Telefon : L. 983—37. LÄUFER FERENC ES BÉLA Budapest, VIII., József-körút 19. Telefon: József 4-97 Üveg-, porcellán- és díszműáruk és saját gyártmányú fémáruk. (lilHün ne íírparlan a tegtökéletesebb műgrafitos kenő- UllUalj Co Uicauay anyagok minden gép és motor számára több mint 400 hazai ipartelepnél" és autóüzemnél használatban. hrnn Trm Arrn Qoalit amerikai formálható azbeszt fedő- HitiU“ I U|Jj HM/U-űCtllll, és szigetelő anyagok, 10-30 évi élettartammal, mindenfajta tető számára. Arco 380, hőálló festék, 380 fok Celsiusnak ellenáll. Vezérkép- I4 Budapest, IV., Ferenc viselet: 1\U11 ŰUllliU! József-rakpart 18. sz. Alapítási év : 1892. Sürgönyeim : KUNSH1P. Telefon: József 61—23. Mintás és egyszínű NEMEZEK. ÁS rk°l Helvetia linóleumok. Suberit paraiapaillók. M0SK0VICS EMIL, V., Berlini-tér 3. Telefon 965-25­£5 padlóbevonások folytonégő kályhák a legjobbak Iaukász LUKÁSZ LAJOS VI., Teréz körút 22. szám. Telefon: Teréz 103—47.

Next

/
Oldalképek
Tartalom