Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-11-16 / 46. szám

/ XXII. évfolyam. 1927. november 16. 46. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre 24 pengő. Fél évre 12 pengő. Egyes szám ára 50 fillér. Főszerkesztő: B. VIKÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József 31/5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. A kultuszminiszter, Klebelsberg Kuíió gróf haragszik. Panaszkodik Budapestre, hogy nem méltányolja eléggé az ő tudományos terveit s nem hajlandó négy millió pengőt költeni a lágymányosi telkek feltölté­sére. De, ha Budapestnek nem kell a kultúra, megmutatja Klebi, hogy meg tud ő lenni Buda- pes nélkül is, megcsinálja Nagy-Debrecent és Nagy-Szegedet és lesz Szegeden meg Debre­cenben olyan kultúra, hogy el fog tőle szédülni Budapest. Nahát! A kultuszminiszternek igaza van. Csak az a baj. hogy viszont Budapestnek is igaza van. Budapest nem sajnálja a telket, oda is adja, csak éppen abba nem akar belemenni, hogy négy millió pengőt költsön telekfel töltésre. Budapest, igenis, hajlandó áldozatot hozni a tudományért és kultúráért csak arra nem haj­landó, hogy véresen verejtékező adófizető pol­gárainak filléreit a vízbe dobálja, ezúttal a lágymányosi tó vízébe. Nahát! Így aztán most áll a harc a magyar kultúra hivatalos vezére és a főváros közt. Mi ehhez már hozzá vagyunk szokva, mert a különböző kormányodé általában szerettek hadat viselni a főváros ellen és nem ez lenne az első büntető expedíció Budapest ellen a kormány részéről. Lehet az is, hogy, ha a törvényhatósági bizott­ság megszavazta volna a feltöltési költségeket, hogy akkor meg a belügyi kormányzat vezette .volna a büntető hadjáratot, mert a főváros nem tud takarékoskodni. Mert a belügyminiszter is szeret haragudni Budapestre, mint ahogy álta­lában az egész kormány nagy szeretettel tud rosszat mondani és haragudni a magyar fő­városra. Hát valljuk be: Szegedre és Debrecenre rá­fér egy kis kultúra. Menjen csak ki Klebi ke­gyelmes úr a szegedi tanyákra és nézzen széj­jel egy kicsikét. Az ő renaissance-lelke örülni fog, mert a tanyák kultűrvilága még 4—500 év­vel hátra van, még valahol a renaissance korá­ban él. A tanyákon még ma is hisznek a boszor­kányokban, ott még ma sem találták fel a pet­róleumot, sőt a gyertyát sem, ott még a mé­cses divatja járja, tudatlanság és babona terem a szegedi tanyák fekete földjében, ott elkél egy­két magvető, aki kultúrát hint el. És Debrecen sem áll sokkal jobban ezen a téren, mint Sze­ged s ha valamivel kultúráltabb a népe, mint Szegedé, úgy ennek oka a protestantizmus több évszázados felvilágosító munkájában leli ma­gyarázatát, amely sok babonát irtott ki és so­kat javított abban az őstalajban, amely bizony egyformán termi meg a gabonát, virágot és a — dudvát. Szó sincs arról, mintha mindezzel azt akar­nék mondani, hogy Budapestnek már elég ma­gas a kultúrája, Budapestnek nincs szüksége kulturális továbbfejlődésre. Mi magunk lennénk a legboldogabbak, ha ezt elmondhatnék, sajnos, Budapest is nagyon, nagyon elmaradt a nagy európai kultúrközpontok mögött. Budapestnek csak ál-kultúrája van, de valódi, a lelkekben gyökeredzett, mély műveltsége nincs. Nem egy, de száz meg száz kultúrközpont hiányzik Buda­pestről. ahol még mindig verekszenek az egye­temeken és ahol a huszadik században kitiltják az egyetemekről azokat, akik tanulni szeretnének. Ahol ököljog van, ott nincs kultúra. Ahol bűz­bombákat dobálnak verekedő emberek az or­szág első színházának nézőterére, ott nincs kul­túra. Ahol száz meg száz rendőrnek kell kivo­nulni, mert egy darab szerzőjének a vallása nem tetszik egyes túlambiciózus embereknek, ott nincs kultúra. Ahol nem szabad tanulni, ott nincs kultúra. Ennélfogva kétségtelen, hogy Budapestre még nagyon sok tudományos intézetet lehetne telepíteni, mert Budapestre ráfér a tudomány és a felvilágosodás. De talán nem is a tudorhányos intézeteknél kezdődik a kultúra. Sok, nagyon sok minden kellene itt előbb, hamarább, mint ezek az, inté­zetek, amelyeket a lágymányosi ingoványra akar építeni a miniszter úr. igazi kultúra kell Budapestnek, nem az, amelyet rengős milliói te­remnek meg, hanem olyan, amely a lelkek mil­lióiban terem. Budapest kultúráját a lclkekre ! kell felépíteni, a lelkeket kel! feltölteni előbb, akkor aztán nem engedjük el a kultuszminisz­tert se Szegedre, se Debrecenbe: építsen itt, ezekre a lelkekre, amelyek szilárdak. Mi azonban azt látjuk, hogy ennek az ellen- j kezője történik. A lelkeket csak posványosítják, csak mérgezik, csak fertőzik. Ne ijesztgessen tehát a kultuszminiszter úr, mi oly régóta fé- I lünk már, hogy elfelejtettük, mi az az ijedtség. Felterjesztették a költségvetést a kormányhoz Nincs deficitje a több mint 200 millió pengős költségvetésnek, Közel két heti közgyűlési tárgyalás után tető alá került a jövő évi költségvetés. A sok szónoklat nem hangzott el hiába, sikerült sok felesleges, nélkülöz­hető kiadást törölni s ezenfelül jelentékeny mérték­ben enyhítették a közönség tferheit. mert 10%-kal mérsékelték a villanyáram egységárát s teljesen el­törölték a húsfogyasztási adót. Ennek ellenére a költségvetés egyensúlya nem borult fel, sőt végeredményben 2,881 pengő tiszta felesleg is mutatkozott. A költségvetés bevételi oldala ugyanis 200,815,586 pengő bevétellel és 200,80 075 pengő kiadással zárult. A tárgyalás utolsó napjai sok izgalommal voltak túlfűtve. A lágymányosi terület feltöltésének költsé­geit nem szavazta meg a főváros s ennek következ­tében a kultuszminiszter kijelentette, hogy Szegeden és Debrecenben építteti fel a tudományos intézete­ket. amelyek „tálcán felkínálva sem kellettek Buda­pestnek“. A húsfogyasztási adó eltörlését nagy szótöbbség­gel mondották ki, de a szavazásban a Wolif-párt nagyrésze nem vett részt. Az adó eltörlésének szükségszerű következménye letfr volna a pályaudvari kirendeltségek feloszlatása, de két szótöbbséggel az erre vonatkozó javaslat megbukott. Így a pályaudvarokon tovább jognak szolgálatot tel­jesíteni a javadalmi őrök, de a közönséget többé nem szabad molesztálniuk. A költségvetést különben a tanács már fel is ter­jesztette jóváhagyás végett a kormányhoz. December elsején már a felemelt fizetést kapják a főváros tiszíviselői. A fizcíésjavííás pontosan követi az állami tisztviselők fizetésrendezését. — Félő, hogy a karácsonyi segély elmarad. A tisztviselői kar türelmetlen várakozása, ha nem is teljes mértékben, de szerényebb arányokban mégis eredményes volt. Vasárnap a hivatalos lapban már megjelent az állami tisztviselői fizetésemelésről szóló kormányrendelet. Az emelés nem, mint eredeti­leg remélték, visszamenőleg, július 1-től, hanem csak november 1-től érvényes és 10—15%-ig terjed. Fize­tési osztályok szerint változó az emelés aránya, a fizetési osztályon kívüli tisztviselők és a XI., X. és a IX. fizetési osztály legalsó fokozatában 15% fizetés­javítás, a IX. fizetési osztály középső fokozatában 131/2%, a IX. fizetési osztály felső fokozatában 12%, míg a Vili—J. fizetési osztályoknál 10% az emelési aránya. Az állami tisztviselők illetményrendezése termé­szetszerűleg maga után vonja a városi tisztviselők és alkalmazottak fizetésjavitását is. Épp ezért a város­házán türelmetlenül várják az erre vonatkozó intéz­kedéseket, mert mindenkinek nagy szüksége van arra a néiiány pengőre, amit ez az aránylag csekély fizetésemelés jelent. Érdeklődtünk a főváros elnöki ügyosztályán az ezzel kapcsolatos intézkedésekről és a következő felvilágosítást kaptuk.- A főváros vezetősége, mint köztudomású, már tóLb alkalommal próbált segíteni tisztviselői helyzetén, előbb drügasági segélyt, később pedig fizetési előleget, illetve rendkívüli segélyI akart számukra juttatni. Mindezeket a jóakaratú szándé­kokat keresztül húzta a kormány, amely minden­nemű pénzkiutalást egyenesén megtiltott. A tiszt­viselők minden reménysége ezek után abban volt, hogy méltányos fizetésemelésben részesülnek, mert a mai illetmények mellett már valóban képtelenség a megélhetés. Most végül elérkezett ennek is az ideje, amennyiben a kormány rendeletileg felemelte az állami a'ka.n az;.ttak illetményeit. Igaz, hogy ez az emelés is csak november 1-től számít s mér­téke is nagyon csekély, mert fizetési osztálvonkiut csak 10 és 15% között mozog. Ezek után az elnöki ügyosztály is megtette a megfelelő intézkedéseket, hogy a városi alkalmazottak fizetésének emelésére hasonló arányban javas­latot tegyen, Nagyobb emelést, vagy hosszabb időre vissza­menőleg érvényes fizetésjavítást nem is proponá­lunk, mert ilyen irányú határozat nem számíthatna a kormány jóváhagyására. Az elnöki ügyosztály pontosan követi a kor­mány rendeletének intézkedéseit s hasonló alapon tesz javaslatot a városi tisztvise­lők illetményrendezésére. A főváros számúra ez a szerény emelés is évente mintegy 5 millió pengő többkiadást jelent, ’- Az előterjesztést lehetőleg sürgősen benyújt­juk a pénzügyi bizottságba, mert az a célunk, hogy a legközelebbi közgyűlés tárgyalja az ügyet és december 1-én, a kormány jóváhagyásának birto­kában, már a felemelt fizetéseket és a novemberi differenciát is folyósíthassuk tisztviselőinknek. Ami a karácsonyi segélyt illeti, erre vonat­kozóan még nem tudunk semmi bizonyosat. Eddig még sem rendelkezés, sem előkészület nem történt a karácsonyi segélyek biztosítására s így még nem tuájuk vájjon icsz-c segély az Hírnevekre, vagy sem. Legmodernebb gyógy­intézet sebészi és bel- betegek részére Dr.PAJOR-SANATORIUM BUDAP ST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy- VAS-ÜTP.A17.SZ, helye, vízgyógyintézet, nap­Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 12 pengő. és légfürdők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom