Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1927-08-24 / 34. szám

2 Független Budapest 1927. augusztus 24. Ha a belügymin'isztcr nyilatkozata valóra válik, az, a városi autonómia teljes megsemmisülésével lenne egyenlő. Elvégre a kormánynak már van egy bizalmi em­bere a fővárosnál a főpolgármester személyében, semmi értelme sincs tehát annak, liogy^ a polgár- mesteri állást is állami bársonyszékké változtassák. Másrészt azért is kételkedünk egy ilyen bizonyos intézkedésben, mert tudott dolog, hogy a kormányok nem örökéletííek s ha a jelenlegi kormányzatnak kedves lenne a pol­gármester kinevezésének gondolata, könnyen meg­bánnák ezt a maá kodifikátorok akkor, ha egy új rezsim jut hatalomra s az ismét egy neki tetsző polgármestert ültetne a város élére. Ami a városi számvevőség államosítását illeti: tudomásunk van, arról, hogy a kormány a jobb ellenőrzés érdekében bizonyos reformokat] óhajt keresztül vinni a Számvevőség adminisztrációjában. Arról azonban eddig nem volt szó, hogy a város egyik hivatalát állami vezetés alá helyezzék. Hogy a reform e tekintetében milyen formában fog meg­valósulni, az ma még nincsen elhatározva. Felelős vezetőt a Beszkárt. élére! A Beszkárt. vezérigazgatói székének betöltése tengerikígyóvá fajult. — A pártok követelik a vezérigazgatói állás betöltését. Várospolitikai körökben újabban ismét sok szó esik a Beszkárt. ügyeiről s arról a példátlan állapot­ról. hogy a főváros leghatalmasabb és legnagyobb értéket reprezentáló vállalata, immár második éve mű­ködik felelős vezető nélkül. Általánosan az volt a vélemény, hogy a Beszkárt. közgyűléséig megoldáshoz jut ez a tengerikígyóvá fajult kérdés s végre valahára döntés történik a vezérigazgatóválság eliminálása érdekében. A köz­gyűlés azonban már hónapokkal elmúlt, a vezérigazgatói kérdésben egyetlen lépés sem történt s még ma is az a helyzet, hogy a legilletékesebbek sem tudják, mikor kerül a vállalat vezetői székébe felelős és hozzáértő személyiség. Annál nehezebb erre a kérdésre válaszolni, mert egészen nyilvánvaló, hogy a vezérigazgatóválság megoldása kizárólag a magasabb fórumoktól függ s nemcsak a megoldás idejét, hanem a kiválasztandó személyiséget odafenn fogják meghatározni. Most az új- közgyűlési időszak küszöbén, a fővá­ros pártjai fokozottabb figyelemmel fordulnak a Beszkárt. ügyei felé. Ebben a kérdésben nincs különbség a pártok között, valamennyi egyhangúan azon a véleményen van. hogy a mai állapotok színül­tig telítették a poharat. A közgyűlés egyhangúan megelégelte ezt a felelőtlen rendszert és a legelső közgyűlésen minden párt részéről nyilatkozatok fog­nak elhangzani, amelyek követelőén fogják sürgetni a mai helyzet haladéktalan megszüntetését. Tűrhetet­lennek tartják a főváros képviselői, hogy a Beszkárt-nál éveiken át a legfontosabb kérdések halogatást szenvedjenek s amikor kérdőre vonásra kerül a sor, a vállalat jelenlegi vezetőt! mindig azt az egyszerű választ adják, hogy azért nem nyernek az ügyek elintézést, mert nincs vezérigazgató. Vonatkozik ez minden ügyre, természetesen több­nyire olyanra, amit nem akarnak elintézni a Beszkárt. mostani urai. Sok kifogás hangzik el állandóan forgalmi szem­pontból is, dei az ilyen irányú panaszokat is azzal a kifogással utasítják vissza, hogy nincs vezérigazgató, aki a sérelmeket orvosolja. Így többek között a főváros közönségéből nagy felháborodást váltott ki a Beszkárt. egyik legújabb rendeletet A legforróbb kánikula idején a forgalmi vezetőség elrendeltet hogy este 8 órakor az állat­kerti relációban közlekedő villamosok 2/3-ad része kiáll a forgalomból és bevonul a remízekbe. A rendel­kezésről persze nem értesítették a közönséget, mert ezt nem tartották fontosnak. Ellenben este 8—V49 órakor, amikor zsúfolt villamosok haladnak a friss levegőre vágyó közönség ezreivel a Liget és az Állatkert felé: a Thököly-útnál megszólalnak a ka­lauzok és figyelmeztetik az utasokat, hogy szán­janak le, mert a kocsik nem az Állatkertbe, hanem a zuglói remizbe mennek. A tömött villamosokról meg­indul a leszállás, ami persze nem megy mindem meg­jegyzés nélkül, mert a közönség bosszankodik, hogy így félrevezetik őket. A villamosokon ugyanis vál­tozatlanul rajta van az állatkerti reláció száma és a tábla, mely jelzi, hogy a kocsi az Állatkertbe megy. A Beszkárt. szükségtelennek tartja, hogy ezeket ß táblákat a remízekbe vonuló kocsikról levegye, vagy egy másik táblával jelezze, hogy este 8 óra után a kocsi nem a szokott útvonalon halad. A Thököly-úti villamosállomásokon az esti órákban százával állanak az emberek, akik mind várják az állatkerti kocsikat, melyek persze az újrend következtében csak félóránkint közlekednek. Sok utas háromszor- négyszer kénytelen leszállani, mert a 33-as, 35-ös, 44-e_s villamosok közül csak minden harmadik megy az Állatkertbe. A panaszokat a Beszkárt. nem orvosolja afcon egyszerű oknál fogva, mert nincs vezérigazgató. Pedig nyilvánvaló, hogy ilyen apró-cseprő ügyek nem a vezérigazgató hatáskörébe tartoznak s jóin­dulattal a közönség érdekei iránti megértéssel, ma is olyan rendet lehetne tartani a villamosvasutak- nál, mintha erélyes kezű vezérigazgató állana a vezetés élén. Budapest népe megelégelte ezt a gaz­dátlan állapotot és végre olyam helyzetet követel, amikor már nem lesz jogcíme senkinek sem arra, hogy minden intézkedést a vezérigazgató-nélküliség­gel 1 megokolva tagadjon meg. Nem lehet többé az aktákkal amerikázni. A belügyminiszter erélyes leirata a polgármesterhez az adminisztráció gyorsítása ügyében. — A leirat a polgárság érdekeit védi a közhivatalok lassúságával szemben. Mindenkinek akad ügyesbajos> dolga a hatóságok­kal és, nincs ember a fővárosban, aki valamilyen irányú kérvénnyel ne fordulna a közhatóságok vala­melyikéhez: az elöljárósághoz, a városházára, a minisztériumokhoz, vagy akár a pénzügyi hatóságok­hoz. Ilyenkor az emberek kivétel nélkül türelmetle­nek, idegesek, alig várják ügyük elintézését s mert ci hivatali adminisztráció közíudomclsi szerint nem működik a leggyorsabban: sokan szidalmazzák és erős kritikával illetik a közhivatalokat. Valami igaz­ság van is ebben, mert tény, hogy egyes hatóságok csigalassúsággal kezelik a pol­gárság dolgait, pedig a legtöbbször egszisztenciális, életbe vágó ügyek azok, amiket a hatóságok egyszerű aktadarab- nak kezelnek. Fokozottan fenn állanak ezek az esetek akkor, amikor bizonyos, ügyek nemcsak egy hatóság intézkedésiét teszik szükségessé, hanem megjárják az összes főt uniókat és mindenütt heteken, hónapo­kon át hevernek az iratok s mire az admnisztráció útvesztőjéből valamilyen akta megint előkerül sok­szor évek is telnek el. Ezeknek a tarthatatlan állapotoknak akar véget vetni a belügyminiszter, akihez eljutott a polgárság panaszkodó szava. A belügyminiszter a napokban a legmegbízhatóbb ! SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R.-T. Központi üzem és irodák : ] I-, Fehérvári út 33 35. —Telefon : J. 305-31 és J. 428-01. leiratot intézett a polgármesterhez s abban felszólí­totta, hogy a jövőben a legrövidebb időn belül intéz­zék el s küldjék vissza a városi hatóságok a minisz­tériumból érkező aktadarabokat és hogy ennek a rendelkezésnek nyomatékot is adjon, szigorú fegyelmi felelősségre vonáisal fenyegette meg a polgármes­tert az esetre, ha a főváros, nem tesz eleget a ren­deletnek. A belügyminiszter leirata különben a követ­kezőket tartalmazza:- A gyakran sürgős) természetű ügyek is leg­többször azért nem részesülnek érdemi végleges elintézésben a minisztériumban, mert az alárendelt hatóságok a számukra intézkedésre és jelentés­tételre kitűzött határidőt nem tartják meg ponto­san. sőt a sürgetéseket A váLsz nélkül hagyják. Az alárendelt hatóságoknak ez a késedelmeskedő, sokszor hanyag eljárása nemcsak az egyes ügy érdekének szempontjából sérelmes, hanem fegyel­met bontó nemtörődömségre vall a felettest ható­ságok rendelkezései iránt. A köz- és magánérdekeket egyaránt súlyosan érintő késedelmek hátrányainak kiküszöbölése cél­jából a jelentési határidők új szabályozására ési a késedelem esetén követendő eljárásra a következő új rendszert léptettem életbe. Az alárendelt ható­ságokhoz intézett rendeletekben a jelentés beér­kezésére az ügyek természete szerint olyan határ­időt kell ki tüzűi, amilyen a válasiz megadására előreláthatóan szükséges. Ezért a belügyminisztérium ügyviteli szabályza­tában megállapított 40 napos rendes határidőt csak akkor kell kitűzni, ha rövidebb idő alatt az utasí­tott hatóság előreláthatóan nem adhat választ. Egyébként további végrehajtást nem igénylő, csu­pán egyszerű felvilágosítást, véleményt, adatok közlését, iratok felterjesztését kívánó rendeletek­nél a jelentés megtételére 15 napi határidőt kell megszabni. Általában ilyen tartamú határidőt kell megszabni a sürgősebb természetű ügyekben is, hacsak az ügy természete rövidebb vagy naptári­lag megjelölendő határidőnek a kitűzését nem kívánja meg. Ha a kitűzött határidőre az utasított hatóságok­tól jelentés nem érkezik, csak egy ízben lehet azt megsürgetni az ügyviteli szabályzatban megállapí­tott, sürgetésre szolgáló tisztázati mintalap útján. Ez a sürgetés újabb 4 napi határidőt szab meg. fia ez a sürgetés is válasz nWiül marad, az iutasított hatósághoz újabb sürgetés nem megy, hanem >'a főpolgármesteri fogom értesíteni a sürge­tés eredménytelenségéről és felhívni, figyelmez­tesse az érdekelt hatóság vezetőiét, hogy az ügyre vonatkozó jelentést ide közvetlenül 48 óra alatt tegye meg, mert különben a mulasztásért fegyelmi úton fog felelősségre vonatni. fia a bejelentés erre az újabb határidőre sem érkezik be, a polgármester ellen a fegyelmi eljárást meg- ' előző vizsgálat kivétel nélkül, minden egyes esetben el fog rendeltetni. Felhívom, hogy ezekhez a rendelkezésekhez al­kalmazkodva előadóit és alárendelt hatóságait meg­felelően utasítsa. A polgármester távollétében Gallina Fnigyes fő­jegyző, az elnöki ügyosztály vezetője, a héten kör­rendeletben értesítette a belügyminiszter rendeleté­ről a hivatal vezetőit és egyben felhívta őket az abban foglalt intézkedések pontos betartására. LINÓLEUM VIASZOSVÁSZON. GUMMIÁRUK Neumayer Lipót Utóda cégnél jutányos árban és elsőrendű kivitelben beszerezhetők Alaplt/a : 1RP5. BUDAPEST, VI., ANKER-KÖZ 2. Telefon: T 105-4G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom