Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-24 / 34. szám
1927. augusztus 24. Független Budapest 3 Az autóbusz-pályázaton minden gyártmány részt vetiet. Prolongálták a versenytárgyalási határidőt. Az egyre bonyolódó autóbuszügy — mint jelentettük- — a mulí héten fordulóponthoz érkezett, amennyiben a belügyminiszter a magyar ipar érdekében a versenytárgyalási feltételek lényeges módosítását rendelte el. A belügyminiszter utasításának megfelelően, a tanács legutóbbi ülésén ezeket a módosításokat végre is hajtotta és a tiszti ügyészség javaslatára póthirdetményt bocsátott ki. amely a módosított feltételeket tartalmazta. Az új rendelkezés szerint szeptember 30-án jár le az új aiitóbusz-versenytárgyalds1 s nem csupán a már ismert négy külföldi autóbusz-típussal lehet pályázni, hanem bármily gyártmányú, de azokkal egyenrangú típusokkal is. Mint utóbb kiderült, a belügyminiszter érdekes indokolással követelte a fővárostól az autóbusz-versenytárgyalás módosítását. A miniszteri leirat ugyanis hivatkozott a közszállítási szabályzatra, amely kimondja. hogy közhatóságok, nyilvános versenytárgyalás útján történő beszerzéseknél nem hivatkozhatnak külföldi gyártmányokra és a versenytárgyalásli hirdetmény szövegében nem jelölhetnek meg bizonyos márkákat, vagy gyártmányokat, mint kizárólagosan szállítandó árut. A közszálíítási szabályzat csak azt engedi meg, hogy a hatóságok az áru legjobb minőségét írják elő egyedüli feltételként, de ez esetben is, ha a pályázaton külföldi és magyar gyártmányok egyenrangúan vesznek részt, a magyar pályázatokat kel: előnyben részesíteni. Ezzel! az indokolással történt azután az eredeti autóbusz-versenytárgyalás megsemmisítése s most már nem kifejezett autóbusztípusok vehetnek részt a pályázaton, hanem a ..legjobban bevált“ autóbuszok s az azokkal egyenrangú más gyártmányok is. A próbajáratokon kiselejtezett kocsik az új versenytárgyalásom sem vehetnek részt. A kormány lakáspolitikája és a főváros külterjes fejlesztése. Irta: Dr. Szepessy Rezső ny. kér. elöljáró. A háború nyomán támadt szerencsétlen közviszonyok következtében előállott lakásszükség sehol másutt nem öltött oly mérveket, mint nálunk Budapesten. A lakásszükség kielégítésére irányuló törekvésben sehol másutt nem kezelik ezt a kérdést oly balul, mint éppen nálunk Budapesten. Sok szó fér úgy az eddig követett lakáspolitikánk célszerűségéhez, mint a telek- és lakásügy intézkedéseinek helyességéhez. Fővárosunk a bérkaszárnyák városa s ennek következtében nálunk a lakásínség nem egy általános, mindenekre kiterjedő lakásprobléma, hanem nagyrészben a lakosság szegényebb sorsú rétegeinek állandósult gondja. A lakástermelés most is, mint azelőtt, főleg a naptalan és levegőtlen bérkaszárnyák kreálásában nyilvánul, amelyek mellé csatlakoznak a nagy, majdnem egészen néptelen területek, ahol alig akadunk egy-egy kisebb építési telkekre osztott és szerényebb, de épp azért célszerűbb és egészségesebb lakóházakból álló telepe- désre. Ezt a lakáspolitikát a szociális igényeknek megfelelő városépítési es városfejlesztési politikának minősíteni nem lehet, E mellett az eljárás mellett a főváros távolabbi külső határában szükség szerint építkezni, a főváros óriási területét a népesség arányában tervszerűen és okszerűen a lakásügy bajainak orvoslására kihasználni nem lehet. Ennek bizonyságául utalhatunk a tizedik kerületre, mely a maga elmaradottságában ennek a hibás lakáspolitikának az áldozata. A tizedik kerület a beépítettség szempontjából a főváros összes kerületei között a legmostohább kerület.. A balparti városrészek 9,027 hektárt kitevő területéből 4,051 hektár (cirka 7,000 kát. hold) esik egyedül a X. kerületre, vagyis a kerület egymaga majdnem akkora, mint a többi balparti kerület együttvéve. S dacára ennek, s dacára a geográfilag egészséges fekvésének, lakottságra nézve aránylag messze mögötte marad az alig 96 hektárnyi területű IV. kerületnek, a főváros legkisebb kerületének. A legutóbbi népszámlálás szerint a X. kerület népessége alig tett ki 60,0000 főnyi lakost, míg a sokszor (cirka 40-szer) kisebb belváros ugyanakkor több mint 29,000 főt számlált. Bizonyos tehát, hogy Budapest területe nem egy homogén építésű városi terület. A közel 20,000 hektárt magában foglaló területe népességéhez képest aránytalanul nagy. A beépítése és benépesedése nem felel meg a célszerűség és okGUHDEL átvette a szt. GELLERT SZÁLLÓ éttermeit és kávéházát. ÁLLATKERTI VENDÉGLŐJE változatlanul áll kedves közönségének rendelkezésére. szerűség követelményének. A városépítés és lakástermelés szociális szempontjait eddig csaknem teljesen elhanyagolták. Városi lakás- és telekpolitikánkat kizárólag magántőkés lakástermelés irányította, amely mellett az egész városépítés okos, közhatósági irányításával s városépítésünk észszerű és szociális szabályozásával senki se törődött. E részben még az idők során a lakásépítés előmozdítása céljából hozott törvénnyel (1908 : XLVII1. t.-c.) nyújtott kivételes adómentességnek sem volt eredményes foganatja. Ezzel a törvénnyel éppúgy, mint az eddig hozott egyéb törvényekkel biztosított adómentességek távolról sem váltották ki a közvetlenül érdekeltekben a családi otthon megteremtése utáni vágyat s egészséges önsegélyző építkezési kedvet, hanem főképen arra szolgáltak, hogy a kapitalista magánvállalkozást serkentsék a kellő jövedelmezőséget biztosító lakástermelésre. S ugyanilyen egyoldalú félrendszabálynak bizonyult a különben helyes szociális alapon indult az az akció is, mely a Budapest székesfővárosban és környékén állami költségen létesítendő munkásházakról szóló 1908 : XXIX. t.-c.-ben nyert kifejezést. Ez a törvény is csak részben lett végrehajtva. A folyományaként épült Kispesten mintegy 472,000 □-ölnyi kiterjedésű Sárkány-féle ingatlanokon a kislakásos Wekerle-telep, de az ugyanakkor az állam részére vásárolt, Budapesten, a X. kerület, Ó-hegyen fekvő mintegy 214,000 □-ölnytii területen hasonló célból tervezett építkezés elmaradt. mert a nemsokára azután bekövetkezett kormányváltozással ugyanott az a felfogás akadályozta meg a további cselekvést, hogy ez esetben Budapest székesfőváros Lakásügyének javításáról is lévén szó, az e helyen tervezett munkásotthonok megvalósítása nem az állam, hanem a helyhatóság feladatának a körébe esik. Csodálatos, hogy azóta a törvény által megszabott építési programmnak további sorsáról többé senki sem törődött, a jogosan követelhető végrehajtását. senki nem szorgalmazta s az óriási térség, mely ma is a kincstár tulajdona s fekvésénél fogva kiválóan alkalmas akár a munkáslakásokkal, akár más kisebb, lehetőleg kertes családi házakkal való beépítésre, immár közel 20 év óta jóformán teljesen kihasználatlanul parlagon hever. Ma, amikor csonka hazánk menekültjeinek ezrei szorultak össze, eddig is lakáshiánnyal küzködő fővárosunkban s az állami, lakásépítő akciónak s'egítő- leg főképen itt a fővárosban kell érvényesülnie és a lakásnyomor lehető megszüntetését eredményeznie, nemcsak alkalomszerű, hanem célszerű tett volna az, ha az állami lakásépítés»; akciót vezető faktorok beépítés céljából programmjukba foglalnák az óhegyi kincstári ingatlanokat. Nem helyi okokból fakad ez az állításunk, hanem abból a meggyőződésünkből, hogy a városépítésnek jól megfontolt érdekei is megkövetelik, hogy az eddig követett észszerűden és antiszociális, csak a mindig közvetlenül beépítés alá kerülő városrészeket támogató fiskális telekpolitikával felhagyva, a kültelkek fejlődésének szükségszerű követelményeit se tévesszük többé szemünk elöl. A külső városrészekben fekvő területek fokozatos beépítésének elvét már sok európai nagyváros ülteti át újabban az életbe. Budapest székesfővárosnak a jövőben szintén ehhez az elvhez kell kötnie a további fejlődésének irányát. Decentralizálnia kell a külső, olcsóbb területekre a szükség szerint idönkiut végrehajtandó és szociális igényeknek megfelelő építkezéseket, új ipari és lakóvárosrészeket kell létesítenie, különösen olcsó és egészséges kislakások építését kell lehetőleg előmozdítani a város külső határában lévő s egyébként is az okszerű telekpolitika érdekeinek megfelelő területein. Mert ha a főváros mindezt nem teszi, félő, hogy óriási parlagon heverő területeinek- közte a X. kerület 3Ai részben beépítetlen területének — mirehasználását nem az okszerű város- fejlesztési politika, hanem az önző célokat kereső uzsora fogja majd irányítani. Ez pedig a főváros egyes külső részeinek társadalmi és szociális fejlesztését örökre megbénítaná s berendezését a csőd szélére juttatná. PÁL mátyás kőfaragómester Telep: Budapest, II!., Bécsi-út 3005. Lakás': Budapest, III., Polgár-tér 5. Állandóan raktáron tartatnak síremlékek nagy választékban. Elvállalok kő- és műkő építkezési és temetői munkákat, javításokat, átalakításokat, temetői lebontásokat, áthelyezéseket, s minden e szakmában előforduló munkálatokat. — Rajzokkal és költségvetésekkel díjmentesen szolgálok. Győrffy István 1 MŰPALA-, cserép- és kátránylemez- ■ ■ -------- FEDÉSI VÁLLALKOZÓ. ■ Iroda : Vili,, Óriás-utca 11. Telefon: József 304-05. J Fayence faburkolást és padlóburkolást keramit-, mozaik- és cementlapokból a legjutányosabban kivitelez KOCH és SZILÁGYI építőipari vállalat Budapest, VI. kér., Andrássy-út 67. szám. Telefon: Xipót 978—73, Teréz 290—78. Alapítva 1860. HELFER FERENC UTÓDA Alapítva 1860. HELFER L. MANŐ és FIA használt kocsi, kocsialkatrészek és vas raktára, vétel és eladás Budapest, IX., Ipar-utca 7. sz. Telefon: ]. 444-56. lfG?ui”a UNIÓ cipőgyár Budapest, VII., Dohány-utca 16-18. Tel.: J. 426-41. Tisztviselőknek, altiszteknek kedvezményes árban adok cipőket. PH P 1 P • A legolcsóbban Budapesten nimfánI Qeutsc|| Kárpát tapéta-díszítő üzlet: József-körút 22. sz. SZALKAY PAPP JÓZSEF kötél- és géptömítőanyag-gyár BUDAPEST, III., (ÚJLAK), BOKOR-UTCA 27. a Lajos-utca és Bécsi-út között. Törvsz. bejegyzett cég. — Telefon : T. 124—97. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat, valamint géphajtókötelek szereléseit és feszítés it. — Vízmentes ponyvák, szalmazsákok, itatóvedrek stb. SCHAFFER GYÖRGY út-, vasút- és betonépítő-vállalkozó Budapest, II., Tulipán-ufca 18. — Telefon: 255—24. Peril Simon első újpesti kövezőmester ÚJPEST, SZABADKAI-UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és keramitburkolat készítését.
