Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-29 / 26. szám
1927. június 29. Független Budapest 3 „Kár volna ezt a fővárost elhanyagolni...“ Scitovszky belügyminiszter nyilatkozata a készülő új fővárosi törvényről. A tótágast álló várospolitika nemcsak a bizalmat vesztett tanács körül kavarog, hanem általános várakozás tekint az új fővárosi törvény elé is. Mint már több ‘ alkalommal* jelentettük, a törvény javaslat október végén vagy november elején kerül a parlament tárgyaló asztalára. Pozitív dolgokat még ma sem tud senki arra vonatkozóan, milyen rendelkezéseket fog tartalmazni az új törvény, de kétségtelen, hogy alapjául fog szolgálni azoknak a nagy kihatású változásoknak, melyek ez év végén a főváros1 életében bekövetkeznek. Scitovszky Béla belügyminiszter különben a következőképen nyilatkozott a küszöbön álló új törvény kérdésével kapcsolatban: — A főváros ügyeinek rendezése múlhatatlanul szükséges és kénytelen vagyok arra, hogy az elavult törvény helyett új törvényjavaslattal jöjjek. Az, ami most a legutóbbi időkben a fővárosnál történi, azt hiszem, mindenkire nézve a legkellemetlenebb benyomást teszi és a leghátrányosabb hatással van. Egy ilyen autonómia és oly adminisztráció, amelyre csak azt mondhatom, hogy ott mindenki és senki nem felelős, az nem autonómia és nem adminisztráció. Ezeket különben a képviselőházi beszédemben is kifejtettem. Amikor nekem talán évekig kellene ebben az anyaghalmazban kutatnom, hogy tufajdonképen ki felelős mindenért, akkor azt hiszem, itt magában a szervezetben, magában a törvényben, magában a ikonstrukcióban kell a hibát elsősorban keresnem. Gyökerében szeretném tehát a bajokat megfogni és egy új törvénnyel új életet adni a főváros autonómiájának. Olyan autonómiát szeretnék, amely minden tekintetben megfelel a mai idők korszellemének, és amely megfelel annak a felelősségtudatnak is, amellyel minden autonómiának bírnia kell a maga elhatározásaival és cselekedeteivel szemben. — Itt is> az egyéni felelősséget kívánnám kidomborítani. Oly mulasztásokat kellett tapasztalnom a főváros építkezéseinél, hogy lehetetlennek tartom, hogy ezért senki se legyen felelős. A mai állapoton gyökeresen segíteni csak új fővárosi törvény útján tudunk. A főváros a mai milliós lakosságával és rohamos fejlődésével túlnőtt a régii törvény keretein. Az elgondolásom itt is körülbelül ugyanaz, mint a törvényhatóságoknál. Én sokkal kisebb létszámmal szeretném a közgyűlést és ide is be szeretnék kapcsolni egy kis közgyűlést, amelynek természetesen más lehet a neve, amely tulajdon- képen az összes ügyek intézője volna. A tárnicsot is meg lehetne mellette tartani. Ezen törvényjavaslat során fogom megfontolás tárgyává tenni azt a lényeges kérdést, hogy ne hozzam-e be a legkisebb tisztviselőknél a polgármesteri kinevezést, a tisztviselők egy részénél pedig az életfogytiglan való választást. Az, hogy milyen testület, a tanács, a választmány, vagy pedig a közgyűlés tenné-e ezt, az már részletkérdés, de mindenesetre a főbb tisztviselőknél a választás mellett volnék, de itt sem zárkózom el az elől, hogy egy alpolgármesteri állással több legyen. Megfontolandónak tartanám Pánik a Wolff-párton. A közgyűlés bizalmatlansági határozata Wolfíék bukását is jelenti, Budapest törvényhatósági életében példa nélkül áll a főváros inai helyzete. A több mint fél észázados törvényhatósági élet során most történt meg először, hogy a közgyűlés nagy többsége nyíltan a tanács ellen foglalt -állást s rosszalását fejezte ki a város vezetőségének ténykedéseivel szemben. Ez a súlyos megnyilatkozás megbélyegezte a mai vúl'o.s- házi rendszert s mindazokat, akiknek e rendszer előidézésében bármiféle szerepük volt. A tanács és élén a polgármester lesújtva, megdöbbenve. állanak az események középpontjában s érzik annak a kötelességnek a súlyát, hogy a város népének kifejezett bizalmatlanságából le kellene vonniuk a félreismerhetetlen következményeket. Ezeket a konzekvenciákat nyugodtan le is vonná magának a tanács minden egyes tagja, ha nem állna mögöttük a Wolff-párt. amely vasmarokkal tartja vissza az egyedüli helyes lépéstől a bizalomvesztett városi kormányt. Wolffék most már saját presztízsük miatt sem engedik meg a tanács tagjainak. hogy helyükről eltávozzanak. Önmaguk azonban beismerik, hogy máskép kellett volna az őszi tisztújítást lefolytatni s maguk is érzik a felelősség nagy Renault új hathengeres, 3 literes autótípusa nyitott és csukott karosszériákkal raktáron EIMAN V., Vörösmarty-tér 3. i ii i »iiiiiiiii i ii! i ii in in ni i ii min nini egy adminisztratív alpolgármesteri állás létesítését, aki az adminisztrációval és annak ellenőrzésével behatóan foglalkozik, mert a jelenlegi mamuth- adminisztrációban minden van, csak ellenőrzés nincs. Itt akarom megemlíteni, hogy a városi- számvevőségnek szedetnék bizoiryos fiiggettenítést és nagyobb hatáskört biztosítani, hogy ezzel az anyagi gazdálkodás hathatósabban és közmegnyugtatásra legyen eszközölhető. A hatáskörök megosztásának komplikált kérdését csak érintem. — Teljes mértékben tudatában vagyok tehát annak, hogy az új fővárosi törvény megalkotása nem könnyű, hanem ilyen súlyos és nehéz feladat. A hozzáértőket, akiknek ehhez élettapasztalásuk van és akik e tekintetben a tanáccsal is tudnak szolgálni e törvény megalkotásánál, meg fogom hallgatni. Annyira ágas-bogas ügyeket lesz kénytelen az új törvény felkarolni, hogy ehhez igen nagy élettapasztalás, a törvények igen beható ismerete és a mamuth-admini'sztráció alapos ismerése szükséges. Ezért a kérdés megoldása nem fog abban a tempóban és iramban megtörténhetni, mint a hogy azt magam is szeretném. Én nem akarom a főváros autonómiáját csonkítani elvenni, ellenkezőleg: egy életrevaló autonómiát szeretnék a fővárosnak adni, hogy az adminisztráció is olyan legyen, hogy a felelősség kérdése jobban kidomborodjék. mint a hogy ez az utóbbi évtizedekben történt. Nekem nem lehet célom, hogy ezt a főváros a maga további fejlődésében meggátolja, hanem az új fővárosi törvénnyel akarom megadni a lehtőséget a fejlődésre. Az ország érdekében kívánom tehát ezeket a lépéseket megtenni és kapcsolatba is hozom a-többi törvényhatóságok reformjával, mert azok is kinőttek már a fennálló törvények kereteiből. Lehetetlen észre nem venni, az élet haladását és az élet szükségeit a vármegyei hatóságoknál épp úgy. mint magánál a székesfővárosnál. Itt a lendület természetesen sokkal nagyobb. egészen más természetű, más igényeket van hivatva kielégíteni:, mint a vármegyei törvény- hatóságok', hiszen maga a székesfővárosunk majdnem egyhetedét képviseli az ország lakosságának. Kár volna ezt a fővárost elhanyagolni a mai súlyos és nehéz időkben, de ügyelni kell arra, hogy elsősorban a fontos szükségességeket létesítse és csak ha még marad annyil anyagi ereje, akkor fejlessze, szépuse a fővárost és akkor térjen a luxuskiadásokra._ — Én is ugyanolyan szeretettel viseltetem fővárosunk iránt, mint bárki más, mert hiszen nemcsak a budapestieknek, hanem minden magyar embernek büszkesége a magyar főváros s minden magyar örül annak, ha a fővárosát fejlődni látja. Alá- is támasztja minden magyar ember nemzeti öntudatát. ha látja, hogy van egy olyan fővárosa, amelvre nemcsak ő lehet büszke, de minden idegen. aki ebbe az országba eljön, itt látja összpontosítva mindazt a gazdasági erőt és kultúrát, amelyet magának az ország hosszú és nehéz évszázadokon keresztül szerzett. Ez az erő és kultúra az a hatalom, mely elvezet bennünket az igazsághoz, Magyarország feltámadásához. ezek az intermezzók nem igen Változtatják meg, mert Wolffék fenyegetésétől ma már nem fél senki. A tanács élete felett is megkondult a lélekharang s azok a főtisztviselők, akik novemberben boldogan ültek be a városházi bársonyszékekbe, abban a hitben. hogy békés pihenésüket hat évig nem zavarja semmi és senki, már beletörődtek abba a megváltozhatatlan ténybe, hogy csak rövid pünkösdi királyság volt uralmuk, amelynek néhány hónapon belül vége. De ugyanekkor Budapest a rossz álomból fog felébredni, mert mert ez az óra a múltéval egyetemben Budapest életében nem volt más. mint rossz, dermesztő álom. Mindenki türelmetlenül vária a felébredés küszöbön álló pillanatát. Mindenki hőn óhajtja az új rendszer eljövetelét, amely végül az alkotó munka idejének megérkezését is jelenti. A százmilliárdos hitcltúllépések korszakának az 1927-ikt esztendővel egvszersmindenkorra végett kell érnie. A mai rendszer előidézői elnyerik büntetésüket és az elmúlt korszak minden bizonnyal fekete betűkkel lesz beírva Budapest közéletének történetébe. BUDAPEST SZEKESFŰVAROS ÁSVANYVIZ-UZEME HARMATVIZ a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. Kapható mindenütt! Telefon : Teréz 286—76. BUDAPEST SZEKESFOVAROS Szent Gallért Gyógyfürdője a régi Sárosfürdő rádióaktív hévforrásai. fi LEGTÖKÉLETESEBBEN BERENDEZETT GYÓGYINTÉZET! Iszapkezelések, vízgyógyintézetek, szénsavas és sósfürdők gyógytorna tZander), forrólég- és villanykezelések. Inhala-, tórium, pneumatikus kamra, stb 970 méter mélységből 74° melegen tör elő ama radioaktív hőforrás, amely a Széchenyi Gyógyfürdőt táplálja. Gsúz, izületi gyulladás, Ischias ellen páratlan hatású. Ecker Kálmán papír- es IRÓ5ZERLegolcsóbb irodai bevásárlási hely. Szállít mindennemű nyomtatványokat, írószereket, üzleti könyveket. BUDAPEST, VIII., VAS-UTCA 12. SZÁM. Kövező és Útépítő R.-T. Budapest,VIII., Kisfaludy-utca 40.Telefon : ]. 302-66. Kövez, csatornáz, utat és vasutat épít. Bérhengerelésí vállal. ECU KAROLY ÚTÉPÍTŐ- ÉS KÖVEZŐMESTER ÉS VASÚTÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, VII., T&ököly-űt 6®. Telep: VII., Ilka-utca 4. szám; ' Ifj. Heífenstein Károly Budapest, VI., Jász-utca 77. Telefon : Lipót 913-64 ICo^ező^-mester és űtép᧩=wéSia8k©zó. Peril Simon első újpesti kövezőmester ÚJPEST, SZABADKAI -UTCA 9. SZÁM Elvállal mindennemű kocka-, terméskő- és kéramitbuvkólát készítését. ©unántűli Mész-, Tégla- és Kői^ar ff.' Budapest, IV., Mária Valéria-uica 1. Tel.: L. 985-07. Szállít: meszet, mészterméskövet és kavicsot, bazaltkavicsot és mindennemű kőfaragómunkát. 2 UMPFT ISTVÁN útépítő vállalkozó és kövezőmester KISPEST, RÁKÓCZI-UTCA 68. SZ. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON- ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLDMUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. VISl., Futó-utca 10. Telefon: J. 303-85. SÄ1BL ISTVÄH Útépítő- és Kövező-mester kő-, keramit-, beton-, csatornafektetés és földmunka-vállalata Budapest, III., Vörösvári-utca 30. súlyát a mai állapotokért, melyek előidézésében ne- I kik nagy részük van. Ha ez a kényszerítő körülmény j nem állana fenn. a tanács megtalálná a módját a I visszavonulásnak. így azonban kénytelen kegyvesz- • tetten tűrni a támdások tiizét és megvárni az új fővárosi törvényt, amely törvényes úton fog -gondoskodni a mai vezetőség menesztéséről. A múlt heti események izgalmas helyzetváltozásai ma sem állapodtak meg és a várospolitikában napról-napra változik a hely- • zet. Ebben a nagy bizonytalanságban a tanácson kívül legjobban a Wolff-párt helyzete rendült meg, mert a történlek után nemcsak a tanács, hanem a Wolif-párt uralma is megingott. A baloldal és a városházi kormánypárt összefogása »ebben a nagy pillanatban döntő jelentőségű volt a főváros jövőjére nézve, mert megtépázta a Wolff-párt verheti llenségébe vetett hitet és elő re vetette annak a reménynek az árnyékát, hogv Budapest népét meg lehet szabadítani a kurzus koronázatlan királyainak zsarnokságától. A Wolff-párt rémületét mi sem jellemzi jobban, mint az a küldöttségjárás, melyet á párt illusztris vezére, vezetett a belügyminiszter elé, akit arra akartak megkérni, hogy a történtekért alkalmazzon büntető rendszabályokat a baloldallal szövetkezett Ripka-piárt ellen s nyújtson garanciát, hogy ez a „meggondolatlan ballépés“ nem fog még egyszer megismétlődni A belügyminiszter azonban, nagyon helyesen, kitérő választ adott a kétségbeesett kereszténypárti vezéreknek s a küldöttség előtt kijelentette, hogy nincs módiában beleavatkozni a községi pártok egymás közötti differenciáinak elintézésébe. A válasszal Wolffék nem voltak megelégedve s mert a belügyminisztert nem sikerült rávenniük politikai céljaik támogatására, különböző politikai természetű fenyegetésekkel léptek fel s úgy a városházán, mint a parlamentben elkeseredett ellenzékbe akarnak vonulni. Magukat a tényeket
