Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-15 / 24. szám
XXII. évfolyam. 1927. június 15 24. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre ............... ÍO pengő = 125.000 korona. ______Egyes szám ára 40 fillér 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. V2RÁGH GÉZA Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Telefon: József U5—S2. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.<176. A lakásfelszabadítás, amelyről már annyit beszéltek, és táján még többet írtak, fenyegető rémként közeledik felénk. Es, úgy látszik, nincs ellene védekezés. Hiába fog össze a főváros valamennyi pártja, hiába tiltakozik a sajtó és a közvélemény, hiába készít a főváros statisztikát a lakásínségről és hiába lesz öngyilkos a magas bérek fizetésétől megőrült szegény. pesti polgár: a lakásfelszabadítás benne van a kormány programmjában és fő a programra, a többi mellékes. Vass József, akit a háziurak alighanem megválasztanak dísztagnak, azért népjóléti miniszter, hogy megvédje a szegény, elhagyatott háziurak vagyonát és ebből a védelemből nem enged a népjóléti miniszter úr. Kétségkívül van igazság abban a tételben, hogy a szabad lakásforgalom előmozdítja az építkezések megindítását. Pesten meg is indult az építkezés és egy éven belül fel is épül néhány ezer lakás. Ebben az építkezésben nagy része van a lakásfelszabadítás közelgő terminusának. A háziúr, aki a kapitalista termelési rendszer legcsúnyább kinövése, épít. mert sehol se tudja tőkéjét úgy elhelyezni, mintha kihasználja a mai rettenetes lakásnélküliséget és akkora árakat kér a lakásért, amelyek megfizethetetlenek. Ennélfogva épít a háziúr, mert a mai kalkuláció szerint még akkor is nagyszerű üzletet csinál, ha az épülő új házban üres marad esetleg a lakások ötven százaléka. De mivel hogy lakni muszáj, nem marad üresen egyetlenegy lakás sem, és sokára, nagyon sokára következhetik csak el az az idő, amikor majd a háziúr arra gondol, hogy engedni is lehetne valamit a hihetetlen magasságokba felsrófolt házbcrből, mert különben nem tudja tőkéjét minden másnál jobban kamatoztatni, házépítő spekuláció segítségével. A most épülő budapesti bérházak lakásai olyan szörnyűségesen drágák, amilyenhez foghatóra sehol a kerek földön nem is mernek gondolni^. Általában véve 800 aranykoronát kérnek szobánkint az épülő új házakban, de ehhez a 800 aranykoronához (nem is pengőhöz!) még sok minden egyéb járul, úgy, hogy például egy kis, kétszobás lakás ára ma 2,000 aranykorona, vagyis körülbelül 29 millió papírkorona, ami csaknem 2,400 pengőnek felel meg. Ha már most felszabadulnak a lakások, természetes, hogy a régebbi háziurak is nyomban forgatnak egyet- kettőt a srófon, mert mért lennének ők hátrányban az újak mögött?! Nekiesnek a házbérsróf- nak s lesz itt olyan sírás, fogaknak csikorga- tása, amilyen még nem volt a világon. Nem hivatkozunk Bécsre. mert ott nem állnak kapitalisztikus alapon. Mi, akik polgárok vagyunk és testestől-lelkestő] hívei vagyunk a mai világrendnek, éppen ennek a rendnek érdekében tiltakozunk a lakásfelszabadítás ellen. Mint mondtuk: a mai pesti házbéruzsora rettenetes kinövés a kapitalizmus testén, olyan kelevény, amelyet le kell operálni, mert különben veszélyezteti az egész testet. Lojálisán beleegyezünk abba a megváltozhatatlan helyzetbe, hogy a házépítés is üzlet, legyen is az, de tisztességes üzletet tudunk csak jogosnak elképzelni, nem pedig tisztességtelent. Már pedig az idő előtt való lakásfelszabadítás azt fogja eredményezni, hogy a lakás-üzlet lesz a főváros legtisztességtelenebb üzlete, amely csúnyábbá fajul a legcsúnyább uzsoránál. Mert lakni kell és ez a kényszerűség a háziúr zsebébe revolverezi a dolgozó pesti polgár minden jövedelmét, minden erejét és munkára hajló teljes energiáját. í'é a kormányt mindez nem érdekli, A népjóléti miniszter úgy értelmezi a ncpjólétet, hogy azt felülről kell kezdeni, legfelül pedig a háziurak vannak. Aki olyan buta volt, hogy hadi- kölcsönt jegyzett és pénzét a hazának adta, az pusztuljon el. Aki akkora szamár volt, hogy a fővárosra bízta a pénzét, mert segíteni akart Budapesten, az pusztuljon el. Mért volt ilyen ostoba. De, aki olyan okos volt, hogy nem jegyzett hadikölcsönt, vagy fővárosi kölcsönt, hanem házat vett inkább, az éljen, virágozzék és gyarapodjék, mert a helyes nemzetnevelés azt diktálja, hogy az államnak inkább van szüksége az okos praktikusokra, mint az ostoba önzetlenekre és hazafiakra. Ezer meg ezer kérvényező jelentkezik naponkint a városházán lakásért. És még több ezer nem jelentkezik, egyrészt azért, mert nem ér rá, vagy mert céltalannak látja, vagy esetleg nem A halódó közgyűlés — mielőtt utolsó pihenőre szétmenne — szenzációval szolgál a főváros közönségének. Ezúttal a Ripka-párt gondoskodik arról, hogy maga felé irányítsa a közfigyelmet. Hétfő este pártértekezletén ugyanis rendkívül élesen fordult Folkusházy Lajos alpolgármester ellen, akit a közlekedési ügyek szándékos elamerikázásával vádoltak meg és a felhangzott panaszok eredményeképen elhatározta a párt, hogy június 20-ára, hétfőre rendkívüli közgyűlés összehívásai Kéri, amelyen a közlekedési kérdéseket és az ennek kapcsán Folkusházy részéről történt muldsztásokat kívánja kiteregetni. A támadások Harrer Ferenc, Becsey Antal és Scheuer Róbert részéről hangzottak el. akik a hétfői rendkívüli közgyűlés vezérszónokai lesznek. Scheuer Róbert az autóbusz-ügy kulisszatitkairól akarja lerántani a leplet. A ..Független Budapest" arról értesül, hogy A Garay-téri piac új elhelyezésének ügye is elérkezett, végül a megvalósulás stádiumába. A 20 millió dolláros kölcsön felvétele lehetővé tette, hogy most már komolyan hozzáfogjanak a nagy beruházási terv'ek előkészítéséhez. Mint a Független Budapest már jelentette, a közélelmezési intézmények fejlesztésére szolgáló kölcsönösszegből legelsősorban a VÍI. kerületi új vásárcsarnokot fogják felépíteni. Hogy ez az ügy idáig eljutott, abban nagy érdeme van nemcsak a Független Budapestnek, hanem a Dolgozó Polgárok Pártjának isi, amely fennállása óta harcolt a piaciárusok érdekeiért és küzdött a Garay- téri piac rendezésével kapcsolatban az új vásár- csarnok létesítéséért. Vájná Fde tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője szintén felismerte azokat a nagy érdekeket, melyek a Garay-tér rendezéséhez fűződnek s ezért határozta el, hogy beruházási programmjának végrehajtása során legelsőnek itt építi fel a vásárcsarnokot. Sok féle terv merült fel a kivitelre vonatkozóan. A tanács hivatalos álláspontja az volt, hogy a csarnokot a piac mai helyén, a Garay-tér közepén kell felépíteni s az építés idejére az árusokat, vagy a környéik utcáiban, vagy az új Lóversenytéren helyezték volna el ideiglenesen. Ezzel szemben a piaciárusok azt kérték, hogy a csarnokot építsék fel a régi Lóversenytéren s az építés tartamára hagyják meg a piacot a Garay-téren. Hivatkoztak arra, hogy a csarnoknak a Lóversenytéren való felépítése hatalmas lökést adna a környék fejlődésének és a régi is tudja, hogy jelentkeznie kellene, ütször- akkora lakásépítés sem lenne elegendő, mint a mostani, ötszörannyi új lakás sem tudná megszüntetni azt a fölényt, amellyel a lakáseladó áll a lakásvevővel szemben. A kereslet ijesztően nagy, ennélfogva az általános kereskedelmi törvények szabályai szerint az árakat kényük-ked- viik szerint állapítják meg a háziurak. Ehhez most sürgősen segítségükre megy a kormány és néhány hónap múlva olyan katasztrofális lesz a dolgozó polgárság helyzete, amelynek nagyon örülhet majd a népjóléti miniszter, akinél az ember ezúttal nem a bárónál, hanem a háziúrnál kezdődik. a Ripka-párt frontot változtat a közüzemek kérdésében is \ és ezt a frontváltozást is a tanács tehetetlenségével és hozzá nemértésével indokolja meg. A oártértekez- leten ugyanis Becsey Antal, aki a közgyűlésnek egyik legértékesebb és legképzettebb tagja és aki soha személyi kérdésekben nem exponálta magát —• kifejtette, hogy kellő hozzáértéssel le lehetne szállítani a gáz-, a viz- és az elektromos áramszolgáltatás dijait és csak a tanács tehetetlenségének és hozzá nem értésének a rovására Írandó, hogy a közszolgáltatások díját jelentős mértékben leszállítani nem lehel. Freis cy v uiirLv-v nogy a tini. tlcu a.^ vádjait a hétfőn rendkívüli közgyűlésen fogja kifejteni. A legérdekesebb pedig a dologban az, hogy a Ripka-párt teljes egyhangúsággal hozta meg határozatait és most ők állanak a tanácsot ostromló seregek élére. Benfentes körökben arról suttognak, hogy a Wolff- párt teljesen egy vizen evez Ripkáékkal, akik ezúttal az előretolt őrs szerepére vállalkoztak. Lóversenytér helyén egy teljesen új városrész kiépülésének. A tanács azonban nem akceptálta a piaci árusok érvelését és továbbra is úgy dolgozta ki a terveket, hogy a csarnokot a Garay-tér közepén létesíti. Ekkor avatkozott be a vitába a Közmunka- tanács, amely bizalmasan tudtára adta a fővárosnak, hogy semmi körülmények között sem járul hozzá a Garay-tér közepén tervezett vásárcsarnok építéséhez. A Közmunkatanács hivatkozott arra, hogy város- szébészeti szempontokat és figyelembe kell venni és a környék Lakosságának egészségügyi érdekeit sem szabad szemelől1 téveszteni. Erre való tekintettel a Közmunkák tanácsa a Garay-téri piac végleges eltávolítását követeli, a teret pedig teljesen parkoztatni szándékozik, gyermekjátszó teret kíván létesíteni a tér közepén, hogy végre a bérkaszárnyákkal, zsúfolt szürke Csikágó is egy csepp szabad levegőhöz jusson. A bevatkozás folytán a főváros_ is kénytelen volt lemondani eredeti terve megvalósításáról és a piac elhelyezésére új megoldást kellett keresnie. A régi lóversenytéri megoldást azonban érthetetlen okokból a tanács még ezek után is mellőzte. Vájná tanácsnok tovább kutatott új lehetőség után és talajt is olyan megoldási módozatot, mely többek tetszésével találkozik, de a kivitelre nézve anyagi okokba! még több aggodalomra ad okot. Vájná tanácsnok terve szerint ugyanis a Garay-téri nyílt piac kihelyezését és az új vásárcsarnok felépítését könnyen meg A régi lóversenytéren kell felépülnie az úl VII. kerületi vásárcsarnoknak. A tanács kisajátítása útján akar telket szerezni az új vásárcsarnok részére. mm •MNMHIM A Ripka-párt Folkusházy ellen fordult. A közlekedési ügyek elamerikázásával vádolja a Ripka-párt Folkusházy Lajos alpolgármestert. — Rendkívüli közgyűlést hivat össze a Ripka-párt, amelyen nyíltan szembe akar fordulni Fol- kusházyval és a tanáccsal. — Az autóbuszügy kulisszatitkai. Legmodernebb gyógy- ffl. intézet sebészi és bel- |j| . n A mn f* All ATÍIDIIIIA BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógy. PAuOH-üANAlllKIUM VAS-UTCA 17.sz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére ■ 1 nuvil uniimviiawm *_ és légfürdők. Magánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 12 pengő.
