Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-06 / 14. szám
2 Független Budapest 1927. április 6. Nincs többé hiteltúllépés. Soity tanácsnok rendelete a túlkiadások ellen. Múlt heti számunkban megírtuk, hogy a közmunkáknál ezentúl egyszerrsmindcnkorra megszűnik a túlkiadások és felülfizetések rendszere. A tanács legutóbbi ülésén határozatot hozott, hogy a jövőben semmiféle megokolással sem engedélyez túlkiadáso- kat s ennek alapján Soity Lajos tanácsnok a következő hirdetményt adta ki: — Utóbbi időben ismételten előfordult azon eset, hogy egyes vállalkozók, akik szabályszerű versenytárgyalás alapján bizonyos munkát vagy szállítást meghatározott egységárak alapján megkaptak, utólag részben a vállalkozás elvégzése előtt, részben pedig utána azon kérésekkel fordultak a tanácshoz, hogy az egységárak felemeléséhez utólag járuljon hozzá. Az ily kérvényezők kérésük alátámasztására rendesen valamely ipartestületi írást vagy újságcikket, vagy egyébfajta írást szoktak csatolni, mely- lyel kérésük indokoltságát igyekeznek megerősíteni. Minthogy az ily vállalkozóknak ezirányú törekvése a legélesebb ellentétben áll a közszállítási szabályzat szellemével s voltaké pen e szabályzat kijátszását célozza, mert abban az esetben, ha a hatóság e kérelemnek eleget tenne, illuzóriussá válnék egvrészt a versenytárgyalások komolysága, másrészt minden kalkuláció és költségvetés: s minthogy az ily kéréseknek való elégtevése azonkívül hiteltúllépésekre is vezetne, ami pedig tilos; mindezekre való tekintettel a legszigorúbban utasítom a vezetésem alatt álló ügyosztály alkalmazottait, hogy az ily kérelmeket már a limine utasítsák vissza, tikár külön szóbeli, vagy írásbeli kérelem formájában terjesztik isi elő, akár pedig számlákba, keresetkimutatásokba van az kifejletten vagy burkoltan belefoglalva. Egyébként utalok arra, hogy a szabályzati hirdetmények szövegében különben is mindig bennefog- laltátik a következő szövegrész: „Az egységárak felemelését a vállalkozó sem időközi munkabér-, sem anyagáremelkedés címén, sem bármi egyéb címen nem kérheti." Amennyiben pedig kivételesen valamely egységártól való eltérés azért mutatkoznék indokoltnak, mert az illető munka műszakilag tökéletesebb kiviteléhez több anyag felhasználása szükséges, mint az az elfogadott ajánlatban szerepel, akkor a vállalkozó ennek szükségességét a munka elvégzése előtt tartozik az építési ellenőrnél bejelenteni, aki is, ha a szükségességét elismeri., azt az építési napióba bevezetni tartozik. Az egységár változása iránt azonban minden körülmények közt a tanács határoz. E rendelkezésem betartásáért a vezetésem alatt álló ügyosztály valamennyi alkalmazottja személyileg minden fegyelmi felelősséggel tartozik. AzújSzéchenyi-fürdőjövőjeszámokban. Emelkedés a bevételekben. — Az amortizációi 20 vagy 25 évre kei! felosztani. — A drágább építkezés nem csökkenti a Széchenyi-fürdő várható jövedelmezőségét. A Széchenyi-fürdő 55 milliiárdra emelkedett építési költsége folytán nem maradhattak érvényben az eredeti jövedelmezőségi számítások, mert számolni kellett egyrészt a megnövekedett építési költségek súlyosabb mértékű amortizációjával, másrészt az újonnan létesült hasznos helyiségek jövedelmének szaporodásával. A 25 milliárdos építési költség alapjain megejtett számítások szerint a Széchenyi-uszoda bevételei egy évre 287,365 pengőben, a kiadások 228,297 pengőben voltak előirányozva, míg a nép-> fürdő bevételei 256,101 pengővel, a kiadások 214,265 pengővel szerepeltek az előirányzatban. E szerint a j 25 milliárdos befektetés mellett az uszoda évente 59,070 pengőt, a népfürdő 41,839 pengőt jövedelmezett volna tisztán. Az építési költség emelkedése és új helyiségek ; létesítése folytán ezek a számítások megdőltek esi az illetékes tanácsi ügyosztály most új alapon számította ki az új Széchenyi-fürdő bevételeinek és kiadásainak várható mérlegét. E szerint a stranduszoda üzeménél a bevételek jelentősen emelkedni fognak. Miután a vetkőzőszekrények és a kabinok száma sokkal nagyobb lesz, mint ahogy eredetileg tervezték, egy száz százalék erejéig kihasznált napon 5,660 látogatóra számítanak, szemben az első tervezetben remélt 4,260 személlyel Ez esetben 7,780 pengő lenne a napi bevétel, az eredetileg előirányzott 5,990 Pengővel szemben. A fürdőszezont 100 napra tervezik és az új megállapítások szerint egész szezonban 237./20 személy használhatná a fürdőt és az általuk befizetett belépődíjak 326.760 pengőt tennének ki. Az első jövedelmezőségi számítás csak 178,920 személlyel és 251,580 pengő bevétellel számolt. E szerint a megnövekedetí Széchenyi-fürdőben 58,800 személlyel több fürödiie egy szezonban, és a belépődíjak az eredeti előirányzattal szemben 75.180 pengővel szaporodnának. A fürdőruha-kölcsönzésnél alapul vették, hogy minden tizedik személy úszóruhát s minden ötödik látogató egy törülközőt vesz igénybe és a ruhakölcsönzésből 33,180 pengő bevételt remélnek, az eiso előirányzat 25.200 pengőjével szemben. A biiffé bérletéért a bruttó bevétel 10%-át remélik és az átlagfogyasztást egy-egy személy után egy korsó sör értékében vették fel. A büíféforgalomból eredő jövedelmet 11,886 pengőre becsüli a számítás, az előző 8.588 pengős előirányzattal szemben. Közegészségügyi problémák megoldása a fővárosban. Irta Dr. CSORDÁS ELEMÉR tiszti főorvos. I. Gyár- és iparegésiségügy A szocfólhigiénés problémák megoldása terén egyik legfontosabb, de egyúttal legnehezebb kérdés az iparegészségügy, vagy más szóval az egészség- ügyi munkásvédelem. Ezen a téren egészségügyileg nagyon elmaradtunk, de most már itt az ideje, hogy a munkát megindítsuk. Fudatában vagyok annak, hogy a mai gazdasági hellyze/t sok minden ilyen irányú munkának határt szab. Azonban hangoztatnom kell azt is, hogy ha a munkások életének és egészségének megvédéséről és megmentéséről van szó, akkor óvatosnak kell l'enni a gazdasági érdekek minduntalan való hang- súlyozásával. A háború előtti években, jobb gazdasági viszonyok között is igen gyakran a minimális anyagi befektetés mellőzésével elnézték és eltűrték a legtarthatatlanabb egészségügyi állapotokat. A múlt hibáit kell megszüntetnünk és a jövőben egészségesebb irányt kell követnünk. Nemcsak a szociálhigiéne szempontjából, hanem igen fontos nemzeti szempontból is mindejr erővel törekednünk kell arra, hogy a dolgozó munkások egészségi viszonyainak javítására mindent megtegyünk. Ez a pont az, ahol a szociálhygienikus kilép a maga orvosi munkájának területéről és fontos missziót teljesít egy nagyobb területen, ugyanis fontos prophyl'axist végez a szociálpolitika terén is. Ami a gyűr- és iparegészségügyet illeti, nálunk a székesfővárosban nem is annyira a nagy gyárakról, mint inkább a kisebb ipartelepekről és műhelyekrői van szó. Akar merre is megyünk a székesfőváros területén, mindenhol azt látjuk, hogy az út szintje alatt, mélyen fekvő pincékben vannak a műhelyek, ott doT- goznak a munkások a legegészségtelenebb viszonyok kozott, a deli napfény idejében is mesterséges vilá- gilas mellett, a levegő ott nyirkos, dohos, a talajból eredő meghűlés ellen védve, nincsenek, a legtöbb helyen a csatorna magasabb fekvése miatt vízvezeték és mellékhelyiség nincs stb. Milyen sok beteg kerül ki az ilyen műhelyekből, tuberkulózis, rheumás, rosszhiszemű stb., de ezzel! karöltve a lelkűkben is elkeseredett munkások. Ha ma annyit beszélünk a keresztény nemzeti gondolat renaissanceáról, akkoi íme egy terűiét, ahol az nem praxisokban, hanem alkotó munkában élheti ki magát. A keresztnek fénye kell, hogy behatoljon ezekbe a sötét pince- odúkba is. hogy az ott dolgozók érezzék a hatóság gondoskodását. Csak. kiáltó példaképen akarok egy-két esetet felemlíteni. Egyik nagy ipartelepen, ahol több száz ló részére van istálló, láttam azt, hogy az istállók kifogástalanul1 vannak megépítve, a falak frissen vannak meszelve, a kőpadló kitúrna, minden lóállás mellett csatornalefolyó, mindegyikben kellő számú vízvezetéki csap stb. van. Ugyanazon a telepen a munkáslakások nedvesek, vízvezetékük alig van, közös, gödrös ánnyékszékek vannak, a munkások a ruháikat a szennyes műhely falárai akasztják, ha olajos, szennyes kezüket meg akarják mosni, az istállóban a lovak részére szolgáló vízvezetéki csapokból kaphatnak hidegvizet stb., étkezniük a szabadban, az udvarban kell. A telepet vizsgáló alpolgármestertől csak lannyit kérdeztem: „„Hát nem politikai prophylaxis Tenne-e itt a higiéné?“ Ha a főváros külterületein járunk és a hideg, vagy esős időben azt látjuk, hogy a járda szélén ülve fogyasztják el a munkások kihűlt ételüket, akkor mindenki természetesnek tartja a kérdés sürgős megoldását. Ha kimegyek a legpiszkosabb munkát végző béltisztító tcrcore és azt látom, hogy 30' munkás részére a szekrény alul kotornák ki egy rozoga bádogtálat mosdás céljára, akkor a legnagyobb frivolitásnak tartom az iparegészség'íigy terén a gazdasági érdekeket unosuntalan hangoztatni. Hátha még elősorolnám mindazokat az ártalmakat, amelyek az iparűzés következtében hárulnak a munkásokra, vagy a műhely környezetére. Itt már tovább tétováznunk nem lehet. Igaz ugyan, hogy a törvény megfelelően intézkedik, A fodrászat, a dohánytőzsde és a kisebb helyfoglalásokból évi 2,000, a fényképezési jog bérbeadásából 800, a hirdetési területek bérletéből 3,000 és egy esetleg létesítendő mozi jövedelméből évi 4.000 pengő bevételt számítanak. Az új tervek szerint ugyanis mozi is létesülne a strandfürdőben, amely célra a stranduszoda emeleti lépcsős terrasza, valamint a büffé-terrasz, mint nézőtér kiválóan alkalmas. A kibővített népfürdőben 730 szekrény lesz és a látogatók számát évenkint 514,630 személyre becsülik. A várható fürdődíj egv pengős beléptidíjjal tehát 514,630 pengő lesz évente. A népfürdő eddigi bevétele egy évben mindössze 264,405 pengő volt. A népiúrdőosztályon a fodrászat bérbeadásából 1,200, az alagsori vendéglő bérletéből 10,000. a rendőrszoba évi béréből 1,600, a tejcsarnok és kávézóhelyiség után 6,000, és a létesített lakások bére után 1,800 pengő bevételre számítanak. Jelentős bevételi lehetőséget várnak a loggia- szerüen tervezett, de hasznot nem hajtó födött átjáró folyosó helyett kialakított ivócsarnok helyiségektől. mely reményre a Hungária-forrás nagy forgalma. valamint a Széchenyi-fürdő ártézivizének majdnem félszázados nagy népszerűsége jogosít fel. 'A Hungária}-forrást ezidőszerint naponta mintegy 3,500—4,000 személy látogatja és a bevétel a műit évben 103,375 pengő volt. A létesítendő új ivócsarnoknál nem számítanak ilyen nagy bevételre, de remélik. hogy az ártézi ivócsarnok forgalma legalább egyötöde lesz a Hungária-forrás látogatottságának, így az ivócsarnok évi bevételét 20.675 pengőre értékelik. A kiadások megállapításánál a főváros illetékes ügyosztályai szintén jelentős változásokat eszközöltek az eredeti tervvel szemben. Az első számításnál ugyanis az építkezésbe befektetett tőke 10 évi amortizációjával számoltak, az építési költségek rendkívüli emelkedése folytán azonban most már iegalább is 20, vagy még inkább 25 évi amortizációra kell gondolni. Az épületfenntartást a régi számítás szerint az épületérték 4%-ában irányozták elő. ami 62,400 pengő lett volna ez a teker húsz évi törlesztés mel- tés folytán elég lesz két százalékot fordítani a fenntartásra. Miután az építkezési költségek 4,400.000 pengőt tesznek ki, így a fenntartási költségek évente 8,800 pengőre fognak rúgni. Az adókat és a közterheket a bruttó üzemi fölösleg 10%-ában irányozták elő. A befektetett tőke- és kamatszolgáltatásra úgy, mint eredetileg, most is 7%-os kamat mellett irányozzák elő az amortizációt, de nem 10 évre, hanem 20 vagy 25 évre. Tíz évi törlesztés mellett 284,755 pengő lett volna ez a teher, húsz évi törllesztés mellett pedig 377,560 pengőt tenne ki. A fürdő üzleti feleslege az eredeti számítások szerint évente 100,909 pengő lett volna, míg az új számítások alapján 20 éves törlesztés mellett évi 88,237. 25 évi törlesztés mellett évi 155,999 pengő várható. a legmegbízhatóbb! SOPRON-, GYŐR- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R. T. Központi üzem és irodák : I., Fehérvári út 33 35. — Telefon: J. 305-31 és J. 428-01. vannak rendeletek is. melyek ebben a tekintetben eleget tetteik. De ha egyik oldalon nézem az előbb vázolt tarthatatlan helyzetet, a másik oldalon pedig a törvényeket, rendeleteket, a blankettákat és a kettőt egybevetve azt látom, hogy minden úgy van és úgy marad, amint volt. akkor, hogy egy kissé szabadabban fejezzem ki magamat, csak egy szálló igével jellemezhetem a viszonyokat: „A Sipkaszorosban minden csendes!“ Az 1876 : XIV. t.-c. a hatósági orvosokat, az ipar gyakorlásáról és az ipar felügyeletéről szóló törvények az iparfelügyelőket bízzák meg az ipartelepek vizsgálatával. De nem a vizsgálat ám a fontos, és hogy ki végzi azt, hanem az annak alapján teendő szociálhigiénés intézkedések. Meg keli oldani a kérdést, még pedig minél sürgősebben. A mi közigazgatási rendszerünkben ugyan hozzá vagyunk szokva, hogy sok fontos és komoly dolognak, sok életrevaló tervnek fejfái a paragrafusok, de azért az élet hatalmasabb lesz a paragrafusoknál. A kormány- hatóságnak éppúgy, mint a törvényhatóságnak feladatai. hogy ezen a téren sürgősen és energikusan rendet teremtsen1. ' .. Szociálhigiénés problémáik megoldásában egyik legfontosabb kérdés az orvosi munkásvédelem megoldása. A székesfőváros egészségügyi, intézményeit és a tisztiorvosi karát megoldhatatlan feladatok elé állítják ezen a téren, ha a kormányhatóság és a székesfővárosi iparhatóságok segítségükre nem sietnek. A gazdasági élet fellendülésével és szebb jövőjével kapcsolatban reméljük a szociálhigiénés munka fellendülését és szebb jövőjét is. A lakásépítésekkel kapcsolatban pedig nem volna szabad megfeledkezni e téren is egészségesebb állapotokat teremteni és megfelelő műhelyeket is kellene építeni. Magyar FeSvonő és Gépgyár R.-T. Wertheim F. és Tsa U óda VI., LEHEL-UTCA 12. TELEFON : 900-99, 908-54.
