Független Budapest, 1927 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-12 / 2. szám
1927. január 12. Független Budapest 3 | Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul SifcSi>rMnVVÍo. Készül az új beruházó-programm A felveendő 12 millió dollár legnagyobb része már el vau kiütve. A városházi iigvoszáiyok elkészültek az ú.i beruházó programmal, amely nagyjában alig’ különbözik a tavasszal benyújtott s a közgyűlés által revízióra utasított régi beruházó programúitól. Hogy az új programúi a régivel szemben nem változott, az érthető, miután az eredetiben az ügyosztályok feldolgoztak minden olyan alkotást és beruházást, amely a legközelebbi években megvalósulásra várhat, kivetendő nem igen volt az első prc-grammban, új szükségletek pedig nem merültek fel azóta. így hát nem történt más, mint az, hogy a tanács új kiadásban megismételte korábbi terveit s az összegeket ezúttal nem aranykoronában, hanem pengőben igényli. Körülbelül 300 millió pengőt tesz ki az ú.i beruházó programm teljes költségelőirányzata. Ez az óriási munkaprogramul természetesen nem hajtható egyszerre végre s ezért a múlt héten rendkívüli tanácsülés tárgyalta meg, hogy a nagy programúiból mely tételek alkossák a beruházások első csoportját. Ezt a megállapítást már azért is el kellett végezni, mert a főváros rendelkezésére álló összeg ezúttal sokkal kevesebb lesz, mint amennyire tavasszal számítottak. A múlt évben még úgy volt, hogy 20 millió dollár kölcsönt vehet fel a főváros, amelyből a legszükségesebb beruházások fedezhetők lettek volna. Most azonban beavatkozott a pénzügyminiszter a főváros pénzügyi ügyeibe és kijelentette, hogy maximálisan 12 miliió dollár küliöídi kölcsön felvételét engedélyezi a fővárosnak, Ez az összeg vajmi kevés az óriási szükségletekhez képest s még inkább csökkenti a kölcsönt az, hogy ebből az összegből kell visszafizetni a 2 millió dolláros függő kölcsönt is és ugyancsak ezt a 12 millió dollárt terhelné a Gellért-fürdő, a Széchenyi- fürdő, a közvágóhídak és vízgázgyár folyamatban levő építkezése, amelyeknek költségeit a fővárosi a nagy kölcsön reményében annak terhére előlegezte. A lakásépítkezés költségeit szintén a külföldi kölcsönből akarják fedezni s mindezek a már elköltött aranymilliók oljum nagy összeget tesznek ki, hogy a 12 millió dollárból alig marad valami újabb beruházásokra. A fennmaradó csekély összeget épp ezért olyan célokra kell felhasználni, amelyek hasznosak s a mellett halaszthatatlanok. A tanács erre való tekintettel úgy határozott, hogy a most elkészített beruházó programúiban levő tételeket fontosságuk szerint csoportokba foglalja s a csoportok serrendjében igyekszik végrehajtani a terveket. A beruházó programmot ilyen módon átdolgozva rövidesen nyomdába adják s mire a nyomda a munkával elkészül, összehívják az illetékes bizottságokat, hogy a nagy anyagot mielőbb letárgyalják s a közgyűlés' ele terjeszthessék A külföldi pénzcsoportok máris tömegesen érdeklődnek a főváros kölcsönfelvételi szándéka iránt és Budapest kitűnő reputációjára vall, hogy nem 10—20 millió dollárt, hanem 30—40 millió dollárt is szívesen kínálnak fel kedvező feltételekkel a fővárosnak. ETERNIT tetőfedővállalat és építési anyagkereskedés SOMOGYI BÉLA Budapest, VI., Gróf Zichy ]enő-u. 34. Tel.: 140—11. MMmnmgMH „Elpusztult, mert bízott Budapestben,44 A fővárosi kötvénytulajdonosok mozgalma. — Súlyos sérelmeiket memorandumba foglalva, a kötvények valorizációját követelik. Budapest kétféleképen bánik el hitelezőivel. A külföldi hitelezők az osztendei egyezmény értelmében 100% erejéig valorizálva kapják vissza vagyonuknak itt elhelyezett morzsáit. De Budapestnek vannak saját polgárai között is hitelezői, még pedig kivétel nélkül kisemberek, akik megtakarított pénzecskéjüket nem csupán kamatszerzés végett bocsátották a főváros rendelkezésére, hanem azért is, hogy segítsék és támogassák a nehézségekkel! küzdő Budapestet. Ezeknek a kisembereknek, nyugdíjas tisztviselőknek birtokában lévő kölcsönkötvényeket azonban nem 100, de még 1% erejéig sem valorizálta a hálá- datlan főváros. Azok. akik a békében megtakarított vagyonukat: 1,000—2,000 koronáikat adták kölcsön a pénzhiányban szenvedő Budapestnek, ma egy villamosjegy értékének vannak birtokában. A gazdag külföldi viszont 2,000 aranykoronát kap ugyanekkor vissza. A kisemberek körében nagy e miatt az elkeseredés. Ez a méltánytalan bánásmód nemcsak a sze- gényeriberek ezreit tette teljesen tönkre, hanem a polgárok lelkében megrendítette azt a bizalmat, amellyel eddig a főváros iránt viseltettek. A több ezer budapesti kölcsönkötvénytulajdonos a napokban egyesületbe tömörült azzal a céllal, hogy érvényesítik jogaikat a mostoha fővárossal szemben. Azóta nap-nap után küldöttség jár a főpolgármesternél s egyéb illletékes helyeken, ahol elpanaszolják példátlan sérelmüket és követelik, hogy Budapest éppúgy járjon el a magyar kötvénytulajdonosokkal szemben, mint a külföldiekkel. Hatalmas memorandumot készítettek a panaszos kisemberek. amelyet eljuttattak a törvényhatósági bizottság tagjaihoz, a tanácshoz és az egyéb illetékes fórumhoz is. A memorandum, amelynek hangját az elkeseredés diktálta, a következőket tartalmazza: — A gazdasági életnek két uralkodó törvénye van, mondja a memorandum. Az egyik a tisztesség, a másik, az igazság. A tisztesség azt kívánja, hogy az adós fizesse meg a tartozását. Az igazság parancsa pedig az, hogy mindenkit egyenlő mértékkel mérjünk és ne legyen szerencsésebb helyzetben az a vevő, aki a főváros kötvényét a berlini és londoni tőzsdén szerezte meg, annál a vevőnél, aki egy élet megtakarított filléreit a főváros pénztáraiba vitte be, hogy azokért kötvényt vásároljon. — Budapestet mi tettük naggyá. Mi a háború előtti Budapest polgárai. Rajongásig szerettük ezt a várost, amely a mi alkotásunk volt. A mi alkotásunk, összes intézményeivel, ragyogó házsoraival, rakpartjaival, közműveivel és iskoláival. A mi alkotásunk volt Budapest és szerettük volna Bázelben és Osztendében — ha szóhoz juthattunk volna — megmagyarázni a külföldi hitelezőknek azt. amit a főváros képviselői egyáltalán nem hangsúlyoztak, hogy Budapest 1910-ig a mi pénzünkből épült fel. mert nemcsak, hogy érdeklődés nem volt Budapest iránt a külföld részéről, hanem tőke sem jelentkezett csak 1910. után, amikor a mai Budapest már teljes pompában ragyogott. Hol volt a külföldi töke érdeklődése 1897-ben. amikor a főváros lakossága először sietett Budapest segítségére 100 millió koronával. És hol volt a külföldi tőke érdeklődése 1903-ban, amikor újabb 66 millióval állottunk Budapest mellé. Budapest a külföld számára akkor még exotikus város volt, ahol kockázatosnak látszott tökét elhelyezni. A tőkeelhelyezés összes rizikóit a jó külföld akkor szívesen bízta még a magyar tőkésre, aki szívesen s szeretette! vállalta a rizikót, mert bízott saját fővárosiában. Csak amikor a külföld látta, hogy mi. a mostani kötvénytulajdonosok, bízunk a fővárosban és odaadtuk vagyonúnkat ii/emek és ingatlanok megépítésére, kezdtek jelentkezni az első külföldi kölcsönaján- latok. Az emberek százezreit tette koldussá Budapest, akiknek fejfájára kesergő lélekkel írhatjuk a feliratot: elpusztult, mert bízott Budapestben. Az osztendei egyezmény idején a külföldi kölcsönök tőkeálladéka: 308 millió aranykorona volt. Ugyancsak a belföldi kölcsönök tőkeálladéka: 376-5 millió aranykorona és 200 millió 1920-as ko- roiía volt. Előadják ezután, hogy a belföldi fővárosi kötvény birtokosai egyesüléssé tömörültek, amelynek egy öttagú intézőbizottsága jár el képviseletükben. A beadvíárfiy a következő szavakkal végződik. — Kérelmünk tehát az, méltóztassék ügyünk tanulmányozására egy bizottságot kiküldeni, amely velünk egyetértve tárgyalja le a valorizálás kérdését és azon forrásokkat. amelyek a valorizálásra alapot nyújtanak, E bizottság terjessze véleményét a közgyűlés elé, amely véglegesen döntsön a belföldi kölcsönök valorizálásának kérdésében. Magántanulók ZSOLDOS részére összevont tankönyvek, kivonatok, segédkönyvek magánfanfolyamnál Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon : József 124-47. Görögország Egyiptom Pál asztmába körutazások fella d’itslia“ cceénjáró gőzösön. Indulások Triesztből február 1 és 24. ~ Időtartam 3 hét I. őszi. tel.es eSIáS j^sa! 750 pengőtől kezdve Felvilágosítás és prospektus Cosu’icti Line, Budapest VII. kerület, Thököly-út 2. (Telefón : József 14—13) IV., Váci ucca 29. Piarista épület. (Tel.: T. 128—48) ARNÓCZKY és TÁRSA Alapítási év 1911. autókarosszeria-gyár Telefon : j. ti-is, BUDAPEST, Vili. KÉR., PRÁTER-UTCA 64. SZ. A legmodernebb karosszériákat gyártja! KUGLER JANOS autójavító-, kovács- és kocsigyártó-üzeme VII. KÉR., HA]TSAR-UT 125. SZ. (Saját házában.) Elvállal: gépjavításokat s minden e szakba vágó munkákat. SCHILLENGER GYULA autókarosszéria-gyártó Budapest, VI., Üteg-utca 7—9. Telefon : L. 918—04. Készít legmodernebb karosszériákat. Elvállal mindennemű átalakítást és fényezést jótállás mellett. — Jeles munkáért aranyéremmel kitüntetve. a vezető világmárka. Magyar FIJI till Részvénytársaság Eladási osztály : IV., 12. Telefon : T. 124-1 3 és T. 150-76 Telep és javítóműhely: 9., Fehérvárs-úf 190. Telefon: ] zsef 22—15. AZ OSZTRÁK „PERL“ ÉS AMERIKAI „CLEVELAND“ GYÁRTMÁNYÚ AUTOMOBILOK MAGYARORSZÁGI VEZÉRKÉPVISELETE TELEFON: L. 989—03. ICHY TESTVÉREK AUTOMOBILKERESKEDELMI VÁLLALATA BUDAPEST, VI., LISZT FERENC-TÉR 5. DELAHAJE 4 hengeres, HUPMOBILE 4 és 8 hengeres automobilok, SALMSON a világ leggyorsabb kiskocsija, és LATIL a világ legjobb teherautója Kapható: TELOX autókereskedelmi részvénytársaság Budapest, V., Doroitya-utca 7. (Hitelbank-palota.) Angster József és Fia Pécs orgona- és harmóniumgyár r.-f. Készít új orgonákat művészi kivitelben. Pneumatikus átépítések. Mindennemű javítások. Új homlokzatsípok Tisztítás, hangolás, orgonák karbantartása. Harmóniumok részletre 2,800,000 K feljebb. Budapesti iroda: IV., Semmelweis- utca 10, Telefon: 139—34. 1,000 új orgona. 60 éves múlt. Renault öt- és tíztonnás vontató traktorok, i,3,5 tonnás teherautomobilok raktáron. REIMAN V., Vörösmarty-tér 3. iimimiiiiiiiiimiiiiiiimiiiiMiiiimi
