Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-28 / 30. szám
2 Független Budapest 1926. július 28, azt a közigazgatási bírósághoz tegye át döntés végett. ❖ Lapunk zártakor értesülünk, hogy a belügyminisztériumban rövid tárgyalás folyt a státusrendezéssel Múlt számunkban jelentettük, hogy az 1927. évi nemzetgyűlési képviselőválasztók ideiglenes névjegyzéke ellen, nagyrészt Wolffék táborából, 63,710 felszólalás érkezett be. Ebből 36,001 felszólalás irányult a névjegyzékben történt felvételek ellen, aminek oka abban rejlik, hogy a Wolff-párt még ma sem tud beletörődni abba a gondolatba, hogy vége a jogfosztások korszakának, és' hogy a kisemmizett választópolgárok tízezrei a demokratikus blokk működése segítségével most visszakapják választójogukat. Wolffék elkeseredésükben igyekeznek a választópolgárokat ismét töröltetni a névjegyzékből és ezt oly módon szeretnék elérni, hogy a nekik nem tetsző demokratikus érzelmű polgárok felvétele ellen fellebbezéseket nyújtottak be. A névjegyzékből kiírták az idegen nevű választókat és minden igazoló okmány mellékelése nélkül felszólaltak ellenük azon a címen, hogy hogy azok nem rendelkeznek választójoggal. Kerek 36,000 ilyen egyöntetű, bizonyíték nélküli fellebbezést nyújtottak be az elkeseredett kur- zisták. A központi választmány legutóbbi ülésén Büchler József indítványára kimondották, hogy ezeket a bizonyítékok nélkül beszolgáltatott, gyárilag készült fellebbezéseket minden további nélkül hivatalból vissza kell utasítani, mert a központi választmány az egyszerű felszólalásokból nem állapíthatja meg, hogy a kifogásolt polgároknak csakugyan nincs-e választójoguk. E határozat alapján a közjogi ügyosztály hivatalból meg is semmisítette mind a 36,001 felvétel ellen irányuló fellebbezést és a kifogásolt választópolgárokat bennhagyta a választók jegyzékében. Közben azonban Szőke Gyula, a központi választmány tagja, akinek sehogysem tetszett az ügy ilyen elintézése, megfellebbezte a központi választmány határozatát a belügyminiszterhez és kérte annak megsemmisítését. A héten érkezett le a belügyminiszter döntése a városházára és abban a miniszter magáévá teszi a fellebbezést s utasítja a központi választmányt új határozat hozatalára, Kimondta a miniszter döntésében, hogy helytelen és törvénybeütköző lenne a központi választmány előbbi határozatának végrehajtása, mert a választmánynak kötelessége a felszólalásokat nyílt ülésben, egyenkint elbírálni s azok fölött egyenkint döntést hozni. kapcsolatos közgyűlési felterjesztés ügyében. Az értekezleten a minisztérium úgy döntött, hogy előbbi álláspontját nem változtatja meg és a főváros közönségének panaszát döntés végett átteszi a közigazgatási bírósághoz. A belügyminiszteri végzés folytán a központi választmányt sürgősen egybehívták, de a várt nagy vihar helyett az ülés a legnagyobb békességben folyt le. A demokratikus blokk a felvételek igazságosságának tudatában nyugodt lelkiismerettel adta hozzájárulását ahhoz, hogy a 36,000 fellebbezést a választmány egyenkint bírálja el. Wolffék ezzel legfeljebb csak azt érik el, hogy a névjegyzék elkészülése halasztást szenved, de mesterkedésük nem fogja számukra azt az örömet eredményezni, hogy az újonnan felvett választók közül egyetlenegy is kimaradjon a névjegyzékből, Wolffék nyilván azt hiszik, hogy a demokratikus blokk is az ő módszerük szerint jár el és a választásra jogosult polgárok kihagyása mellett a jogosulatlanokat helyezi be a névjegyzékekbe. Ennek az időnek már vége van, most az igazság és a jog irányítja a főváros polgárainak sorsát. The Neuchate! Asphalte Company Limited BUDAPESTEN. Iroda : VI., Vilmos császár-út 31. sz. Telefon: T 12 46. Gyár: VI., Váci-út 35. Telefon: L. 914—88. Alapítva: 1873 Alaptőke: 1 millió font sterling. Egyedüli tulajdonosa a Val de Traversi aszfaltbányáknak, Neuchatel kantonban, Svájcban, valamint a Scafa-San Valentinoi aszfaltbányáknak, Chieti tartományban, Olaszországban. Gyárt és elad : Val de Traversi mas- tixot, raffinált bitument, falszigetelő aszfaltot, stb. Készít: Traversi természetes tömörített aszfalt utakat és öntött aszfaltból járdákat és kocsiutakat. RIDEL BERTALAN és FIA ácsmesterek és vállalkozók Ipartelep : III., SZÉPVOLGY-UTCA 13. Telefonszám : 142-26 Elvállal minden e szakmába vágó ácsmunkákat, favázas épületek tervezését és kivitelét, legnagyobb fesztávú fedélszék szerkezetek , gyárépületek, malmok, raktárak, műhelyek, hordozható faházak, kerítések, épületasztalosmunkák, fapadozat (parkette munkák, úgyszintén becsléseket és expertiseket. Kik kerülnek választás alá az őszi tisztűjííáson Augusztus végére kiírják a pályázatot a megürülő állásokra. Már csak 9 hét választ el a szeptember 29-én bekövetkező polgármesterválasztástól, amely elé sohasem tapasztalt érdeklődéssel tekint nemcsak a politikai élet, de a főváros minden egyes polgára is. Egyelőre még néma csend honol a városházán, de augusztus második felében felébred nyári álmából a várospolitika és teljes erővel meg fog indulni az egész vonalon a tisztúj ítási küzdelmet megelőző emberfeletti harc. Ripka Ferenc főpolgármester, mint értesülünk, a jövő hó végén kiírja a pályázatokat a választás alá kerülő tisztviselői állásokra és ezzel megadja a jelt a harc megkezdésére. Választás alá kerül a polgármesteri, a két alpolgármesteri, a 12 tanácsnoki, a 35 főjegyzői, a 65 tanáJcsjegyzői, a főügyészi, a főügyész-helyettesi, a 7 ügyészi, a 6 alügyészi, a tiszti főorvosi, főorvoshelyettesi. a 31 kerületi orvosi, főszámvevői, az árvaszéki elnöki és elnökhelyettesi állás és ezeken kívül mindazok a hasonló állások, amelynek viselőit a közgyűlés a törvény értelmében в évre választja. Ez alkalommal még több elöljárói állás és a statisztikai hivatai igazgatói állás is betöltésre kerül. Az állásokra a pályázati hirdetmény megjelenése után írásban vagy szóbelileg ajánlkozhatnak a reflektánsok. A pályázók közül a kijelölő választmány minden állásra legalább 3 tisztviselőt köteles jelölni, de amennyiben., valamely állásra a jelentkeI zök száma háromnál kevesebb, úgy a háromnál ! kevesebb pályázó is jelölhető. A kijelölő választmány 7 tagból áll. Elnöke Ripka Ferenc főpolgár- I mester, míg tagjai közül hármat a közgyűlés válasz- tott. Ezek: Pey]er Károly. Baracs Marcel és Wolff I Károly, hármat pedig a főpolgármester nevezett ki, 1 ezek: Bódy Tivadar, Kozma Jenő és Ernst Sándor. A kijelölő választmány az állásokra pályázó tisztviselők kijelölését egyszerű szótöbbséggel intézi, szavazatok egyenlősége esetében az elnök dönt. A közgyűlés a polgármestert abszolút szótöbbség- ' gél választja. Ha több jelölt közül általános szótöbbséggel egyik sem nyer, új szavazásnak van helye a legtöbb szavazatot nyert 2 tisztviselő között. A többi tisztviselőt a közgyűlés viszonylagos szótöbbséggel választja. A szakképzettséget igénylő főtisztviselői állásokra pályázók képzettségüket a megfelelő okmányokkal tartoznak igazolni. A Független Budapest feltétlenül hitelt érdemlő forrásból arról értesül, hogy a polgármesteri kérdés augusztus eleién tisztázódik, amikor is Bethlen István gróf miniszterelnök és Vass József népjóléti miniszter meglátogatják Fonyód- bélatelepi nyaralójában Ripka Ferenc főpolgármestert, aki eziáöszerint a kormánynak polgármesterjelöltje. Egyenkint határoz a Központi Választmány a 36,000 fellebbezés fölött. A belügyminiszter határozatát végrehajtják. A „bűnös város“*) A tragikus összeomlást követő zűrzavarban, amikor mindenki mást okolt a katasztrófáért és mindenki másban kereste a hibát: „bűnös városnak“ nevezték el Budapestet azok! akik nem ismerték és nem tudtak neki megbocsátani. Pedig hát mi volt a bűne Budapestnek? Budapest vétke sem nagyobb mint más városé, mely túlságosan belesett a földrengés zónájába. A fővárossal is csak az történt, hogy megbabonázta és letörte a katasztrófa; tehetetlenné tette a csapások sorozata ennek a nagyvárosnak a szenvedésekben elfáradt népét, mely ötvenesztendő alatt világvárost épített Pest-Budából. Miért bűnös Budapest?! Mert elkopott idegzete, fáradt energiája nem tudott ellentállni a kalandorok, a zavarosban halászók terrorjának és diktatúrájának? Lehet, hogy szerencsétlen ez a város, de nem bűnös. Ha vannak hibái Budapest népének, — mint ahogy nagyszerű kvalitásai mellett kétségen kívül vannak hibái is, —- akkor ezek a hibák közösek az egész magyarsággal. Ez nem is lehet másképen már csak azért sem. mert hiszen Budapest lakosságának nagyobbik felét a vidék adta Budapestnek. Legföljebb harmada a lakosságnak az, amely Budapesten született; a többi pedig a megyékből és a vidéki városokból vándorolt be. Időnkint felkerekedett a vidék. Rajt eresztettek a vármegyék meg a városok és szaporodott, egyre szaporodott Budapest bevándorolt népessége. Volt pedig Budapest népességéből olyan. 1880-ban 1890-ben 1900-ban 1910-ben aki aki aki Budapesten vidéken külföldön született 151,960 164,282 39,440 191,217 253,752 41,712 258,358 394,695 50,395 311,107 519,423 49,841 1910-ben már lakosság 59%-át tették a vidékiek. A mai Budapest népességének összetétele egy nagy, országos szelekció eredménye. A legjobbak, a legéletrevalóbb, a legtehetségesebbek jöttek föl. A bevándorlás tulajdonképen véradó, amellyel az ország a fővárosnak adózik. Az 1910. évi népszámláláskor Budapesten már 92,380 lakíott, aki 170,027 „ 125,720 „ 33,040 „ 42,413 „ a Duna balpartjáról, a Duna jobbpartjáról, a Duna-Tisza közéről, a Tisza jobbpartjáról, a Tisza balpartjáról, *) Részlet Pásztor Mihály -Budapest zsebe« című most megjelent új könyvéből. Megrendelhető lapunk kiadóhivatala útján is. 23,452 lakott, aki a Tisza-Maros szögéről, 25,551 „ „ a Királyhágón tűitől, 5,467 „ ,, Horvát-Szlavonországból vándorolt be a fővárosba. Pest megyéből 71.152; Fejér megyéből 35,799; Nyitra megyéből 20,111; Veszprém megyéből 19,269; Zala megyéből 18,010; Tolna megyéből 17,804; Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 17,322; Vas megyéből 16,083-an jöttek Budapestre. És a bevándorlás folyik szakadatlan. A bevándorlók lassacskán kiszorították innen a külföldiek jórészét. Megmagyarosították, átalakították a fővárost. Elhozták ide a magyar lelkűket, az eszüket és munkaerejüket, és világvárost építettek Budapestből, íme így fest közelről a „bűnös Budapest“; melynek bizonyára vannak hibái, de nem szabad rá haragudni mert sokat szenvedett. A régebbi adatok azt mutatják, hogy tizenöt esztendő alatt a bevándorló népesség fele elpusztul, és átlag 35—40 esztendőnként megújhodik a főváros népessége. Kétségtelen, hogy az új bevándorlókra is ez a sors vár és bizonyára nem telik bele 35 esztendő sem, hogy megújhodik a mai Budapest is. Dehát ez érthető. Fizikailag és lelkileg nagyon elkoptatott, nagyon lerongyolt bennünket az a néhány nehéz esztendő, amelyet az imént hagytunk a hátunk mögött. Vájjon milyen lesz a holnapja és a holnaputánja Budapestnek?! Kiheveri-e a mát és a tegnapot?! Az bizonyos, hogy Budapest nagy átalakulást előtt áll. Nemcsak a zsebe lett laposabb, a lelke is megváltozott Budapest népének. Nem is csuda. Az a generáció, melyhez mi is tartozunk: súlyos megpróbáltatásokon, nagy lelki Válságokon ment keresztül az utolsó esztendők alatt. Kétségtelen, lrogy a lélekbúvárnak érdekes és tanulságos studium a mai városi ember, aki minden vonatkozásban végigszenvedte a világháborút és azt, ami a háború után következett. Az idegek elkoptak; a test és a lélek ellenálló ereje nagymértékben lecsökkent. A nagy győzelmek, és a nagy csatavesztések; a nagy lelki átélések; a mindennapi élet fokozott küzdelmei; nagy örömek és nagy szomorúságok; hirtelen jött tragédiák, váratlan katasztrófák, amelyek a nagy háború alatt és a háború után úgy követték egymást, mint egyik pillanat a másikat: ezek a nagy átélések mindmind nyomot hagytak az emberek lelkén A háború és a forradalmak átformálták a lelkeket. Ma kétségen kívül mások az emberek, mint a háború előtt voltak. Jobbak vagy rosszabbak lettek-e? Nem lehetne pontosan számot adni róla. Mindenesetre kevesebb bennük az illúzió. Fáradtak és csalódottak. Hisztéria üli meg a tömegek idegeit és ez az idegállapot nagyon alkalmas rá, hogy folyton élessze és ébren- tartsa a nyugtalanító bizonytalanság hitét. A stabilizálódott gazdasági válságok, a folyton fokozódó kenyérgondok lassan őrük meg a népesség alkotóerejét. Hogyan él a „bűnös“, ezer gonddal, bajjal küszködő Budapest és hogyan élnek a bevándorlók, akik azért jöttek Budapestre, hogy realizálják' az álmaikat és eszkomptálják a reményeiket? Hogyan élnek a bevándorlók, akik már az 1920. évi népszámlálás adatai szerint is körülbelül a négyötödét tették ki a főváros lakosságának! 1920-ban 206 ezer rendes lakás volt Budapesten és 206 ezer lakásban nem egészen 38 ezer volt csak az olyan családfő, aki Budapesten született. Ebben a 206 ezer lakásban 858 ezer ember élt, 70 ezer ember pedig úgynevezett „rendkívüli“ lakásban lakott. A 206 ezer rendes lakásból 1087 ezer az egyszobás és ebben 403 ezer ember volt elraktározva, a rendes lakásban lakó népességnek kishíján a fele, 47%-a, míg a lakosság 27‘5%-ának kétszobás lakásban jutott otthon. A 206 ezer rendes lakás közül 58 ezerben nem volt vízvezeték, 103 ezer lakásban nincs kíozet; a gáz 206 ezer l'akás közül csak 10,6GÜ-ba. a villany 49,300 lakásba volt bevezetve. 98 ezer ember, a lakosságnak több mint tizedrésze ágyrajáró vagy albérlő és a Terézvárosban, az Erzsébetvárosban, meg a Józsefvárosban a körúton belül minden harmadik lakásban lakott albérlő vagy ágyrajáró. A 206 ezer rendes lakott lakás közül 38 ezer lakásban volt cseléd csak 125 ezer lakásban volt gyermek. 10,300 család albérletben lakott és 15 ezer konyhában lakásban 41 ezer ember húzta meg magát. Nem túlságosan vigasztaló számok ezek. A csaladlöő foglalkozása, vagy társadalmi állása szerint a 206 ezer lakás így oszlott meg: Tanítással foglakozó ..................4,314 Kö ztisztviselő...............................16,052 Mag ántisztviselő............................16,328 Egyéb értelmiség . . . . . . • 9.136 Önálló iparos vagy kereskedő . . 25.486 Önálló kézimunkából élő nő . . . 2,702 Önálló járó-kelő piaci kereskedő . 3,265 Iparos és kereskedő segédszemélyzet 47,960 Katonatiszt, csendőrtiszt ..............2,454 Ka tona- és osendöraltiszt........... 1,310 Re ndőr, vasutas, postás..............8,762 Sz olga, cseléd................................12,576 Há zmester, hordár.......................6.363 Na pszámos . 16,416 Vagyonából élő...........................14,968 Gy ámolításból élő.......................6.955 Eg yéb foglalkozási ágak..............8.117 Is meretlen foglalkozású1............ 250 ím e! így fest a bűnös Budapest.
