Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-28 / 30. szám
1926. július 28. Függeilen Budapest 3 Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul IV. , Maejyar-u. 6. VII., Király-u. 15. V. , Bálvány-u. 23. VII., Dohány-u. 20. A költségvetési vita szónokai. IV. A költségvetési, vita ismertetését az alábbiakban folytatjuk: Auer Pál dr. a függetlenségi és 48-as Kossuth-párt tagja, a főváros ismert, kitűnő képzettségű jogásza a következőket mondta: Amidőn az 1926. évi költségvetéshez hozzászólok. önkénytelenül is arra kell gondolnom, hogy nehéz az orvostól azt kívánni, hogy diagnózist mondjon egy beteg szívműködésről, hogy megfelelő orvosi kezelést ajánljon egy betegnek akkor, amikor csakis a szívműködésre kell szorítkoznia, amikor az egész testet, az egész szervezetet nem vizsgálhatja meg, amikor az egész test számára nem írhat elő megfelelő életmódot. Mi itt az ország szívét, Budapest működését vizsgáljuk. Jól tudjuk, hogy munkánk részletmunka, mert hiszen egy beteg testnek vagyunk részei, egy kétharmadára apadt testnek, amely teljesen vérszegény. Ehhez hozzájárul még az is, hogy a főváros mostoha gyermeke az államnak. Aránytalanul súlyos adóterhet visel, amiért nem lehet a törvényhatóságot felelőssé tenni. Ezekből a főváros csak azt a konzekvenciát vonhatja le, hogy nem csatlakozhatik a kormánynak lelkesen bizalmat szavazó törvény- hatóságokhoz. Ettől a közgyűléstől a kormány bizalmi nyilatkozatot nem várhat. A főváros költség- vetését vizsgálva, önkénytelenül is a szanálás példája ötlik szemembe. Az államháztartás szanálása is kitűnőn sikerült, de a magángazdaság tönkrement. A főváros költségvetése is felesleget mutat, de ez a felesleg az adófizetők vérét, verejtékét, könnyeit jelenti. Méltóztassék konszideráció tárgyává tenni, nem volna-e helyes a községi örökösödési adó behozatala, ami által lényeges jövedelemhez jutna a főváros. Rövidesen elkészül a budapesti vámmentes kikötő. A törvényhatóságnak az a vagya, hogy a kormány erre való tekintettel kövessen el mindent, kereskedelmi szerződésiek és külpolitikai kapcsolatok létesítése érdekében. Mindent el keil követnie a fővárosnak az idegen forgalom fellendítése érdekében. A szállodák mellé állítson a főváros idegenvezetőket, a középületekben, múzeumokban levő műemlékeket lássák cl idegennyelvű feliratokkal is. Az iskolában békességet akarunk s ezt nemcsak a tanerőktől kívánjuk, hanem a tankönyvektől is. A tankönyvek meghamisítják a közelmúlt történelmét s mi azon leszünk, hogy a tankönyvek revi/ió al!á vétessenek s megfelelő szellemben írott könyvek kerüljenek az ifjúság ártatlan kezébe. Sok szó esett a pártok békéjéről. Én azt hiszem nem is annyira erre a békére van szükség, mert érdekek harca mindig volt és j mindig lesz, hanem inkább annak felismerésére van szükség, hogy ma igen sok érdek közös. Romok között járunk s első feladatunk, hogy eltakarítsuk a romokat. A költségvetést nem fogadom el, mert pártom a tanáccsal szemben bizalmatlan s' minthogy a költségvetés nem felel meg azoknak az elveknek és eszméknek, amelyeknek mi, Kossuth Lajos tanítványai, hívei vagyunk. Bittner János az ismert nagyiparos az élelmezés problémájával foglalkozott és a főváros üzemi politikáját kifogásolta ezen a téren. — Rövidesen kívánok rámutatni — mondta —, mennyire nem árnivelláló hatásúak az élelmiszerárusítással foglalkozó üzemek. Csak egy cikkel fogok foglalkozni, a tojással. A községi élelmiszerárusító üzem tavaly 16 millió tojást vásárolt 1,000 koronájával. Mikor felmentek az árak, piacra dobta az árut, de árnivellálás helyett alig adta valamivel olcsóbban a napi áraknál. Decemberber 2,150 koronáért árusította az 1,000 koronás tojás darabját s a kórházak is ezen az áron kapták a városi üzemtől. Éppen ez indít engem arra, hogy kétségbevonjam, hogy a fővárosi jogosítva van akár a saját üzmeinél is versenytárgyalás nélkül a kórházait ellátni. A laikusok azt hiszik, hogy ha az egyik városi üzem többet kap, a másik többet fizet, az egyik zsebből a másikba megy. Dehogy, ez minden esetben a polgárság zsebére megy. Kereskedelemellenes1 a temetkezési intézet azon működése, mellyel másoknak eltiltja a temetkezési cikkek árusítását, sőt vidékre is elad koporsókat. A sírkőüzem Csehországból vásárol kész sírköveket, melyeket azután vidéken ad el. Kertész Miklós a szocialisták egyik legképzettebb és legműveltebb képviselője az alábbiakat mondotta: A szociáldemokrata párt, amikor bekapcsolódott a főváros újjáépítésének munkájába, tette ezt elvei szolgálatában azért, hogy azoknak a rétegeknek, melyeknek az érdekei a legnagyobb mértékben hanyagoltattak el, a hóna alá nyúljon. Mi; azt akarjuk, hogy a demokráciának felfelé nivelláló ereje megfelelően érvényesüljön az új Budapest lakosságában, azt akarjuk, hogy megmentessenek azok a maradékértékek a fizikai, az erkölcsi, a szellemi tőkék terén, amelyek még ebből az özönvízből konzerválhatok voltak, azt akarjuk, hogy felépüljön itt egy, a szellemében egységesebb, egészségesebb, homogénebb, szebb, jobb és kul- túráltabb új Budapest. Ennek a céljáit fogjuk ml munkálni közgyűlési működésünkben. Körmöczy Zoltán a közgyűlés régi komoly és szimpatikus tagja főképeti a közegészségügy problémáival foglalkozott:- Én a közegészségüggyel kívánok nagy vonásokban foglalkozni — mondotta. — Akármilyen paradoxnak tetszik is, a főváros közegészségügye olyan szörnyeteg, amelynek nincs feje, de amelynek igen sok végtagja van. Így magyarázható meg, hogy a közegészségügyi kérdések siboltatnak az egyik ügyosztályból a másikba, csak egy fórumot kerülnek el pontosan és állandóan, a közegészség- ügyi bizottságot. Ezután példákat sorol fel a köz- egészségügy rendszertelen irányítására vonatkozóan. Beszédét azzal fejezi oe, hogy fogadja a közgyűlés jó szívvel az általa elmondottakat, mert a köz- egészségügy kérdésében igazán nincs politika, nincsenek megoszló vélemények. A jajgató, pusztuló betegek mellett csak a szívünk szólaljon meg és ne a politika. Igazán egyek legyünk abban a szent akarásban, hogy nemcsak a szenvedő emberen akarunk segíteni, hanem a szenvedő fővároson is, és csak úgy tehetjük naggyá a fővárost és az országot, ha iparkodunk egészséges gyermekeket nevelni és ezeket az egészségben meg is tartank Horovitz Gábor a szociáldemokrata-párt tagja, temperamentumos szónok, aki főleg szociális szempontokból foglalkozott a költségvetéssel. A közkórházak kritikája nagyon érdekes volt, az egész közgyűlés figyelemmel hallgatta előadását. — Aki a költségvetést komolyan áttanulmányozta és pontosam' megnézte — mondotta — annak ezt a költségvetést nem lehet elfogadnia. Ha meg méltóztatnak nézni a közegészségügyet és a szociálpolitikát, amely minden nagyvárosnak kell, hogy a politikája legyen, akkor azt fogja látni a t. közgyűlés, hogy itt nem történt semmi. Budapesten a legrövidebb időn belül kórházat kell építeni, mert teljesen lehetetlen állapot az, hogy itt nap-nap után az emberek tömegeit utasítják el a kórházak kapujából, mert nincs benn hely. A pesti kórházakban tűrhetetlen a helyzet. A Dologkórház tele van férgekkel, a Rókus már nem alkalmas a betegek gyógyítására, a Szt. Gellérí-kórházban még tavaly nem volt villanyvilágítás és gyertyafény mellett operálták a betegeket, amíg a kórházak elől naponta százával küldik el a szenvedő betegeket azzal, hogy nincs számukra hely, addig a kórházak különszobái üresen állanak, mert ott 140,0G0 К a napi ápolási díj s az orvosok még külön honoráriumot kapnak. A ktilönszobákban az átlagos évi ápolási napok száma 82, tehát egy negyedrészt nincsenek kihasználva. A kórházak által szolgáltatott ellátás is kifogás alá esik. Meg kell állapítanom, hogy a koszt minőségileg javult valamivel, de mennyiségileg kevés. Egy beteg napi étkezése kávéból, levesből, 5 dkg. húsból, kétszeri főzelékből és 30 dkg. kenyérből áll. A főváros és a népjóléti miniszter között állandó vita van a kórházi ápolási díjak megfizetése körül. A főváros által megállapított napi 73,000 К helyett csak 55,000 korona szedését engedélyezi a miniszter, amivel 113 milliárd kárt okoz a fővárosnak. Nemcsak a kórházakban vannak tűrhetetlen állapotok, hanem a szociálpolitika terén is. Az egész világon nem olyan nagy a gyermekhalandóság, mint nálunk. Kórházat építeni, szociálpolitikát csinálni, mert hiába sírják önök vissza Nagy-Magyarországot, ha itt a fiatal generáció elpusztul. Hogy jön létre majd itt az új nemzedék, ha minden ezerből elpusztul 316? Bibiti-Horváth János a legvidámabb városatya, aki azonban tud igen komoly is lenni. Költségvetési beszédje például igen szép és komoly volt. — A főváros 1926. évi költségvetésében a tanács új mesgyére lépett, amennyiben az önálló vagyonkezelésű intézmények nagyobbmérvű közigazgatási hozzájárulását állította be a költségelőirányzatba. Kifogás tárgyává teszem elsősorban azt a felosztási módot, melyet a tanács az intézményeknél rendszeresíteni kíván, mert azt reálisnak nem tartom. Felvetem itt a már többízben felmerült gondolatot. hogy a főváros a Vásárpénztárt állítsa be hiteligényeinek részbeni lebonyolítására. A közlekedésről szólva, én a mai súlyos közlekedési hibákat, amelyek a nem rendszeres közlekedési politika folytán álltak elő, abban látom, hogy BSzKR. komoly vasútasdit játszik velünk. Remélem, hogy az új igazgatóságnál meghallgatásra találnak a közönség panaszai és óhajai. Meghajtom zászlómat a főváros derék és magas nívón álló tisztviselőkara előtt, akik egy jobb jövő reményében hősiesen küzdenek a mai létfenntartási nehézségekkel. Amennyire a magam részéről minden tekintetben elősegíteni kívánom a tisztviselői kar megfelelő megélhetését, nem mulaszthatom el. hogy egy sajnálatos anomáliára ne hívjam fel a közgyűlés figyelmét. Így például helytelennek tartom, hogy az állatorvosok a kutyaadóból befolyó jövedelemből 4% jutalékot kapjanak s hogy a tisztiorvosok díjazásban részesüljenek a felek után. Azt sem tartom helyesnek, hogy a tiszti ügyészek a főváros nyert pereiből befolyt perköltséget egymás között felosszák. Előadásom befejezéséül még azt akarom mondani, hogy nem idevaló, ebbe a terembe, a napi politika. Hagyjuk ezt a dicsőséget a duna- parti nagycsarnoknak. Itt össze kell fogni egy szívvel, egy akarattal, hogy Budapest ismét naggyá és dicsővé váljék, hogy a mai mákvirágos Budapest helyett ismét virágos legyen Budapest. Adjuk vissza a jövő tisztújításkor Bárczy Istvánnak az ő Budapestjét, adjuk vissza Budapestnek az ő Bárczyját és Budapest ismét virágos lesz. Miután a mai vezetőséggel, mint kurzuscsökevénnycl szemben nem vagyok bizalommal, a költségvetést nem fogadom el. THOLT ISTVÁN oki. mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon: L. 903-25. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek. Transformátorok Szénkefék Motorok í H-T. es Budapest, VI., Podmaniczky-utca 35. TELEFON: 77—39, 147—75, József 95-10. s ZŐDY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel. : J, 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. TÓÁSÓ PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. SPÄNYIERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, I-, Attila-utca 51- Telefon: T. 126—69. Építőmester NAGY LAJOS Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitele. — Költségvetés díjmentes. OBENDORFER JÓZSEF és FIAI oklev. mérnök, pnífpcí ия11я11<П7пк út-és vasútépítés, kövezőmesterek CjJllCöl Vwlluli\U£UY!j csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. Vili., Ludoviceum-utca 18 sz. - Telefon: József 84-65. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítése. Budapest, V., Szabadság-tér 5. TELEFON : 6—40. Seligmann és Ballada elektrotechnikai és rádiótechnikai vállalata BUDAPEST, V. KERÜLET, JÓZSEF-TÉR 11. - TELEFON. Vállal: Épületek, szállodák, fürdők, villamos és csengők szerelését. — Költségvetéssel díjmentesen szolgálunk. KONDOR REZSŐ lakatosáru és redőnygyár Stíriai lemezből készült görredőnyök, esslingeni faredőnyök, napellenző szerkezetek, vászonredőnyök. Budapest, VII., Feterdy utca 14. sz. Telefon: József 26—18. Alapíttatoit 1896-ban. Bostwigh-rács, ajtócsukók és mindennemű alkatrészek. "V idí kre díjmentes csomn-golAs
