Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-20 / 3. szám
4 Független Budapest 1926. január 20. t Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul »!!::g»g&Vi0. I Nem csökkent a lakásínség Budapesten. A főváros a házbérterhek súlyosbítása ellen. A közeledő február elseje újra nehéz gondok elé állítja Budapest lakótársadalmát. A küszöbön álló negyedben is, mint ismeretes, újra jelentős arányban emelkedik a lakások bére, amennyiben a lakbérek az 1917. évi alapbér eddigi 36%-árói 43%-ra emelkednek. Ezzel arányban emelkedik természetesen a közüzem és egyéb mellékköltségek százaléka is, amely együttvéve 20%-kai drágítja meg február elsejétől a lakbéreket. Az üzletbérek most már nem emelkednék, miután azok már elérték az 1917. évi alapbér 50%-át. A lakók és üzletbérlők részéről az új bérnegyed küszöbén újra mozgalom indult meg, hogy a népjóléti kormány a változatlanul súlyos gazdasági viszonyokra tekintettel, továbbra is engedélyezhesse a lak- és üzletbérek havi részletekben való fizetését, s a mozgalom kiterjed arra is, hogy ez a havi bérfizetési rendszer, miként az külföldön is így van, nálunk is meghonosodjon. Tudvalévő, hogy az érvényben levő lakásrendelet szerint a lakások és üzletek a folyó évben felszabadulnának, illetve a felmondások ez évben megtörténhetnének. A Háztulajdonosok Szövetsége ehhez híven felirattal fordult a népjóléti miniszterhez, amelyben kérik, hogy a kormány hajtsa végre a lakás- rendeletben tervezett intézkedést, s szabadítsa fel a megjelölt terminusokra a lakások és az üzletek forgalmát. Különösen az üzlethelyiségek felszabadítása mellett kardoskodnak a háztulajdonosok, s azzal érvelnek, hogy a felemelt bérek folytán úgyis sok az üresen álló helyiség, ami szerintük azt bizonyítja, hogy az üzlethelyiségek bérlete terén már nem- áll fenn az az ínség, mint a múltban. A főváros törvényhatósági bizottsága azonban a nagyközönség érdekeit tartja szeme előtt s felirattal fordul a népjóléti miniszterhez, amelyben részletes indokolás mellett kéri a lakások és üzletek szabad felmondására megállapított határidő kitolását. Hivatkozik a főváros arra, hogy a nagy lakásínség érezhető módon még most sem enyhült, a suhajdatelepi, lóversenytéri és a külső Ferencvárosban lévő kunyhótelepek még ma is zsúfoltak, és úgy ezek, mint a Lenke-úti és Zita-barakkok állapota olyan, hogy közegészségügyi és szociálpolitikai okokból teljes joggal kifogásolhatók. A Kén-utcában épült 92 lakásra négyszer annyi igénylő jelentkezett, a most épülő mesterutcai házra pedig már eddig 487 család lakáskérvénye érkezett be. Ilyen viszonyok között a szabadfelmondás és a szabad lakásgazdaság visszaállítása keresztülvihe- tetlen. Miért vette meg a főváros a Nádorkertet és az Unger-f éle telket A tanács 16 oldalas memorandumban magyarázza a telkek megvételének szükségét. Még élénk emlékezetben él a főváros polgársága előtt az a botrány, amely a Nádorkert és az Unger- féle telkek boszorkányos gyorsasággal történt megvétele folytán keletkezett. A választások utáni első közgyűlésen Büchler József szociáldemokrata bizottsági tag interpelláció formájában kért felvilágosítást ennek az ügynek az előzményeire és részleteire vonatkozóan. A tanács azonban csak most készítette el az interpellációra adandó válaszát és 16 oldalas memorandumban igyekszik igazolni azokat a körülményeket, _ amelyek szerinte halaszthatatlanná tették a 19 milliárdos telek megvásárlását. A terjedelmes^ memorandum mindenekelőtt a tel- хек megszerzésének történelmi előzményeit ismer- teti. és kifejti, hogy a Nádorkert területét már a kilencvenes évek városszabályozási terveiben park céljaira jelölték ki, és elhatározták a főváros számára való megvásárlását. Az állandó kiállítási terület megszerzésének szükségessége már évtizedek előtt felmerült, mert nyilvánvaló volt, hogy nagyobb szabású kiállítások rendezésére a Városliget nem alkalmas, így vetődött fel a gondolat, hogy a budai oldali1 a, Lágymányos környékén szerezzen a főváros állandó kiállítási területet, ami annál is célszerűbb- nek látszott, mert nagyobbszabású kiállítási terület víziterület nélkül el sem képzelhető. Siettette a telekvásárlás lebonyolítását az a körülmény, hogy a kultuszminiszter több alkalommal sürgette a fővárost, hogy az állami botanikuskert részere a törvényben kötelezett 36,000 négyszögöles területet bocsássa mielőbb az állam rendelkezésére. Az állam előbb azt a területet kérte erre a célra, amely a Műegyetem alatt a Duna mentén, az összekötő vasút töltéséig terjed, ezt az értékes területet azonban a főváros nem volt hajlandó az államnak átengedni, és kapóra jött ekkor a Légrády-örökösök ajanlata, akik megvételre kínálták fel a Budafoki-ut és a Duna között, az Összekötő vasúti hídtól délre fekvő, úgynevezett Nádorkert területét, amelyet azután megvizsgálva, minden fórum, úgy a Közmunkák I anácsa, mint az állam képviselői alkalmasnak találtak a botanikuskert elhelyezésére. A Légrady- örökösök egyúttal felkínálták megvételre az Andor- utca mentén fekvő telekkomplexumot is, amellyel az egész terület 101,132 négyszögöl kiterjedésű. Az ügyosztály tárgyalásokba bocsátkozott a telek- tulajdonosokkal a területek megvétele érdekében, de ezek a tárgyalások nagyon soká húzódtak, mert az eladók a■ terület négyszögéléért 3S dollárt kértek es^ külön akarták megfizettetni a telken álló felépítmények értékét is. Hosszas alkudozások után sikerült a tulajdonosokkal megegyezést kötni, mely szerint a főváros négyszögölen kin t 180.000 К-ért, összesen tehát 18 203,850.000 К-ért megvásárolja az ingatlant. Az örökösök megbízottai ebbe csak úgy akartak beleegyezni, ha a főváros záros határidőn belül kifizeti a fenti vételárat, ellenkező esetben azt hangoztatták, hogy visszalépnek az üzlettől. Közben a főváros 3 vállalattal, nevezetesen a Hungária műtrágyagyárral, az ifjabb Walla József cementáru- gyárral és Meister Izidorral olyan megállapodást kötött, hogy vállalataik részére az általuk kívánt területeken helyeket enged át az esetben, ha azok a Nádorkert területéből bizonyos részeket a fővárosnak megvásárolnak. A 3 vállalat ezt meg is tette, s }&У а főváros a Nádorkert egy részéhez csere útján jutott, a fennmaradó részért pedig csupán 13.320,432,500 К készpénzt kellett kifizetnie. A memorandum hangoztatja, hogy a vásárlás jóval a forgalmi árakon alul történt, és az rendkívül nagy eiőnyt jelent a fővárosra nézve nemcsak városrendészeti, de anyagi szempontból is. Azt hangoztatja a memorandum, hogy a Nádorkert melletti területek a tel ekért ék-nyilván tar tóban több mint W%-kal magasabb értékben vannak feltüntetve, s ha esetleg kisajátítási eljárás után kellett volna a fővárosnak a Nádorkertet megszereznie, a bíróság, nic!y, núndig a kisajátítást szenvedő teljes kártalanítását tartja szem előtt, bizonyára a szomszédos telkek magasabban feltüntetett értékét vette volna alapul a kártalanítási összeg megítélésekor. A főváros memoranduma kifejti, hogy a Nádorkert területén nemcsak botanikuskert, hanem a tervek szerint állandó kiállítási terület, nemzeti stadion és és egyéb intézmény is fog létesülni. Az Andor-utcai telekkomplexumon viszont vagy egy kitelepítendő gyárat fognak elhelyezni, vagy pedig parcellázva különböző kisebb gyártelepek elhelyezése részére használják fel. Megemlíti a főváros, hogy egyes ingatlantulajdonosok megokolt kérvényekben kérték a fővárost, hogy a Horthy Miklós-út környékén területeket adjon saját telkeikért cserében. Hogy ezeket a kérelmeket a főváros teljesíthesse, célszerűnek látszott a Horthy Miklós-út, a Bertalan-utca és a Budafoki-út által határolt Unger Bertram-féle telek megvásárlása. E vásárlásnál azonban arra is gondolt a főváros, hogy e kitűnő fekvésű területen egy nagyobb intézményt, esetleg a kerületek tervezett megosztása során új kerületi elöljáróságot épít. Az előterjesztés néhány szóval reflektál azokra a megjegyzésekre, amelyek a telekvásárlási üggyel kapcsolatban Kozma Jenő bizottsági tag szerepét illették, s kijelenti, hogy Kozma Jenő sem az ügy előkészítése, sem annak tárgyalása során az ügyosztályt egyáltalán nem befolyásolta, sőt az ügyosztályban sem járt. Végül megemlíti a tanács memoranduma, hogy a Szepesi Hitelbank több alkalommal s most újra beadvánnyal fordult a fővároshoz, amelyben azt kéri. „hogy a Budafoki-ut mentén elterülő 20,048 négyszögölnyi területét vagy vásárolja meg a főváros, vagy engedje meg annak felparcellázását. Miután ez a telek a Nádorkerthez csatolva kiválóan alkalmasnak bizonyult az állandó kiállítási terület elhelyezésére s különben is városrendészeti szempontból, s az itt tervezett főgyűjtőcsatorna lefektetése céljából rendkívül fontos lenne a terület megszerzést, a főváros mar a Nádorkert megvásárlásakor elhatározta ennek a telekkomplexumnak a megvásárlását is, négyszög- ölenkint 260,000, összesen 5,212,506,000 koronáért. A belügyminiszter azonban ezt a vásárlást unnak idején nem hagyta jóvá. A tanács most arra kéri a közgyűlést, hogy az ismertetett indokoknál fogva járuljon hozzá a Szepesi Hitelbank telkének megvételéhez. Utépitő- és kövező munkák, továbbá beton-, aszfaltburkolások és földmunkák. Vasútépítési munkák végzésére vagyunk bátrak 35 éve fennálló cégünket b. figyelmébe ajánlani. Költségvetés díitalan! Budapest székesfővárosnak, a Máv.-nak és az Allamépítészeti hivataloknak állandó szállítói. Telefon: József 39- 52. Maiínos i. es Fia. Vízvezeték, csatornázás, bádogos munkák, közközponti fűtések tervezése és kivitelezése FRIED ZSIGMOND Budapest, VIII., Baross-utca 76. — Telefon : József 24—84. Alapítási év 1885. '-----------------temm^ довод jIfj. Helfenstein Károlyi I Budapest, VI., Jász-utca 77. — Telefon: 51-61. I I Köyeze-mesfep és útépítő-vállalkozó. j Varga és! egészségügyi berendezések és műszaki vállalataBudapest, VI. kér., Csengery-utca 62/b. sz. Központi fűtés és szellőzés. Vízvezeték názás. Autogén hegesztés. Vegyipari-, cukor- stb. gyárak szerelése. és csator- szappan-, rumpholtz Ferenc раба- és cserépfedő mester Budapest, VII. kerület, Rózsa-utca 18/a sz. Telefon : József 24—26. Fock Márton szíjgyártó Budapest, VII., Rolíenbiller - utca 11. sz. Elvállal e szakmába vágó nyerges- és szíjgyártó-munkákat. Fekete István onleveles mérnök mérnöki irodája és építési vállalata. MAGASÉPÍTÉS, MÉLYÉPÍTÉS, VASÚTÉPÍTÉS, útépítés, szigetelés, burkolómunkák. Budapest, IX., Lónyai-utca 25. földsz. 2. Telefon József 23-29 Z SOLDOS tanfolyam Budapest, VIE, Dohány-utca 84. Telefon: József 124-47. Előkészít polgári- és középiskolai magánvizsgákra, érettségire. G erő és G-yőry Budapest, VII., Elemér-utca 31. ------ Telefon: József 14-33. -----GY ÁRT : Idomvasablakokat, vasajtókat, vasrácsokat és vasszerkezeteket. — Vállalja asztalosmunka szegezését. Szili István MAGYAR SZ0B0R0NT0DE Budapest, X., Bolgár-utca S. Telefonhívó: J. 91-38. Elvállal minden e szakmába vágó munkákat minta és rajz szerint. KOSZTELÄN MIKSA BUDAPEST, VI. KÉR., EÖTVÖS-UTCA 23/B. Budapest székesfőváros útjait special-olajaival szabadalmazott eljárás szerint portalandja.
