Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-01-20 / 3. szám

1926. január 20. Független Budapest 5 Modern pedagógiai törekvések a fővárosnál. — Harc az egyéniségért. — Irta Szerdahelyi Sándor. Valamikor, a „régi ió idök'‘-bcn, megteremtették a főváros Pedagógiai Szemináriumát, hogy az gyűjtő­pontja legyen minden nemes és fenkölt törekvésnek, amely - a népiskolát a modern ember- és polgár kép­zés ideáliához közelébb viszi. A Mária Terézia-téri iskolát ennek a speciális föladatnak a szolgálatába ^állították. Kiváló tanítók itt próbálták ki a nevelés es tanítás újabb módszereit, európai jelentőségű ma­gyar pedagógusok és jeles külföldi pedagógusok útbaigazításai alapján. A Pedagógiai Szeminárium tantermeiben, laboratóriumaiban és műhelyeiben fej­lesztették tovább a fővárosi népiskolai tanításnak a háború előtt mindenkitől csak tisztelettel említett színvonalát. Ebből az intézményből indult el nálunk a munkaiskola gondolata, innen üzentek hadat annak a módszernek, amely a tanítást és a nevelést a meg­ismert valóságok tényleges benyomásai helyett az •ember leggyöngébb tehetségére, az elmondott dol­gok puszta emlékezésére alapította. Korunkban, amely -sok aktivitást igényel, az iskola, amennyire lehetett útjába állott annak, hogy a gyermek a valóságot köz­vetlenül megismerje. A passzivitásra nevelte a nem­zedékeket a valósággal szemben, és ha annyi, ön­maga terhét nehezen hordozó, sebekkel elborított . lelkű ember kínlódik mai életünkben, úgy ebben bizo­nyára sok része van a korunk igényeivel lépést nem tartó iskolának. A munka iskolája a természetet a természetben, a munkát a munkával adja a gyer­meknek és célja a bátor, erős, munkaszerető, küz­deni tudó, önmaga egyéniségének és értékének tuda­tában lévő ember. A háború, mint annyi sok más értéket, a modern pedagógiai törekvéseknek ezt az intézményét is meg­bénította, majd a háború után jött néhány olyan esz­tendő, amely egyenesen gyűlölettel fogadta még az árnyalatát is minden modern gondolatnak a nevelésben. A Pedagógiai Szeminárium mostoha sorsra jutott. Csak a legutóbbi idők azok, amikor illetékes tényezők is belátták a fővárosi nevelésügy tarthatatlan hanyatlását. E pillanatban megelégedés­sel állapíthatjuk meg, hogy a főváros közoktatás­ügyének jelenlegi felelős tényezői immár kezdik visszaadni a Pedagógiai Szemináriumot eredeti ren­deltetésének. A szanálással kapcsolatban az elmúlt években a Pedagógiai Szemináriumot gyakorló isko­lájától megfosztották. Ezzel mintegy az életerét szo­rították le az intézménynek. A legutóbbi közoktatás- ügyi bizottság ülésén számolt be Purébi Győző ta­nácsnok arról, hogy a Mária Terézia-téri iskola öt fiú- és öt leányosztályát gyakorló iskola céljaira visszaadta a Pedagógiai Szemináriumnak. Az intéz­mény minden barátja nagy elégtétellel és őszinte örömmel vette tudomásul a tanácsnoknak ezt a he­lyes intézkedését. A Pedagógiai Szeminárium az utóbbi két évben rekonstruálta műhelyeit, ahol a gyermekek anyag-, fém-, fa- és papírmunkáit tanító pedagógusokat képezik tovább. A természettani és természetrajzi laboratóriumok pedig részben már készen vannak, részben a közel jövőben állnak a ma­gasabb kiképzést kereső tanítóság rendelkezésére. Hónapok óta működik a kísérleti lélektani laborató- törium is, amely a kitűnő Bálint Antal vezetésével a gyermekek pszihoíizikai és pszihotechnikai vizsgála­tával foglalkozik és a tanítóság körében, természet­szerűen, a kísérleti lélektani ismereteket terjeszti. Ezzel a fölszereléssel és elsőrendű tanítói gárdával, elismert kiváló vezetéssel indul el újra az intézmény, hogy végső eredményében a főváros iskoláiból a kéz és az ész harmonikus lelkű munkásai kerüljenek ki. A pszihotechnikai vizsgálatokkal és az intézmény­nyel mindenkor párhuzamosan működött Gyermek­tanulmányi Múzeum és a lelkes Gyermektanul­mányi Társaság lényegében azt a közös célt szolgálják, hogy a modern pedagógia szellemének megfelelően az egyéniséggé nevelést szolgáljak. Eddigi pedagógiánk egy szörnyűséges fogalom: az átlagember kialakításának szolgálatában állott és áll máig is. Ez összefügg az újabb kor tömegnevelésé­vel, amelynek politikai okokból, ha nem is bevallot­tan, titkos célja volt, hogy a szürke egyénietlensé- get szaporítsa a társadalomban. Az egyéniség peda­gógiájának az a kiindulási alapja, hogy alig van em­ber, aki egy vagy más irányban tehetséges ne lenne. Tehát ez a tehetség szellemi vagy fizikai, mindkét területen ebben vagy abbán az irányban specializált. Bizonyos, hogy ha a modern pedagógia egyénről egyénre haladva, mindenkiben fölismeri az illetőnek tehetségi irányát és lehetővé teszi, hogy ez az érté­kes tehetség kifejlődjön, megakadályozza, hogy el­avult tanítási módszerek ezt a tehetséget elnyomják, úgy legalább elvben minden ember az életben olyan lreiyre kerül, amelyet éppen ő tud a lehető legjobban betölteni. Ez az egyéniség jelentené a legoptimiszti- kusabb formát a köz és maga az egyén javára. 1 ad­juk, hogy ennek az ideálnak a megvalósítása nem­csak a fennálló társadalmi viszonyokban találja meg a maga akadályait; magának a gyermektanulmányozó tudománynak is sokat kell még fejlődni odáig, hogy őzt a célt megközelíthessék. Viszont azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a tudomány e részben ma már sokkal többet nyújt, mint ahogyan ezt sokan képzelik. Exakt tudományos módszereink vannak már a pályaválasztás megoldására, ezzel párhuzamosan az eléggé megbízható tehetségvizsgálatokra. Az utóbbinak gyakorlati megoldásához vezető utat jelenti az a nagyszerű munka, amelyet a tehet­séges gyermekek és ifjak munkakiállitásának szer­vezői végeztek. Még 1922-ben teremtette meg a Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság a tehetséges gyermekek és ifjak első országos munkakiállítását, amellyel a magyar peda­gógia megelőzte c részben az egész nemzetközi pe­dagógiát. A kísérlet bevált és még szebb, még érté­kesebb formában ez év január 17-én nyitották meg a Pedagógiai Szeminárium helyiségeiben egy hónapra terjedően a második munkakiállítást. Ezúttal a ki­állítást már fölkarolta a főváros tanácsa, jelentős erkölcsi és anyagi segítéssel. Itt nem bocsátkozha­tunk a kiállítás részleteinek ismertetésébe. Akiknek módjukban áll ezt a kiállítást megtekinteni, ott mély­séges benyomást szerezhetnek nemcsak a felől, hogy mennyi értékes fiatalunk van, hanem a felől is, hogy a gyermekkor és az ifjúkor mennyire kínálja magá­ból a társadalom számára a legkülönbözőbb irányéi tehetségeket, amelyet meg kell ragadni, meg kell be­csülni és lehetővé kell tenni annak kifejlődését. A kiállításban a tehetséges gyermekeknek és ifjaknak alkotásai a legkülönbözőbb területekről rekrutáiód- nak, látunk rajzokat, szobrokat, iparművészeti és technikai munkákat, női kézimunkát, sőt egész sereg gyermek és ifjú értékes zenei és irodalmi kísérleteit is megszerezte a kiállítás. A kiállítással kapcsolat­ban február 2-án és 3-án kongresszus lesz, amely a tehetségvédelem és a pályaválasztás kérdéseivel foglalkozik. Ez a munka, amelynek sok érdemes mű­velője közül ki kell emelnünk ár. Ozorai Frigyes főigazgatót, a Pedagógiai Szeminárium vezetőjét és Nagy László tanítóképző intézeti felügyelőt, biztató, reményt keltő hosszú évek tespedése után. Februárban éleíbelápnek az olcsóbb villamosjegyek A tanács hozzájárult az új szakaszbeosztáshoz és a kedvezményes jegyek kibocsátásához. — Már csak a kereskedelmi miniszter hozzájárulása szükséges. Hónapok teltek el azóta, hogy a közlekedésügyi bizottság ciz újonnan életbeléptetett ölelkezőszaka-* szók és egyéb szakaszhatárok revizóját követelte, s hogy különböző jegytípusok bevezetését, illetve ár­mérséklését kérte a tanácstól. A közönség jóformán már meg is feledkezett ezekről a dolgokról, mert semmi hír sem halatszott afelől, hogy mi történt a közlekedésügyi bizottság követeléseivel, van-e, vagy nincs-e kilátás azok teljesítésére. Most azután nagysokára ez a kérdés is megoldást nyert s úgy a villamos vasutak igazgatósága, mint a főváros tanácsa hozzájárult a kívánt változtatá­sok és újítások! végrehajtásához. Legelőször is az új szakaszbeosztások iránt lépten- nyomon felhangzó panaszokat orvosolja a villamos vasút. A közlekedésügyi bizottság ugyanis már ré­gebben kiküldött egy albizottságot, amely a villamos vasút igazgatóságával együtt működve teljesen új szakaszbeosztást dolgozott ki, még pedig olyképen, hogy a közönség e téren tá­madt sérelmeit teljes mértékben orvosolták. A legtöbb helyen visszaállították a régi hosszú szakaszokat, de e mellett meghagyták az ölel­kező szakaszokat is, amelyeknek határait azonban sok helyen jelentősen kitolták. A szakaszok száma tehát tekintélyesen csökkent a mostani beosztás alapján. Annak idején kérte a közlekedésügyi bizottság az úgynevezett reggeli tour-retour jegyek bevezetését, amely különösen a munkás- és hivatal­nok-osztály érdekében kívánatos. Követelték to­vábbá a tanuló hetikáríyák árának leszállítását, valamint az ilyen hetikártyáknak az iskolába járó tanoncok részére történő kiszolgáltatását is. A vil­lamos vasút igazgatósága alapos mérlegelés tár­gyává tette ezeket a kívánságokat és arra a meg­állapodásra jutott, hogy azok teljesíthetők. Előterjesztést is tett a tanács az igazgatóságnak, amelyben a jegytípusok bevezetésére, illetve ár- leszállítására engedélyt kér. A főváros tanácsa előtt a legutóbbi ülésen Valtinyi műszaki főtanácsos refe­rálta úgy a szakaszok revíziójának, mint az új jegy­típusok bevezetésének ügyét. A tanács valamennyi esetben megadta hozzájárulását a javasolt módosítások keresztülvitelére. Ez ügyben kérdést intéztünk Sztrókay István villamos vasúti helyettes igazgatóhoz, aki a Függet­len Budapest munkatársának a következüket mon­dotta: — A villamos vasút igazgatósága heteken át tartó számítások és tanulmányozás után végre ja­vaslatot tehetett a közlekedésügyi bizottság által kívánt Különböző reformok kérdésében. Az a 12-es albizottság, amelyet a közlekedésügyi bizottság küldött ki a szakaszbeosztások átvizsgálására, csak az elmúlt héten fejezte be az igazgatósággal karöltve folytatott működését. A gondos és a kü­lönböző érdekekre különös tekintettel lefolytatott revizió azzal az egyhangú eredménnyel végződött, hogy úgyszólván a legtöbb szakaszbeosztást újra állapította meg és igen sok helyen a régi hosszabb szakaszokat ’ helyezte vissza. A tanácsnak a vizsgálat befeje­zése után azonnal javaslatot tettünk az új be­osztások jóváhagyásiára s miután a, tanács ezt soronkívül1 jóváhagyta, most még csak a keres­kedelmi miniszter hozzájárulása szükséges az újonnan megállapított szakaszbeosztások életbelép­tetésére. — Ezzel egyidejűleg intézte el a villamos vasutak igazgatósága a közlekedésügyi bizottság többi is­meretes kérelmeit is. így beleegyezett abba. hogy úgynevezett munkás napijegyek kerüljenek forgalomba, amelyek oda- és visszautazásra jogosítanak. Ezek­kel a jegyekkel üzemkezdéstől reggel S-ig lehet oda és délután 2 órától a kiindulási ponthoz vissza­utazni. A tour-retourjegyek árát 5.000 К-bau állapí­tottuk meg, azokat bárki használhatja, de a visszautazás csak azon a vonalon esedékes, amelyen az odautazás történt. A munkás és hiva­talnok emberek! részére mindenesetre igen lé­nyeges előnyt jellent ennek a jegytípusnak a beve­zetése. — Méltányolta az igazgatóság a bizotiság ama kívánságát is, hogy a tanuló hetikártyák árát mérsékeljük. Telljes mértékben azonban nem tudtuk honorálni a bizottság kérelmét, mert az eddigi 22,000 K-ás tanuló hetikártyák árát a bizottság által kívánt 18,000 К helyett csak 2T.OOO K-ra tudtuk leszállí- tcini. Ez az összeg megfelel 14 gyermekjegy árának. A tanoncjegyek ügyében szintén honoráltuk a bi­zottsági tagok követelését s úgy intézkedtünk, hogy a 21,000 К-ás tanuló hetikártyákat a tanonciskolába járó tanoncok is használhatják. Tekintve, hogy a tanács változatlanul jóváhagyta ezeket az újítá­sokat, azok életbeléptetéséhez szinten már csak a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyása szükséges. Ügy értesülünk, hogy legkésőbb február 1-én a villamos vasút fent ismertetett reformjai éietbe- lépnek. MEISTER TESTVÉREK FORNIR-^^ŐZ^R^TELEPEI Budapest, VII., Dongó-utca 3. Telefon: József 93—47. Gyártmányai: Bel- és külföldi késvágású és fűrészelt fornirok, lemezek, tömörfák, görlécek, méhkaptárok, képfaragó- és esztergált áruk, valamint mindennemű asztalosmunkák. Vállal nagyban épületmunkákat és üzletberendezéseket! 53 VESUV и ipari kemenceépitési és mechanikai szakműhely Budapest, Nádor-utca 19. Ipari kemencék. Óla jtiizel esek. Gáztüzel ések. F ISCHER és HARTMANN mázolómesterek LSST. BUDAPEST, IV., Képíró-utca 3. Telefon : J. 101 36. Fióküzlet: IX., Tompa-ulca 30. Д RIMAMURÁNY-SALGÓTARJÁNI VASMŰ -T. és az ÓZDI SAM0TTEGYÁR gyártmányainak elárusítója. URBACH és YAFLER Rt. PADLÓBURKOLATOK : keramit-, terazzó-, cement-, márvány- mozaik-, mettlachi-, porcellán- és márványlapokkal, acélbeton és asbestpadló. FALBURKOLATOK bel- és külföldi fayence- lapokkal, minden színben. BUDAPEST, VI., Liszt Ferenc-tér 9. — Telefon : 8-08. rewwwwe OETL ANTAL VASÖNTÖDE ÉS GÉPGVÁR R.-T. Budapest, X., Asztalos Sárcdor>űt 9. sz. TELEFON: József 8-32 és József 8-31. sodronyágybeféf, gyermekkocsi, mafracok Vasbutor rezbutop ^ я Ш8 Я Ш 1# üss -Léi 1 vasbulorgyáráhan VII., Dob-utca 58. (Erzséliel-kdnit melleit] # Telefon: 69 — 52. Gyártelep: VII., Barcsay-utca4 11. szám. Telefon - József 131-98. — Javítást, fényezést, csiszolást vállalunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom