Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-03-03 / 9. szám
XXI. évfolyam 1926. március 3 9. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden héten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ....... 20 pengő — 250.000 korona. Fé l évre............. ÍO pengő =; 125.OOJ korona. Egyes szám ára 5 OOO korona. Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAV GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Budapest jövőjéről beszélt Friedrich István, arról a jövőről, amelyről nem tudott semmi biztatót se mondani, amíg Budapestet úgy vezetik, mint ahogy ez most történik. És Budapestről, Budapest jelenéről és jövőjéről nyilatkozik a Független Budapest hasábjain Kreky Károly is, aki ugyancsak nyíltan megmondja, hogy így nem mehetnek tovább a dolgok, mint ahogy most vannak, megmondja, hogy Budapestnek vezetőre van szüksége, mert most nincs, aki vezesse. Friedrich is, Ereky is ugyanarra a konklúzióra jutnak: nincs egységes célkitűzés, nincs koncepció a városházán, mindegyik ügyosztály a maga szakállára dolgozik; tervszerűtlcnséggel és ötletszerűen vezetik a várost, amelyben minden második ember felesleges, mint Friedrich István ezt elmondotta. Két fájdalmas nyilatkozat erősíti meg azt, amit mi már oly sokszor megírtunk: Budapestnek nincs feje. És ez a fejetlenség szörnyű veszedelem, amelyet most már nemcsak mi látunk, nemcsak a demokratikus blokkban egyesült pártok éreznek, hanem érzik ezt már a túlsó oldalon is, amint azt ez a két beszéd mutatja. És Budapestnek nincs jövője addig, nem is lehet, amíg ezt a jövőt tervszerűen, határozott, nagy vonalakban meg nem alapozzák. A városháza pártjai megállapodtak abban, hogy nem politizálnak, hanem dolgoznak. A munka meg is indult és a városháza máról-holnapra lázas műhellyé változott át, műhellyé, ah.;! tervei; kovácsolódnak, ahol mindenki alkotni akar és mindenki dolgozik. Ez a nagyszerű lendület, amelyet a blokk bevonulása teremtett meg, volna hivatva arra, hogy Budapestet felemelje és kiragadja abból a halálos dermedtségből, amely 1914-ben szakadt le rá és azóta is tart és hogy Budapestet, a mostani nyomor és szegénység városiét, a haladás és virágzás útjára vezesse. Nincs senki sem, aki ne érezné, milyen áldásos a városra az, hogy a politikát kikapcsolták a főváros közéletéből és mindenkinek rá kellene az eddigiek után jönnie arra, hogy nincs ma nagyobb bűn, mintha a városházát ismét a politikai ^ szenvedélyek tanyájává tesszük. A Kispolgárok Városi Pártjának eredeti programmja írta először zás_zlafára azt a követelést, hogy a városházáról ki kell küszöbölni minden politikát és mi lennénk a legboldogabbak, ha megállapít- hatnók, hogy ez a posztulátum teljesedésbe is ment, hogy ma már nem politizál a pesti városháza, hogy a politika teljesen eltűnt a város közéletéből. Sajnos, van egy pont, amely még mindig politikát jelent és ez nem más, mint a város vezetősége. Annak, hogy Budapestnek nincs feje, a politika az oka. Nem mi mondjuk, Friedrich és Ereky nem a mi táborunkból valóak, ők maguk mondják azt, hogy Budapest nem fejlődhetik, mert nincs egységes vezetése és nincs meg a vezetésben az a koncepció és nagyvonalúság, amelyre szükség lenne és — bár mindenki érzi ezt — még sem tudnak rajta segíteni. Mert nem engedi meg a — politika. Tudják, hogy Sipőczék maradása végzetes veszedelme a városnak, tudják, hogy az ő szürke jelentéktelenségük megölő betűje minden koncepciónak, nagyvonalúságnak és modern célkitűzésnek, mégis ragaszkodnak hozzájuk, mert így kívánja ezt a — politika, amelyet száműztek a városházáról. És Friedrich István megállapítása az, hogy Budapesten minden második ember felesleges. Szomorú igazság marad, amíg meg nem látják, hogy ennek oka nem más, hanem ők maguk, akik ragaszkodnak a szürkeséghez és jelentéktelenséghez Budapest vezetésében. A bajt látják ők is, tudják az okát is, csak éppen a konzekvenciákat nem akarják levonni belőle, mert ez már politika és nincs bátorságuk ahhoz, hogy ezen a végső ponton is szakítsanak a politikával. Már pedig az olyan orvos, aki tudja, mi a baj, hol a kórtünet okozója, de nem s akarja azt mégsem tudomásul venni, az olyan orvos inkább gyilkosa betegének, .semmint gyógyítója. Ha szakítottunk a politikával, úgy tessék azt az egész vonalon következtésen keresztülvinni. Nem lehet megállni és egy ponton mégis megA Független Budapest legutóbbi számában beszámoltunk a fővárosi tisztviselők mozgalmáról, amely a státusrendezéssel kapcsolatban indult meg. Közöltük azt is, hogy a FANSz. elnöksége ellen elkeseredett kifakadások hangzottak el a tisztviselők legutóbbi értekezletén. A kiválási mozgalomról szóló hírünk városházi körökben nagy feltűnést keltett, s különösen a Wolfi-pűr szélsőséges elemei vették megdöbbenve tudomásul, hogy a kistisztviselők erélyes mozgalmat mertek indítani. Az egyik megtartott bizalmas 'rtekczleten egyesek azt követeltek, hog.v a párt lepjen te. erei\esen az ügyben s akadályozza meg a tisztviselők körében folyó ..politikai izgatást". Ezek az erélyeskedők nem tudják elképzelni, hogy az elkeseredés nagy s a kistisztviselők nem hajlandók azt a szövetséget támogatni, amely az ő érdekükben vajmi keveset tett. A kistisztviselők mozgalmát vonatkozásba akarják hozni a szociáldemokraták határozatával, amely a kistisztviselők helyzetének segítésére vonatkozott. Mondainunk sem kell, hogy a mozgalom és a határozat között összefüggés nincsen, esetleg csupán az, Ereky nyilatkozik a Független Budapestnek a ségességéről. — „Ennek Márciushoz érkeztünk, de a főváros ez évi költségvetése még mindig a messzi távolban késik. Érthetetlen, megfoghatóan, hogy a főváros vezetősége miért húzza, halassza, immár negyedéve, az űj költségvetés letárgyalását s tető állá hozását. Hetek óta még a 12-es pénzügyi bizottság üléseit sem hívják össze a városházán, ami újabb hosszas késlekedésre ad okot, mert hiszen a 12-es bizottságnak új bevételi források létesítéséről kell gondoskodnia, mielőtt az idei költségvetés lezárulna. A tanácsnak, úgy látszik, nem sürgős a költségvetés, mert magatartása azt bizonyítja, hogy jobban szeret korlátlan keretek között gazdálkodni. A törvényhatósági bizottság tagjai hiába sürgetik a költségvetés mielőbbi elkészítését, ezek a követelések nem találnak meghallgatásra. Hetek óta egy stádiumban ájl a félig kész mérleg, s ha most megfeszített munkával csakugyan hozzáfognának, akkor is április vége lenne, amíg a költségvetés a közgyűlés elé kerülhet. Pedig elsőrendű érdekek teszik el- odázhatatlanul sürgőssé a főváros új költségvetésének elkészítését és Budapest pénzügyi helyzetének nyilvánosságra való hozatalát. Hatalmas, alkotó munka vár a fővárosra, amelynek végrehajtása kétségkívül csak idegen anyagi erők igénybevételével lehetséges. tűrni a politikát, mondván: ez kivétel, mert ez az egyetlen pont végzetesen veszedelmes Budapest jövőjére. Éried rich és Ereky meglátták a bajt, tudják az okát, de elfordítják a szemüket, mert tabu az, amit látnak, tabu, amelyet érinteni nem szabad. A politika, a túlsó pártok politikája tette azzá, s ha Budapesten feleslegesek az emberek, ha nincs koncepció, nagyvonalúság és nincs* vezetés, annak csak azok az okai, akik tudván tudják ezt, de tudni mégis nem akarják, mert azt tiltja a politika. hogy a kistisztviselők érdekeit a demokratikus blokk valóban megvédelmezheti, mert a kurzuspártok az elmúlt években nem tanúsítottak túlságos megértést a kistisztviselőkkel szemben. A mozgalomban résztvevő tisztviselők egyébként memorandumot készítettek, amelyben felsorolják kívánságaikat. A fizetésrendezéseu kívül a rangfokozat kérdését is rendezni kívánják s a memorandumot megküldik minden pártnak A FANSz. választmánya 2-án ülést tartott, amelyen foerlalkozott a státusrendezés ügyével. Az ülésen a kistisztviselők részéről is megjelentek s kifejtették a kistisztviselők kívánságait. A kilépési mozgalom a közbejött tárgyalások miatt stagnál, azonban ezzel kapcsolatban érdekes áthidaló mozgalom indult. Titokban íveket köröztek a tisztviselők között, amelyeken az aláírók kijelentik, hogy a FANSz.-ból kilépnek, s szükségesnek tartják, hogy a KANSz.-ba belépve megalakítsák a városi csoportot. A kistisztviselők kedvezőtlenül fogadták ezt az akciót, mert azt tartják, hogy a FANSz. rokonszervezete a KANSz.- nak s az átlépés nem jelentene lényeges változást. nélkülözhetetlen beruházásokról, a kölcsön szük- a városnak nincs vezére.“ Kölcsönre van szüksége a fővárosnak, hogy Budapest feltámadhasson romjaiból, s új élet költözzön ebbe a sokat szenvedett városba. Kölcsönfelvételről azonban nem lehet szó addig, amíg mi magunk nem látjuk) tisztán gazdasági és anyagi helyzetünket, s amíg ezekben a vonatkozásokban a hitelt nyújtók elé nem tárhatunk tiszta képet. De egyébként sem gondolhatunk mindaddig kölcsön felvételére, amíg el nem készül az a beruházási Programm, amelynek végrehajtására a tervbe vett kölcsön szolgálna. A kész költségvetés és egy kész részletes beruházási Programm az alapfeltételei a kölcsönnek. amelyre Budapestnek égető szüksége van. A főváros pénzügyi viszonyainak egyik legalaposabb ismerője, Ereky Károly ezeket mondotta tudósítónknak e tárgyra vonatkozólag: — Semmi sem égetőbb e percben, mint egy nagy- összegű beruházási kölcsön felvétele. ( Csak. hogy ez nem történhetik meg minden előkészület nélkül. Már régen készen kellene lennie a városházán annak a A Wolff-pártot megdöbbentette a kistisztviselők mozgalma.------------ ■■■■ДИИ««а!>»!11ЛМ*М°НГНП—■ ■ Egyesek „erélyes intézkedést“ sürgettek a tisztviselők „politizálása“ ellen. — A FANSz. választmányi ülésére a „lázadók“ ás meghívást kaptak? — Áthidaló mozgalom indult a KANSz. városi csoportjával kapcsolatban. SMMNMM цятт EREKY KÁROLY: „Budapest Európa legnagyobb jövőjű városa.“ Legmodernebb gyógy- 11 intézet sebészi és bel- |J |„ ni IHD СЛУ АТПОНШ BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülök gyógy1, rAJUll-üANA 1 URIUM VAS-UTCA 17.sz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére Magánklinikai osztályon teljes ellátási dfj napi 140.000 korona. ——^Lü---------
