Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-22 / 51-52. szám
XXI. évfolyam. 1926. december 22. 51—52. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ___ 20 pengő = 250.000 korona. Fél évre ......... ... ÍO pengő = 125.00 korona. Eg yes szám ára 40 fillér = 5.000 korona.______ Fő szerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA Szerkesztőség es kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. Telefon: József k5—82. Postatakarékpénztári csekkszámla : 45.476. 1 í« ‘k<4l Iiii*detek... Irta BÍRCZY ISTVÁN dr. A karácsony szent áhítatában egy pillanatra elül a lárma, a harc, halkabbra tompulnak a hangok, béke száll a szívekbe. Jobbak, megértőbbek lesznek az emberek. A szeretet, amely Betlehemből indult el, újra itt van, hogy megváltsa a világot és megváltson bennünket, szegény magyarokat Budapest szívébe is beröpül karácsonyra a krisztusi szellem és elnémít mindent, ami zaj, gyűlölet és diszharmónia, A A szeretet feloldja a lelkeket és egy szebb, jobb jövőt hirdet ennek a szenvedő városnak. Miért ne lehetne ez mindig így ? Miért ne élhetne Budapest népe akkor is békében együtt, amikor már vége az ünnep csendjének és megkezdődik a munka robotos hétköznapja ? Miért ? Mindnyájan egyet akarunk: boldog népet, örömtől ragyogó Budapestet. Olyat, aminőt álmodtam valaha és amilyenről most is álmodom A magyar kultúra dicsőségét hirdető Budapestet, amelyet azok a Kőműves Kelemenek építettek, akik vérüket és lelkűket adták ennek a városnak minden kövéhez. A háború óta tönkrementünk, elszegényedtünk. A szegénységgel, nyomorúsággal együtt jött a magyar közéletbe ' és ezzel együtt a városházára a gyűlölködésnek minden alkotást megbénító szelleme. - ■; De elég volt a hiábavaló harcból, a sok keserűségből, a kölcsönös bizalmatlanságból és a gyűlölködésből. A pártoskodó szellemet rekesszük ki legalább a városházáról Kössünk békét valamennyien a közös-munkára, hogy ■ a város autonómiáj it közös erővel védjük meg, hogy közös erővel védekezzünk a korrupció ellen, s hogy közös Programm alapján igyekezzünk a város háztartását rendezni, a közigazgatást javítani, a nép terheit enyhíteni, a városi életet egészségesebbé tenni, a közművelődést emelni és áldásos szociális intézményeket létesíteni. Békéi hirdetek! Nem esetről-esetre való megalkuvásokat. Nem cselszövő taktikai összefogásokat Hanem nyílt, becsületes, általános megbékélést, hátsó gondolatok nélkül való jóakaratú, állandó együttmunkálkodást. A karácsonyi ünnep legszebb gondolata legyen maradandó közöttünk! A Szeretet ünnepén, amikor a világ a Megváltó születését ünnepli, béke költözik minden lélekbe. A karácsony az emberiség legszebb ünnepe, mert azt hirdeti, hogy megszületett a Szeretet, hligy megváltsa az emberiséget szenvedéseitől, hogy keblére ölelje a zokogókat, a sínylődőket, a tévelygőket. Amikor megszólalnak az éjjeli harangok, megtisztul az emberi lélek, a karácsony szent áhítata legyőzi az indulatokat: megváltja az emberiséget. A szeretet ünnepén Bárczy István szeretetet hirdet. Nem alkalmi cikket ír, amely a szokásos ünnepi frázisokat ismétli, nem a megszokott sablonnak engedelmeskedik, hanem kilép a porondra és új hangon, áj szavakkal hirdeti a szeretetet, amelynek be kell költöznie Budapestre. „Békét hirdetek!" Nem esetről-esetre való megalkuvásokat. Nem cselszövő taktikai összefogásokat, hanem nyílt, becsületes, általános megbéké.ést, hátsó gondolatok nélkül való jóakaratú, állandó együttmunkálkodást." Bárczy István, Budapest legnagyobb polgára kilép rezerválj hallgatagságából, kinyújtja a kezét és így szól: Nyújtsátok kezeteket a közös munkához. Nem akar semmit, amit ki ne mondana, nincsenek titkos szándékai; nyíltan, nemesen, férfiasán megmutatja a szívét a főváros népének, a szívét, amelynek közepén ott ragyog Budapest képe, „a magyar kultúra dicsőségét hirdető Budapesté, amelyet azok a Kőműves Kelemenek Kőműves Kelemenek közt Bárczy István volt az, aki a legtöbbet adott és most megint 6 az, aki a munka kezdetén előlép a tömegből, hogy hir- dese a karácsonyi gondolatot: a békét, alkotást, harmóniát Budapesten, hogy felajánlja szívét, lelkének minden erejét az építéshez, mert csak így lehet felépíteni azt a várat, amelyet mindnyájan akarunk, a boldog népét, az örömtől ragyogó Budapestét. Ügy csendülnek felénk Bárczy István szavai, mint a harangszó, amely imára hív. A karácsonyi áhitat maradandóságát hirdetik, a boldogabb jövő reménységét vetik szívünkbe, mert hisszük, hogy Bárczy István szava nem maradhat kiáltó szó a pusztában, hogy a kéz, amely kézfogásra lendül, talál kezet, amelyet megszoríthat, amely egyesül vele a közös munkára most. amikor végzetes napok előtt áll Budapest. A főváros önkormányzatát soha akkora veszedelem nem fenyegette, mint az, amely már előreveti árnyékát. Ez az önkormányzat, amely Budapest népének legdrágább kincse, .megsemmisítő veszélybe került, amelyből nincs menekvés, ha nem vagyunk egyek, ha Budapest önkormányzatának minden egyes tényezője nem siet a harcba, amelyet meg kell vívni, hogy megmentsük Budapestet. Ebben a kritikus helyzetben, amikor a sötét látóhatáron hiába kerestünk reménysugarat, előáll a vezér, előáll Bárczy István, hogy cselekedjék, hogy cselekedjünk. Hiszen, ha az autonómia megsemmisül, elvész minden, amit „álmodott valaha és amiről most is álmodik“, elvész Budapest. Ha nem köt békét sajátmagával, nincs menekvés, a Kőműves Kelemenek hiába áldoztak fel mindent az új Déva- váráért, Budapestért. Békét hirdet Bárczy István, békéi önmagunkkal. Ne legyen harc és gyűlölség a városházán, elég volt abból, ami elválaszt bennünket, ami gyöngíti erőnket. Az új esztendő, amelynek küszöbéhez ím elérkezett Budapest, a magyar főváros életének egyik legfontosabb, legnevezetesebb esztendeje. Egyfelől megkezdődik a nagy munka, az újjáalkotás müve, másfelől pedig harcolnunk kell a létért, küzdenünk kell a megsemmisítés veszedelme ellen. Epokális jelentősége lesz az 1927. esztendőnek Budapest történetében és ennek az' esztendőnek küszöbén szól hozzánk Bárczy István szózata: Békét hirdelek. Ezt a szót, amely ilyen nehéz időkben hangzik el, meg kell értenie mindenkinek. Nem a pártember szól a többi pártokhoz és .a maga pártjához: egy ember szól a többi emberhez. De .ez az egy ember, aki most kiállt a porondra, hogy Budapest békéjét megteremtse, több inint a pártok taktikai frontja, mert ez az egy ember nem taktikázik, nem keres megalkuvást és nincsenek rejtett céljai: ez az egy ember Bárczy István és amit hirdet, az életszükségletünk mind- annyiunknak, akik a fővárost szeretjük, akár a jobb-, akár a baloldalon állunk is. Megszólalnak a karácsonyi harangok és a harangzúgás, amely lelkűnkbe száll, szeretetet hirdet. Ezt a karácsonyi szeretetet^ nem szabad az ünnepre szorítanunk, ennek tovább kell élnie bennünk. Ezt hirdeti Bárczy István, amikor arra hív fel mindenkit, hogy „a karácsonyi iipnep legszebb gondolata legyen maradandó köztünk“. Eddig visszavonult, mint az ősz Hunyady János, de most, a végzetes új esztendő küszöbén kilép Bárczy István a világosságra és világosságot hirdet. Szeretetet, békét . . . építettek, akik vérüket és lelkűket városnak minden kövéhez“. E Legmodernebb gyógy- 11 intézet sebészi és bel- U |„ ni Ifin C All ATÍIDIIIAJ BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyT. rAuUll-üAllA 1 U illUM VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, nap-; ШШ betegek részére ■ ■ ■ Ш ■ w ■ ■■ _ _ ^ . _, lAiifílrílKL Ma gánklinikai osztályon teljes ellátási dij napi 150.000 korona. ^ ---------------
