Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-10-27 / 43. szám
2 Függeilen Budapest 1926. október 27. hogy a város javát szolgáljuk és istápoljuk a kispolgárok érdekeit, mert ez a társadalmi politika alapja. A kispolgári politika célja az. hogy a polgárság ahhoz a pozícióhoz jusson, amely megilleti munkája és műveltsége után. A polgárságnak kell a hatalmat kezébe ragadnia, akkor a polgári önérzet nem fogja megengedni, hogy visszaélések legyenek a hatalom túlságos bitorlásával. Polgári kormányzásra van szükség, mert csak akkor fog uralomra jutni az egyenlő elbánás elve. „Nem Gömbös szerzi vissza Nagy-Magyar- országot“ — mondja Nagy Vince. Nagy Vince beszélt ezután, aki arra mutatott rá, hogy a szociális és gazdasági probléma ma már közös területté tette a parlamenti és közigazgatási politikát. Rámutatott azokra a vádakra és támadásokra, amelyeknek állandóan célpontjában áll a Kossuth- párt, amelynek tagjait a kormány részéről szélsőségesség vádjával illemek. — Kérdi, miben volt szélsőséges parlamenti működésében a Kossuth-párt. vájjon abban-e„ hogy az általános titkos választójogot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadság jogát, igazságos adótörvényt és a nagy vagyonok progresszív megadóztatását követelte?! Ha ez az álláspont szélsőségnek nevezhető, akkor ültessék a vádlottak padjára Apponyi Albert grófot is, mert ő is azok közé a politikusok közé tartozik, akik ezek mellett az elvek mellett harcolnak. A Kossuth-pártnak az a célja, hogy Magyarország ne legyen Európa utolsó szemétdombja, hanem haiadó, demokratikus szabad állam. A kormányképtelenséget is szembeállítják velük, bár éreznek magukban annyi erőt, hogy az országot irányítani tudják. De olyan kormányzásból nem kérnek, ahol nincs demokrácia, nincs szabadság. Majd a Népszövetségről, Európa parlamentjéről beszél és azt hangoztatta, hogy nem Gömbös, vagy Eckhardt fogja visszaszerezni Magyarországnak az elrabolt területeket, hanem a népek parlamentje, de az is csak akkor, ha azt fogja látni, hogy Magyar- országon olyan kormány intézi az ország sorsát, amely a jog, az igazság és a demokrácia alapján áll. Amnesztiát a polgárságnak! — mondja Bródy Ernő. Ezután Brócly Ernő emelkedett szólásra.- Mindenekelőtt kijelenti, hogy nem tér vissza az elmúlt választások eredményére, mert a politikában nem szabad visszanézni, ott nincs megállás. Különösen fontos ez ebben az országban, ahol a politikai állapotok még mindig antidilnviális állapotban vannak, ahol felsőházat akarnak csinálni, amikor még alsóház sincsen, mert hiszen! nem parlament az. amelynek alapja nem az általános, titkos választójog. Küzdeni kell elsősorban a választójogért, de áj fővárosi törvényért is küzdeni kell, mert a törvény, amelynek alapján a mostani választások lefolytak, meghamisítása a választók akaratának, minthogy egyenesen azért van 60 nem választott tagja a törvényhatóságnak, hogy korrigálják ezzel a választók akaratát. Mindenféle címen ülnek ott közéleti férfiak, egyik mint a tudomány, másik mint az irodalom, harmadik mint a művészet képviselője, de csodálatos, hogy ezek a tudósok és írók. sohasem szólalnak fel a plénum előtt és csupán akkor jönnek elő, amikor szavazni kell — Sipőczre. Nem remélhetünk csodákban, de amikor felállítottuk jelöltnek Bárczy Istvánt, azt hittük, hogy a józan tisztesség és a közérdek fog вига—аятт diadalmaskodni. Megbuktunk, de mi nem állunk meg, hanem haladunk tovább a magunk útján. — De kell röviden országos kérdésekről is szólani. Itt van például az amnesztia kérdése, amely most napirenden van. Én könyörületes ember vagyok és nem állítok fel junktimot a frank- ügy elítéltjeinek dolga s egyéb elítéltek dolga közt. De junktirn nélkül is kijelentem, hogy ha azoknak amnesztiát akarnak adni, akik súlyos cselekményt követtek el, mert hiszen évekig készültek el bűncselekményre. akkor mennyivel inkább kell amnesztiát adni a sajtó munkásainak, akik lázas munka közben hibáznak és súlyos, igen súlyos büntetést kapnak egy szóért, egy kifejezésért, sőt mint legutóbb egy idézőjelért. A karácsonyi amnesztiában a magyar sajtónak is részesülnie kell, de amnesztiát kér a magyar polgárság részére is. Itt van november ]-je és a házbér,, valamint a boltbérek megint emelkedni fognak. Vájjon ez a helyes időpont a drágításra?- Az állampolgárokat még mindig két osztályba sorozzák. Első és másodosztályú polgárok vannak. Az első osztályoké minden jog, a másod- osztálynak pedig — a gyermekeit megverik az egyetemeken. Tiltakozik az ellen, hogy a demokráciát középutas csapatokkal akarják inegvédelmeziii. Kortesfizetéseket adnak egyeseknek, egyeseknek zsebét akarják megtömni, a helyett, hogy a milliók gyomrát töltenék meg és a helyett, hogy a muiir kásságot felemelték volna a polgárság életnívójára, a polgárságot tették tönkre és tették proletárrá.- A városházán folytatott munkánkat legutóbb nagy siker koronázta meg, a független magyar bíróság megsemmisítette a belügyminiszter rendeletét. Ünnepeljük a független magyar bíróságot, mely az autonómia jogát megvédelmezte. A törvényhatóságban a tanács tagjai az autonómia ellen szavaztak, de mi ezzel nem törődünk, mi haladunk a magunk útján a becsületért, a demokráciáért, a jogért, kenyérért, szabadságért, amelyet a népeknek előbb-utóbb vissza fogunk adni! „Középút a bélpoklosság és hazaárulás közt.“ Ezután Vúmbéry Rusztem emelkedett szólásra és tiltakozott az ellen, hogy a radikálizmust a hazaárulás és a bélpoklosság között lévő középútnak minősítik, holott a mi radikálizmusunk nem egyéb, min a francia forradalomnak Kossuth Lajos által törvénybe iktatott elveinek védelme. Ezután a 48-as eszméhez való ragaszkodásra és összetartásra hívta fel Vámbéry a megjelenteket. Utána Vértes Emilt kívánták a megjelentek hallani. Vértes elmondta beszédében, mi minden bántja a főváros kereskedő és iparos lakosságát. Beszélt a rengeteg teherről, amelyekkel a polgárságot sújtják és megállapította, hogy ennek oka egyrészt maga a kereskedő- és iparos- társadalom, amely mások után fut, a helyett, hogy összefogna. Teljesen jogos volt — mondotta — a mohácsi kereskedő-gyűlésen az egyik nagytekintélyű közgazdasági vezérférfi megjegyzése, aki, amikor a kereskedők panaszait hallotta, kijelentette, hogy megérdemlik a kereskedők a méltatlan elbánást, mert nem a maguk érdekeit szolgálják, hanem másokat tolnak előre, maguk fölé. Vértes Emil nagysikerű beszéde után még sokáig maradt együtt a közönség a párt helyiségeiben, amely ezzel megnyitotta a szokásos szerdai vacsorák sorozatát. 44 pályám egy elöljárói állásra. Izgalmak a választás előtt. — Wolffék Zilahi-Kiss mellett? Ma délután kerül sor az üresedésben lévő egyik elöljárói állás betöltésére, a másik elöljárói állást viszont a jövő szerdán töltik be, mert a törvény szerint egy közgyűlésen csupán csak egy elöljárót lehet választani. Az elöljárói állások betöltése ezenkívül abban is különbözik a többi vezető állásokétól, hogy míg az összes választás alá kerülő állásoknál csak azokat a pályázókat választhatják meg, akiket a kijelölő választmány a pályázók tömegéből kijelöl, addig az elöljárói állásokra nem történik jelölés, hanem az összes pályázók, számukra való- tekintet nélkül, választhatók. A pályázók közül azután az lesz a megválasztott elöljáró, aki az összes pályázok közül relatíve.a legtöbb szavazatot kapta. Ilyen körülmények között az elöljáróüválasztás kiszámíthatatlan esélyű, mert egy-egy megüresedő állásra mindenkor tömegesen pályáznak a tisztviselőkar idősebb, érdemes tagjai. így történt ez most is, amikor a két üresedésben levő elöljárói állásra 45 pályázó jelentkezett. akiket kivétel nélkül választás alá bocsátanak. Egyedül Wirnhart Béla nevét kellett törölni a pályázók sorából, akinek idegzetét tudvalevőén a választási harc izgalmai teljesen felőrölték s a szerencsétlen ember egy beszámíthatatlan pillanatban a halálba menekült a választási küzdelem elöl. Ma délután tehát. ha közbe valaki vissza nem lép, 44 pályázó sorakozik fel az elöljáróválasztás паку harcához. A pályázók a következők: Halász Elemér és Hamvasy István a két behelyettesített elöljáró, Spannberger Alajos, Károlyi József, 'I citár Béla, Jankó Béla, Gallina Frigyes, Vaszar у Gábor, Gazsy Benő. Gömöry Albert, Schuller Dezső, noltzspach Ödön, Wanke Sándor, Goszleth Ernő, Hetessy Eerenc. Szendy Károly, Sebő Gusztáv Mihál Jenő, Guth Ferenc, Balogh Hugó. Schmadcrer Oszkár, Haidekker János. Farkas Lajos és Kovács- házy Vilmos főjegyzők, Batlay Imre, Arany István, Vezér Károly, Keresztes Miklós, Sénnyey István, Dulácska Jenő, Bőrű Tivadar, Szvoboda Károly és Abonyi Tibor tan ács jegyzők. Turchányi Endre és Réti Pál számtanácsosok, Kabdebó Miklós árvaszéki főjegyző, Kállay Sándor üzemi tisztviselő, Zilahi- Kiss Jenő volt alpolgármester, Lung Géza ny. főjegyző, Schubert Ernő. Lakits Elemér, Szőllősy Dezső ny. tanácsjegyzők, Mártonffy Márius volt fogalmazó és Bordán Oktáv ny. karánsebesi polgár- mester. Tekintve, hogy 44 pályázó közül még a relatív többség elnyerése is csak a pillanatnyi szerencsén mulhatik, nagy érdeklődéssel tekintenek városszerte a ma délutáni és a jövő heti elöljáróválasztás elé. Illetékes körök számolnak azzal, hogy a 44 pályázó közül 24 kap szavazatot s ez esetben a voksok any- nyira szétforgácsolódnak, hogy 50—60 szavazat is elegendő lehet egy-egy elöljáró megválasztásához. Persze sok függ attól, lesz-e párthatározat az egyes pályázók érdekében, mert a párthatározat létrejötte meggátolná a szavazatok céltalan szétforgácsolódá- sát. A városházán az utóbbi napokban komolyan beszéltek arról, hogy a Wolff-párt a mostani elöljáró- választáson akarja Zilahi-Kiss Jenőt, a kurzus 13-1 i,s- tás alpolgármesterét, újra hivatalhoz juttatni s állítólag a Wolff-párt tagjai megegyeztek arról, hogy a 88 tagú párt egységesen leszavaz a mai elöljáró- választásnál Zilahi-Kiss Jenőre. Ha ez a hír igaz, úgy megtörténhetik az a meglepetés- hogy a B-listás Zilahi-Kiss mint élethossziglan megválasztott elöljáró kerül vissza a fővároshoz. Beavatottak szerint Wolfféknak épp ez volt a céljuk s azért vették rá Zilahi-Kiss Jenőt, hogy az alpolgármesteri karrier után a kevésbbé fényes elöljárói állásra is benyújtsa pályázatát. A demokratikus blokk azonban résen lesz és hiába tanácskozik Zilahi-Kiss Jenő naponkint a városházán a kereszténypárt vezetőivel és tagjaival, a blokk a maga 128 szavazatával könnyen meg tudja hiúsítani Wolffék titokban tartott tervét, Zilahi-Kiss Jenő be- vonultatását az elöljáróságra. Hét milliárd bevétel - haszon nélkül. Egy fillért sem jövedelmez a Hungária-forrás. A Hungária-forrásra felügyelő bizottság a múlt héten tartotta ülését s letárgyalta az ásványvíziizem jövő évi költségvetését .Az előirányzat, sajnos, most sem számol be jelentékenyebb felesleggel, mert a Hungária-forrásvíz hasznosítása körül felmerült terveket, mint ismeretes, nem valósították meg. Az üzem jövő évi bevétele 569,080 pengőben van előirányozva s ugyanannyi van felvéve a kiadások oldalán is. Tulajdonképen tehát ez az életrevaló vállalat semmitsem jövedelmez a fővárosnak, csupán azt az 56,908 pengőt, amelyet mint a bevétel 10%-át egy múlt évi közgyűlési határozat értelmében tartozik befizetni a központi pénztárnak. A bevételek 90%-át a különféle adminisztrációs és üzemi kiadások emésztik fel. Reklámokra és hirdetésekre 24 000 pengőt fog fordítani a jövő esztendőben az ásványvízüzem. Az 569,000 pengő, azaz körülbelül hét milliárdos bevétel egyedül a forrásvíz eladásából áll elő. A jövő évre 1,285,000 liter Harmatvíz eladását vette előirányzatba az igazgatóság és 851,000 liter természetes forrásvíz eladására számít még ezenkívül, amit üvegekben és poharankint szolgáltatnak ki a közönségnek. Egy liter természetes forrásvíz árát 8 fillérben állapították meg s ugyanennyibe kerül egy félliteres pohár természetes ásványvíz is. A bevételből, mint fentebb említettük, közel 57,000 pengőt, azaz 700 milliót szolgáltat be a főváros pénztárába az üzem igazgatósága, de ezenkívül egyetlen fillér feleslege sem marad egész évi működése után. A költségvetés tárgyalása alkalmával az üzemre felügyelő bizottság követelte, hogy végre készítsen a főváros egy elfogadható és végrehajtható tervezetet a Hungária-forrásvíz jobb hasznosítása érdekében. Lehetetlen fenntartani a mai állapotot, amikor naponta több mint 20,000 liter kitűnő forrásvíz ömlik használatlanul a Dunába. A bizottság Weszeszky Gyula dr. egyetemi tanár. Báni dk у Géza és Kimer József .igazgatók személyében szakértő bizottságot küldött ki. amelynek feladata lesz az ásványvízüzem jobb jövedelmezősegc és az értékes forrásvíz jobb hasznosítása érdekében tervezetet kidolgozni. HÁZÁN TETŐT ha semmi egyebet, de a meg kell javítani. — Régi zslndelytetőket lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig csebefedik KNAPPOVICS és KEPPICH pala- és cseréptetőfedők VII., Bem-utca 11. Telefon • J. 72-19. Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, átfedése. — Évi jókarbantartás.
