Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-10-27 / 43. szám

1926. október 27. Független Budapest 3 I Gallérokat csak a Király gőzmosoda tisztít kifogástalanul «""pohán'y.'Jlo. A tanács és az autonómia. Irta dr. Baracs Marcel. Nem fogunk észn vétel nélkül túlsiklani raita. Amikor július 5-én a közgyűlésnek határoznia kel­lett: éljen-e panasszál a közigazgatási bírósághoz a belügyminiszternek a főváros nyugdíjszabályzatát módosító rendelete ellen, kértem a túloldalt és a tanácsot, ne adják fel önként az autonómiának jogait és bízzák a döntést a törvényes lóriimra, a függet­len bíróságra. Lelkiismeretükhöz szóltam, hivatkoz­tam a felelősségre, amellyel magunknak és a tör­vényhatóságnak tartozunk. Válaszuk az volt, hogy ők meghajolnak az előtt a törvény előtt, amely szerintük előzetes bizonyos­sággal kizárta a panasznak sikerét, szerintem kizárta a sérelmezett rendeletnek törvényességét. Álláspontom a közgyűlésen csak néhány szótöbb­séggel fogadtatott el; noha a Wolff-párt, a Ripka- párt s a tanács zárt sorokban ellene szavazott. Már azt sem tartom helyesnek, hogy az autonó­miának elvi jelentőségű kérdéseiben politikai szem­pontok vezessék a pártokat. De, elvégre, meg tudom érteni, ha olyankor, amikor a kormány presztízsére való tekintet keveredik be az elhatározásba, a kor­mányt támogató pártok a politikai nyomás alól nem bírnak kitérni és megalkusznak ott is, ahol alkunak . helye nem volna. Egyenesen érthetetlen és megfoghatatlan volt azonban az: miért szavaztak főtisztviselőink egy- értelműleg a panasz ellen, úgy, hogy még tévedés­ből sem akadt egyetlen egy sem, aki az autonómia jogait megvédő panasz mellett adta szavazatát. Hiszen elsősorban ők azok, akiknek az autonómiának csorbíttatlansága felett őrködniök s ezt a kötelessé­güket minden politikai szempontokon túlemelkedve teljesíteniük kell. Híre kelt akkor, hogy a főtiszt­viselőknek állásfoglalása a belügyminisztériumnak kívánságára történt és nem találtunk magyarázatot, mely e híresztelésre rácáfolt volna. Csak természe­tes volt tehát, hogy szembekerülésük az autonómiá­val pártomnak higgadtabb részében csodálkozást, vérrnesebb részében jogos felháborodást keltett. Azóta döntött a közigazgatási bíróság: helyt adott a panasznak s a belügyminiszteri rendeletnek meg­támadott rendelkezéseit megsemmisítette. Jóleső érzés, amikor a bíróság a törvény mellett dönt a kormányhatalom ellen. És mégis sértés volna meg­dicsérni a bíróságot azért, hogy a jognak szerzett érvényt a hatalom felett. De miként áll ma előttünk az a tanács, amely a panasz ellen szavazott? Immár a bíróság eldöntötte azt, hogy a megtámadott rendelet törvényt sértett. Nem hivatkozhatik tehát senki sem arra, hogy a rendeletnek törvényessége akkor, amikor a panasz­nak emelése vagy mellőzése felől döntöttünk, még csak kontroverz sem volt. Pőrén áll előttünk és bírói ítélettel megpecsételten a tény, hogy amikor legalább is vitás volt autonóm jogainknak igen súlyos sérelme, a tanács inkább hajlandó volt e jogokról lemondani, semmint a kormánynak tetszését megkockáztatni. A tanácsnak tagjai a közigazgatásban nagyon hasz­nos, nagyrészükben kitűnő munkát végeznek. De több gerincet fölfelé! Elvégre az ö uruk és szolgá­latadójuk a város. Ami történt, legyen számukra lecke a jövőre. És vonják le a tanulságot a közgyűlésnek ama pártjai is. amelyek a panasz ellen szavaztak volt. A törvényhatóság jogainak a megvédése ne legyen pártkérdés. Azok védelmében le kell omlaniok a válaszfalaknak és egyesülnünk kell a közös köteles­ségnek teljesítésében. ama ттишяяттштт&тяят Mért találta törvénytelennek a belügyminiszteri rendeletet a Közigazgatási Bíróság A megsemmisítő ítélet indokolása. Legutóbbi számunk zárásakor vettük a hírt, hogy a közigazgatási bíróság helyt adott a státusrendezés ügyében felterjesztett közgyűlési panasznak s annak alapján megsemmisítette a belügyminiszter törvény­telen intézkedését. Úgy jogászi körökben, mint a várospolitika széles^ köreiben nagy feltűnést keltett a bíróság ítélete, annak ellenére, hogy mindenki meg volt győződve a panasz alaposságáról és a belügy­miniszteri intézkedés' törvénytelenségéről. Beidig azon­ban hasonló esetekben még sohasem járt eredménnyel a közgyűlés fellebbezése s most fordult elő az első eset. hogy a közigaz­gatási bíróság a kormánnyal szemben védelmébe vette az autonómiát. Múlt heti számunkban már nem foglalkozhattunk részletesen a közigazgatási bíróság döntésével s épp ezért érdekesnek tartjuk, hogy a nagyjelentőségű ítélet indokolását ismertessük olvasóinkkal. Az ítéletben a közigazgatási bíróság a következőket mondja: A magyar királyi közigazgatási bíróság a székesfőváros törvényhatósági bizottsága panaszá­nak, amelyet a magyar királyi belügyminiszternek a székesfővárosi tisztviselők és alkalmazottak illet­ményei és letszámviszonyai ügyében intézett le­irata ellen a magyar királyi közigazgatási bíróság­hoz intézett, helyt ad s megsemmisíti a belügy­miniszter intézkedéseinek ama részletét, amellyel elrendeli a teljes fizetési igényt biztosító szolgálati idővel és korral rendelkező fővárosi tisztviselők azonnal való nyugdíjazását. A magyar királyi köz- igazgatási bíróság egyben elveti dr. Szőke Gyulá­nak ez ügyben benyújtott fellebbezését. Az ítélet indokolása igen terjedelmes s abban a bíróság kifejti, hogy a belügyminiszternek ez ügyben hozott rendelkezése törvénytelen. Megállapította a bíróság, hogy a szanálási törvény s a kormánynak nyújtott felhatalmazása alapján elrendelhető ugyan a hivatalból való nyugdíjazás, de csak létszámapasztás céljából, nem pedig abból a célból, hogy a tényleges szolgálatban visszamaradottaknak kedvezőbb előlépés biztosíttassék. Azzal pedig, hogy a belügyminiszter a meghozott fővárosi szabályrendelet kiegészítését, illetve módosítását rendelte el, a belügyminiszter a főváros törvényes hatáskörét sértette meg, mert a kormánynak a megalkotott szabályrendelet kiegészí­tésére csak akkor lehet joga, ha a törvényhatóság­nak törvény teszi kötelességévé az illető kiegészítő rendelkezés felvételét. Tekintve pedig, hogy a fő­városnak a nyugdíjazások kérdésében van szabály­rendelete s> ennek rendelkezései értelmében a nyug­díjazási eljárás hivatalból csak akkor indítható meg, ha az illető alkalmazott már betöltötte 60-ik életévét, az életkorra való tekintet nélkül nyugdíjazni valakit ellentétben all a főváros érvényben levő szabályren­deletével s ezért ezt a kiegészítést törvényes alap hiányában a bíróság kénytelen volt megsemmisíteni. ORANIER KÁLYHÁK Magyar Radiátorgyár Rt. Budapest, X. kér., Gyömrői-út 76-78. MARABU központi fűtésekhez : RADIÁTOROK, kazAnok CEMENTIPARI GEPEK Szántó és Beck mérnök speciális gépgyára Telefon: J.50 — 88, J. 90—34. TÓÁSÓ PÁL építész, építőmester BUDAPEST, II., Zsigmond-utca 10. Telefon 66-64. NAGY LAJOS MESTER Budapest, VI. kér., Felső erdősor 25. szám. Mindenféle gyárak és építkezések tervezése és kivitele. — Költségvetés díjmentes. HAJNAL IMRE oki. mérnök építési vállalkozó Iroda: I. kerület, Attila-körút 47. Telefon: József 81—05. Telep : VI., Reitter Ferenc-utca 22. Telefon : Lipót 915—47. DCT7 TECTVÉDEIf Budapest, IV. kér., КС I 4L lEJIVEKCIt Városház-utca 8. Hercegprímás! vasöntöde és gépgyár, műszaki cikkek. Ilfj. Helfenstein Károly 1 Budapest, VT, jász-utca 77. Telefon : Lipót 913-64 Kövező-mester és útépítő-vállalkozó. TEUDLOFF-DITTRICH BUDAPESTI ARMATURA-, SZIVATTYÚ- ÉS GÉPGYÁR R.-T. Gyár és központi iroda : Kispest, Üllői-úf 220—222. Gőz-, gáz- és vízarmaturák, szivattyúk minden faja, teljes ön­töző és víztelenítő (ármentesítői berendezések, légsűrítők és lég - ritkítok, tűzoltósági szerek, köztisztasági eszközök, közegészség­ügyi szerek, általános gépészeti osztály, vas- és fémöntöde. AMON ANTAL és FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÚT-, CSATORNA- ÉS BETON­ÉPÍTÉSI vállalkozók, földmunka. vägAny- FEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA. vili., Futó-utca 10. Telefon: József 3-85. SZU IS JENŐ SS építési válla Ili ózó Budapest, Vili., Kertész-utca 24—28. sz. Telefon: József 129—43. Transformátorok Szénkefék Motorok féle Villamossági és Műszaki R.-T. Budapest, VI., Podmaniczky-ufca 35. TELEFON: 77—39, 147—75, József 95-10. u olnár István építész V Budapest, I., Horthy Miklós-út 36. szám. Telefon : József 85—48. THOLT ISTVÁN oki. mérnök Budapest, II., Donáti-u. 26. Telefon: L. 903-25. Vízvezeték, csatornázás, központi fűtés, derítő telepek. DRABEK FERENC GÉPMŰHELYE Budapest, Vili., Gólya-utca 8. - Telefon: József 88-82. Gőzgépek, benzin-, nyersolaj- és gázmotorok, valamint auto­mobilok, traktorok és szántógépek javítása. Gépalkatrészek készítése minta vagy rajz szerint. Dugattyúk, dugattyúgyűrűk, szeleporsók, fogas-, kúp-, csavar- és csigakerekek készítése. HLATKYésTAUSZ oki. építész, építőmester magasépítési, út-, vasbeton- és mérnöki munkák vállalata Budapest, VIII., József-körút 77. Telefon : J. 95-78. VII,, Thököly-út 145. Telefon : József 94-24. s ZODY SZILÁRD R. szobrász, művész, tanárképző főiskolai szobrász-tanár Tel. : J. 2-71. Műterem : Mária Terézia-tér 8. j SCHÖNDORFER JENŐ * MÉRNÖK. KÖZPONTI FŰTÉSI, SZELLŐZTETÉSI, VIZVE- \ ZETEKI ES CSATORNÁZÁSI BERENDEZÉSI VÁLLALATA \ Budapest, Vili., Gólya-utca 22. Telefon: József 131-72. SPANYI ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő- és kövező-vállalata Budapest, T, Attila-utca 51- Telefon: T. 126—69. OBENDORFER JÓZSEF és FIAI oklev. mérnök, ónítőcí vállallf П7п1г út-és vasútépítés, kövezőmesterek C|lllCel ValldinUZUIt, csatornázás, vasbeton-építkezés, kövezőmunkák. Vili., Ludoviceum-utca 18 sz. - Telefon: József 84-65. 1Тп7Г\лпИ vízvezeték, csatornázás és szel­xYAJ.Z'JJVJlILI I Ll Lcoj lőző-berendezések szerelése, lakatosáruk és kovácsoltvas szíjkerekek gyártása. ROHONCI HUGÓ °ЙЙЙГ EGÉSZSÉGÜGYI MŰSZAKI BERENDEZÉSEK GYÁRA Budapest, VI., Fóti-út 19. szám. — Telefon: Lipót 908—76. KIKTA GYÖRGY mérnök és GÜNTERTJÁNOS Központi fűtés, szellőztetés, vízvezeték, csatornázás, fürdő, egészségügyi és légszeszberendezések vállalata, városi vízművek és szivattyúberendezések készítése. Budapest, V-, Szabadság-tér 5. TELEFON : 6-40. LANGE és TARSA BUDAPEST, VII., Nefelejts-utca 12. Telefon: József 58—96. Fűtési, vízvezetéki és csatornázási berendezések. FUrdőberendezések. Általános gépberendezések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom