Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-08 / 36. szám
XXI. évfolyam. 1926. szeptember 8 36. szám. Független Budapest Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ARA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ........ 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre.............. 10 pengő = 125.00 J korona. Eg yes szám ára 5.000 korona. аиимкшмщhu. mim—hhhwhhhwiiw hiihiii■нинажшввы Főszerkesztő: B. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPA V GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Fölény és nyugalom utolsó pillanatig, a legremónytelenebb reménytelenségig. Mi álljuk ezt a harcot, álljuk a próbálkozást, ígérgetést és fenyegetőzést, álljuk fölénnyel és nyugalommal, álljuk még akkor is, ha nem hat, hanem tíz, húsz, vagy száz jelölt jelentkezik is a polgármesteri székre. Nekünk megvan' a jelöltünk, egy, egyetlenegy egy jelöltünk, de ez a jelölt biztosítja fölényünket és nyugalmunkat, mert ez az egy jelölt —- Bárczy István. Wolffék a választói névjegyzékeket meg akarják semmisítteini Bizalmas jelentést készítenek a kormány részére az állítólagos rendellenességekről. — Sokallják a választók számát. — Wolffék szerint a megszállott területen született választók honosságát is szigorúan kell elbírálni. — Viharosnak ígérkezik a központi választmány ülése. jellemzi a demokratikus blokkot most, amikor elérkezett az igazi erőpróba, amikor meg kell mutabni Budapest népének, hogy nem voit méltatlan arra a megbízatásra, amelyet a múlt évi községi választás juttatott neki. A kormány, Rip- káék és Sipőczék tervezgetnek, fúrnak, faragnak, fürészelgetnek és aknákat ásnak, a blokk ■ pedig hallgat és áll szilárdan, mint egy ember a maga biztos helyén. Nem, a blokknál nincs kapkodás, nincs fejvesztettség, a blokk nem készít elő paktumokat és nem alkudozik, mert nincs miről tárgyalnia. Bárczy a jelöltje: alkunak nincs helye. Hat polgármesterjelölt van idáig, lesz még több is, de azért mégis csak egy van: Bárczy István. Visszalép-e Ripka, visszalép-e Sipőcz, visszalépnek-e a többiek, erről állandóan tárgyalnak, ígérgetések folynak mindenfelé, de egy bizonyos: Bárczy nem lép vissza és nem lép vissza a demokratikus blokk sem. Visszalépnek-e a többiek, vagy sem, az teljesen közömbös, a választás eredményét semmiféle lepaktá- lás és kompromisszum nem befolyásolhatja. Ripkáék oldalán nagy a sürgés-forgás, hisz a kormány ezúttal politikai kérdést csinált a polgármesterválasztásból és ha Ripka megbukik, — aminthogy egész bizonyosan' megbukik, ha még idejében vissza nem lép, — úgy a kormány presztízsét éri helyrehozhatatlan csapás itt Budapesten. Ripkáék tehát riadtan futkosnak, megpróbálják a lehetetlent, szövögetik szálaikat jobbra és balra és azt hiszik, hogy talán mégis csak sikerül a demokratikus blokk szilárd egységén valahol rést ütniük. Wolffék is tanácskoznak, a futárok ide-oda loholnak, üzeneteket és ígéreteket szállítanak, idáig ugyan nem sok eredménnyel. Mert Wolffék, akik az utóbbi esztendőben javítottak azon a káros politikán, amelyet azelőtt folytattak, érzik, hogy nem szabad a fővárost a kormány kezére játszaniok, illetve, hogy ilyenfajta kísérletekhez nem szabad segítséget adniok, már csak azért sem, mivel ez a kísérlet amúgy sem sikerülhet. És ha tárgyalnak is, inkább csak azt keresik, hogy mentsék meg a megmenthetett és hogyan tegyék szebbé azt a bukást, amely Bárczy megválasztásával éri a kurzust. Van Wolffék táborában olyan csoport is, amely a mellett tör lándzsát, hogy álljanak Wolffék Bárczy mellé, mert ezzel a szolgálattal egyrészt lekenyerezik saját választóikat is, másrészt pedig elkerülik a biztos bukást, amely akkor éri őket, ha akár Sipőczöt, akár Ripkát támogatják. Hogy végeredményben mit határoznak majd Wolffék, azt még nem lehet tudni, de az igenis világos, hogy akár Sipőcz- höz ragaszkodnak, akár pedig lepaktálnak Rip- káékkal, a bukás elkerülhetetlen, mert Bárczyt még a két párt egyesült ereje sem buktathatja meg. A kormány nem akar belenyugodni abba, hogy elveszítse, kiengedje Budapestet a maga hatalmi köréből és hogy a főváros maga határozzon a maga sorsáról. És mivel a kormány — legalább egyelőre — makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy beleavatkozzék a polgármesterválasztásba, mindent meg fog kísérelni, hogy a blokk táborának nagy egységét megbontsa. De szilárdan állnak őrt a blokk pártjai a maguk helyén, fölénnyel és nyugalommal nézik a kétségbeesett kísérleteket és nem engedik meg, hogy rést üssenek ezen az egységen, jelölhet a kormány, akit akar, merülhetnek fel újabb jelöltek és nevek: a blokkot nem lehet megvesztegetni. Mivel a fenyegetés nem használt, ígérgetni fognak. Ha ez sem használ, ismét fenyegetőzésre kerül majd a sor. A polgármesterválasztástól még hetek választanak el bennünket, de ez a néhány hét nagyon izgalmas, nagyon küzdelmes lesz — nekik. Nekünk nem. Ők kísérletezni fognak tovább is, az A választói névjegyzékek kiigazítási munkálatai az elmúlt héten befejeződtek. A belügyminiszter intézkedése következtében felülvizsgálták az összes felszólamlásokat és a központi választmány még e hét végén, vagy jövő hét elején összeül, hogy a felszólamlások ügyében döntsön. A Wolff-párti bizottsági tagok nagy hévvel készülnek a központi választmány ülésére s — értesülésünk szerint — ki akarják mutatni, hogy legalább 100,000 jogosulatlan választó szerepel a névjegyzékekben. A Wolff-párt álláspontját Buday Dezső fogja ismertetni, aki megismétli régi indítványát, hogy hatósági közegek útján írják össze újra a választókat, mert tarthatatlan állapot, hogy Budapest összlakosságának majdnem a fele választó legyen. A központi választmányban előterjesztendő indítványon kívül, a Wolff-párt emberei bizalmas jelentést is készítenek. amelyben a kormány figyelmét akarják felhívni a névjegyzékek állítólagos hibáira. A jelentésben kimutatják, hogy az iskolai végzettség és a honosság kérdésében laza volt az ellenőrzés s szigorúbban kell ellenőrizni a választói jogosultság feltételeit. Ez az akció elsősorban a megszállott területen született választók ellen irányul, mert csak az ő eseteikben történhetett meg, amit Wolffék kifogásolnak. Wolffék meggyőződése szerint a belügyminiszter feltétlenül megsemmisíti a mostani névjegyzékeket s elrendeli az új összeírást. Állításuk szerint erre eddig azért nem kerülhetett sor, mert nem volt fedezet az új összeírások költségeire. A központi választmány legközelebbi ülése — a fentieket figyelembe véve — rendkívül viharosnak ígérkezik. A demokratikus blokk bizottsági tagjai nem fogják hang nélkül tűrni Wolffék vádaskodásait s előfordulhat, hogy Wolffék fejére olvassák a múltban elkövetett névjegyzékmachinációkat. A Wolff-pártban újabb mozgalom indult Sipőcz elejtésére. Az alpolgármesteri paktumon kívül „elvi okok“ miatt sürgetik egyesek az újabb „személyi áldozatot“. — Ripka polgármesterségének is sok híve van Wolfféknál. — A pártvezetőség cáfol, a párttagok jobbra-balra ígérkeznek. — A fajvédők Zilahy-Kiss Jenő elejtését Sipőcz buktatásával akarják megbosszulni. A Keresztény Községi Párt 7-ére összehívott értekezletét teljesen a po'lgármesterkérdésnek szánták. Az értekezlet előtt hangoztatták a párt vezető tagjai, hogy a pártnak nem is kell állást foglalnia a polgármesterkérdésben, mert a párt már több ízben lekötötte magát Sipőcz Jenő mellett. A pártvezetők szerint már háromszor is elhatározták, hogy a párt minden tagja Sipőcz Jenőre szavaz, azonban baj lehet ezekkel a határozatokkal, mert az egyes pártvezérek napokon át tárgyalást folytattak a renitenskedő párttagokkal. A Friedrich^csoport eljárásától tartanak legjobban a pártban, mert Friedrich István többször kijelentette, hogy Bárczy István polgármesterségét Budapest érdekében kívánatosnak tartja. Itt azonban úgy számolnak, hogy az esetleges párthatározat ellenére is, mintegy 7—8 kurzuspárti városatya szavaz Bárczyra. Ez a kisebbik baj volna, a nagyobb gondot Ripka híveinek mozgolódása okozza. A pártban azt remélik, hogy az első választás nem hoz végleges eredményt és Sipőcz Jenő pótválasztásba kerül Bárczy Istvánnal. Viszont a leg- optimisztikusabb számítás szerint sem kap Sipőcz 70-nél több szavazatot, ha pedig a titkos Ripka- hívek beváltják fenygetésiiket: annyit sem. Ez esetben Bárczy Ripkával kerülne pótválasztásba, — a kurzuspártok reménykedése szerint. Azok, akiki most Sipőcz elejtésére mozgalmat indítottak, fantasztikus számokat sorakoztattak egymás alá. Az ő számításuk szerint Bárczy legfeljebb 140 szavazatot kap, a másik 140 szavazat pedig eloszlik Ripka és Sipőcz között. Ha Sipőcz kerül a pótválasztasi küzdelembe — mondják Wolffék aggodalmaskodói — semmilyen körülmények között nem kaphatja meg a Ripka-féle mérsékelt liberálisok szavazatát, akiki Ripka kiesése után természetszerűleg Bárczyt támogatják a pótválasztáson. Ezzel szemben — mondják— ha Ripka esik bele a pótválasztásba, vele szavaznak, de az egész Wolff-párt is, ami esetileg elegendő lenne Bárczy megbuktatására. A kereszténypártban különben teljes zűrzavar uralkodik. A fajvédők előszedték régi fájdalmukat s hangoztatják, hogy ha Zilahy-Kiss Jenő elejtése idején a párt oknélkül hozott személyi és elvi áldozatot, most százszorta indokoltabb, hogy Ripka támogatásával akadályozzák meg Bárczy megválasztását, aki — szerintük — a forradalmi pártok jelöltje. A pontos megállapítások szerint tehát három csoport áll egymással szemben. A legnagyobb csoport Sipőcz Jenőt akarja, a két kisebbik pedig Bárczy, illetve Ripka híveibőll áll. Ha mégis párthatarozat létesül Sipőcz mellett, ez csak annak tulajdonítható, hogy most már Friedrichék sem mernek nyíltan kiállani Bárczy mellett, de a titkos szavazáson —- cselekszenek. Ripka hívei szintén nem mernek nyíltan szint vallani, azonban az előzetes tanácskozásokon őszintén feltárták aggodalmaikat s felvettették a kérdést: nem volna-e jobb Sipőcz teljes elejtésével Ripkát támogatni? Egy kérdésben megegyezik minden csoport, hogy Bárczyt nem szabad mesterségesen elütni a jelöltségtől; ami — tekintetbe véve az elmúlt eveket Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM VAS-UTCA 17. sz. y_L fflüüL Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. és légfürdők.
