Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-28 / 30. szám
4 Független Budapest 1926. július 28. Hogy lehetne a lakásépítkezést előmozdítani. Kabdebo műszaki főtanácsos tervezete. — Az építkezési probléma megoldása. Kabdebo Gyula műszaki főtanácsos, a középítési ügyosztály helyettes vezetője, nagyjelentőségű tervezetet készített a lakásépítkezés előmozdítása és a magánépítkezés támogatása érdekében. A javaslatot most tárgyalta a lakásügyi bizottság, amelynek tagjai élénk érdeklődéssel taglalták a tervezet részleteit és utasították a főváros illetékes ügyosztályait hogy a nagykoncepciójú tervezet alapján tegyék meg az előkészületeket a magánépítés előmozdítására. Maga a tervezet a következőket tartalmazza: Minden kétségen felül' áll, hogy a magánépítkezés 'd mai viszonyok között a maga erejéből', hatósági támogatás nélkül, megindulni nem, fog. Az okok közismertek. A lakásbérek törvény által való korlátozása^ a házak jövedelmezőségét erősen lesiilyeszti. A régi házaknál ez főleg azzal a következménnyel jár, hogy azok forgalmi értéke valóságos előállítási költségüknek csak egy töredékét teszi. Az új házak még drágábban fognak épülni, mint a régiek, mert az építési anyagok és építési munkabérek és így az épületek költségei is magasabbak az aranyparitásnál. Az uj épület tehát akkor sem hozza meg majd a befektetett tőke kamatát, ha a lakások bére aranyparitáson fog ál tani. Egy köbméter bérház a háború előtt a legjobb kiállításban is csak 25 koronába került. Most az állami házaknál már 600—800 ezer korona között mozgott úgy, hogy az új házak költsége több mint kétszeres békeparitás. A legnagyobb egyszerűséggel és legszerényebb kivitelben alig lehet egy lakóházat klöbméterenkint 500,000 koronából, azaz a békeparitás kétszeresén megépíteni. Minthogy tehát a inai viszonyok között az új épületek jövedelmezősége el nem érhető, nincs remény a magánépítkezések megindulására. Az egyetlen eszköznek (a lakásbérek teljes felszabadítása) igénybevételéről egyelőre szó sem lehet. Számba kell' venni, hogy a fővárosban csak 17,000 ház, de 210.000 lakás van. A mai helyzet tehát 17,000 családot érint, a teljes felszabadulás pedig 210,000 családot sújtana. Minden lehetőt el kell tehát követni és minden anyagi áldozatot meg kell hozni, hogy lakások épüljenek és hogy majd a lakások fel- szabadulása idején a lakáshiány legalább nagyjából megszűnjék. A magánépítkezések támogatása, tulajdonképen abban az egy pontban foglalható össze, hogy olcsóbbá kell tenni az építkezést. Az erre szolgáló eszközök nagyjából csoportosítva gazdaságiak, technikaiak és pénzügyiek lehetnek. I. Az építkezés olcsóbbításának eszközei. Esetleg kérjen telkeiért cserébe állami mezőgazda- sági földeket és adja azokat a főváros üzemeinek használatára, hogy ott olcsóbban termeljenek. 7. Családi kertbérletek létesítése és bérbeadása igen alacsony árakon; a németországi Sréber-kertek mintájára. Ezek kb. 100 öles parcellák a külső vidéken, ahol a bérlő konyhakertészetet tart fenn és szabad napjain családostul1 ott tartózkodik. Eleinte egyszerű sátrak és kunyhók, később könnyű építési modorú vagy transportábilis házikókban. 8. Adjon a főváros társasházaknak, amelyeket csak maguk az építtetők lakhatnak, teljesen ingyen telkeket. Hasonlók az úgynevezett Siedlungs- genossenschaftok, amelyek már Bécsben is létesülnek. II. Az építkezések olcsóbbításának technikai eszközei. 1. Az építési szabályzat kikötéseinek további enyhítése. Különösen: a falak vastagságának, a mennyezetszerkezet, valamint a vasszerkezet méreteinek a csökkentése, különböző határidőmérséklések stb. Ebben a kérdésben pár évvel ezelőtt Pecz Samu és Czakó Adolf műegyetemi tanárok dolgoztak ki javaslatot, melynek nagy része még ma is aktuális. A budapesti szabályzat még mai kikötései mellett is a középeurópai városok szabályzatai között a legdrágább építkezést követeli meg. 2. A lakásépítéssel kapcsolatosan egyes szerkezeti és felszerelési alkatrészek normalizálása, ami által azok olcsóbban és gyárilag állíthatók elő. Nor- malizáló szakbizottság a magyar Mérnök- és Építész- Egyesületben évek óta működik. A normalizálás főleg a hatósági építkezéseknél lenne fontos. 3. Normalizált felszerelési szerkezeteknek tömeg- gyártása esetleg hatóságilag támogatott gyárak útján. Példaképen szolgálhat a Málomsoki asztalos- árugyár normalizált ajtó- és ablaktömeggyártása, melynek cikkeit az állami építőakciónál annak idején a legkülönbözőbb épületeknél kötelezővé tették, a nélkül, hogy a tervezésben nehézség lett volna. 4. A szállítási kedvezmény egyes építési cikkek számára, amelyeket most a hosszú út nagy költséggel terhel. 5. Behozatali könnyítések (vám. stb.) olyan anyagoknál. melyek nagyrészt az elcsatolt területekről jönnek be (fa, vas, szén). 6. Kiviteli korlátozások egyes építőanyagokra, amelyek, ára ébpen a kivitel folytán emelkedik (cement). Csak abban a mértékben és csak addig az ideig, amíg a belföldi szükséglet kívánja. III. Az építkezés olcsóbbításának pénzügyi eszközei. 1. Adókedvezmények az újonnan épített házak számára. Fővárosi és állami adó elengedése, ked- vezmények, stb. adandók, olyan progresszióvá,!, hogy eleinte nagyobb, később kisebb kedvezményt jelentene. 2. Építőköfcsönök a magas építkezések számára hosszú törlesztéssel. Lehetnek külföldiek állami, vagy fővárosi garancia mellett. Ez a legnehezebben megoldható kérdés, pedig lényegében mindennél fontosabb. Budapesten az építkezés mindég kölcsönpénzen folyt, külföldi vagy belföldi kölcsönt pedig mindaddig lehetetlen, míg a régi kölcsönkötvények majdnem értéktelenek, mert hiszen semmiféle hitelező nem nyújt a jövőben kölcsönt, ha tőkéjét biztosítva nem látja. 3. A kincstári haszonrészesedésnek építkezési kölcsönök céljára való átengedése. Az akció lebonyolítása esetleg a Pénzintézeti Központ útján történhetik. 4. Értékemelkedési adó behozatala és átengedése az új építkezések támogatására akár építőkölcsönként, akár több évi segélyként. A visszafizetés mindkét esetben csak hosszú törlesztés mellett. 5. A lakás-lelépési díjakban való hatósági részesedés és a bevétel1 egyrészének átengedése az új építkezések támogatására. 6. Albérleti hatósági részesedés és a bevételek átengedése az illető háztulajdonosok új építkezésére, vagy gyökeres tatarozására. Feltétlenül szükségesnek tartja a tervezet úgy a lakás-lelépési díjaknak, mint az albérleteknek szabályozását. rendezését. A háztulajdonosoknak és a köznek ezekből való részesedését, miáltal egyrészt a házak jobb karbahelyezése, másrészt új lakások termelése volna biztosítható. 7. Az épülő új lakások forgalmának és bérének teljes felszabadítása. 8. Mindennemű teljes adómentesség olyan társasházak számára, melyekben csak maguk a tulajdonosok laknak és addig, amíg ez a helyzet fennáll. Ezek alapján Kabdebo Gyula főtanácsos a következőket javasolta: A felsorolt pontok közül jelöltessenek ki azok, amelyeket a szakbizottságok, a tanács és a közgyűlés megvalósíthatónak’ vélnek. Utasíttassanak az illetékes tanácsi ügyosztályok, hogy mindegyik a hatáskörébe tartozó kérdésre nézve rövid határidővel készítsen részletesen felszerelt javaslatot,- szabál'yrendelet-tervezetet. stb. Mindezeket sürgős bizottsági, tanácsi és közgyűlési határozattal életbe kell léptetni. A törvénytervezeteket pedig azonnal fel kell terjeszteni az illetékes minisztériumokhoz élet- beléptetés céljából'. iwHnwwmiiwwHtM« Hogy lehetne megjavítani Budapest egészségtelen levegőjét. 1. A fővárosi telkek bérbeadása úgynevezett örök- bérietre. Ennek az előnye a teljes eladás fölött, hogy az építkezni óhajtó nem kénytelen tőkéje egy részét már a telekvételnél felhasználni, hanem azt teljes egészében az építkezésre fordíthatja. A másik előnye, hogy bár hosszú idő múlva, de idővel mégis vissza száll a fővárosra a telek. A telekbéreket eleinte nagyon alacsonyan kell megszabni. A normális viszonyok helyreálltával azután emelkedhetnek. Ilyen magánépítésre felhasználható nagy tel'ektömbök a főváros tulajdonában: a) a Tabán, b) az Aréna-úti lóversenytér, c) a Ferencvárosi régi lóversenytér, d) a volt Krausz Mayer-telkek, e) a volt Andrássy- telkek. A kisebb telkekre itt nem térünk ki. Mindezen telektömböknél első a szabályozás és a parcellázás. Azután következnek) a közművek. Meg kell állapítani, hogy a legnagyobb nehézség a közművek megvalósításában van. Az utak és csatornák, a víz-, gáz- és villanyhálózat, valamint a közúti közlekedés kiépítése óriási költségeket fog igényelni. És azok jövedelmezése főleg az első ízben lehetetlen lesz, mert különben a lakásbérek volnának túlmagasak. A Tabán beépítésének külön akadálya az ottlévő lakosság elhelyezése. Ez azonban aránylag kis áldozattal megoldható lakásépítés ú'tján és erre nézve konkrét javaslatunk is lesz. 2. Az összes közművek elkészítése a beépítendő telkek határáig, és pedig oly módon, hogy közülük azoknak törlesztése, melyek az építtetőt terhelik, évek sorára legyen elosztva és oly kis részletekben történjék, hogy a telkeknek és így a lakásoknak bérét túlmagasra ne emelje, 3. Olyan építtetők számára, akik lakásokat építenek, a közmüvek belső részeinek (házi víz-, gáz-, villany- vezeték) elkészítése hatósági üzemek útján önköltségen esetleg részlettörlesztésre. 4. Az új házak számára közlekedési kedvezmények, olcsó villamosbérletek nyújtása. 5. Kedvezmények a gáz-, a víz- és villanyszolgáltatás árainál, esetleg önköltség az első években. 6. A főváros az állami építkezések céljára méltányos áron engedjen át telkeket és a bevételt használja fel a közművek! megépítésére, a többi telkeinél. miiuiiMiiuiiiiiiiMiiiiiiMiiiuMiMiiiiMiiiiiiiuiuiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiuuuu Budapest székesfőváros Ásványvíz-Üzeme = a Hungária-gyógyforrás szénsavval telített vize. = = Kapható mindenütt! Telefon: József 112—59. = nillll Ilii Ilii Ilii III III llllllllllllll IIII Mill III III III II III III III lllllllllilllllllll llllllll Minin Végh János dr. előterjesztése. Budapestnek nagyon egészségtelen a levegője. Ez a levegő meg van fertőzve mindenféle szennytől, koromtól és a milliós város lakossága ezt a bacillu- soktól dús levegőt kénytelen szívni. Ez a rossz levegő nagymértékben rontja Budapest halálozási statisztikájának arányszámát és elsősorban okozója annak, hogy a főváros minden ötödik polgára tüdővészben szenved. Legutóbb sokat vitatkoztak azon, hogyan lehetne Budapest levegőjét megjavítani és egészségesebbé tenni. A cél érdekében levegővizsgálatokat rendeztek és a főváros 18 különböző pontján hosszabb ideig tudományos módszerekkel vizsgálták meg a levegőréteget. A vizsgálódások teljesen igazolták a közegészségügyi körök lesújtó álláspontját. Találtak a pesti levegőben nagymértékben kormot, klórt, füstöt, kátrányt és a legkülönfélébb, egészségre ártalmas szerves, és szervetlen anyagot. A baktériumok milliárdjai úszkálnak a levegőben, amelyeknek különféleségéről szintén pontos statisztikai kimutatásokat készítettek. A kísérletek alapján azután Végh János dr., a főváros jelenlegi tiszti főorvosa, érdekes, de megvalósíthatatlan ötleteket terjesztett a tanács elé, azzal a javaslattal, hogy azok megvalósításával igyekezzenek egészségessé és tisztává tenni a pesti polgár drágán fizetett éltetőjét: a levegőt. A tiszti főorvos azt javasolja, hogy a tanács kötelezzen minden lakot porszívógép beszerzésére, mert a gépek segítségével meg lehet akadályozni a bacillusokat tartalmazó por szétáramlását a levegőbe. A fővárosi hivatal a porszívógépekkel kísérletezéseket folytatott és kiiiön- féle szőnyegekből kiszívatta a port. Egy négyszögméter szőnyegben 220—380 gr. port találtak. Egy köbcentiméter porban 140,000—1,200,000 volt a fertőző bacillusok száma, elképzelhető tehát, hogy csak a szőnyegek porolása útján mennyi fertőző anyag kerül a levegőbe. Azt követeli a tiszti főorvos, hogy a tanács a város belterületén tiltsa meg a szőnyegeknek az udvarokban való porolását. Most, amikor a porszívógépek az egész világon elterjedtek — mondja Végh dr. előterjesztésében — a tanács nem nézheti tétlenül, hogy a szűk udvarokban való porolások alkalmával a levegőbe szálló por továbbra is veszélyezteti a lakók egészségét. Végh János dr. szerint a szőnyeg luxus-cikk és azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy ilyen luxuscikket tartanak lakásukon, kötelezni kell a porszívógépek beszerzésére. Ha azonban a tanács az egyes lakókat nem akarja ilyen költséges kiadásokkal megterhelni, a tiszti főorvos belenyugszik abba is, ha egy-egy ház lakóit közösen kötelezik porszívógép beszerzésére, vagy ha ez lehetetlen, legalább minden egyes háztulajdonosnak írják elő, hogy tartozik lakói számára porszívógépet vásárolni és azt esetről-esetre, csekély használati díjért, a lakók rendelkezésére bocsátani. Az előterjesztés a szőnyegeknek porszívógépekkel való porolásán kívül még egyéb módozatokat és ötleteket is javasol a pesti levegő megjavítására. így többek között azt követeli a tiszti főorvos, hogy oxigént termelő sétányokat, parkokat, kerteket ültessenek városszerte. Az úttestek burkolatával is foglalkozik az előterjesztés s e tekintetben az a javaslata, hogy az utcákat és útvonalakat mindenütt porképződésre alkalmatlan anyaggal kell burkorlni. A járdákat a köz- egészségügyre veszélyesnek tartja a főorvos és követeli, hogy a háztulajdonosokat kötelezzék naponta legalább egyszer a járdák alapos felmosására.^ A gyáraknak a város alsó részébe való áttelepítése is a levegő megjavulásával járna, mert a gyárkémények füstje ez esetben nem szállna a város fölé. Végül azt javasolja Végh János dr., hogy a rákosi határban erdőövet létesítsen a főváros, ami az Alföld felől ideáramló portól megvédené Budapestet. S ZEKÉR GYULA épület* és díszmübádogos ' légszesz-, vízvezeték-, csatornázás- és egészségügyi berendező vállalata IX., BOKRÉTA-UTCA 23. Teleíonhívó : J. 41-7! ^.Ulllllllllll llllllinnilllllllllllllllllllllllUIIIIIIIIIIIII IIIIIIIIIIUIIIIIII IMII iiniiiniiiu TRAUSZ HENRIK szobafestő- és mázolómester Te’efon : J. 39-27. BUDAPEST, VII., GARAY-TÉR 9. П IUM II III MIMI IMII llllll ......IIIIIIMI......................................IIIIIIIIIIIUIUIUIIIII.......II ma gántanfolyam Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: József 124-47. Előkészít polgári- és középiskolai niagánvizsgákra, érettségire. LANGE és TÁRSA BUDAPEST, VII., Nefelejts-utca 12. Telefon: József 58—96. Fűtési, vízvezetéki és csatornázási berendezések. Fürdőberendezések. Általános gépberendezések.
