Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-06 / 1. szám
1926. január 6. Független Budapest 3 400.000*nél több választója less Budapestnek a jövő évben. Budapest lakossága elérte az egy milliót. — Most dolgozzák íel a népszámlálás adatait. ■ A Független Budapest írta meg elsőnek, hogy karácsonykor népszámlálás lesz a fővárosban. A statisztikai hivatal által kiküldött számláló biztosok azóta már be is fejezték ezt a hatalmas munkát és az adatok most гЩапак feldolgozás alatt a statisztikai hivatalban. Az óriási anyaghalmaz feldolgozása természetesen heteket vesz igénybe s ma még pontos számokat nem lehet tudni a népszámlálás eredményéről. Mégis, hivatalos becslés szerint, Budapest lakosságának száma 1925. december 25-én elérte az egy milliót s így a magyar főváros végkép bevonul a milliós világvárosok sorába. A legutóbbi 1920. évi népszámlálás alkalmával tudvalévőén csak 928,996 lakosa volt a fővárosnak, ez idő óta azonban tömegesen telepedtek le vidékről és a megszállott területekről ideköltözött családok, tehát helyesnek lehet elfogadni ázt a becslést, amely Budapest lakosainak számát ma egy millióban állapítja meg. A munkanélkülieket ezzel egyidejűleg írPák össze a főváros területén, de ezekre vonatkozóan szintén csak 1—2 hét múlva lehet pontos számadatokat kapni. Január 1-tői 10-ig folyik a főváros területén a nemzetgyűlési kép viselő v álasz t ók összeírása az 1927. évi névjegyzék elkészítése érdekében. Az elöljáróságokon tömegesen jelentkeznek a számlálólapokért a választásra jogosultak és előreláthatólag 400,000-néI jóval több budapesti polgár fogja kérni az új névjegyzékbe való felvételét. Ez a szám tulajdonképen nem nagy, mert hiszen a Wolff-rezsiin uralma előtt 1920-ban 407,028 képviselőválasztója volt a fővárosnak. A kurzus uralma alatt ez a szám sorozatos jogfosztások következtében 304,272-re csökkent, de a legutóbbi választások után a demokratikus blokk segítségével az 1926. évi névjegyzékben már 318,600 választó szerepel. Ezeknek száma a jövő évben, illetve a mostani összeírás során jelentékenyen emelkedni fog. Védekeiriek аж Отегаек a reviziós bizottság javaslatai ellen. — Ellenérvek és válaszok a bizottsági jelentésre. — Az iizemreviziós bizottság jelentésében foglalt javaslatok most kerülnek megvitatás alá s a bizottsági üléseken már javában tárgyalják azokat az észrevételeket, amelyeket egyes üzemek és intézmények az iizemreviziós bizottság reájuk vonatkozó jelentéseire tesznek. Mi sem természetesebb, mint az, hogy minden üzem, vállalat és intézmény igyekszik visszautasítani a bizottság kifogásait és gazdálkodását a lehető legkedvezőbb színben tünteti fel az illetékes szakbizottságok előtt. Sok üzem az iizemreviziós bizottság jelentésének nyilvánosságra bocsátása előtt már tudomást szerzett a kifogásokról és észrevételeiről s volt ideje és alkalma, hogy a hiányokat pótolja, a visszás helyzeteket megszüntesse s így most joggal hivatkozhatnak arra, hogy az üzemrevi- ziós bizottság kifogásai nem helyt állónk, mert azok már idejüket múlták. Most ismét több kisebb üzem készítette el az üzemellenőrző bizottság jelentéseire vonatkozó megjegyzéseit s azokból közlünk alább néhány szemelvényt, azzal a megjegyzéssel, hogy az alábbi szemelvények nem и mi álláspontunkat jelentik, hanem az egyes üzemekét és a tanácsét. Köztisztasági hívafaS. Szeméttelep. Az iizemreviziós bizottság azt javasolta, hogy a köztisztasági hivatalt a szemétteleppel együtt külön üzemmé szervezzék át. Az önálló üzemmé való átszervezést a hivatal, illetve a tanács nem tartja célszerűnek, márcsak azért sem, mert az nem lehetne hasznothajtó üzem, a főváros által létesített üzemek között pedig még nem voltt precedens arra, hogy valamelyiket is tudatosan passzív üzemnek létesítették volna. A hivatal ügyvitelének ki nem elégítő voltára tett bizottsági megjegyzésre kijelenti a tanács, hogy a hivatal személyzeti összlétszámú 1914-ben 1,169 volt, ma pedig 1,400. A szaporítást a gépkocsiüzemre való áttérés, az utaknak tömlő helyett kocsikkal1 való locsolása és a 10 órás munkaidőnek 8 órára történt leszállítása okozta. A háziszemét eltávolítása és feldolgozása ügyében a jövő évi költségvetésben gondoskodtak újításról. Próbaképen a Belvárosban helyeznek el portalan szemétgyűjtő szekrényeket s megépítik a kísérleti szemétégető telepet. Az utcai szemétgyűjtés terén is áttérnek a gépüzemre. A makadám utakat locsolás helyett olajjal fogják portalanítani, egyelőre 1-5 millió négyzet- méternyi területen. Községi Temetkezési intézet. A községi temetkezési intézetet az üzemellenőrző bizottság közérdekű üzemnek minősítette és annak a véleményének adott kifejezést, hogy az üzem közvetlen tanácsi vezetésre nem alkalmas, ellenben kellő ellenőrzés és felügyelet mellett nagyobb mozgási szabadságot kell részére biztosítani, hogy altruisz- tikus céljának jobban megfelelhessen. Erre a legalkalmasabb időnek azt találja a bizottság, midőn az Első Magyar Szállítási Vállalat R.-T. aitruisztikus része is beolvad az intézetbe. Felmerült a terv, hogy az üzem azután mint részvénytársaság, vagy' bejegyzett cég folytassa működését. Az intézet és a tanács megállaoítása szerint a jelenleg gyakorolt ellenőrzés és felügyelet túltesz a részvénytársasági alapon működő intézetek felügyeletén. Az eddigi vezetés minden tekintetben megfelel, úgy, hogy az intézet mozgási szabadságát sem bővíteni, sem korlátozni nem kell. Az Első Magyar Szállítási Vállalat R.-T. sírkőüzletének aitruisztikus része a temetkezési intézetbe nem olvasztható be oly formában, mint azt a bizottság ajánlja, mert közalkalmazottaknak s nagynevű halottak sírjára csak akkor adhatnak olcsó, vagy ingyen sírkövet, ha az aitruisztikus rész szoros összeköttetésben áll egy rendes üzemmel. A sírkőüzlet aitruisztikus része legalább évi 300 millió költséget jelent a fővárosnak. A tanácsi jelentés ezután éles szavakkal foglal állást a mellett, hogy a sírkőüzem kereskedelmi és aitruisztikus részét kettéválasztani nem lehet, de nincs is komoly ok arra, hogy a főváros a sírkőüzletet azért dobja el magától, mert annak árszabályozó működése egy néhány sírkőkiereskedőnek kellemetlen. A sírkőkereskedők a mai időpontot látják a legalkalmasabbnak, hogy ettől az aitruisztikus célokat szolgáló és árszabályozó hatású versenytársuktól megszabaduljanak, azzal a beállítással, hogy a főváros a saját iparosainak tisztán nyereségvágyból és jövedelemszerzés céljából csinál konkurenciát. Megemlíti ezután a tanács, hogy sok esetben a kereskedők is vásárolnak a főváros eme üzemétől sírkövet és 100%-os haszonnal adják tovább. Megismétli a tanács, hogy semmi szükség nincs arra, hogy a temetkezési intézet, mely az összes üzemek között leginkább hivatott aitruisztikus alapon működni, kereskedelmi vállalatként dolgozzék, mert ebben az esetben már a struktúrájában foglaltatik, hogy nyereség elérésére törekszik. (Mőszerüzem és SVŐgyszer issem. Az iizemreviziós bizottság sok kifogásolni vallót talált ezen üzemekkel kapcsolatban és végeredményben azt indítványozta, hogy a főváros ezt a két üzemet a normális viszonyok helyreálltával szüntesse meg. A kifogásokra vonatkozóan megjegyzi a tanács, hogy a kárpitos és mázólóműhelyeknek a műszer- üzemtől való elválasztása legfeljebb kárt, de előnyt nem jelentene. Az egészségi és tűzrendészéti szempontból kifogásolt helyiségekre vonatkozóan kijelenti, hogy a megfelelő átalakítás csak akkor történhetik meg, ha a főváros az épületet megvásárolja. Fertőtlenítő berendezésre nincs szükség, mert a kórházakból javítás végett elszállított tárgyakat még a kórházakban fertőtlenítik. Kifogásolta a bizottság, hogy az eredményszámlán nem szerepelnek az üzembe fektetett tőkék kamatai, a törlesztési, érték- - csökkenési és megújítási hányadai. Erre vonatkozóan a tanács megállapítja, hogy a fővárosnak — jóllehet az üzem tulajdonosa — abba befektetett és az üzem által törlesztendő tőkéje nincs. A tartalékalapok képezik egyedül az üzem tőkéjét. tJgfelljen bevásárlásaivá! FR ANCK- hú véna k nincsen párja, A nagy világot bejárja. D. 177 O. 25 I. — Ve. 10. Ami az üzemek megszüntetését illeti, azt az üzem- reviziós bizottság is oly előfeltételekhez kötötte, amelyek ma még nincsenek meg s igy a tanács sem foglalkozik érdemileg ezzel a. kérdéssel. Fiawarteüep. A fuvarteíeppel kapcsolatban az üzemellenőrző bizottság megállapítja, hogy a személyzeti kiadásoki csökkentését nem tartják szem előtt s hogy 1924-ben az összes költségek 37%-a esett a személyzeti kiadásokra. Az üzem erre megjegyzi, hogy az előbbi években 42—44%-ot tettek ki a személyzeti költségek. Ami a fogatok, kihasználásának elégtelenségét illeti, az a helyzet, hogy egy-egy ló az év minden egyes napján, még vasár- és ünnepnapot is beleértve, 3/4 egész napos teljesítményt meghaladó munkát végez. Ez a teljesítmény minden kritikát kiáll. Az ellenőrző bizottság a hintóskocsik kiállítását fényűzőnek találta. Erre vonatkozóan megjegyzi a tanácsi jelentés, hogy a hintókat csak jókarban tartják, gondozzák s hogy a hintók nem a fényűzés következtében, hanem, a lelkiismeretes kezelés folytán tiszták, fényesek és ragyogóak. Kifogásolta a bizottság, hogy a fuvartelep az üzem keretében ménest tart fenn és amerikai iigetőket tenyészt és állít ki a versenypályára. A tanács és az üzem ezzel szemben azzal védekezik, hogy a földmívelésügyi miniszter Pest vármegye területére a hidegvérű tájfajta tenyésztését rendeletileg eltiltotta, mert a legelő, víz és egyéb körülmények e faj tenyésztésére nem -alkalmasak. Ezért az üzem melegvérű lovakat tenyésztett különösen amerikai fajtát. A fuvartelep ménesében nevelt egy-egy amerikai csikó eladási árából azután legalább 2 kifogástalan, használatra kész igás- lovat vásároltak. Ügetőket csak azért állítottak nagyritkán a versenypályára, hogy a tenyésztett csikóanyag egy-egy példányát a versenypályán kipróbálják s értékét megállapítsák. A fuvartelep különben a maga részéről nem ragaszkodik a ménes: fenntartásához, megjegyzi azonban, hogy a földmívelésügyi miniszter a legnagyobb érdeklődéssel viseltetik a ménes iránt, több alkalommal dicsérő elismeréssel nyilatkozott róla, annak hangsúlyozása mellett, hogy a ménes fenntartása a háború után nagyon vissza- hanyatlott hazai lótenyésztés fellendítése szempontjából országos érdekű. . ..... Mi nden nemű felvonók villamos berendezések SCHWEIZER ZSIGi^ONÖ és YáRSAB Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. STUMPF TESTVÉREK kocsigyára Teherautó- karosszéria- gyártás. Kovács műhely. Lópatkolda. Telefon: J. 38-65 Alapíttatott: 1871. évben. Budapest, IX., Vágóhíd-u. 4 1 SOLDOS tan Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon: József 124-47. Előkészít polgári- és középiskolai magánvizsgákra, érettségire. Kunos Adám festő és mázoló. — AppoRyi-Зёг 1. Elvállalja lakások, dísztermek, templomok, épületek, stb, festését és mázol.,sát. — Kívánatra terveket készít.
