Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-07-07 / 27. szám
XXI. évfolyam. 1926. július 7. 27. szám. Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden lieten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............ 10 pengő = 125.000 korona. Eg yes szám ára 5 OOP korona._____________ Fő szerkesztő: B. VIRÄGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPFAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon : József 45—82.) • A költségvetési vita olyan megnyugtató momentuma volt a főváros közéletének, hogy szinte csodálkozva, szemeinket dörzsölve kérdezzük, nem álom-e csupán az, hogy Budapest parlamentje ilyen nívós, ilyen objektív, ilyen komoly színvonalon mozog és ezt a színvonalat minden egyes felszólalás csak tetézte. Nem mintha nem tudtuk, milyen komoly értékek vannak a törvényhatósági bizottságban és egy pillanatig sem volt kétes előttünk, hogy ez a testület alkalmas arra, hogy a legszebb, a legnehezebb munkát végezze. Nem, a törvény- hatósági bizottság erejében nem kételkedtünk. Csak szokatlan, csak váratlan volt ez a hang a magyar közéletben, amelyet a demagógia és a tudatlanság szántott fel, hogy a gyűlölködés és a frázis magvait hintse el a magyar humuszban. A költségvetési vita nem frázisok puffogtatása volt, nem vált a politika dependence-ává, hanem komoly, egészen komoly tanácskozás, amelyben öröme telik mindenkinek, aki végre igaz szót és őszinte törekvést keres a sok hazugság és kártétel után. Budapest parlamentje, a törvényhatósági bizottság most vizsgázott. Amikor több mint esztendeje megalakult, félve néztünk a jövendőbe és nem tudtuk, vájjon olyan-e a közgyűlés összetétele, amely alkalmas lesz-e arra a nagy feladatra, amely reá hárul? Hisz voltak turbulens elemek, amelyek azzal fenyegetőztek, hogy nem engedik dolgozni a közgyűlést, voltak hangok, amelyek nyíltan vallották, hogy ők fognak gondoskodni arról, hogy ez a törvény- hatósági bizottság ne alkothasson, ne dolgozhassák Politikai szenvedélyek levezető csatornájává akarták tenni a közgyűlési termet, amely most a legszebb, legharmonikusabb tárgyalás színhelye. * Fájdalmas dolog lenne, ha a törvényhatósági bizottság tanácskozásait össze akarnók hasonlítani a nemzetgyűlés tanácskozásaival, fájdalmas, mert sok keserű megállapítás esnék — a közgyűlés javára. Nem foglalkozunk országos politikával, minket elsősorban a főváros érdekei foglalkoztatnak, mégis, önkéntelenül is állandóan elénk mered a kérdés: mért nem tud a parlament az önzetlenségnek és szeretetnek arra a magaslatára emelkedni, amelyet a főváros most folyó költségvetési tárgyalása mutatott? Megmondjuk. A törvényhatósági bizottságban folyó eszmecserének sikere a demokrácia diadala. Budapest parlamentjét nem nyílt szavazáson, nem erőszakkal, csendőrszuronnyal, szolgabírói önkénykedéssel, nem kortes-trükkök- kel hozták össze, ezt a parlamentet Budapest népe választotta, ez a közgyűlés felelős azoknak, akik megválasztották. A személyek, akiket a pártok küldtek ide, nem születésüknek, nem is vagyonuknak, de nem is protekciójuknak köszönhetik azt, hogy bekerültek a főváros törvényhozásába, hanem egyesegyedtil a választóknak. A költségvetési vita nívója az általános titkos választói jog legnagyobb propagandája. Van a vita sikerének még egy titka: a politika kizárása. Nem mintha a szónokok közt nem lennének politikusok, sőt ellenkezőleg, majd mindegyik az. De a politika csak másodsorban érdekli a tanácskozás politikus szónokait, elsősorban a főváros érdeke dominál, ez az érdek pedig arra tanít, hogy ne keressük azt, ami elválaszt egymástól, hanem csupán azt, ami összehoz bennünket. A törvényhatósági bizottság tagjai megértették, hogy Budapest legszörnyűbb napjaiban, amikor az öngyilkossági statisztika adatai az égig érnek, nem szabad politizálniok, hanem cselekedniük kell és éppen ezért minden egyes besz,éd cselekedet, tett, amely segíteni akar, amely életmentésre siet. A közgyűlést választók választották és nem Gömbös Gyula nevezte ki, a közgyűlésnek dolgoznia kell a választókért. Amikor megállapítjuk, hogy a demokrácia diadalmaskodik abban a magas szellemben, amely a költségvetési vitában a közgyűlést el- töltötte, fájdalommal nézünk az országos közélet Most készült el az Állat kert múlt évi zárószám- I adása, amelyből kitűnik, hogy a háborús visszaesés I után a hajdan nagyhírű intézmény kezd újra magához térni és megindul a fejlődés útján. A gazdasági viszonyok természetesen rendkívül megnehezítik, hogy ez a fejlődés olyan iramú legyen, amilyent a főváros közönségének kulturális igényei megkövetelnek, de azért remény van arra. hogy 1—2 év múlva a budapesti Állatkert ismét arra a magas nívóra emelkedik, amelyről a rendkívüli idők viszontagságai letaszították. A zárószámadás1, sajnos, anyagiakban nem a leg- rózsásabb. A deficit 2,856 millió volt, ami óriási összeg, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy költségvetési hiányként a múlt évre csupán 152 millió volt előirányozva. A deficit tehát ötszörösre multa felül az előirányzatot. A bevételek kerek 4 milliárdot értek el csupán belépődíjakból, míg az egyéb címen befolyó bevételek 2'5 milliárdot tettek ki. Az előző évhez viszonyítva. Legutóbbi számunkban megemlékeztünk a belügyminiszternek a státusrendezés ügyében hozott határozatáról. A városházán a kedélyek azóta is nyomottak, különösen az idősebb, magasabb rangú tisztviselőknél, akik most nagy bizonytalanságban várják sorsuk jobbraíordulását. A belügyminiszter döntésének az autonómia szempontjából legsúlyosabb része az a rendelkezés, amely a szolgálati idejüket betöltött tisztviselők nyugdíjazását írja elő. Múlt számunkban közöltük azoknak a névsorát, akik e rendelkezés végrehajtása esetén kénytelenek lennének eltávozni aktív munkásságuk színteréről és ebben a névsorban, mint látható, ott szerepel a városháza tisztviselői karának legmunkásabb, legnélkülözhetetlenebb része. A két alpolgármesteren kívül számos elöljáró, három ügyosztályvezető-tanácsnok kerülne a nyugdíjazandók sorába, ha a szolgálati évekbe a milléniumi évet kétszeresen beszámítják. Vezető nélkül maradna ez esetben a hatalmas jogügyi és illetőségi ügyosztály, a városrendezési ügyosztály és az óriási középítési ügyosztály, ahol e pillanatban lehetetlenség új vezetőkről gondoskodni, mert nincs, aki a jelenlegi széleslátókörű, nagyszabású vezetőket pótolhatná. A főváros autonómiájának semmibevevését jelenti a belügyminiszter nyugdíjazásokra vonatkozó utasítása, mert a kormánynak a legkevesebb beleszólása sem lehet abba, hogy a főváros törvényhatósága kikre bízza a város vezetését, vagy hogy meddig tartja szolgálatban tisztviselőit. Annál is inkább sérelmes ez a miniszteri utasítás, mert azt a kormány tulajdonkénen nem leiratnak, hanem rendeletnek tekinti, és annak végrehajtásához ezidőszerint ragaszkodik. A vagyonfelügyeleti jog gyakorlását is tévesen értelmezte a belügyminiszter, amikor a státusrende- zési javaslat egyes fizetésekre vonatkozó részében is, jogain túlmenőleg, változtatásokat eszközölt. A belügyminiszternek csak arra lett volna joga, hogy a neki meg nem felelő részek módosítására a közgyűlést felszólítsa, de arra már nem, hogy ezeket a módosításokat saját maga végrehajtsa és a javaslatban más irányú Változtatásokat és helyesbítéseket is eszközöljön. A belügyminiszter a közgyűlés által felé és azt kívánjuk, hogy ugyanez a szellem töltse el a törvényhozást is, amelyet most a közgyűlési terem ural. Fz azonban csak akkor lesz lehetséges, ha ott is átveszi a szót az a demokrácia, mely a most befejezett költségvetési vitában a közgyűlés tanácskozásait vezette. a látogatók száma 76.000-rel emelkedett, de még mindig jóval alatta maradt a békebeli látogatottságnak. 1913-ban és az előtte való években átlag 1,051,000 látogató fordult meg az Állatkertben évente, míg tavaly a nagymértékű emelkedés mellett is csak 634,000 volt a látogatók száma. Még nagyobb arányban csökkent az Állatkert bérlőinek tábora. 1913-ban 7,500 bérlője voit az Állatkertinek, míg a múlt évben csak 1,042. Dé ezen a téren is tapasztalható javulás, mert 1924-ben csak 800 körül mozgott a bérlők száma. Az állatállomány szépen emelkedett. Az év eleién 2.198 darab állat volt az állatkert tulajdonában 2,870 millió korona értékben. Az év végén az állatok száma 2.96S darabra, értékük pedig 3,333 millióra emelkedett. A rossz időjárás a múlt évben is súlyos károkat okozott az intézménynek, ami elsősorban az esti hangversenyek, a cirkusz és külső vendéglők jövedelem-részesedésének csökkenésénél volt észlelhető; Ezeken a címeken 430 millióval volt kevesebb az Állatkert jövedelme, mint az előző évben. A bevételek fokozása érdekében az igazgatóság foglalkozott azzal a tervvel, hogy a belépőjegyek árát felemeli, azonban szociális okokból az intézményre tel- ügyelő bizottság az áremelést nem engedélyezte. felterjesztett szövegnek egyes részeit ugyanis minden további nélkül törölte s helyükre új, általa megállapított szövegeket illesztett be. A miniszternek erre semmiféle joga nem volt, és hogy a változtatásokat elkövette, ez szintén a főváros önkormányzatának nem létezését igazolja. Van a rendeletnek, illetve a leiratnak egy igen érdekes része, amelyben a miniszter azt mondja, hogy a státusjavaslat végrehajtása a fővárosi tisztviselőket és alkalmazottakat lényegesen jobb helyzetbe fogja segíteni, mint az állami alkalmazottakat. Épp ezért a belügyminiszter, bár „kényszer helyzetében“ jóváhagyja a javaslat több részét, hangsúlyozza, hogy ez a jóváhagyás semmiesetre sem jelenti azt, hogy a fővárosi és az állami alkalmazottak fizetései között a fővárosiak javára mutatkozó arány a jövőre nézve állandósíttassék. A közgyűlés által megállapított státusviszonyokat sem tartja a belügyminiszter véglegeseknek, hanem csak ideigleneseknek, és pedig addig, amíg a létszámviszonyok a közgyűlés által kiküldendő bizottság által végleg megállapíttatnak, amikor is a státusviszonyok tekintetében is megfelelő revíziót kell eszközölni. Azt is közli a miniszteri leirat, hogy a fizetéseket pengőértékben kell megállapítani, minden kikerekítés nélkül. A főváros jogügyi bizottsága a miniszter önkormányzatot sértő határozata ellen legutóbbi ülésén állást foglalt és úgy határozott, hogy a közgyűlés útján a sérelmes intézkedést megfel- lebbezi a közigazgatási bíróságnál. Ezért ma, szerdán rendkívüli ülést tart a főváros közgyűlése, amelyen elhatározzák a fellebbezés benyújtásának módját és egyúttal kimondják, hogy a fellebbezéssel egyidejűleg a belügyminiszternél is tiltakoznak az önkormányzatot sértő határozat ellen. A fellebbezés benyújtása folytán a belügyminiszter sérelmes intézkedéseinek végrehajtását felfüggesztik és a kényszernyugdíjazásokra a tisztújításig előreláthatólag már akkor sem kerülne sor, ha a közigazNagy deficitet tüntet fel az Állatkert zárószámadása. A íiiánv ötszörösen inui.ia felül az előirányzatot. — Fejlődésnek indul az Állatkert. ™ 3 z A közgyűlés megvédi a tőváros autonómiáját Tiltakozás és fellebbezés. — Törvénytelen a belügyminiszter rendelete. Legmodernebb gyógy- Wl \v DA IDD 0 All ATÍ1DIIIM BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyintézet sebészi és bel- jj l|. 1 AlJUnhuAllA 1 UniUm VAS-UTCA 17.sz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. és légfÜrdÖK.
