Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-16 / 24. szám
lv\ XXI. évfolyam. 1926. június 16. 24. szám. Függőién Budapesl Várospolitikai és közgazdasági lap. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre .......... 20 pengő =: 250.000 korona. Fé l évre................. ÍO pengő = 125.000 korona. ______________Egyes szám ára 5.000 korona._______ Fő szerkesztő: Б, VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPFAY GYULA dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) A főváros nem intézkedhetik önállóan, mert nincs olyan ága az adminisztrációnak, amelyben a kormány ne érvényesítené nyomban a maga „felügyeleti jogát“, amelyet a fővárosi törvény biztosít neki. A főváros autonómiája ma már csak inkább délibáb, mint valóság, papiroson élő ábránd: a valóságban semmi, köd, levegő, amely szertefoszlik nyomban,, mihelyt valami újat, fontosat, modernet határoz el a főváros a maga dolgaiban. Nem új ez a megállapításunk és mégis újra és újra foglalkoznunk kell vele, mert örökké aktuális marad. E héten a lakásügyi bizottságban hangzott el újra az a kívánság, hogy a kormánynak a főváros ügyeiben való részvétele korlátoztassék, és hogy a lakásügy megoldása a főváros területén legyen a főváros dolga, de az adminisztráció akárrnely ágazatában kerüljön is sorra valamely fontos kérdés, a főváros mindig ott találja magával szemben az államot, amely okkal vagy ok nélkül, helyesen vagy helytelenül, de állandóan és lankadatlan kitartással akarja a gyám szerepét játszani a fővárossal szemben. A főváros pedig úgy érzi, hogy nagykorú, nincs szüksége gyámra, és hogy ez az okvetetlenkedő gyámkodás csak kárára, a főváros érdekeinek ártalmára szolgál. Hírt adunk a Független Budapest egy másik helyén arról, hogy a státusrendezési határozatot a belügyminiszter még nem hagyta jóvá, sőt nem is akarja azt a maga cg észé rom jóváhagyni, hanem a maga ízlése szerint akarja átalakítani a határozatot. A fővárosnak ebben a rendkívüli érzékenységű dolgában nem a főváros legsajátabb érdeke és ízlése a döntő, hanem a belügyminiszteré, míg a másik, még ennél is fontosabb kérdésben, a lakásügyben a népjóléti miniszter az, aki a főváros nélkül, sőt a főváros akarata ellenére intézkedik úgy, ahogy éppen jónak látja. A lakásügyben rettentő szerencsétlenség az, amit a népjóléti miniszter csinál, de hogy mekkora az a csapás, amelyet a kormány lakás- politikája a fővárosra nézve jelent, csak akkor tudtuk meg igazában, amikor megláttuk, hogyan lehet tényleg népjóléti alapon vezetni a lakásügyeket. mint ahogy azt Bécs város példája mutatta meg a törvényhatósági bizottság Bécs- ben járt tagjainak. A kormány lakáspolitikája csak egy célt szolgál: a háziurak érdekeit védeni a lakóval szemközt, a munkanélküli tőke jövedelmét emelni a nyomorgó, szenvedő lakosság rovására. Hogy milyen borzalmasan szégyenletes ez a „politika“, azt legjobban az illusztrálja, ami az üzlethelyiségekkel történt legutóbb, amikor a kormány hiányos rendelete folytán .egyszerre több . mint 500 bolthelyiség bérletét mondták fel a háziurak a fővárosban. Pénzügyi téren a nullával egyenlő a főváros autonómiája. Az adminisztratív városi ügyekben, mint azt most legújabban a státusrende- zési ügy is mutatja, még ennél is kevesebbet számít a papiroson biztosított önrendelkezési jog. Ugyanez az eset áll fenn kulturális kérdésekben, és még az adminisztrációnak az az ága is, amely a legkevesebb vonatkozásban sem áll a politikával, a szociális ügyek intézése, még ez a tevékenység is teljesen a kormány kezében van. Ez nem maradhat így. Budapestnek modern világvárossá kell fejlődnie, Budapest sorsa nem lehet játékszer a mindenkori kormányok kezében. Budapest határozott irányokban haladó empóriuma volt Magyarországnak, példamutatója és vezetője, és most Budapest nem egyéb, mint láncravert mackó, amelynek orrába karikát fűztek, és amelyet úgy táncoltatnak, ahogy éppen eszébe jut valamelyik minisztérium akármelyik tisztviselőjének. Bt Japest tanácsa és törvényhatósági bizottsága hiába dolgozik, hiába tervez, hiába aka.r nagyszerű ideákat megvalósítani, nem lehet: le van kötve a szárnya, nem emelkedhetik a magasba, hiába haladna, nem tud, béklyó van a lábán. Budapest tanácsának és parlamentjének nincs köze Budapest vezetéséhez, mert ott van az a bizonyos „felügyeleti jog“ és ennélfogva sohasem az történik, amit Budapest akar, hanem az, amit nem akar. De a lakásügy sem maradhat többe játékszer, ez a probléma annyi fájdalmassággal vág bele az eleven élet húsába, hogy nem bírja tovább a főváros népe és kénytelen feljaj dúlni. A fővárosnak vissza kell kapnia lakásügyekben a legteljesebb önrendelkezési jogot és nem szabad tovább néznie ölbe tett kezekkel, mint pusztít a népjóléti minisztérium ott, ahol építeni kellene. Bécs város ragyogó példája megmutatja a helyes utat, a kormány eddigi szerencsétlen munkája megmutatta a helytelent: nem nehéz a választás. Választanunk kell élet és halál közt és az életet az jelenti, ha a kormánypolitikától: függetlenül, a főváros maga veheti kezébe a szociális gondoskodást. A többi aztán megjön magától, az első siker magával hozza a többit is. Bárczy István újból aktivitásba lépett a főváros közéletében. Bárczy mint a demokrata blokk elnöke. — Kik veszik át Vázsonyi örökét. Lapunk legutóbbi számában, Vázsonyi Vilmos váratlan haláláról szólva, felvetettük a kérdést, ki veszi kezébe a demokrácia elárvult zászlaját, amely időnek előtte hullott ki Vázsonyi kezéből. Hangoztattuk. hogy a nagy vezér halála még szorosabbá kell hogy kovácsolja annak a tábornak az erejét, amely a demokrácia gondolatát írta zászlajára. Három nevet említettünk, amelyeknek viselői a legméltóbbak ennek a nehéz feladatnak a vállalására, Bárczy István. Baracs Marcel és Bródy Ernő nevét. A demokrata p-'rí teljes egtf vAeu magáévá tette a cikkünkben foglaltakat és a demokrata párt, illetve a demokratikus blokk vezéreivé ezt a három kiváló férfiút tette. A megoldás tehát az lett, hogy a községi demokrata párt elnöke Baracs Marcell, ügyvezető elnöke Bródy Ernő. a községi demokratikus biokk vezére pedig Bárczy István lett. Ettől különállóan január 1-jéig kilenc tagú intéző bizottságot is választottak a községi demokrata párt élére, amelynek tagjai Baracs Marcelon és Bródy Ernőn kívül Ehrlich Q. Gusztáv, Fábián.Béla, Gál Jenő, Hajdú Marcell, Hann Arnold, Pakots József és Posta Sándor dr. lettek. Bárczy István, megválasztásával, újra aktivitásba lépett a községi politika porondján és a bennfentesek ettől az elhatározástól nagy következményeket várnak. Elsősorban áll ez arra nézve, hogy Bárczy István polgármestersége újra előtérbe kerül és polgármesterré választását, hír szerint most már nemcsak a demokratikus blokk oldalán követelik egyhangúan, de megbékiibiek ezzel a gondolattal most már a többi pártok tagjai is. Jól tudják, hogv a fővárosra váró nehéz időkben a nagy külföldi beruházó kölcsön felvételének küszöbén, nem lehet Budapest élén nélkülözni az olyan nagy koncepciójú férfiút, mint Bárczy, aki a mai Budapest megalkotója és aki még sok szép, nagyszabású városalkotó terv megvalósításának lenne nagy koncepciójú vezetője. A belügyminiszter sokallja a státusrendezésben foglalt tisztviselői illetményeket. Még mindig nem hagyta jóvá a javaslatot. — A nyugdíjasokon is spórolni akar. A városházi tisztviselők és nyugdíjasok türelmetlenül várják, mikor hagyja jóvá a belügyminiszter a közgyűlés által jóváhagyott és felterjesztett státus- rendezést. Több hét telt már el azóta, amióta a sokáig húzódott illetményszabályzat ügye a főváros részéről befejeződött és most már csak a kormányhatóság jóváhagyása volna hátra, hogv a státusrendezés érvénybe lépjen. Rip ha Ferenc főpolgármester többször tárgyalt már a jóváhagyás ügyében a belügyminiszterrel. eddig azonban kevés eredménnyel, sőt a héten olyan hírek érkeztek le a városházára, amelyek szerint az egész státusrendezés nagyon rossz lábon áll és ha meg is történik a várt kormányhatósági jóváhagyás, az vajmi kevés örömet fog okozni a fővárosi tisztviselőknek és nyugdíjasoknak. Ismeretes ugyanis, hogy a státusrendezést tárgyaló albizottság és annak előterjesztése alapján a közgyűlés, úgy oldotta meg a státusrendezés problémáját, hogy az aktív tisztviselők fizetéseit bizonyos százalék erejéig felemelte, ellenben kimondta, hogy a jövőben a tisztviselők sem külön mupkadíjat. sem pótlókot, sem más címen külön járandóságot nem élvezhetnek. A tisztviselők egy része ilyenformán jelentékeny jövedelemveszteséget szenvedett volna, mert sokan különböző címeken majdnem ugyanannyi külön- díjazásban részesültek, mint amennyi a fizetésük volt. Viszont azok a kisebb tisztviselők, akiknek nem volt alkalmuk külön munkával szaporítani jövedelmüket, örültek annak, hogy fizetésük a státusrendezés alapján megjavul. A közgyűlés határozata, szerint az új illetményszabályzatot visszamenőleg 1925. július 1-től akarta a főváros életbe léptetni és a felemelt fizetés folytán járó különbözetet a tisztviselők egy évre visszamenőleg egy összegben kapták volna meg. Ez az egyes tisztviselőknél körülbelül másfél havi fizetésnek felelt volna meg s ez a magyarázata annak, hogy a városházán kivétel nélkül mindenki várta, mikor hagyja jóvá a belügyminiszter a státusrendezést. Most azután arról értesülünk, hogy a miniszter hajlandó ugyan jóváhagyni teljes egészében az előtte fekvő illetményszabályzatot, de csakis azzal a feltétellel, ha az nem 1925., hanem 1926. július 1-én lép életbe. Ez egyértelmű lenne azzal, hogy a tisztviselők el esnének a remélt egyéves fizetéskűlöbözettöl. Még ennél is súlyosabb helyzet előtt állanak a főváros nyugdíjasai, akiknek sorsát a státusrendezés meg akarta javítani: a közgyűlési határozat tudvalévőén, igen helyesen, kimondta, hogy a nyugdíjasok ezentúl az aktív tisztviselők fizetéseinek megfelelően kapják nyugdíjaikat, ezzel, szemben a belügyminiszter arra az álláspontra helyezkedik, hogy a nyugdíjasok továbbra is csak annak a fizetésnek alapján kaphatják nyugdíjukat, amelyet nyugdíjba vonulásuk idején élveztek. Hogy mit jelentene a belügyminiszter álláspontjának érvényesítése a nyomorgó nyugdíjasokra nézve, azt felesleges hangsúlyoznunk. Tény az, hogy Legmodernebb gyógy- |1 intézet sebészi és bei- |J |„ hi Ifin ОДУАТПШ11У BUDAPEST, Vili. Idegbetegek, üdülők gyógyIf PAJUK-bANA 1 tJltlUM VAS-UTCA 17. sz. helye, vízgyógyintézet, napbetegek részére és légfürdők. Magánklinikái osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. --------2-----------
