Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-16 / 24. szám
Függeilen Budapest a nyugdíjasok körében már ennek a meg nem erősített hírnek a hallattára is leírhatatlan kétségbeesés lett úrrá. Üjra küldöttségek keresik fel a főpolgármestert és a többi illetékes faktorokat, hogy az utolsó percben mentsék meg veszélyben forgó egzisztenciájukt. A főváros vezetősége különben mindent elkövet, hogy a státusrendezési javaslatot eredeti formájában hagyassa jóvá a kormánnyal és ezért a héten úgy a belügyminisztériummal, mint a pénzügyminisztériummal tárgyalásokat fognak folytatni. A székesfőváros háborúutáni első lakásépítkezései Irta Fridrifih Lajos főmérnök. Köztudomású, hogy a háború alatt a középületek : csak úgy, mint a magánházak úgyszólván teljesen j lerongyolódtak. A kommün és az azt követő oláh megszállás miatt csak 1920-ban kezdett a közmunka | lassan-lasisan megindulni s első feladat volt: helyre hozni a háborús beszállásolások, oláh megszállás következtében hasznavehetetlen iskolákat, hogy azok t eredeti rendeltetésüknek visszaadhatok legyenek. : 1920-tól 1924-ig csak apró tatarozás!, karbantartási munkálatokra szorítkozott a főváros. _ _ j Mikor így a feltétlenül szükséges és elvégzendő javítómunkákon valamennyire átestünk, a közben j egyre fokozódó lakásínség mind hangosabban köve- j telte az állami és városi lakásépítkezésiek megindítását. 1922-ben a székesfőváros tanácsa Németországba , és Ausztriába küldte az építkezési ügyosztály tanácsnokát a különféle lakás'ápítőakciók megismerésére és ettől fogva serényen folytak az előkészületek a lakás- építkezések megindítására. Közben a közsziikéglethez mért más rendeltetésű építmények tervezése és kivitelezése is megkezdődött. így megépült az új hordó- í jelző hivatal, a temetőkben új ravatalozó-csarnokok, ; kertészlakóépületek, növényházak, majd templomok, ; plébániák, kórházi pavilloinok stb. A lakásépítési akcó i azonban i pénzügyi nehézségek következtében csak 1924. augusztus havában indul meg a székes- i fővárosi Ferenc József lovassági laktanya két legény- ■ ségi épületének tiszti lakások elhelyezésére szolgáló átalakító- és eineletráépítő-munkálataival. Ennek célja volt a főváros költségére szállodákban elszállásolt tisztek és családjaik részére megfelelő lakások, illetőleg szállodaszerű szobák létesítése. Négy hónap alatt 24 kétszobás és 64 egyszobás tiszti lakás készült el. A 2 szobás lakásokból álló épület ráépítésének költsége 1.645 millió korona, tehát köbmétere 370,000 koronába, míg a tiszti szobákat tartalmazó épület ráépítési költsége 1,519 millió korona, köbmétere tehát 340,000 koronába került. Az átalakítások költsége az , előbbinél 820 millió, utóbbinál 845 millió korona. A ! szállókban fizetett beszállásolás! költségek és tiszti j lakbérmegtérítések folytán az építkezés 4V2 év alatt amortizálódik. i 1925-ben következett a kénutcai munkáslakóházak ! emeletráépítése. Az eredetileg egyemeletes, 96 szoba- { konyhás lakásból álló négy épület mindegyikére újabb ! 2—2 emeletet építettünk rá, ami által újabb 96 szoba, I konyha és kamrából álló lakást produkáltunk. Az | emeletráépítés összköltsége 4,800 millió korona, tehát J az újonnan beépített 19,600 m3 egy m3-e 245,000 koronába, egy lakás tehát 50 millió koronába kerül. Kerítés', udvarrendezés további 200 milliót igényelt. Úgyszólván ezzel egyidejűleg folyt le a Retek utca 44. sz. erdő- és mezőgazdasági hivatal elhelyezésére szolgáló földszintes épület emeletráépítése, amelynek célja a közeli Városmajori plébánia-templomhoz tartozó plébániahivatal és plébánoslakás_ elhelyezése volt. Az építkezési gazdaságos kihasználása céljából két emelet ráépítését hajtottuk végre, ami által az említett hivatalos- és lakóhelyiségeken kívül egy öt-, egy négy-, egy két- és egy egyszobás lakás létesült, az utóbbi (szolgalakás) kivételével a legmodernebb mellékhelyiségekkel és jó kiállítással. A ráépítésnél létesült 4,000 m3 új beépítés, amelynek költségei 1,540 millió koronát tesznek ki, úgy hogy 1 m3 385.000 koronába kerül. A Mester-utca 41—43. sz. kislakásos bérház építkezése 1925. augusztusi 17-én indult meg, bár a tervek az építkezési ügyosztályban már 1923. évben készen várták meg valósításukat. Dacára az alapozásnál felbukkant nehézségekre (mint régi pincefalak bontása, szomszédos falak lefaragása és aláfalazása, rossz, feltöltött talaj, régi sírgödrök, meszesvermek, trágyagödrök stb.) a munkák előrehaladása oly mértékű volt, hogy az épület folyó év augusztusában használatba vehető lesz. Az öt-, részben hatemeletes épület tartalmaz összesen 107 lakást, ebből 21 egyszobás, 62 két- és 24 háromszobás, összesen tehát 217 szobával. Létesült még 6 üzlethelyiség, átlag 40 m2 alapterülettel. A lakószobákban tölgyfa- padló, a folyosókon és konyhákban stb. mozaiklapok, fürdőkben terrazzoburkolat készül. A fürdőkben zománcozott öntöttvaskádak, fatüzelésű vörösrézkályhák, fayencemosdók, konyhákban takaréktűzhelyek és gázrezsók szereltetnek. Teljes villanyvilágítási berendezés, falbavésett páncélozott Bergmann-csövek- ben, két 4 személyes, teherszállításra is alkalmas felvonó készül, míg a felsőbb emeletek zavartalan vízellátását vizemelö berendezések biztosítják. Fürdők és konyhák részben, kapubejárók és főlépcsőházak teljes csempelábazatot kapnak. Az építkezés összköltségeinek előirányzata 20 milliárd korona, ami 40,000 m3 beépítést számítva 500,000 korona beépített m3 árat eredményez. Miután a végelszámolások még lezárva nincsenek, végleges adatok még rendelkezésre nem állnak, hozzávetőleges összeállításaink szerint azonban az előirányzattal szemben minimálisan íl)%-os megtakarítás várható. Az 1908 : XLVill. t.-c. alapján megállapított adómentes alapbér az építési költség 6%-át, a telekérték 4%-át véve alapul l.4(\0 millió korona. Befejezésül még meg kell említenünk a székesfővárosnak a folyó év márciusában megindított további építkezéseit és pedig az I., Budaörsi-út és Csendutca, az V., Váci-út és Mura-utca, а VI., Vác.i- út és Gyöngyösi-út, а IX., Mester-utca es Dandárutca, X., Üllői-út és Ceglédi-út sarkán, valamint a X., Simor-utca és Villám-utcák sarkán, tehát 6 helyen épülő 15 bérházát is, amelyekben további 960, nagyobbrészt egy- és kétszobás lakás készül. Ezek előreláthatólag folyó évi november hó 1-ével kerülnek használatba, úgy hogy e szerint a folyó évben Budapest székesfőváros 1,070 lakást produkált. Hatalmas nyereséget irányoztak elő a legnagyobb közüzemek A törvényhatóság állást foglalt az üzemek nyereségpolitikája ellen. — Le kell szállítani a gáz, a víz, a villany és a villamosközlekedés árát. A közszolgáltatások magas egységárait már régen sérelmezi a főváros közönsége. Az üzemek árpolitikája ellen teljesen joggal hangzottak el kifogások, mert tény, hogy az üzemek nem azért számítják drágán a közönség részére szolgáltatásaikat, mert a drága egységárakkal arányban áll a termelési költség, hanem azért, hogy a magas díjak révén horribilis haszonhoz, hatalmas beruházások elvégzésére szolgáló összegekhez jussanak. Elég, ha rámutatunk a Beszkár. politikájára, amelynél azt látjuk, hogy a 3,000 koronás jegyárakból sok száz milliárdos iizein- fejesztési munkákat hajtottak végre és még arra is jutott jó néhány milliárd a napi bevételekből, hogy hatalmas ötemeletes igazgatói székházat építhessenek. Hasonlóképen áll a helyzet a gázműveknél és az elektromos műveknél is. A gázmüvek ez évi költségelőirányzata a különféle beruházásokon felül 2,830 millió tiszta nyereséget hélye'z kilátásba, míg az elektromos művek idei költségvetése kerek 41 milliárd tiszta űzeti nyereséget irányoz elő. Nem megvetendő a vízművek ez évre előirányzott tiszta nyeresége sem, amennyiben ez a közérdekű üzem több mint 27 milliárd nyereséget akar elérni a tavalyi 11 millárd haszonnal szemben. Az idei nyereség tehát 16 milliárddal múlná isiül a tavalyi üzieti hasznot, ami a legfényesebben igazolja, hogy a közüzemek teljesen, indokolatlanul sarcolják a közönséget éppen a legnélkülözhetetlenebb közszükségleti cikkeknél. A törvényhatósági bizottság tagjainak sorában erőteljes mozgalom indult meg, amely a közüzemek árpolitikájának megrendszabályozását célozza. Leg- utób a világítási üzemi bizottságban minden párt részéről kifejezést adtak annak a követelésnek, hogy a főváros szállítsa le a jogosulatlanul szedett egységárakat és kötelezze az üzemeket, hogy csekélyebb üzleti haszonnal elégedjenek meg. A közgyűlés a költség- vetés tárgyalása során egyhangúan magáévá fogja tenni a közszolgáltatások egységárainak leszállítására irányuló javaslatot és július 1-jétöi az olcsóbb közszolgáltatási díjak már életbe is léphetnek. Hasonló akció indult meg a kiilfödi kölcsönök törlesztésének fedezésére szedett 10%-os surtaxok sürgős eltörlése érdekében is. Az új költségvetésben a három külföldi kölcsön kamatainak fizetésére 101-5 milliárd van felvéve, tehát a kamatok fedezetére már nem az üzemek tarifái után szedett 10%-os surtax, hanem a főváros folyó bevétele szolgál. Ennek folytán a közgyűlésen követelni fogják, hogy a villanyáram egységára után számított 10%-os surtaxot július 1-től számítva töröljék el és ugyancsak mellőzzék a villamosjegyek árainál a 10%-os kölcsönadó további felszámítását is. Ha a közgyűlés ehhez az indítványhoz hozzájárul, ami valószínű, úgy július 1-től kezdve a villamosjegyek árát is le lehet szállítani 1,800, illetve 2,700 koronára. mindenütt a SOPRON-, GYÖK- és VASMEGYEI TEJGAZDASÁGI R.-T. r Napi 30,000 liter teljesítőképességű, legmodernebb berendezésű. TELEP és KÖZPONTI IRODA : I. KÉR., FEHÉRVÁRI-ÖT 27. — TELEFON: József 128—01 Bávczy István dr. újból kiállt a porondra és a régi vezér neve ismét ott lobog zászlóként azok előtt, ak k Budapestet, ki akarják vezetni a nyomorúságból és tespedés- ből. fíürczy István neve riadó, amely harsonaként hirdeti a feltámadást, újjászületését annak a nagyszerű munkának, amelyet a világháború kitörése akasztott meg. Ez a munka ma nagyobb ■fontosságú, mint valaha volt, vezérre pedg, aki ezt a munkát életre serkentse és vezesse, soha nagyobb szüksége nem volt a köznek, mint ebben a pillanatban, fíárczy István akkor, amikor a demokratikus városházi blokk élére állt. azt tette, amit vártunk tőle: megadta a Vázsonyi halálával váratlanul meggyengült blokknak azt a nagy erőt, azt az összefogó erkölcsi értéket, arríieiy a blokk fennmaradását és jövendő erejét biztosítja. Amíg Vázsonyi Vilmos élt és vezette a blokk küzdelmeit. addig joga volt Bárczynak visszavonulnia és csendes elvonultságból szemlélni az események futását, de Vázsonyinak tragikus halála nem engedte meg, hogy továbbra is háttérben maradjon az a férfi, akinek neve és súlya ma nagyobb, mint bárkié Budapest közéletében. A liberalizmus és demokrácia harcos tábora megerősödve és bizakodva üdvözli az új vezért, aki olyan utakra fogja vezetni Budapestet, amely a nagyság és jólét felé visz. Igaz szeretet fogadja Bárczy Istvánt a blokk élén, öröm és megelégedés, amelyet csak az a fájdalmas tudat tompít, hogy nincs mellette, nem lehet ott vele együtt az elmúlt nagyszerű idők vezére, Bárczy méltó társa Vázsony' Vilmos. A főváros nyugdíjasainak ügyéi valamennyire rendezni akarták a státusrendüzés kapcsán, és aki ismeri ezeknek a szerencsétlen, sínylődő nyugdíjasoknak a helyzetét, az igazán csak szánakozással láthatta, hogy a főváros nem tud rajtuk abban a mértékben segíteni, mint keltene. A státusrendezésnek a nyugdíjasokra vonatkozó szakaszai nem ígértek paradicsomi állapotokat, de valamennyire mégis enyhítettek azon a borzalmas helyzeten, amely szégyene volt Budapest székesfővárosnak, szégyene a kultúrának és a morálnak, azon a helyzeten amely koldús'i sorsba juttatta a fővárosi nyugdíjasokat. A belügyminiszter azonban sokallja azt a nagyon-nagyon keveset is, amellyel ezen a szégyenletes állapoton változtatni akar a főváros és — mint máshol megírjuk —- ragaszkodik ahhoz, hogy a nyugdíjasok igenis, kolduljanak, a nyugdíjasok keressék a Dunában és a vasúti síneken a boldogulásukat. Hogy ezek a nyugdíjasok egy egész életen át a fővárosért dolgoztak, hogy életük munkája verejtékezés volt értünk, a közért, mindnyájunkért, az a kormányt nem ércTekli. A nyugdíjas, akit elkoptatott az idő. aki megrokkant a munkában és most nem tud már dolgozni, menjen csak. keresse fel a Dunát és a vasúti sínt, a kifacsart citromra semmi szükség! így gondoskodik a kormány, de a fővárosnak nem szabad így gondolkoznia. A fővárosnak mindent el kell követnie, hogy nyugdíjasainak életét megmenthesse, mert, ha más nem. de erre kötelezi a fővárost a — becsület. A nyugdíjasok ügye a főváros becsületének kérdése is egyszersmind. Az autóbusz az egész világ nagyvárosának úgyszólván vezető közlekedési eszköze, amely óriási sikerrel vette fel a versenyt a régebbi közlekedési alkalmatosságokkal. Nem kell bővebben magya- rázgatni, hogy mi a titka az autóbusz sikerének az egész világon: maga az a tény. hogy az autóbuszhoz nem kellenek sínek, nem kellenek építkezések és egyéb előkészületek, magában véve az a tény, hogy nem kell hozzá egyéb, mint maga a kocsi, eléggé megmagyarázza, mért lett mindenhol első közlekedési eszköz az autó. Természetes dolog az is, hogy a villamosvasúti vállalatok erős harcot indítottak mindenütt az autóbusz ellen, mert hiszen ahol csak megjelent az autóbusz: jött, látták és győzött. Budapest villamosközlekedése hiányos, nagyon hiányos, és igy természetes dolog lenne, ha Budapesten néhány száz autóbusz szaladgálna, annyival is természetesebb, mivel Budapest kiterjedése nagyon nagy, sokkal nagyobb, mint más. hasonló lakosságú városoké. Ezzel szemben egész úgynevezett nagy Budapestünkön 10—15 nyomorult autóbusz szaladgál, inkább csak jélezve, marliirozva az autóbuszközlekedést, mintsem megvalósítva. Valamikor büszkén hivatkoztunk a pesti közlekedésre: elmondtuk, hogy nálunk volt az első alsóvezetékes villamos (ma már szerencsére eltűnt ez a büszkeségünk), aztán hivatkoztunk arra is. hogy a mi földalatti villamosunk volt a kontinensen az első. Az alsóvezetékes villamos eltűnt, a földalatti villamos pedig ugyanúgy áll. mint 30 év előtt, egy méterrel, egy centiméterrel sem fejlesztették, ami természetszerűen azt eredményezte, hogy az autóbusz konkurrenciüja megöli ezt a máskülönben kiváló közlekedési eszközt. Budapest közlekedési politikája nagyszerűen kezdődött, de ma szánalmas állapotban van: nincs benne koncepció és ennélfogva hovatovább csődbejut. Gyors és radikális megoldást csak az autóbuszközlekedés azonnal való fejlesztése hozhatna, az autóbuszé, amely gyors, mert nem ismer akadályt, amely mindenütt a világon bevált, kényelmes és — akármit mondanak is a konkurrens üzemek — amelyé a jövő. Ezt a jövőt feltartóztatni szélmalomharc, tessék hát belenyugodni abba. hog[v az autóbuszt nem lehet megakadályozni cs megcsinálni azt, ami már nem halasztható: Budapest gyors és új közlekedési eszközökkel való ellátását. 1926. június 16.
