Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-02 / 22. szám

1926. június 2. Függeilen Budapest 3 Lakóvédelem és szociálpolitika Bécsben, Dr. Sober! Danneberg előadása. (Befejező közlemény.) A Független Budapest legutóbbi két szá­mában, általános érdeklődéstől kísérten, részletes tudótítást adtunk dr. Robert Dan­neberg- nek, a bécsi Landtag elnökének Bu­dapesten megtartott előadásáról. A legutóbbi közleményünkben a bécsi közüzemi szerve­zetre vonatkozó részt ismertettük. Ezúttal a támadás és védelem kereszttüzében álló bécsi lakáspolitikára, továbbá Bécs város szociálpolitikájára vonatkozó részt közöljük. Lakbérek és lakbérpótlékok. Bécs város lakóházépítő-akciója — fejtette ki Danneberg — szorosan összefügg az ausztriai lakó­védelemmel. Ezt a védelmet, tudvalévőén, a háború során vezették be arra az időre, ameddig az építke­zés szünetel, nehogy a háztulajdonosok önkényesen drágíthassák a lakbéreket és fölmondhassanak. A háborús lakóvédelmet, amelyet addig rendelet sza­bályozott 1922-ben törvénybe iktatták és ez az álla­pot máig is változatlanul1 fönnáll. A törvény szerint lakbér fejében alapbért kell fizetni. Ez az alapbér számszerűen fele a békelakbéniek, de — papírkoronában. Ha például valaki békében 1,000 aranykorona lak­bért fizetett, az most alapbér fejében 500 papír­koronát fizet. Ezt az arányt nem önkényes kombi­nációval állapították meg. Abból indultak ki, hogy a háztulajdonos nem vállalkozó, hanem járadékos. Azok a járadékosok, akik jó hazafiak voltak ési hall­gatva az állam fölhívására vagyonukat hadikölcsö- nökbe fektették, elvesztették vagyonukat. Kapnak kamat fejében 100,000 aranykorona után 5,000 papír­koronát. A lakóvédelem logikája az volt, hogy miért járjanak jobban azok, akik nem voltak jó hazafiak, hanem hadikölcsön helyett házat vásároltak? Ennek az álláspontnak viszont konzekvenciái van­nak, Nem lehet azt kívánni a háztulajdonostól, hogy fizesse a vízdíjat, a ház világítási, kéményseprési, csatornatisztítási stb. költségeit. Ezeket a költsége­ket a lakbérek arányában kivetik a lakókra. A ház karbantartási költségeire külön járulékot fizetnek a lakók, és pedig általában a békebérek 1 százalékát. Ha a költségek magasabbak, úgy ezt a háztulajdo­nos az illetékes városi hivatal előtt igazolni tartozik és ez a hivatal osztja föl a többköltséget a lakók között. Panasz esetén a város ellenőrzi, hogy a megállapított tataro­zásokat a háztulajdonos elvégeztette-e? Általában megállapítható, hogy a bécsi házak tata­rozása rendszeresen folyik. Amint látható, a ház­bérek házankint, sőt időnkint is változnak. Fölmerült egy kiegyenlítő alap létesítésének gondolata, ezt azonban nem sikerült megvalósítani. Városi lakásvédeíem a lakóvéde- lem fönntartása érdekében. A keresztényszociális kormány — folytatta Dan­neberg — ismételten mindent elkövetett abban az irányban, hogy megszüntesse a lakóvédelmi tör­vényt. Jelenleg is azt javasolja a kormány, hogy a lakbérek negyedévenkint emelkedjenek mindaddig, amíg az aranyparitás felét elérik, ezt követően pedig föl akarja szabadítani a lakásokat. A szociáldemok­rata párt — úgymond — a tárgyalásig sem engedi eljutni a kormány javaslatát. A lakóvédelemnek megvan az az árnyoldala, hogy megszüntette a háztulajdon rentabilitását. Igaz azonban az is, hogy a lakóvédelem az új építkezésekre nem vonat­kozik, ennek ellenére még sincs magánépítkezés. mert nem lehet annyi lakbért követelni a munkások és az alkalmazottak tömegeitől, amennyi a jelenlegi építkezési költségeknek és hitelviszonyoknak meg­felel. Az építkezési költség 60%-kal magasabb, mint volt a háború előtt és a tőke kamatozása is kétsze­rese a békebelinek. A magánépítkezés elmaradása következtében viszont rendkívül nagy a lakáshiány. Az olcsó lakbérek miatt nagy a lakáskereslet, tehát nem lehetne fönntartani a lakóvédelmet, a lakások további lekötöttségét, ha nem lépne közbe a város a lakásépítkezésekkel. Az új lakásokat a város nem magas járadék beszedése végett építi. Annyi bért követel csupán, mint amennyi bért a többi házakban fizetnek. Ez a bér a 25-e annak, amit a befektetett tőkének hoznia kellene. 46. m. kir. Щ államsorsjáték 8756 nyeremény és 1 jutalom. Az összes nyeremények készpénzben fizettetnek ki. Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben: 500,000,000 azaz 500 miliőé korona készpénzben. 1 jutalom . . 300 maliié korona, 1 főnyeremény 200 miSSEó, azonkívül 50 millió, 20 millió, jO millió, több 5 millió és j millió stb. nyeremény mind készpénzben. Húzás már június hő 10-én! Egy sorsjegyre 2 nyeremény is eshet. Egy sorsjegy ára 20.000 korona. Kapható minden dohánytőzsdében, bank- és sorsjátéküzlet­ben, postahivatalokban, stb. _______ Po stai rendeléseket a pénz előzetes beküldése után azon* nal teljesít a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgafó- ság lofíőoszfálya, Budapest, IX., Fővamház. Honnan vegye a pénzt az épít­kezéseihez a város? Fölvetették, különösen a túlsó oldalon, azt a gon­dolatot, hogy kölcsönből építkezzen a város. A szo­cialista városigazgatás azonban, miként minden a kölcsönre vonatkozó gondolatot, ezt is elvetette, mert ha a kölcsön kamatait és az amortizációt fizetni kellene, úgy ezeket a terheket át kellene hárítani a lakókra, amivel a lakásépítés elvesztené a szociális segítés jellegét, célját tévesztené. A bécsi városi lakásépítkezéseknél a város meg akarta szüntetni a lakások áru­jellegét. Ezt úgy érte el, hogy a folyó bevételekből építke­zik, a befektetett összeget tehát azonnal le lehet írni. Abból a gondolatból indultak ki, hogy aki oly szerencsés, hogy lakása van és a lakóvédelem miatt olcsó lakása van, segítse azokat, akiknek nincs la­kásuk. Ez alapon vezette be a bécsi városigazgatás a lakásépítő adót. Ez az adó szintén céladó és külön alapra folyik be. A keresztényszociálisok hevesen támadták ezt az áj adót és izgatták a lakókat ellene azzal, hogy ez az adó drágítja a lakást. Ez az agi­táció azonban hatástalan volt, mert ez az adó volta­kéi зеп nem jelentős tehertétele a kis háztartásoknak. Amíg _ a keresztényszociális rezsim általánosan 40 százalékos házbéradót szedett a kisembertől és a gazdag, embertől egyaránt, addig a progresszív la­kásépítő adó alig számításba vehető a békebeli adó­val szemben. A lakók nagy tömegei megértették, hogy a szociáldemokrata várospolitika az ő érdekükben vezeti be ezt az adót. Látják a nagyarányú lakásépítkezéseket és tud­ják, hogy ezek nélkül megszűnne a lakóvédelem. A kis munkáslakás havi 9,000 koronát fizet lakás­építőadó címén, ami nem sok. Az a lakás, amely békében 600 aranykorona lakbért fizetett, tehát a munkás és a kispolgárok lakása, 2 százalékos lakás- építő adót fizet, míg békében 40 százalékot fizetett. A békebeli 800 aranykoronás lakás, tehát a jobb­módú középosztály lakása 2’78 százalékos lakásadót fizet. A békebeli 3,000 aranykoronás, tehát az ele­gáns lakás után még mindig csak 3'47 százalék az adó a békebeli 40 százalék helyett. Igaz viszont, hogy az egyik Rotschild 37 százalékot, a másik 38 százalékot fizet. Élénk cáfolatára annak, hogy a bécsi várospolitika kereskedelem- és iparellenes, az üzletek és az ipari üzemek jóval kevesebb adót fizet­nek, mint a lakások. A kislakások a bécsi összes lakásoknak 82 szá­zalékát teszik, viszont az összes adóknak csak 23-5 százalékát viselik. A lakásépítő adó összes jövedelme 346 milliárd ez évre. Ebből és egyéb jövedelmeiből építkezik a város, amely 1925-ben 960 milliárdot adott ki lakás- építkezésekre. Ötvenezer lakás a cél. A választások alkalmával 1923-ban, a legnagyobb lakásínség és a legnagyobb pénzhiány közepette, a szociáldemokraták megígérték, hogy 1928-ig 25,000 új lakást építenek. Most, két és fél év után elérte a város, hogy lerakhatja máris a 25,000-dik lakás alap­kövét. Ez az óriási teljesítmény 100,000 léleknek adott magas kultúrájú lakást. Szóval egy egész nagy várossal fölérő építkezést folytatott le. A tervek szerint 1927-re egy újabb 5,000 lakásos Programm készül, majd megint egy nagyobb- szabású programmot készítenek. A cél az, hogy Bécs 500,000 lakásának legalább a 10 százaléka erejéig építsen új lakásokat a város, hogy ezzel szabályoz­hassa a lakások árát. Az új lakásokat a város, a legjobb minőségben építteti, a legkiválóbb építészek tervei alapján. Az építkezést versenytárgyalás alapján magánvállalko­zók kapják meg. Az anyagokat a város szállítja és az építkezést a város a maga műszaki közegeivel a legpontosabban ellenőrzi. Azzal a té.mnyel, hogy az anyagot a város szállítja, eléri a város, hogy az építkezésekhez a legjobb minőségű anyagot használ­ják föl, másrészt élvezi a város a nagy bevásárlás minden előnyét. Így 1924-ben 67,575 vágón építő­anyagot, 1925-ben 140,000 vagont vásárolt a város. Az ipar munkához jutott és ezidöszerint is 40.000 I ember dolgozik a bécsi építkezéseken, A magánházakban a lakások meglehetősen sivárak. Ezzel szemben a városi építkezéseknél nem ismerik az udvari lakást. Minden lakás minden helyisége közvetlen világítást kap és minden lakás levegős. Békében ezer kislakásból 953-ban nem volt vízveze­ték, 121-ben nem volt saját klozet. Mindez megvan a városi lakásokban és van gáztűzhely, villanyvilá­gítás. A házak körül hatalmas udvarok, kertekkel, játszóterekkel, és egyáltalán nem hasonlítanak a szürke bérkaszárnyákhoz. A házakban ovodák, olvasószobák, fürdők, elektromos üzemű mosodák, amelyekben 4—5 tagú család febérneműtisztítását könnyű munkával az asszony négy óra alatt teljesen elvégezheti. Nemcsak lakóházakat építtet a város, de előmoz­dítja telepes házak építését is. Alakulnak szövetke­zetek. ameTyekct a város támogat, és pedig a költ­ségek 50 százalékában. A telepes a másik felét adja a költségeknek, de nem pénzben, hanem olyképen. hogy a saját munkáját fekteti bele az építkezésbe. A városi kölcsön, mint jelzáloghitel szerepel, azon­ban a kamatozása rendkívül kicsiny, évenkint 1 ez­reléke az építőköltségeknek. A múlt évben 2,621 ilyen telepes ház épült. Épített egyébként a város ilyen, egész sereget a saját számlájára is. A szociális segítés munkája. A lakásépítkezés kitűnő hatása úgy az egészség­ügy, mint a közerköíesök szempontjából már is rend­kívül jó hatásúnak bizonyult. A háború súlyos ká­rait ellensúlyozza ezzel a város. Jóléti akciója volt Bécsnek a keresztényszociális rezsim idején is. Ennek a szellemét azonban- jellemzi az a szállóige amely szerint a keresztényszociális jóléti tanácsnok a nép­jóléti ügyeket kutyakorbáccsal a kezében intézte. Ezt a szellemet a szociáldemokrata rezsim teljesen kiirtotta és helyébe a legemberibb szociálpolitikát üHította. Lenyeges része ennek a szociálpolitikának a többi között a házassági ingyenes orvosi tanács­adás. Az anyasági tanácsadás sikere érdekében, azok az anyák, akik terhességük negyedik hónapját megelő- ^ócu jelentkeznek, lebetegedésük után négy hétre szülési segélyt kapnak. A város gondozónői minden újszülöttet megtekintenek és ha az anya, vagy a csecsemő segítésre szorul, úgy a város a gondozónő leven a család rendelkezésére áll. Az természetesen teljesen mindegy a város előtt, hogy házasságban, vagy azonkívül született gyermekről van szó. Min­déin a házasságon kívül született gyermek fögyám- sagát a Jugendamt átveszi. Ezidöszerint a Jugend­amt 13 ilyen gyermeket gyámolít. Ez a hivatal állandó felügyelet alatt tartja a lelencgyermekeket. Általában idegen gyermeket bejelentés és felügyelet nélkül egyetlen család sent tarthat. Széles alapon kiépítették a városi gyermekkerte­ket. így ebben az évben* 120 új gyermekkert létesül. A gyermekkerti díj egy hétre 1,000 korona, amiért a gyermekek reggelit kapnak. Az ebéd ára egy hétre 24,000 korona. Akik ezt nem tudják fizetni azoknak elengedik. Valamennyi gyermek rendszeres orvosi vizsgá­lat alatt áll. Az iskolában 14 naponkint a gyermekeket megnézi az orvos és a gondozónő szükség esetéin) ellátogat a szülőkhöz. Akiknek otthon nincs kellő táplálkozá- suk, a népiskolában, vagy a polgári iskolában olcsó es jó ebédet kapnak. Az összes gyermekek tized- része igénybeveszi ezt az ebédet és pedig 87 szá­zalékban teljesen ingyen. A város a múlt évben az összes iskolás gyermekek egy negyedét. 35,000 gyermeket küldött vidékre üdülésre. } emérdek játékteret, korcsolyateret, szabad für­dőt létesítettek, továbbá a vidéki osztrák gyerekek és külföldi gyermekek bécsi látogatásának elő­mozdítására hatalmas iskolai szállót rendeztek be. Általában minden bécsi gyerek, aki segítésre szo­rul. a községhez fordulhat. Körültekintő és gyors elintézés érdekében megteremtette Bécs város a világszerte párját ritkító gyermekátvevő intézetet. Minden elhagyott gyermek, vagy az, aki a köz védelmére rászorul, ebbe az intézetbe kerüi, ahol a leggondosabb orvosi és pedagógiai vizs­gálat alapján megállapítják, hogy mit kezdjenek a gyermekkel és ezután ennek megfelelő intézet­ben helyezik el, vagy gondosan kiválasztott csa­ládhoz adják ki, A városnak az intézetek egész sora áll rendelke­zésre erre a célra. A város 1925-ben 9,000 tanoncot küldött vidéki üdülésre. E végből a munkásbiztosító pénztárral egyetemben üdülőtelepeket létesített. Gondoskodik az aggok elhelyezéséről. Amíg a békében a tuberkulózissal nem sokat tö­rődtek, az új rezsim gondozóhálózatot épített Jd és 2,000 ágyas tüdőbeteg-kórházat rendezett be. Gon­doskodik a tüdőbetegek üdüléséről. Felállította a város az alkoholisták gondozó inté­zeteit. Hasomlóképen gondozza az elbocsátott elme­betegeket. A pályaválasztó tanácsadásban a múlt évben 63,700 eset fordult elő. A város az iskolákban a szel­lemi táplálékról is gondoskodik. Világszerte híres a bécsi iskolareform. Danneberg előadása végén megállapította, hogy mindez még nem a szocializmus, de nagy szociális munka, amelyet a község a mai társadalmi renden belül elvégezhet. A föld minden részéből, szinte nap­nap jönnek bizottságok és egyesek, hogy tanul­mányozzák a bécsi városigazgatás eredményeit. A példa jótékony hatása jelentkezik is. Minden-fpí I infinit ^7^ nemű berendezések SCHWEIGER ZSIGMONß és Tá&SAfl Budapest, V., Csáky-utca 17. — Telefon: 186—11. BUDAPEST! I ECSET-, MESZELŐ- és KEFEGYÁR | RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapest, Vili., Mária-utca 46- Telefon: ]. 106-97. В

Next

/
Oldalképek
Tartalom