Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1926-06-02 / 22. szám

4 Függeilen Budapest 1926. június 2, Wolffék nem tudnak beletörődni abba, hogy választói joghoz jut Budapest poSgársága. Puccsszerű merénylet a jövő évi választói névjegyzék elien. — Részletes kimutatás a választók számáról. Az új ideiglenes választói névjegyzék a közszemle határidejének utolsó pillanatában készült el és május 16-ika óta a kerületi elöljáróságokon és a központi városházán közszemlére tették azokat. Már múlt heti számunkban jeleztük, hogy az új névjegyzék jelentős lépés azon az úton, mely a kurzus által elkövetett választójogi sérelmek teljes orvoslásához vezet és áttekinthető táblázatban mutattuk ki, hogy a kurzus­uralom miként fosztotta meg annak idején a választó­polgárok tízezreit legelemibb jogaitól s mint igyek­szik az új városházi többség ezeket az elkobzott jogokat visszaadni a választóknak. 1925-ben érte el a legmélyebb pontot Budapest nemzetgyűlési választóinak száma, amikor is a lővárosban összesen 304,272 volt a vá­lasztók száma. A most elkészült 1927. évi névjegy­zékbe viszont már 401,131 választó szerepel, tehát 97,000-rel több, mint ahánynak Wolffék juttattak vá­lasztójogot. A választók számának emelkedése, illetve a választó polgároknak jogaikhoz való juttatása na­gyon fáj Wolfféknak, akik nem tudnak beletörődni abba, hogy vége a jogfosztások korának. Miután rendes úton a sérelmek orvoslását nem tudják meg­akadályozni, puccshoz folyamodtak s az elmúlt héten, midőn a szociáldemokrata párt tagjai Bécsben tartózkodtak, az erre az időre össze­hívott központi választmány ülésén Buday Dezső indítványára a most elkészített névjegyzék meg­semmisítésére és az új névjegyzék hivatalból történő összeírására kérték fel a belügyminisztert. Könnyű volt Wolfféknak ezt a határozati javaslatot egyhan­gúlag elfogadtatni, mert a blokk jelenlevő három képviselője a sötét szándék hallatára egyszerűen kivonult az ülésteremből s így Wolffék és a Ripka-párt a központi választ- mány nevének kisajátításával egyhangúan fordultak a belügyminiszterhez az új hivatali összeírás elren­delése érdekében. Nem hisszük, hogy a jelenleg kifüggesztés alatt álló névjegyzék megsemmisítését s az új összeírást, a belügyminiszter elrendelné, mert ehhez semmi -tör­vényes alap sincsen. Wolffék puccsa minden való­színűség szerint csak meddői kísérlet marad, amellyel a polgárság előtt isimét tanujelét adták annak a szellemnek, mely uralmukat jellemezte. Most készült el kerületek szerinti összeállításban az új' ideiglenes választói névjegyzék kimutatása, amelyből kitűnik, hogy a tavalyi névjegyzékben közel 59,000 választót hagytak, míg az újonnan felvettek száma meghaladja a 140,000-et. A részletes kimutatások a következők: tz 03 ú g E 'QJ — '03 ß.<y N N , 03 J5 03 N kJ 1 to '03 03 (J4 > 03 '03 ^ ^ £ C —А л '= > Ё • c GJ JX CU ■~2 3 03 в '03 N '03 03 cn-*­'"Ss ~ N => w ki +- N > QJ (O '0» > ír1 со со > 03 to rX QJ 03 3 .2*2 N U :0^ S'n Й SÍ >« "S’* N —■ ^ 2-* ° '° Й N — Ol z 1926. tők к évre f lasztól CM ti ­ts.* > <3 см e CT' '03 QJ N N > со Ю N Ю *03 < < < < <c £ I. 34,755 909 33.846 10,526 44,372 565 II. 20,120 6,257 13,863 9,645 23,508 _ Il i. 16,375 315 16,060 6,270 22,330 1,293 IV. 11.029 510 10,519 900 11,419 224 V. 27,513 2,052 25,461 11,321 36,782 3,402 VI. 51,403 12,486 38.917 20,840 59,757 4,486 VII. 55,869 7,446 48,423 28,366 76,789 9,828 Vili. 49,700 21,216 28,484 33,707 62,191 1.029 IX. 32,741 4,381 28,360 11,838 40,198 746 X. 19,067 3,320 15,747 8,038 23,785 3,229 318,572 58,892 259,680 141,451 401,131 24,902 A névjegyzék ellen június hó 13-ig nyújtottak be felszólalásokat, de meglehetős csekély számban. Ezek­nek a felszólalásoknak statisztikai feldolgozása most van folyamatban, de közben azok kifüggesztése már megtörtént és június hó 27-ig a felszólalások is meg­tekinthetők az illetékes elöljáróságoknál. Г4 •• " 4 O* « •• Függő kölcsön a 20 millió dolláros hosszúlejáratú kölcsön helyett. Félmegoldás — jobb hiányában. Mintegy másfél hónaopal ezelőtt került nyilvános­ságra a főváros beruházó programmja, amely a terv­bevett beruházások első részletének végrehajtására 20 millió dolllár hosszúlejáratú költsön felvételét irányozta elő. Azóta a pénzügyi bizottság és a köz­gyűlés is letárgyalta az előterjesztést s ennek során sok kifogás és kritika hangzott el a beruházó programmal szemben és nagyon sok volt azoknak a száma, akik ellenezték a mai viszonyok között egy nagyobb összegű kölcsön felvételét. Áz azóta történt események úgy látszik azokat igazolják, akik a mai időket nem találták alkalmasnak adósságcsinálásra, s a kölcsön felvételét későbbi időre javasolták. A 20 millió dolláros kölcsön ügye, a jelek szerint, teljesen lekerült a napirendről s a tanács most azon fáradozik, hogy kisebb összegű függő kölcsönt szerezzen, míg a nagykölcsön felvételét későbbre, egy gazdaságilag alkalmasabb időpontra kívánja elhalasztani. Ez természetesen nem jelent egyebet, mint hogy az idei évre a remélt 20 milliárdos kölcsön terhére előirányozott beruházások nagyrésze kútba esik. Budapest iparosai nem nagy örömmel értesültek ezekről a hírekről, mert az a másfél billió, amelyet a főváros ez évben különböző építkezésekre és be­szerzésekre kívánt fordítani, s amelytől a haldokló ipar fellendülését remélték, nem kerül a gazdasági élet vérkeringésébe. Egyelőre csupán a tervezett összeg tizedrésze, 2 millió dollár értékű függő kölcsön felvételére van kilátás, ami sem a főváros, sem az iparosság szempontjá­ból nem jelent segítséget. Mindenesetre érthető a főváros álláspontja, mert bár kíniáinak tekintélyesebb összegű kölcsönöket is, azok feltételei oly súlyosak, hogy a terheket a fő­város nem vállalhatja magára. A kisebb összegű — ezidőszerint 2 millió dollárról van szó — függő kölcsönre viszont azért van szüksége a fővárosnak, hogy a már megkezdett építkezéseket és a még végrehajtásra váró halaszthatatlan munkálatait be­végezhesse. Három ajánlat fekszik is már a kölcsön- iigyi bizottság előtt, amelyekben hazai és külföldi tőkétől támogatott bankcsoportok kírláfnak bizony­talan lejáratú kölcsönöket. Ezek feltételei azonban szintén eléggé terhesek, 8—9% körül mozognak, amelyet a város nem akar magára vállalni. A tár­gyalások azonban folynak s remélhetőleg a kielégítő megegyezés nem marad el. Erre annál is inkább szükség van. mert ha sürgősen nem áll pénz a vá­roshoz, megakad az építő munka, amelynek foly­tatásához pedig nagy terveket szőtték. Budapest építkezése helytelen irányban fejlődött. Kabdebó Gyula műszaki főtanácsos a családi házakról és a főváros építkezési politikájáról nyilatkozik a „Független Budapestének. Az állami és városi lakásépítkezésekkel kapcso­latban szakkörökben felmerült a kérdés, vájjon csa­ládi, kertes házak vagy bérházak építése lenne-e célszerűbb? Mind a két építkezési módnak sok a híve és ugyanannyi ellenzője van, de a nagy vita még mindig nem dőlt el annyira, hogy az egyik, vagy a másik tábor győzelméről lehetne beszámolni. A főváros kislakásépítkezési akciójának megindulá1- sánál is sokat vitatkoztak a felett, nem lenne-e elő­nyösebb a polgárságra, ha soklakásos bérházak he­lyett inkább lakóház-telepeket létesítene a főváros, de különböző okok hatása alatt mégis úgy határoz­tak, hogy a felépítendő, miimtegy 1,000 lakást 15 bér­házban helyezik el. Beszéltünk Kabdebó Gyula műszaki főtanácsossal, a kiváló építési szakértővel, ,aki egyedül irányítja a főváros összes megkezdett és tervbevett lakásépítési akcióit s. erről az érdekes kérdésről az alábbi információt sikerült nyernünk.- A családi házak és a bérházak körüli vita nem mai keletű. Már a háború előtt sokat vitat­koztak a szakértők azon. vájjon a lakótelepek, vagy a bérházak építése előnyösebb-e a közönségre nézve. A szakértők vitája még ma is tart, de a közönség már döntött ebben a kérdésben, még pedig nagyrészt a családi házak építése mellett foglalt állást. Felesleges mondanom, hogy a kö­zönség a maga szempontjából helyesen látta meg azt a sok és felbecsülhetetlen előnyt, amelyet a családi ház nyújt a bérházzal szemben. Az építte­tők szempontjából azonbap — különösen ha az építtető hatóság — figyelemmel kell lenni azokra a financiális nehézségekre, melyekkel a családi házak építése jár, Hogy ez a nehézség miilyen nagymértékű, azt illusztrálhatom annak felemlíté- séveL hogy amíg békében családi házban egy egy­szobás lakás megépítése 10,000 koronába került, addig egy teljesen azonos lakás létesítése több­lakásos bérházban pontosan ennek az összegnek a felébe, vagyis 5,000 koronába került csupán. Hozzájárult még ehhez a nagy építkezési költség­különbözethez, hogy a családi házak fenntartása a bérházakhoz viszonyítva, aránytalanul nagyobb áldozatokat kíván, mert több tetőt, több homlok­zatot kell állandóan karbantartani s az ilyen csa­ládi házaknál a tapasztalatok szerint aránytalanul nagyobb a vízpazarlás, mint a bérházakban. — A szociális és közegészségügyi szempontokra való tekintettel a fővárosban megvolt mindig a hajlandóság, hogy lakásépítkezéseit lakótelepek létesítése után hajtsa végre. A fentemlített anyagi nehézségek megakadályoztak bennünket abban, hogy az összes építkezések családi házak alakjá­ban jöjjenek létre s ezért az 1909—1912. évi Bárczy-féle építkezési programmot úgy oldottuk meg. hogy 4.000 lakást lakótelepeken, 2.000 lakást pedig bérházakban építtettünk. A legutolsó építkezési akció az Alsó Rákosi Rétek beépítését vette tervbe. Gyönyörű tervek készültek ennek a programúinak a megvalósítására s a mint­egy 300,000 négyszögölnyi területen egy egész új város felépítését akartuk meg­valósítani. Sok ezer különböző típusú ház, egy sereg köz­épület, templom létesült volna az elkészült tervek szerint és 400.000 lélek helyezkedhetett volna el ebben az új városban. ha a gazdasági viszonyok és a nagy világégés az egész tervet meg nem semmisítette volna. — Most is felmerült ennek a tervnek részben' való megvalósítása, de a viszonyok még nem olyanok, hogy azzal komolyan lehetne foglalkozni. Mindenekelőtt leküzdhetetlen nehézséget jelent, hogy az építésre alkalmas külterületek nincsenek ellátva közművekkel és nem lehetne annyi pénzt előteremteni, mint amennyi azok csatornákkal, utakkal, világítással lés közlekedési eszközökkel való ellátására szükséges lenne. Békében a köz­művek bevezetése körülbelül a telek értékének 2—5 százalékát igényelte, ma viszont ezek a költ­ségek még a telek értékét is felülmúlják. — A jelenlegi viszonyok között, véleményem szerint, mindenekelőtt azokon a helyeken kellene építkezni, ahol köz­lekedési eszközök és közmüvek vannak. Sajnos, a város fejlődése az idők folyamán nagyon egyenetlen volt, s amíg a belső, forgalmas város­részeken lépten-nyomon földszintes házakra buk­kanunk, addig a perifériákon, a város szélein min­denütt látni különálló, árva, 5—6 emeletes bér­palotákat. Azt kellene célul kitűzni, hogy a peri­fériákon történő építkezések helyett előbb a belső városrészek üres telkeim, földszintes házainak he­lyén épüljenek kislakások, ami nemcsak városfej­lődési szempontból lenne üdvös, hanem anyagilag is nagy megtakarításokat jelentene. Társasházak építéséről is sokat beszélnek, de ennek célszerű­ségéről sokat lehetne vitatkozni. A mi közönsé­günk. mines berendezkedve a bérletekre, nálunk mindenki ingatlantulajdonos akar lenni. Társasház­ban pedig senki sem érezhetné magát igazán házi­úrnak. — Beszélnek a telekadó újból való bevezetésé­ről is. de ez szerintem nem érné el azt a célt, amelynek érdekébein bevezetni óhajtják. Akinek pénze van, az úgy is épít. legalább a saját részére, akinek pedig nincs meg az anyagi eszköze, azt adóval sem lehet építkezésre kényszeríteni. A magánépítkezés megindulását csak egy mó­don iehet elősegíteni hitelek nyújtásával. A főváros és az állam szegény, ezekből a forrá­sokból tehát nem lehet építési költségeket re­mélni. Ellenbein külföldi példára nálunk is szükség lenne tőkecsoportok alakulására. amelyek olcsó feltételek mellett nemcsak első, de második helyre is nyújtanának kölcsönt az építte­tők részére. ÁTYÁSSY ANTALés FIA (cégtulajdonos: MÄTYÄSSY REZSŐ) mázoló- és festőmester Budapest, X., Fűzér-utca 17'A. Telefon: J. 58-48. Szubota István és fia műaranyozók és díszítők BUDAPEST, VIII. KÉR., NAP-UTCA 36. SZÁM. Templom-díszítő és berendező vállalat. műszaki bőráruk, lószerszám, munkásbakkancsok GÄL M~ÍhALY ÉS TAKSA cégnél Budapest, VI., Vilmos császár-út 61. — Telefon 130—87. Gépszíj, HÁZÁN TETŐT ha semmi egyebet, de a meg kell javítani. — Régi zslndelytetőket lebontják és Eternit avagy más választott palával, vagy pedig cse­befedik KNAPPOVICS és KEPPICH pala- és cseréptetőfedők VII., Bem-utca 11. Telefon ■ J. 72-19. Régi tetők alapos, gondos és lelkiismeretes javítása, át­fedése. — Évi jőkarbantartás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom