Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-02 / 22. szám
2 Független Budapest keresztülvitelét, de egészen bizonyos, hogy Vázsonyi és Bárczy nagyszerű koncepcióit az idő diadalra A közgyűlés megkezdi a költségvetés tárgyalását. Nívós vita a pénzügyi bizottságban. — Küzdelem az antiszociális adónemek ellen. 1926, június 2, viszi. Vázsonyi és Bárczy István neve örök időkre egybeforrott ezekben az alkotásokban, amelyek új perspektívát nyitottak a kisvárosi tradíciók közt sínylődő Budapestnek. Vázsonyi tettereje hívta életre^ a polgárságot, ő 'állította csatasorba városi érdekekért a lakosságot, ö döntötte meg a régi korhadt rendszert és ő hozta a városházára az alkotásnak azt a friss levegőjét, amely Budapest renaissance-át eredményezte. Ö ismerte fel először azoklat a nagy kvalitásokat, amelyek Bárczy Istvánban, az akkori tanügyi tanácsosban rejtőznek és az ő érdeme, hogy Bárczy István Budapest élére került és megteremthette — Vázsonyival együtt — a mai hatalmas Budapestet. Dr. Puky Árpád gyöngyösi polgármester levele. Lapunk egyik legutóbbi számában foglalkoztunk a főváros gyöngyösi lignitbányájának ügyével. Erre a cikkünkre dr. Puky Árpád úr, Gyöngyös város polgármestere az alábbi levelet intézte hozzánk, amelyet az audiatur et altera pars elve alapján egész terjedelmében az alábbiakban adunk: Becses lapjuk folyó évi május hó 5-i keletű 18. számában egy „Csak deficitet termelnek ki a főváros gyöngyösi szénbányáidból, de szenet nem" című cikk jelent meg. Legyen szabad nekem ehhez megjegyzéseket fűznöm. Célom nem más, mint a való tényállás megállapítása. Hivatottságomnak magyarázata az, hogy Gyöngyösnek polgármestere, s így az itteni érdekeltségnek látható feje vagyok. Ez a sokszor emlegetett kis bánya sok száz négyzetkilométer kiterjedésű lignitmező közepében fekszik. Magának a szénbányának minden technikai nehézség nélkül kibányászható szénvagyona kereken 200 millió métermázsa. Sokszorosát teszi ki ennek a könnyen megszerezhető, itt elterülő további szén- vágyon. A bánya pár éves fennállása alatt törpe birtokosoknak körülbelül 450,000,000 koronát fizetett ki bányabér (terrágium) címén. Állandóan foglalkoztat 120—200 bányamunkást. Az eddig kifizetett munkabérek összege mai értékre valorizáltál! 9,800 millió korona, az eddig kitermelt szén pedig 17,000 vágón. Ügy vélem, ezeknek az adatoknak nemcsak városi, de nemzeti szempontból is megvan a maguk jelentősége. A gyöngyösi lignitnek víztartalma 35—40%, szemben a német lignitnek 52%-ával s ez utóbbiból Németországnak legnagyobb helyközi elektromos cen- tráléja, a Colpa-Zschornewitz-i naponkint 1,000 vagont fűt fel. Helytelen tehát, ha valaki a magyar lignitet rossznak mondja, abban az országban, melynek szénvagyona igazán a minimális, legjobb esetben két emberöltőre szóló. A székesfőváros két év előtt vállalt bányánkban 51%-ig érdekeltséget, Gyöngyös városának 14%-os és az itteni polgároknak 34%-os érdekeltsége mellett. Távol a gondolata is tőlem annak, hogy a főváros urait oltalmamba vegyem. Sokkal tisztességesebbek ők és szélesebb látókörűek, semhogy az én védelmemre szorulnának. Őket vételi elhatározásukban minden bizonnyal a __ múlt tapasztalatai irányították, mert látták, hogy a házasságkötést megelőző 3 éven át iskoláikat lignittel fűtve gazdaságosabb fűtési eredményt értek el, mint koksszal, sőt jelentős megtakarítások mutatkoztak. Tudomásunk szerint a fűtőberendezések átalakítási költségei egy év alatt amortizálódtak. Valószínűleg vezethette a székesfőváros urait a bánya megvásárlásánál az a meggondolás is, hogy e bányának birtokában egész jól beláthatnak más bányák árkalkulációiba is, ami náluk, hol évente talán 30—40,000 vágón szenet is felfütenek, nem is megvetendő helyzeti előny. Talán legsúlyosabban esett a fővárosi urak elhatározásánál a mérlegbe az a tudat, hogy ebben az energiaforrásokban végtelenül szegény csonka országban sokkal hamarább fog ütni a lignit órája:, semmint a laikusok gondolnák. Mert helyközi elektromos központ, melynek létesítését Budapest csak ideig-óráig tolhatja ki, a dolog természeténél fogva csak tőzeg- vagy lignittelepeken fog jól átgondolt nemzeti érdekekből felépülhetni. Az átmeneti időre is biztosítottnak látszik a lignit jövője, illetve jelene, mert az eddigi kísérletek azt igazolják, hogy a gyöngyösi lignitből nemesítés útján cca 7,000 kalóriás fűtőanyag állítható elő, mely tehát a fuvartételt könnyedén bírja, továbbá olaj és benzin, mikre országunk is rá van szorulva, még pedig oly eljárás mellett, amelyik nagyon is rentabilisnek ígérkezik. Ügy vélem, mindezen tárgyi körülményeknek nagyon is gondos és lelkiismeretes mérlegelése eredményezte azt, hogy a székesfőváros törvényhatóságának és tanácsának megbízottai — kik között pedig minden pártárnyalat képviselve volt — egyértelműen azon elhatározásra jutottak Gyöngyösön, hogy a székesfővárosnak és nemzetünknek jól felfogott érdeke szempontjából a gyöngyösi bányát fenntartani, sőt a termelést fokozni szükséges. Gyöngyös, 1926. évi május hó 15-én. Dr. Puky Árpád, s polgármester, ra Budapest-Gyöngyösvárosi Szénbánya R.-T. igazgatóságának alelnöke. Az új költségvetés tárgyalásának szentelte az elmúlt hetet a főváros pénzügyi bizottsága s öt napos tárgyalás után sikerült az óriási anyagot teljes egészében megvitatni. Ma. szerdán délután kezdi meg a közgyűlés a költségvetés vitáját s előreláthatólag a törvényhatósági bizottság is napokig foglalkozik majd a költségvetés tárgyalásával. A pénzügyi bizottságban magas színvonalú felszólalásoknak voltunk tanúi s az összesi szónokok párt- különbség nélkül a közérdek szemelőtt tartásával alapos és elfogulatlan kritikával boncolták a költség- vetés tételeit. Hallottunk kifogásokat sok bevételi és még több kiadási tétel ellen, hallottunk bírálatokat az egyes ügyosztályok, intézmények működéséről, de mindent egybevetve, meg kell állapítanunk, — s ezt maga a lekritizáit tanács is elismeri — hogy a felszólalók, félretéve minden pártpolitikai szempontot, egyedül a polgárság és a főváros anyagi érdekeinek összeegyeztetését kívánták biztosítani felszólalásaikban. A legélesebb támadásban részesültek a pénzügyi bizottság tagjai részéről az antiszociális adónemek, amelyeknek megszüntetését több oldalról követelték. A kifogásolt adónemek élén a községi fogyasztási adók állanak, melyekből ez évben a főváros kerek 130 milliárd bevételt irányzott elő, vagyis 10 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendőben. A felszólalók állást foglaltak amellett, hogy A Wolff-éra alatt Budapest külső képe teljesen a pusztulás képét mutatta, elromlottak az utak, beomlottak a csatornák, kiszáradtak a fák és sivataggá váltak a gyönyörű sétányok, és alig egy éve, hogy megkezdődött a romok eltakarítása, az utak, csatornák helyreállítása, a kopár térségek beültetése. Budapest ezt_ az újjáéledést, ezt a felfrissülést annak a kiváló szakférfiúnak köszönheti, aki egy' esztendővel ezelőtt kezébe vette az út- és csatorna- építési ügyosztály vezetését: Solty Lajos helyettes tanácsnoknak. Soltys Lajos odaadó és fáradhatatlan munkája egy esztendő leforgása alatt új életet, új arcot adott Budapestnek s rövidesen a főváros külső képe még szebb lesz, mint a pusztító korszak előtt. Erre enged következtetni az új költségvetés, amely- ben Solty' Lajos helyettes tanácsnok előterjesztésére a főváros kerek 330 milliárdot engedélyezett városépítési célokra, s ezenkívül még 245 milliárdot kíván utak, csatornák s egyéb közművek létesítésére fordítani a tervezett kölcsönből. Ebben az évben tehát közel 600 milliárdot áldoz a főváros Budapest külső képének szebbé tételére. Ez a tétel a költségvetés összes tételei között a legnagyobb s már ezért is elismerés illeti meg az ügyosztály vezetőjét, aki a szűkkeblű tanácsot ilyen hatalmas összeg előirányzására tudta rábírni. Kérdést intéztünk Solty Lajos helyettes tanácsnokhoz, a középítési ügyosztály vezetőjéhez, mire fordítják a költségvetésben szereplő 600 milliárdos összeget. Solty Lajos a következőkben nyilatkozott ez év programújáról munkatársunknak: — Tény, hogy városépítési célokra soha nem volt olyan hatalmas összeg előirányozva, mint ez alkalommal. Pedig ez az előirányzott 600 millió olyan redukált összeg, hogy csak a legnagyobb takarékossággal, a leghalaszthatatlanabb munkák előirányzásával tudtuk beilleszteni a költségvetésbe. Hiszen, ha mindent meg akarnánk valósítani, amit szeretnénk, akkor egy bilfió is kevés volna egy esztendőre. A mostani súlyos gazdasági viszonyok és a teherbíró képesség szemmeltartásával meg kell elégednünk a kért méltányos összeggel, amelynek takarékos felhasználásával sok sürgős feladatot leszünk képesek elvégezni! Remélem, hogy a közgyűlés is 100 százalékig magáévá teszi közérdekű előterjesztésünket s hozzásegít bennünket, hogy Budapest végre újjászületve viruljon a háborús és az azt követő idők romjaiból.- Néhány adattal illusztrálom, hogy mire fordítjuk azt a 600 milliárdot, amely rendes és rendkívüli előirányzatok formájában a városépítési csoport kiadásait terheli. így több mint 11 milliárdot fordítunk az árvizek és a hegyivizek elleni védekezésre, új védőgátak építésére. A Nádorkert . mentén megépítjük az új végleges védőgátat. Az utak karbantartása 78 milliárdba kerül. Ez arány- lag nem is olyan sok, mert a főváros területén több mint 5‘5 millió négyzetméter kocsiút s több mint 2 millió négyzetméter gyalogút fenntartásáról kell gondoskodni. 2,700 milliót szánunk a kisebb hidak, korlátok és támaszfalak javítására is. Tervbe van véve a Villányi-út irányában eső déli vasúti aluljáró kibővítése, amely 1,700 milliót igényel. Üi utak építésére 54‘5 milliárdot fordítunk. Ebből 5 milliárd jut a leromlott gyalogutak aszfaltjainak újraburkolására. Teljesen új makadám-burkolatok épülnek a következő utcákban: Aladár-utca, Lejtőa különféle luisfogyasztási adók teljesen szűnjenek meg, a bor- és sorfogyasztási adók pedig felére redukál- tassanak. Követelték a forgalmi adó megszüntetését, mely szintén. 130 milliárdos bevételként van elkönyvelve az idei költségvetésben. Ennek a két antiszociális adónak az eltörlése mellett hangok hallatszottak a szállodaadó megszüntetése érdekében is. Ezzel szemben a községi adópótlék 60%-ról 50%-ra való '_ leszállítását nem tartották szükségszerűnek, miután ennek az adónak a terhe nem sutjtja annyira a polgárságot, mint a tömegekre nehezedő antiszociális adónemek. Felmerült a költségvetés tárgyalása során egy életre való idea is, nevezetesen az új ütés csatornaépítési költségek egy részének az érdekeit háztulajdonosokra való áthárítása. A főváros a folyó évre új utak építésére 54‘5 milliárdot, új csatornák építésére 24 milliárdot irán.yozotí elő. Kétségtelen, hogy ez szükségszerű és nélkülözhetetlen- kiadás, de viszont az is tagadhatatlan, hogy a háztulajdonosok szívesen hozzájárulnának az út- és csatornaépítési költségekhez. Felesleges mondanunk, hogy a telek vagy ház mennyivel többet ér, ha ahhoz jó utak vezetnek s megfelelő közművekkel van ellátva. A háztulajdonosok tehát már a maguk anyagi érdekeinek figyelembevétele mellett is örömmel vennének részt a csatorna- és útépítési költségek viselésében. * i 2 út, Ráth György-utca. Hieronymi-út, Böszörményiéit, Kútvölgy-út, Tigris-utca, Hóvirág-úí, Kasadi-út, Mész-utca, Margit-utca, Eszter-utca, Szemlőhegyi- út, Vérhalom-utca, Szőllő-utca, Zápor-utca, San Marco-utca, Timár-utca, Berzencey-utca, Fótiii-út, i üdőgondozó-út, Albertiirsai-út, Alkér-utca, Márga- utca, Szlávy-utca, azonkívül a Juranics-utcai kis- lakásos telep utcái is újra épülnek s folytatni fogjuk a Drasche-íéle ingatlan rendezését. Üj kőburkolattal látjuk el a következő útvonalakat: Horthy Miklós-út a vasúti aluljárón túl, Fe- hérvári-út. Lágymányosi-utca, Budakeszi-út, Márvány-utca, Báró Eötvös-utca,'Költő-utca, Mészárosutca, Csaba-utca, Istenhegyi-út, Sándor-lépcső, Gránitrlépcső, Újlaki rakpart, Linci-iépcső, Toldi- iépcső. Szentendrei-út, Királyi Páf-uica, Kecske-, méti-utca, Markó-utca, Koháry-utca, Sólyom-utca, Pozsonyi-út, Pannónia-utca, Szalay-uvca, Erzsébetiéi Andrássy-út, Hungária-körút, Gizella-út, Her- nád-utca, Vörösmarty-utca, Hermina-út, Sziget- vári-út. Kemény Zsigmond-utca, Szerdahelyi-utca, Szeszgyár-utca, Déry-utca, Gát-utca, Knézits-utca, Fehér-út, Belső és Külső Jászberényi-ut, azonkívül megépítjük a gellérthegyi Lourdesi-barlanghoz vezető utakat és a barlang előterét. — Ligetek, sétányok, fasorok fenntartására szintén sokat áldoz ez évben a főváros. A Városliget fenntartása 5 milliárdba fog kerülni. Tervbe vettük az elpusztult parkrészek és fűtáblák felújítását, dísznövények beszerzését, azonkívül teljesen újonnan parkírozzuk a Széchenyi- fürdő mögötti és a Budapesti Színház előtti részt, szaporítjuk a padokat s nagyszámban helyezünk el vasbeton padokat. A Népliget fenntartása 3-5 milliárdba kerül, itt is nagy gondot fogunk fordítani a tönkrement parkrészek pótlására. A sétányok helyreállítása kerek 7 milliárdot igényel. Újra rendezzük a Városmajort, a Rózsadombi szerpentint, a lóvasúti sétányt, a Hunyadi János-út mellett fekvő lejtőt, az Isten-hegyet, az Elypsis-sétányt, a József-teret, a Vámház-teret, az Almássy-teret, a régi Lóversenytér környékét, a Gellért-hegyet, a Liget-teret, a Mátyás-teret, a Rottenbilíer-kertet, a Prímásbástyát és befásítjuk az új Lóversenytér környékét. — Az utcai fasorok fenntartása 2-5 milliárd költséggel jár. Üj fasorok létesülnek az Albertiirsai- úton, a Pongrác-úton, a Hungária-körúton, a Pod- manicky-utcában és a rákosfalvai templom körüli téren. Nagyszámban szerzünk be faverem-rácsokat és favédő-kosarakat. A kertészeti telep közel 4 milliárdot igényel. A faiskolák fenntartása 2 milliárd költséggel jár.- A csatornahálózat javítása és újjáépítése sem késhet tovább. A csatornák fenntartására 19-5 milliárdot költünk. Ebből a szennyvíz szivattyúzása több mint 2 milliárdba kerül, vészkiömlők, csónakházak fenntartása 340 millióba. — Kölcsönpénzekből több mint 5 milliárdot kívánunk a csatorna-szivattyútelep fejlesztésére fordítani; új szcmétszürő-rácsot, iszapkamrát kellene létesíteni. Üj csatornák építése 24 milliárdot igényel. Főcsatornák épülnek a Kelenföldön. a Margit- rakparton, átemelő állomás az Angyalföldön. Alel- lékcsatornák 26 utcában fognak épülni. A ferencvárosi helyi kikötő építkezésének folytatására a felvenni tervezett kölcsönből 10 milliárdot kívánunk felhasználni. Mit termel a főváros gyöngyösi lignitbányája? 600 milliárd városfejlesztésre. feolty Lajos elmondja, milyen feladatokat akar megvalósítani ebben az évben. — Újjáépül a leromlott pesti utca.
