Független Budapest, 1926 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1926-06-02 / 22. szám
22. szám. 1926. június 2. Megjelenik minden heten. ELŐFIZETÉSI ÁRA a Nagy Budapest melléklettel együtt Egész évre ......... 20 pengő = 250.000 korona. Fé l évre............... 10 pengő = 125.000 korona. ____________Egyes szám ára 5.000 korona._____________ Fő szerkesztő: Б. VIRÁGH GÉZA. Felelős szerkesztő: LIPPAY GYULA dr. 3*7*7** Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Szövetség-utca 22. (Telefon: József 45—82.) Vázsonyi Vilmos | Amikor jött, kisváros volt Budapest, a körút fényes palotasora még nem épült fel, lóvasút tülkölt a Kerepesi-úton és sárga gázlángok gyenge világa pislogott az esti utcákon. Amikor jött, kisváros volt Budapest, egyes hatalmi csoportok monopóliuma volt a főváros, övék volt a városháza, a községi háztartás és a politika. Pátriarkális nemtörődömség, klikkérdek és magánérdek voltak Budapest urai és lennének talán ma is, ha ő nem jön. De ő jött, hirtelen, vakító fényességgel és ime, Budapestből egyik napról a másikra világváros lett, megdőltek az ócska bástyafalak, felépültek a paloták, kultúra termett a burján helyén, jólét és gazdagság a klikkek és egyéni érdekek romjain Amikor jött, nem tudtuk ezt a szót: kispolgár és nem ismertük azt a társadalmi és politikai típust, amelyet ő juttatott először szóhoz a magyar közéletben. Ö fedezte fel, az ő zsenije szervezte meg és ő volt az, aki a nagy kapitalisták önző üzleti érdekei ellen először vitte tűz- vonalba a kisembert, a kispolgárok tömegeit, rohammal győztek és vették be a városházát, mert ő vezette őket. Ő volt a hadvezér, a zászló és a rohamra hívó trombitaszó, ő volt a fegyver, a harc és a győzelem: jött és győzött, egyik napról a másikra ő lett Budapest és eltűnt mindaz, ami addig volt. Eltűntek a régi emberek, semmivé lettek és eltűnt a régi város, de helyébe új város épült, új és nagyszerű, amilyennek Vázsonyi álmodta és teremtette meg Budapestet. Azt mondják, harc volt az eleme, harc nélkül nem tudott élni. Mi meg azt mondjuk: teremtés volt az igazi eleme, az alkotás és ebben nem tudott megpihenni. Amióta belépett a városházára, egészen addig, amíg alkotó kezét meg nem bénította a szörnyű végzet, lázas, megnyugvást nem ismerő munka volt az élete, csodákat művelt és szinte varázslatos volt az, ahogy megteremtette egyik napról a másikra az új Budapest alapfalait, vagyonát és adminisztrációját: műveket, amelyek örökre hirdetni fogják, hogy itt volt, hogy itt élt, hogy itt dolgozott a főváros legnagyobb kispolgára: Vázsonyi Vilmos. Az országos politika éís a közéleti harcok sok energiáját kötötték le, sok erejét vették el tőlünk. De túl a politikán és harcokon mindig megnyugvást és örömet lelt kimondhatatlan, örök szerelmében, Budapestben. Mert igazi szerelme a főváros volt, az ifjú, újjáéledő Budapest, amelyet ő formált gyengéd kézzel, ő hívott életre és amely most könnyező szemmel áll frissen hantolt sírja mellett; mert nincs már többé Vezér, aki vezesse, megszűnt dobogni a szerető szív, amelynek piros véréből táplálkozott az ifjú város és nem működik a soha nem pihenő agy, amely ezer meg ezer ötlettel, óriási tudással és számtalan eszmével termékenyítette azt a talajt, amelyet ő szántott fel és tett termé1- kennyé. Exegi monumentum ... mondta a költő hivalkodva. Vázsonyi monumentuma ez az egész nagy város, amely az ő vezetése alatt bontakozott ki, az ő szobra az új Budapest, iskoláival, üzemeivel, vagyonával és kultúrájával, amelyet ő teremtett meg. Destruktívnek mondták ellenfelei és nincs senki, de senki, aki annyi konstruktív, teremtő munkát fejtett volna ki, mint ő, akinek alkotásai maradandóbbak lennének, mint az övéi. Beleírta nevét Budapest történetébe és nincs kéz, amely ezt a nevet kitörölhetné onnan. A Kispolgárok Városi Pártja nem az 6 alko- tása, de ő teremtette meg a kispolgárt. És mi, a főváros kispolgárai most levett kalappal, lehajtott fővel, némán állunk sírja mellett, siratva az Alkotót, aki megteremtette Budapestet és megteremtette a kispolgárt. Vázsonyi nincs, nem alkot többé, de megtanított bennünket arra, hogyan kell a fővárost szeretni, megmutatta, hogyan kell érette dolgozni éís itt, a nyitott sírA főváros és az ország nagy halottjának, Vá- zsonyi Vámosnak pályafutása szorosan egybekapcso- lódik a Független Budapesttel, amely e pályafutás kezdete óta lelkesedéssel propagálta és tette magáévá azokat a szociális és gazdasági eszméket, amelyeket Vázsonyi nagyszerű kezdeményező zsenije és hatalmas munkaereje hívott életre a főváros utolsó évtizedeiben. Volt idő, amikor szinte egyedül állottunk Vázsonyi programmja mellett és különösen a községesítés kérdésében, az üzemekkel szemben elfoglalt álláspontjában találkoztunk Vázsonyival. □VÁZSONYI VILMOS dr. A főváros szeretete töltötte be Vázsonyi lepkét és Vázsonyi egész közéleti pályafutása összeforr a főváros életével. Törhetetlen energiáját, hatalmas képességeit elsősorban a fővárosnak szenteli. Oroszlánrésze van abban, hogy Budapest a háború előtt világvárossá fejlődött, amelynek legszebb intézményeit az ő agilitása és fáradhatatlan munkája alapozza meg. Az 1918-iki októberi forradalomig megszakítás nélkül vezető tagja a főváros közgyűlésének, a melyre hatalmas egyéniségével nagy befolyást gyakorol. Elkészíti a községi demokrata programmot, kezdeményezi a részvény- társaságok kezében levő üzemek városi kezelésbe vételét, élére áll a kislakások építésére irányuló mozgalomnak és általában nyugateurópai modern várospolitikát kezdeményez és ezzel többé-kevésbbé befejezi hatalmas koncepcióját: a modern Budapest eszméjét. A kommün után éles harcot folytat a kurzustörekvésekkcl szemben. A törvényhatósági választás eredménye súlyos csapást mér a kurzusra és Vázsonyi ismét folytathatja munkáját, most már újra, mint a legerősebb képviselőtestiiPeti plárt vezére. gödör szája mellett ismét: megfogadjuk, százszor és ezerszer: Budapest olyan lesz, amilyennek ő álmodta, Budapestet naggyá, széppé és boldoggá fogják tenni kispolgárai és Budapest szeretető nem fog többé elmúlni soha, de soha. Vázsorayi és a városháza. 1894. óta, tehát 32 évig volt tagja a törvényhatósági bizottságnak Vázsonyi és már az első perctől kezdve kezébe vette polgártársai sorsának irányítását. 32 éves várospolitikai működése során az elpusztul- hatatlan értékek végtelen sorozatát alkotta meg. Budapest világvárossá fejlődése Vázsonyi Vilmos közszerepllése idején indult el azon a, felfelé rohanó úton, amelyhez eddig elérkezett. Ő volt az, aki hozzá hasonló nagy embereket, Bárczy Istvánokat adott ennek a fővárosnak; s hatalmas koncepciójával, törhetetlen energiájával' nyugati kultúrát teremtett itt. A fővárosi üzemek, a szociális emberbaráti intézmények nagyrészt neki köszönhetik létezésüket és az ő érdemeihez fűződik ezeken kívül még sok modern közintézmény létesítése, melyek/re méltán lehet büszke a főváros. A demokratikus blokk múlt évi hatalmas sikere is az ő mindent összefogó nagy erejének a műve. A város parlamentjében épp ú'gy, mint az életben küzdött, harcolt a kisemberek igazáért olyan puritán önzetlenséggel, hogy politikai ellenfelei \ is tisztelettel néztek fel reá. Halálával pótolhatatlan, be nem tölthető tir maradt hátra a főváros politikai életében, ahol Vázsonyi vezérlő szelleme mutatta az utat a jobb jövő felé. Tagja volt a kijelölő választmánynak, a központi választmánynak, a Közmunkák Tanácsának, a pénzügyi bizottságnak, a pénzelhelyező bizottságnak, a számadásokat felülvizsgáló bizottságoknak és az állat és növénykerti bizottságnak. Vázsonyi és Bárczy. Harminckét esztendeig volt Vázsonyi Vilmos a törvényhatósági bizottság tagja. Mint egészen fiatal, 25 éves ember jelent meg a városházán, de szuggesztív ereje, nagy tudása és szónoki képességei nyomban a legelsők sorába állították. Városházi működésének . első periódusát a harc töltötte be, harc az akkori állapotok, a régi, korrupt és álmos Budapest ellen. Programmjának főbb pontjai a klikkek uralma ellen való harc, az üzemek községesítése és demokratikusabb városi politika volt és ezért a programúért az ifjúság hevességével, óriás'i tudással és zseniális szónoki meg újságírói tehetséggel indította meg a harcot. A városháza akkori urai riadtan védekeztek a fiatal támadó ellen, de nem sok eredménnyel. Vázsonyi népszerűsége napról napra emelkedett, pártja egyre hatalmasabbá lett és amikor 1905-ben Budapestnek polgármestert kellett választania, Vázsonyinak — akinek tulajdonképen akkor sem volt többsége a városházán — sikerült elérnie, hogy az ö jelöltje, Bárczy István tanügyi tanácsnok lett a polgármester. A Vázsonyi-Bárczy korszak kitörölhetetlenül beírta nevét a főváros történetébe. Bárczy megértette Vázsonyi koncepcióját, elfogadta azt és a maga nagy képességeit Vázsonyi községi politikájának szolgálatába állította. Ez a korszak volt Budapest fejlődésének aranykorszaka, amely szinte meseszerü gyorsasággal változtatta meg Budapest addigi életét. A városnak ez a két nagyszerű vezetője óriási munkát végzett rövid idő alatt és ki tudja, mivé fejlesztették volna Budapestet, ha a világháború kitörése meg nem állítja a megkezdett munkát. De így is nagyszerű eredményeket produkáltak. A főváros iskolái politikája óriási tépésekkel haladt előre, Budapest gyönyörű iskolái mind akkor épültek. A kislakásos telepek egész sora épült fel mintegy varázsütésre és megkezdődött a harc a közüzemek községesítéseért, amelyet Vázsonyi^ és Bárczy teljes diadalra vittek. Az, hogy ma a gáz, a villany, a víz és a villamos a fővárosé, az kettejük érdeme; gyönyörű tervek keresztübvite4(éb kezdték meg a főváros rendezése és újjáépítése érdekében és ezek a tervek, ha nem is valósultak) még meg, élnek és a jövő fejlődés meg fogja őket valósítani. A világháború akadályozta meg a megkezdett munkák Vázsonyi Vilmos dr. halála. Legmodernebb gyógyintézet sebészi és bel- betegek részére Dr. PAJOR-SANATORIUM Sí Magánklinikai osztályon teljes ellátási díj napi 150.000 korona. Idegbetegek, üdülők gyógyhelye, vízgyógyintézet, nap- és légfürdők. л \ XXI. évíolvam. Várospolitikai és közgazdasági lap.
