Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-11 / 2. szám

Független Budapest 3 — Evégből tehát, hogy a legcsekélyebb optimizmussal tekintenők a főváros pénzügyr helyzetét, kénytelenek vagyunk leszögezni, hogy a deficit semmiesetre sem lesz olyan horribilis, amilyennek egyesek feltüntetik. Pontos számadatok még nem állanak a ren delkezésünkre, mert a költségvetés összeállí­tásának munkálatai még nem fejeződtek he. Jóslásokba sem szivesen bocsátkozunk, mert feleslegesnek tartjuk tápot adni bármiféle kombinációnak. De az nyilvánvaló, hogy uj adónemeket kell még okvetlenül statuálni, ha azt akarjuk, hogy a generális célt, amelyet bevezetőül vázoltunk, minél tökéletesebben elérjük. — Az adójavaslatok nem kerülhetnek le a napirendről, ez természetes. Hogy milyen uj adónemeket lehet bevezetni, erre nézve a főváros pénzügyi osztálya megteszi a javas­latait a tanácsnak, a tanács tárgyal az ille­tékes bizottságokkal s a közgyűlés mai struk­túrája szerint minden esetben ezektől a ta­nácskozásoktól függ, hogy a főváros polgár­ságának melyik rétegét fogják sújtani az uj megterheltetéselc. Naivság volna feltételezni, hogy a főváros vezetősége ne lenne tisztá­ban azzai, hogy csak a progresszív adórend­szer osztaná el igazságosan a közigazgatásra nehezedő terheket. De addig, amíg a mai rendszer szerint éppen a leghatalmasabb és legjövedelmezőbb fővárosi vállalatok csak köz­vetve s csak igen szerény mértékben vonha­tók be az általános községi adózás kereteibe, gondolni sem lehet arra, hogy a főváros veze­tősége egységes alapelvek és tervek szerint oldja meg az általános adózási kötelezett­séget. — Bár minden részletében nem ismerjük még mi sem a közgyűlés intencióit, hiszen ez tudvalevőleg pillanatnyi hangulatoktól is függő valami, annyi bizonyos, hogy sem Bárczyról, sem Vázsonyiról nem szabad feltételezni azt, hogy bármilyen ol^yan uj adónemet engedné­nek statuálni, amely a szegényebb polgári néprétegek megélhetését nehezíthetné meg. A közlekedési adó, amely, például Vázsonyinak legélesebb ellenzésével találkozott, szerétyy véleményünk szerint egyáltalán nem soroz­ható a szociális problémák közé. De ha egy igen csekély réteg védelme mégis szüksé­gessé teszi, hogy a főváros vezetősége e ter­vétől elálljon, akkor ez az adónem le fog kerülni a napirendről. Nehéz elv az adózás terén, de keresztülvihető »inkább száz gaz­dag szabaduljon, mintsemhogy egyetlenegy szegény indokolatlanul szenvedjen«. Ezek az általánosságban mozgó felvilágosítá­sok betekintést engednek abba a szellembe, amely a főváros pénzügyi vezetőségét irányítja. Ilyen súlyos időkben mindenesetre nehéz, szinte megoldhatatlan feladat*, hogy a főváros pénz­ügyeit teljes megelégedésre lehessen rendbe­hozni. De az is kétségtelen, hogy sem a tanács­nak, sem a közgyűlésnek nem szabad, anti­szociális javaslatokkal feleslegesen megzavarni ,a polgárságnak amúgy is zaklatott nyughatat- lanságát. Meg kell találni az arany középutat s bár­mennyire ridegen elzárkózók és bizonyos körök, biztosítani kell a főváros jövedelmeinek szapo­rodását, azoknak a jövedelmeiből, akiknek meg­élhetési konjunktúrái a háború alatt megtízsze­reződtek, sőt megszázszorozódtak. Д világ legdrágább, de egyszers­mind legjobb szivarkahüvelye: Védjegy. МГ Vigyázat "ИМ Utánzatok vannak forgalomban ! A belügyminiszter a főváros ellen, (Vita az ideiglenes tisztviselők körül. — Anti­szociális miniszteri álláspont.) A belügyminiszter a minap leiratot intézett a fő­városhoz, amely megint felkavarta a tisztviselők nyu­galmát. A leirat abból az aproposból született, hogy a kormánynak ismét szemet szúrt az a körülmény, hogy a főváros nem zárkózik el az elől, hogy tiszt­viselőit munkájuk értéke szerint díjazza. A belügy­miniszter ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a fővárosi tisztviselők statusa nem lehet jobb, mint az állami tisztviselőké, de viszont abba sem egyezhetik bele, hogy az ideiglenes tisztviselők száma meghaladhassa a szervezett tisztviselői kar számát. A dolognak az ideiglenes tisztviselőkre vonatkozó részében a kormányálláspontnak körülbelül igaza van. Vagy szükség van ezeki-e az ideiglenes hivatalnokokra is s akkor véglegesítse őket a főváros, vagy nincs szükség mindannyijukra, akkor bocsássa el a főváros azokat, akiket nélkülözhet. Az az állapot valóban ano­mália, hogy 600 rendszeresített hivatalnok mellett 900 ideiglenes hivatalnok is végez szolgálatot. A mi állás­pontunk az, hogy ezt a kérdést a főváros érdekei sze­rint kell megoldani, de egy bizonyos takarékossági elv szigorú betartásával. A rendszeresített tisztviselői karnak kötelessége, hogy ennek a problémának meg­oldásában a tanács segítségére siessen. Kötelességük ezeknek a tisztviselőknek, hogy több munkát vállalja­nak, ami által az ideiglenes tisztviselők kevésbé hasz­nálható egyebeinek megtakarítását lehetővé tennék. Mondani sem kell, hogy annak a belügyminiszteri álláspontnak, mikép a főváros tisztviselőinek státusa nem lehet jobb az állami tisztviselőkénél, semmiféle reális alapja nincs. A főváros hivatalnokának képesség, készség, munkabírás és lelkiismeretesség dolgában leg­alább száz százalékkal felette kell állania az állami tisztviselőnél. Emiit a teljes felelősség, amely az autonómiából folyik ; amott a teljes felelőtlenség, amely a miniszteri felelősségből következik. Szóra sem érde­mes tehát, hogy a belügyminiszternek mennyire nincs igaza. S végül: talán mégis autonómiát vagy mit élvezne a főváros ?! Hírek a városházáról. A pénzügyi bizottság pénteken délelőtt ülést tart, az elsőt az új esztendőben, amelyen előkészíti a szerdai közgyűlés anyagát. A polgármester pihenője. Bárczy István dr. polgármester néhány nap óta a Tátrában üdül, ahon­nan valószínűleg e hét végén érkezik haza, úgy hogy a tizes bizottságnak péntek délelőttre összehívott érte­kezletén már elnökölhessen. Tarifa-drágitások. A tanács két tarifa- drágitással foglalkozott legutóbbi ülésében a kocsisokéval és a propellerével. Ami' a kocsiso­kat illeti, régi kérésüket terjesztik elő ; azt, amit egyszer már elutasított a közgyűlés. A mai harmadik taksát akarják állandóan használni, de annak másfélszeresét beszedni: olyan tarifa- emelés ez, amely a drágításon kívül még foly­tonos kellemetlenségnek is kiteszi a közönséget. Kétségtelen, hogy állandó súrlódások lesznek a taksa megállapítása körül, az utas másképen fog számolni, mint a kocsis és végre is nem lesz mindenütt rendőr, aki az összeadás és szorzás művele.ét fölülbírálja. Szerencsétlen és rossz megoldás ez, amellett még több és jobb bérkocsit sem jelent, mint amennyi ma van. A másik tarifaemelés kérdése már komplikál­tabb dolog. A főváros partbérletí szerződést kötött a propellerrel. A szerződésbe belevették, hogy a vállalat a tanács engedélye nélkül nem emelheti föl a tarifát. A vállalat még nem irta alá a szerződést, bár a partot január elseje óta is használja, de szó nélkül fölemelte a ta­rifát, Es erre a tanács foglalkozik az ügygyei és azt a határozatot hozza, hogy — fölir a pénzügyminiszterhez és megkérdezi, volt-e joga a propellornok az emelésre és ha volt, jogos-e ez ? Mi nem ilyen határozatot vártunk a tanács­tól. Az egyetlen válasz az lett volna: megtil­tani a partok használatát. Vagy benne van a szerződésben a tarifára vonatkozó pont, vagy nincs benne, de ha ott van, tessék érvényt szerezni ennek. Mi hát a szerződés ? Csak a várost kötelezi és a vállalatot nem ? Reméljük, hogy a közlekedési bizottság, amely foglalkozni fog -- ezúttal először - a propeller kérdésé­vel, érvényre fogja juttatni ezt a fölfogást s lesz elég bátorsága követelni, hogy ne enged­jék a partot használni a propellertől. Vagy talán közbe fog lépni- a jótékony véletlen, befagy a Duna és — jégre teszik a propeller megfenyi- tését is ? A háborús tarifák és a főváros élelmezése. A február elsejével életbelépő 30°/o-os háborús tarifa éreztetni fogja hatását a főváros élelmezésére is, amennyiben okvetlenül kifejezésre fog jutni — az élelmiszerek árában. Az általános keresetnek örvendő élelmicikkek közül a burgonyát legnagyobb mennyi­ségben a homoktalajú Nyírség szolgáltatja a főváros­nak. Kisvárda ismert burgonyarakodó állomásról ed­dig darabáruként 243, kocsirakományonként pedig 92 fillér volt a szállítási díj 100 kilogrammonként. Feb­ruár 1-től ez 73, illetve 28 fillérrel megdrágul. Bár ez kilogrammonként csak 73TOO, illetve 28T0u fillér drágulást jelentene, biztosak lehetünk róla, hogy egész filléreket fognak e címen a fogyasztók bevasalni. Kerti veteményeket, tavaszi friss főzelékeket túlayomólag Újvidék környékéről szoktak már évtizedek óta Buda­pestre szállítani. Az utóbbi időkben ez a felhozatal már oly [erős volt, hogy Újvidékről naponta külön zöldség vonatot indítottak. Újvidékről ezeknek az áru­cikkeknek szállítási díja eddig gyorsárúként 441, teherárúként (kis mennyiségben) 341, kocsirakomá­nyonként 139 fillér volt. Február elseje után a szál­lítási díj 122, 102, illetve 42 fillérrel lesz magasabb. Ebből egész szép kalarábé- és káposzta-fejadót lehet a fogyasztók nyakába sózni. Baromfival, élő és leölt állapotban, úgyszintén gyümölcscsel Kecskemét látja el Budapestet. Gyorsárú 197, teherdarabárú 153, kocsi­rakomány 65 fillért fizetett eddig. A szállítási felár 60, 46, illetve 20 fillért tesz ki 100 kilogrammonként. Ugyancsak komoly a drágítás veszedelme a tejnél is, amelyet átlag 150 kilométeres távolságról szállítanak Budapestre, ami 100 kilogrammonként 60 filléres eme­lést jelent. Krammer-Kászonyi. Krampier Károly fővárosi bizottsági tag vezetéknevét, belügyminiszteri engedél­lyel Krammer-Kászonyi-ra változtatta. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál. Hirdetések felvétetnek --­mm a kiadóhivatalban. 1ВЩ, Alapítva 1870. Telefon József 19—77. Silbermann Pinkász Egyenruha-szabó és hadfelszerelési szállító Budapest, VII., Erzsébet-körút 15. szám. Egyenruhákat, teljes felszerelést 24 óra alatt elkészít. Raktáron tart: Minden­féle hadfelszerelési cikket és kész egyen­ruhákat. Az összes hadi érmek kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom