Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-11 / 2. szám

Független Budapest PÉNZÜGY KERESKEDELEM PÉNZ ÉS HITEL MEZŐGAZDASÁG A hadisarc. A központi hatalmak országai által felajánlott béke- jobbot háborús ellenfeleink visszautasították. Nem volt még elegendő a harmadfél év óta tartó hadakozás, nem telt be még a mérték — szerintük — az emberi­ség sorainak megritkitására irányuló törekvésben és ezért a fegyvert egyelőre letenni nem hajlandók. Ha vissza is utasították az entente államai békejegyzé­künket, a sok tanácskozás, a kísérletek egymás meg­értésére előbb-utóbb mégis csak arra fognak vezetni, hogy véget vessenek a világtörténelem e legnagyobb arányú háborújának, s az ellentéteket a béke asztalá­nál simítsák el. A béketárgyalások kezdete aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy milyen kárpótlást, milyen hadisarcot fizethet a legyőzött ország a győző államnak. Kiindu­lunk abból, hogy a legutolsó 40 év alatt milyen pénz­beli kártalanítások történtek egy-egy háború befejezése után. A porosz-francia háború a frankfurti békével ért véget és 1871-ben Franciaország 5 milliárd frank hadisarc megfizetésére kötelezte magát. Olyan virágzó volt akkor a gazdasági helyzet Franciaországban, hogy Leon Say francia pénzügyminiszter javaslatára a hadisarcot még a lejárat előtt megfizették Német­országnak. Azóta azonban olyan óriási átalakulásokon ment át az egész vi ág, s maga Franciaország is olyan megpróbáltatásoknak volt kitéve a jelenlegi háború alatt, hogy pénzbeli kárpótlásról ennek a háborúnak a befejezése után szó nem igen lehet. A hadisarc az eddigi előjelekből és az ellenfelek kijelentései után Ítélve kétféle lesz. Az egyik stratégiai, a másik pedig politikai természetű lehet. A háború után úgyis a cél az lesz, hogy az .emberiség békéjét legalább is egy évszázadra biztosítsák és a tartós béke csak úgy érhető el. ha a békeszerződéseknél olyan hadikárpótlások jönnek tekintetbe, amelyek politikailag függetlenné és sztratégiailag harcképessé teszik a jelen­leg egymással farkasszemet néző államokat. Erre vall, hogy Németország újabban állandóan Belgium kiüríté­sét hangsúlyozza, holott a háború elején hallani sem akart arról, hogy Belgiumnak függetlenségét vissza­adja. Az újabban nyilvánosságra jutott entente-j egy- zékek is arra vallanak, hogy teríiletdifferenc ákról hal­lani nem akarnak, ellenben olyan biztosítékokat kíván­nak, amelyek minden ország gazdasági fejlődését biz­tosítják. Ezek szerint a legfontosabb hadisarc lesz a gyarma­tok, a nagy fogyasztási piacok arányos szétosztása Éhez fog még hozzájárulni a harcképesség emelése szempontjából biztosítandó vasutak, továbbá kikötők és jó vízi utak biztosítása, mert bizonyos, hogy pénz­zel megfizetni egy. jó tengeri kikötőt, továbbá meg­felelő vasúthálózatot, sohasem lehet. A háború hát­terében gazdasági okok húzódnak meg, világos tehát, hogy a gazdasági érdekellentétek elsimítása, a vitás gazdasági kérdések rendezése lesz a béketárgyalások legnagyobb anyaga. Ma még - sajnos — sejteni sem lehet, hogy mikor indulnak meg a béketárgyalások, de bizonyos, a hadi­kárpótlás kérdésen már minden állam gondolkodik. Pénzbeli hadi sarc fizetéséhez már csak azért sem ragaszkodhatnak, mert az anyagi javakban ez a há­ború olyan pusztítást vitt véghez, olyan óriási szegénye­déssel jár minden államra a háború, hogy a befejezés után, a hadisarc kérdésénél nem pénzbeli, hanem álta­lános gaz.lasági szempontok lesznek irányadók. — D. Gy. — * A háborús adózás. A hadi nyereségadó végre­hajtására vonatkozó utasítás szigorúan előírja, hogy a törvényt végrehajtó közegek a legpontosabban ki kell, hogy kutassák, hogy az egyes vállalatok a háború alatt mennyit kerestek s mennyit tettek félre a rejtett tartalékokra. Eddig nálunk ezt a kérdést nem igen feszegették s csak a háborús adópolitika tette aktu­álissá a rejtettt artalek ügyét. Pénzügyi körökben máris a legélénkebb tárgyalást képezi, hogy mely vállalatok rendelkeznek a legnagyobb rejtett tartalékokkal, melyek azok a bankok és egyéb ipari és kereskedelmi társa­ságok, melyek a háború alatt annyit kerestek, hogy annak egy részét- rosszabb időkre félre tehették. ? A tőzsdén úgy újságolták egymás között a spekulánsok, hogy a Magyar általános hitelbank tette félre a leg­többet a háború alatt a fel nem mutatott nyereségből. Utána következik a legnagyobb rejtett tartalékkal a Pesti magyar kereskedelmi bank, amelynek nyílt tar talékai is jelentékeny összeget képviselnek. A háború alatt hirtelen virágzóvá lett bankok között a Fabankót és a Parcellázó bankot emlegetik, amelyek annyit keres­tek, I ogy néhány évre előre biztosították részvénye­seiknek az osztalékot. A biztositó társaságok sem pa­naszkodhatnak, mert többet kerestek, mint normális viszonyok idején s igy őket sem fogja elkerülni a finánc, na a rejtett tartalékok után kutat. * A budai takarék bukása. A csendes felszámo­lás alatt alio III. kerületi Takarékpénztár hitelezőinek kielégítése érdekében tudvalévőén csődönkivüli kény­szeregyezségi eljárás folyt a budapesti törvényszéken. Az eljárás azonban nem kecsegtetett sok reménnyel, mert különösen a betétesekkel nem sikerült egyezséget létrehozni. A takarékpénztár által felajánlott kielégí­tési kvótát a betétesek nagy része nem akarta el­fogadni. Többször folytak tárgyalások a törvényszéken, amelynek tárgyalási hepisége ez alkalmak során min­dig zsúfolásig megtelt óbudai kispolgárokkal a takarék- pénztár betéteseivel. Miután ezek a tárgyalások nem vezettek megállapodásra és a tárgyalásokat vezető tör­vényszéki biró a szavazás ismételt elrendelése alkal­mával a csődönkivüli kényszeregyezségről szóló ren­deletben megállapított többséget elérni nem tudta, a törvényszék •— értesülésünk szerint — az egyezségi eljárást kénytelez volt megszüntetni. ш 1————■——-------—--------— Ex celsior bar az Excelsior szállodában. ❖ 4* A főváros egyedüli előkelő *♦ szórakozó helye. ♦♦ Щ в-----------------------~—— ' ~j§ AM ERIKAI IRODABÚTOROK ÉS TELJES IRODABERENDEZÉSEK pénzintézetek, hatóságok stb. részére. Árjegyzék díjtalan. LINGEL-bútorgyár Budapest, VII. kér., Rózsa-utca 4. sz. к_______________________________á Tele fon : József 25-02 25-03. 25-04. Sürgönyeim Consumus Budapest. MAGYAR ÉLELMISZER- SZÁLLÍTÓ RÉSZV.TÁRS. BUDAPEST, IX., T0TH-KÄLIV1ÄN-U ri'ZA 8—10. sz. A társaság működési köre: 1. Hiitőh áz : A modern technika eddig elért vívmányainak felhasználásával berendezett hütőházban bárki tetszésszerinti időre mindenféle élelmiciket hosszabb ideig kifogástalan minőségben eltarthat, mérsékelt díjtételek mellett. A beraktározandó áruk kezelésére, illetőleg a beraktározás feltételeire részletes utasítással készséggel szolgál a társaság igazgatósága. 2. Jéggyár : Napi 1000 mm. tartós kristályjeget termel. 3. Kiviteli osztály : Wien, Berlin és Breslauban saját fenntartott fiókjai mérsékelt jutalék mellett mindenféle hazai sitésével foglalkoznak. 4. Szállítási osztály: Fuvardíjkedvezményeket folyósít a nvugoti vámküll'öldre feladott élő és leölt baromfi, tojás, vad, vaj, friss főzelék, zöldség, friss gyümölcs, túró és mézkülde­mények feladási okmányai alapján. 5. Gyüjtőforgalom : Az élelmicikkek pontos és olcsóbb szállítása érdekében, Budapest nyugoti pályaudvar, Budapest-Józsefváros, Wien Stbh. és Berlin állomásokra élelmiszergyüjtő- forg álmát tart fenn. alkalmazottaink vezetése alatt élelmicikkek bizományi értéke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom