Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-19 / 51. szám
Független Budapest 8 A községi választójog reformja. — Előadás az Országos Kereskedő- és Tparos- Szövetségben. — A fővárosi törvény revíziója és a községi választójog reformja iránt mindeddig alig mutatkozott érdeklődés a polgárság szélesebb rétegeiben. A múlt hét csütörtökjén Róbert Oszkár hírlapíró, lapunknak is belső munkatársa, tartotta e kérdésben az első nyilvános előadást az Országos Kereskedő- és Iparos- Szövetségben, nagyszámú hallgatóság jelenlétében. Az előadó bevezetésül Vázsonyi Vilmos szavait idézte, aki gyakran hangoztatja azt, hogy a főváros közgyűlési terme ugyanoly fontos fórum, mint a parlament, mert a városi polgárság szociá'is kérdései, mindennapi problémái itt dőlnek a közgyűlés termében. Fokozottabb érdeklődéssel kell tehát fordulni a főváros dolgai felé. Az állam vér- és pénzadót szed polgáraitól, akik minden szociális jót itt Budapesten csakis a várostól kapnak. Szeretni kell ezt a várost, még pedig akként, hogy polgársága minél bensőségesebben foglalkozzék ügyeivel és törvényhatóságát hozzáidomitsa saját szociális gondolkodásához és céljaihoz. Sajnos, a főváros mai összetétele nem a legideálisabb és a tanácsnak nincs eléggé vérében a gyakorlati szociális szellem. Előadó hivatkozik arra a felterjesztésre, melyet a főváros harmincas bizottsága 1909- ben juttatott el a belügyminiszterhez s amelyben a városatyáknak a tanács munkájába való bevonásáttervezték a közgyűlés vezetését a városatyák sorából választandó képviselőtestületi elnökre bízzák. Nagy elismeréssel van Bárczy polgármester kétségtelen jeles tehetsége iránt, de fontosnak tartja, hogy a közgyűlés élén olyan férfiú álljon, aki minden irányban független, egy független polgár, aki érzi a polgárság leikéből lelkedzett kívánságokat, a polgárság aktuális bajait és gondjait. Kérdi miért nem akadt a legutóbbi közgyűlésen, aki a polgárság, az ipar és kereskedelem harsány tiltakozásának adott volna kifejezést a városi osztályokat terhelő uj adókkal szemben, amelyek az ■agrárizmus dédelgetését jelentik. xA jövőben a képviselőtestületi elnöknek lesz hivatása, hogy ily esetekben kezdeményezze a főváros megszólalását és messze hallatszó hangot adjon a polgárság minden panaszának és kívánságának. A bizottsági tagok számát inkább redukálni kell, semmint az inkompatibilitások mai tömege fennmaradjon. A virilizmus eltörlése oly kívánság, a mely ma már indokolásra nem szorul. Inkább legyen kevesebb a városatyák száma, de a kik bent ülnek a közgyűlés termében, legyenek régi, őszinte és kifogástalan hívei a puritán demokráciának és a tiszta haladásnak. A szakképviseletek ellen nincs kifogása, de ennek nem szabad a virilizmus visszacsempészé- sére szolgálni s ezért a szakképviseleti tagok számát igen alacsonyan kívánja megállapítani. A községi választójogot csupán az egyévi helybenlakáshoz kell kötni. A vagyoni felelősség kérdését nem tartja e tekintetben aggasztónak, mert biztosra veszi, hogy a munkások a város vagyonát nem fogják jogtalan célokra pazarolni. A választói névjegyzékek összeállítása körül olyan uj módszert kell megvalósítani, amely drákói szigorral büntet minden visszaélést. A harctérről visszatérő tömegek szenvedéseik és életkockázataik jutalmát egyedül polgártársaiktól kaphatják meg: a szebb, kulturáltabb polgári életet, a szociális jólétet, amelynek érdekében- a közgyűlési teremben oly sok értékes eredményt produkálhatnak. .A szociális haladásnak a közgyűlési teremből kell kiindulnia és a városi polgárság legfőbb érdeke, hogy a parlamentbe is minél több városrtyát kell beküldeni. A közgyűlés becsületes demokratizálása a jövő polgári haladás előfeltétele. Ebben a munkában a polgárságnak egy csapáson kell haladnia a feltörekvő munkássággal és a polgári radikálizmussal, mért ezeké a jövő s mert ezek a parlamentben és a közgyűlési teremben a polgársággal egyetértésben akarnak dolgozni a szükséges nagy szociális renaissance megalapozásán, de ha kell, meg fogják azt valósítani akkor is, ha a mai polgárság nem tart velük a demokrácia és becsület küzdelmében. A gáz és villany árának emelése a közgyűlés előtt. — A Független Budapest tudósítójától. — Szerdán ismét közgyűlés lesz, hogy letárgyalják a tanács előterjesztését, amelylyel a gáz és villany árának felemelését javasolja. A pénzügyi bizottságban tudvalevőleg már részletes vita folyt le erről a kérdésről s minden komoly tényező véleménye megegyezett abban, hogy a főváros pénzügyi helyzetén kívül az általános gazdasági viszonyok is indokolttá teszik az áremelést. Egészen más volna a helyzet, ha akár a gáz, akár a villany még magántársaság kezében volna. Akkor is meg kellene fontolni azt a körülményt, hogy a termelés tetemesen megdrágult s a tisztviselők anyagi helyzetének megjavítása is szükségessé teszik, hogy a közszükségleti cikkek árai emelkedjenek. A magántársaságokkal szemben mindenesetre nagyobb ingerenciát köthetett volna ki a főváros, igy azonban, hogy saját közhasznúi üzemeiről van szó, minderre szükség nincs s az áremelés teljes indokolása benne foglaltatik abban a tényben, hogy a kereskedői és üzleti szempontokat legkevésbé a főváros mellőzheti, amikor arról van szó, hogy a gáz és villany árának lépést kell tartania a termelés megdrágulásával. Ennek dacára, amint a városházán el is vannak készülve reá, a közgyűlésen lesznek olyan hangok is, amelyek az áremelés ellen s ezzel kapcsolatosan a gázgyár vezetése ellen fognak állást foglalni. Különösen Plalíhy legszemélyesebb hívei készülődnek erősen, hogy megtámadják a gázgyár vezetőségét. Ennek háttérében köztudomás szerint azok az indító okok szerepelnek, amelyekkel már volt alkalmunk többször foglalkozni. Platthy György dr. még mindig nem tudja elfelejteni a közgyűlésnek Huukár emlékezetes bukását s most, hogy — bár távol a közgyűléstől — újra tevékenykedni kezd a városi politikában, minden alkalmat felhasznál arra, hogy bosszút állhasson. Kétség sem fér azonban ahhoz, hogy a közgyűlés túlnyomó többsége megszavazza az áremelést s ezzel közvetve bizalmat fog szavazni a gázgyár és az elektromosművek vezetőségének is. Miután a szerdai közgyűlésen egyéb érdemleges tárgy nem is szerepel, előreláthatólag a négy órakor kezdődő tanácskozás hét órára be is fejeződik. Az áremelési határozatot a tanács jóváhagyás végett nyomban felterjeszti a belügyminiszterhez, mert az eddigi dispozic ók szerint az áremelést január elsején már életbe is léptetik. A fővárosi törvény revíziója. — A főváros 1909. évi felterjesztése a belügyminiszterhez, — VI. 6. A fegyelmi jog, A fegyelmi vizsgálatot elrendelhetik: a) a polgármester és az alpolgármesterek ellen a képviselőtestület és a belügyminiszter; b) az alkalmazottak ellen a polgármester, a képviselőtestület és a belügyminiszter. A fegyelmi vizsgálat elrendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak. .A vizsgálatot végzi az elsőfokú fegyelmi Ítélet hozatalára hivatott hatóság, illetőleg ennek megbízottja. A fegyelmi bíráskodást gyakorolja: a) a polgármester, az alpolgármesterek és a képviselőtestület által választott alkalmazottak felett elsőfokon a képviselőtestület fegyelmi választmánya, melynek, mint jogi tanácsadó, hivatalból tagja a tiszti főügyész; másodfokon a közigazgatási bíróság kebelében alakított fegyelmi tanács; az utóbbi a közigazgatási bíróság elnökének, esetleg másodelnökének elnöklete alatt két bírói s két közigazgatási minősítésű bíróból állna; • b) a polgármester által kinevezett alkalmazottak felett elsőfokon a polgármester, másodfokon a képviselőtestület fegyelmi tanácsa s ha a két Ítélet eltér egymástól, harmadfokon a közigazgatási biróság fegyelmi tanácsa. Hivatalvesztés kimondása esetén az Ítélet hivatalból felterjesztendő a magasabb fegyelmi bírósághoz. A tárgyalás szóbeli, vád és védelem képviseletével; a vádat képviseli a polgármester által megbízott hivatalnok, aki azonban nem vezetheti egyúttal a vizsgálatot; a vádoltak a fegyelmi vizsgálat befejezése után védőügyvédet vallhatnak. .A fővárosi tisztviselők és alkalmazottak fegyelmi jogát nem a fővárosi törvény szabályozza, hanem az összes törvényhatósági tisztviselőkre és alkalmazottakra kiterjedő országos törvény, az 1886. évi XXIII. t.-c. Midőn ennek dacára a fővárosi törvény revíziója keretébe tartozó kérdések közé a fegyelmi jogot felvettük, azon meggyőződés vezetett bennünket, hogy a fegyelmi jog miként való szabályozásán lordul meg tulajdonkép az önkormányzati szabadság. Ha az önkormányzati tisztviselők és alkalmazottak fegyelmi eljárása nem részesül a független bíróság garanciáiban, az önkormányzati szabadság illuzóriussá válhat, amint azt a közelmúlt politikai eseményei világosan mutatták. E meggondolás alapján szerkesztettük meg a fegyelmi eljárásra vonatkozó javaslatunkat. Biztosítani kívánjuk ebben azt, hogy a hatályos önkormányzat érdekében a fegyelmi hatalom gyakorlása első sorban a tisztviselők és alkalmazottak saját hatóságának kezében legyen, a kétséges és súlyos esetekben pedig független biróság kezébe jusson; a tisztviselőknek és alkalmazottaknak megadni kívánunk minden garanciát az alaptalan vád alól való tisztázásra ; végül gondoskodunk arról, hogy a fegyelmi eljárást a felügyeleti kormányhatóság is megindíthassa. 7. A főpolgármester. A főpolgármesteri állás megszüntetendő. Miután e javaslatunkkal csak alkalomszerűen kifejezésre juttattunk egy, a közvéleményben már régen meggyökeresedett nézetet, itt indokoláskép csak arra utalunk, hogy a főpolgármester, mint lényegileg állami hivatalnok, nem állhat élén egy önkormányzati testületnek és nem lehet legfontosabb szervének, a képviselőtestületnek elnöke; de nincs szükség e tisztségre az állami felügyelet gyakorlása szempontjából sem, mert a kormányhatóság helyben lévén, nem szorul felügyeleti jogának gyakorlásánál közvetítőre; tudjuk is különben, hogy a gyakorlatban a kormányhatóságok rendszerint a polgármesterrel érintkeznek. 8. A közigazgatási bizottság. A közigazgatási bizottság intézményét fenn- tartandónak tartjuk, csak a főpolgármesteri állás megszüntetésével elnöki állás szervezésére szorul. Önkormányzati középhatóság és alsóbbfoku köz- igazgatási biróság hiányában az önkormányzati szabadság szempontjából megnyugvással kell fogadnunk ez intézményt, mely az állami átruházott hatáskörbe tartozó, sőt közvetlen állami hatáskörbe tartozó ügyek igazgatásába is hatékony befolyást enged az önkormányzati elemeknek. 9, A felebbvitel. Önkormányzati ügyekben: Elsőfokú hatóságok: kér. elüljáróság es a kér. választmány, a városi választmány és a képviselőtestület. Másodfokú hatóságok: a városi választmány és a képviselőtestület. .Átruházott hatáskörben : Elsőfokú hatóságok: a kér. elüljáróság és a tanács. Másodfokú hatóságok: a tanács és a köz- igazgatási bizottság. Másodfokú határozat ellen felebbezésnek, és pedig mindenkor az illető miniszterhez, csak átruházott hatáskörben van helye és csak akkor, ha a közigazgatási biróság előtti panasznak nincs helye. Mindenki csak saját ügyében felebbezhet. A felebbviteli rendszer megállapításánál főleg arra h lyezünk súlyt, hogy az önkormányzati ügyekben a város rendelkezési jogát megóvjuk az által, hogy ily ügyekben a városi hatóságtól a kormányhoz való felebbezést kizárjuk. Önrendelkezési jogról, tehát valódi önkormányzatról ugyanis nem lehet ott beszélni, ahol a városnak önkormányzati ügyeiben jogorvoslat segélyével a kormány döntése provo7 kálható. Itt különösen felhívjuk a figyelmet a közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 : XX. t.-c. 2. §-ának a) pontjára, mely két egybehangzó
