Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-19 / 51. szám
1 Független Budapest határozat ellen való felebbezést, mint kivételt, ép a városok javadalmai, vagyoni és gazdászati ügyeiben engedi meg; tehát a városoknak legsajátlagosabb önkormányzati ügyeiben nyitja meg az útját a kormány rendelkezésének. Az ügyeknek két fokon л-aló elbírálása teljesen kielégítő a magánérdek védelme szempontjából is, mert eltekintve attól, hogy az ügyek egy nagy részében a feleknek a köz- igazgatási bíróság előtt való panasz is rendelkezésükre áll, meg van a mód a kormány felügyeleti ténykedésének megindítására. A közigazgatás rendes menetének biztosítása érdekében kívánjuk a feleb- bezési jognak azt a korlátozását is, hogy mindenki csak saját ügyében élhessen jogorvoslattal. A közérdek védelmére ott van a polgármester és a kormány. 10. Az állami felügyelet. Az állami felügyelet jogát a belügyminiszter gyakorolja. A belügyminiszter felvilágosítást és véleményt kívánhat, felfüggesztheti azokat a határozatokat, melyek nézete szerint a törvényben előirt alaki kellékek betartása nélkül hozattak, vagy amelyek hozatalára az illető szerv hatáskörrel nem birt, vagy amelyek törvénybe vagy rendeletbe ütköznek ; a város ügyvitelét s pénzkezelését megvizsgáltathatja ; a fővárosi törvény szerint terhelő kötelezettségeket végső esetben a főváros költségére megtétetheti. A ..felügyeleti jog gyakorlása érdekében a képviselőtestület jegyzőkönyvei a belügyminiszterhez felküldendők. A szabályrendeleteket tartalmazó, valamint költségvetésre és zárszámadásra vonatkozó határozatok evégből külön is felterjesztendők. Ha a miniszter a felterjesztett szabályrendeletre vonatkozólag 60 nap alatt érdemileg nem nyilatkozik, az hatályba léptethető. A költségvetést a belügyminiszter csak akkor és annyiban függesztheti fel, ha és amennyiben a bevételek közt felvett közszolgáltatások a törvény, illetőleg a szabályrendeletek által megengedett határt meghaladják vagy ha azok a kiadások, melyek törvény vagy szabályrendeletből kifolyólag a fővárost terhelik, a költség- vetésbe nem vétettek fel; ha a képviselőtestület valamely kötelező kiadás fedezetéről gondoskodni felszólítás után is vonakodnék, a belügyminiszter annak a költségvetésbe való beállítását elrendelheti: ily elrendelő határozat ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A belügyminiszter a költségvetést 30 napon belül átvizsgálni s az eredményről a fővárost értesíteni tartozik. Az állami felügyelet körének megállapításánál az önkormányzati szabadság biztosítására irányuló alapelvünkből kifolyólag az állami beavatkozásnak hatásait általánosságban csak úgy állapíthatjuk meg. hogy az nem terjedhet tovább a város törvényszerű hatáskörének megóvásánál. Hogy a város törvényes hatáskörével miféle célszerűségi szempontok szerint él, az már nem tartozhat az államra, e tekintetben tehát a kormány beleszólásának nincs helye. Ez elv alól azonban két kivételt teszünk, amennyiben az adóztatási jog gyakorlását és a kölcsönök felvételét a kormány jóváhagyásától tesszük függővé, amit azzal okolunk meg, hogy mindkét jog gyakorlása erősen érintheti úgy a polgárságnak, mint az államnak vagyoni érdekeit. Nem tartjuk helyénvalónak a szabályrendeletalkotási és a budget]og körébe tartozó határozatok jóváhagyását sem ; itt azonban e határozatok fontosságánál fogva azok külön felterjesztésével egyenesen felhívni kívánjuk a kormány figyelmét felügyeleti jogának érvényesítésére. Még csak a képviselőtestület feloszlatására vonatkozó jognak esetleges törvénybe iktatása ellen akarunk állást foglalni. E jogra nincs szükség, mert a képviselőtestület határozatai a törvényesség szempontjából felülvizsgálat alá esnek, elejtését : ivánja a parlament felosziathatósága mellett az alkotmányvédelmi szempont is s végül kizárja statuálását az, hogy a képviselőtestület, mint közigazgatási hatóság létének folytonosnak kell lennie. Füvéé szilit és vállalkozók kövessék a józanság, a kötelesség útját és jegyezzenek hetedik hadikölcsönt. Ez az elképzelhető legjobb, legreá= lisabb és leghasznosabb vállalkozás. 14. A fővárosi közmunkák tanácsa. A fővárosi közmunkák tanácsa intézményét eltörlendőnek tartjuk. Hatásköre átruházandó a fővárosra az építési ügyekben való felebbviteli s felügyeleti jogkör kivételével; ennek gyakorlására a közigazgatási bizottság kebelében egy műszaki választmány alakítandó, melynek elnökét és 2 tagját saját kebeléből, 2 tagját pedig a gyakorlatot nem folytató szakértők közül a közigazgatási bizottság választ. A főv. közmunkák tanácsának rendelkezése alatt álló jövedelmek és vagyon, legalább amennyiben fővárosi eredetű, a városnak vissza- bocsátandók. A fővárosi közmunkák tanácsáról szóló 1870 :X. t.-cz. megalkotásának alapja annak felismerése volt,- hogy a magyar állam fejlődésének egyik feltétele Buda és Pest varosoknak mielőbb országos központtá tétele és hogy az ehhez szükséges munkálatok, ép országos érdekű voltuknál fogva, állami erőforrásokból végzendők. A törvény meg is határozta a végzendő munkálatokat, kijelölte a költségek fedezetet, a munkálatok végrehajtását pedig részint az államra hagyta, i észint az állami és városi elemekből összetett közmunkák tanácsára bizta. E vegyes szerv megteremtésének oka kétségtelenül az illető munkálatok végzésénél az állami és városi érdekek összhangjának és az egységes eljárásnak egyszerűbb módon való biztosítása volt. Az intézménynek, úgy látszik, a londoni Metropolitan board of works szolgált mintául, mely szintén nagyobb közművek egységes létesítése érdekében állíttatott fel 1855-ben a számos közigazgatási hatóság közt megosztott angol fővárosban; a londoni grófságnak 1888- ban történt megalakításával azonban, mint felesleges, eltöröltetett. A fővárosi közmunkák tanácsának hatáskörét a törvény következőkép állapítja meg: 1. megbízza közlekedési fővonalaknak nyitásával, vagyis egyikével azon nagy feladatoknak, melyek megoldására ugyanezen törvény egy 24 millió frtos sorsolási kölcsönt engedélyezett; törlesztésére kijelölvén a hidak jövedelmét, azon pénzintézetek, közlekedési vállalatok, biztositó társaságok, gyárak és vállalatok községi adópótlékát, melyeknek igazgatósága Ausztriában székel, de amelyek üzletüket a magyar államterületre is kiterjesztik; a Kölcsönből épitendő rakpartok jövedelmét, az 1884 : XXV. t.-c. pedig az osztrák-magyar bank és az osztrák-magyar vasúttársaság községi adópótlékát; az évi járadék fedezetlenül maradó részét az állam pótolja; 2. megbízza a 24 millió frtos kölcsönből létesített vállalatok fenntartásával, továbbá egyéb beruházásokkal, amelyekre meg szükség lesz, hogy Budapest — mint főváros —- az ország igényeinek megfelelhessen; továbbá az e célokra a sorsolási kölcsönből végzett kisajátítások cs szabályozások által nyerendő telkek eladási árából alkotott főv. pénzalap kezelésével, mely pénzalap növelésére fordítandók a kölcsön végleges törlesztése előtt az évi járadékok fedezetére kijelölt források ama jövedelmei, amelyeket a kölcsön évi járadékai netalán igénybe nem vesznek, a kölcsön törlesztése után (1920-tól kezdve) pedig az érintett források összes jövedelmei, az 1890 : I. t.-c. értelmében a főváros területén előirt egyenes állami adó másfél százalékában álló útadó, végre a háztelkek, utcák, és terek szabályozásánál, magánháztelkekhez csatolandó területek eladásából beveendő jövedelmek (az utóbbiakra nézve vitás, hogy az 1881 : XLI. t.-c. 21. §-a értelmében nem a fővárost illetik-e; ma a főváros szedi be ezeket) ; 3. feladatává teszi: a) . az egész fővárosra vagy egyes városrészekre kiterjedő szabályozási munkák elkészítését, b) az egész fővárosra vagy egyes .városrészekre kiterjedő nagyobb szabályozási munkák végrehajtását, c) az utak irányának és lejtszinének meghatározását, d) az utak elnevezését és a házszámok- szabályozását, e) az építésügyet szabályozó javaslat kidolgozását; 4. a felügyelettel és felebbviteli hatósággal ruházza fel minden épité-i és cpitésrendőri ügyben, ezenkívül az 1876: t.-c. értelmében utak, hidak, vasutak, vizszabályozási és védmüvek ügyében köz- igazgatási bizottsági hatásköre van ; végül egyos konkrét ügyekben, különösen kisajátításoknál, a kormány megbízottjaként jár c s most legújabban a Margitszigetet kezeli. Nézzük már most, mit végzett a közmunkák tanácsa hatáskörében a múltban, mit végez és mit van módjában végezni ma s a közel jövőben. A) A közmunkák tanácsa hivatásának elseje, a közlekedési fővonalak nyitása, feltételezve van, illetőleg volt a 24 millió forintos kölcsönből az állam által e célra engedélyezett összeg nagyságától, vagyis a köz munkák tanácsa c téren csakis az állam által megszabott penzerő keretén belül mozoghatott. E pénzen) pedig nem volt több, mint az Andrássy-utra engedélyezett 6,671.818 К (1870 c EX. t.-c.) és a nagykorúira átengedett 3,433.586 К 28 Г. (1884 : XVIII. t.-c.) ; a kölcsön többi részét a kormány használta fel. A közmunkák tanácsának c hatásköre tehát kimerült. B) A közmunkák tanácsának a város fejlesztésére irányuló hivatásából jelentősége van még ma is a fenntebb 2. és 3. pont alatt körvonalozottaknak. Az itt felsorolt teendők első csoportjára (2. pont) a törvény fedezetül a fővárosi pénzalapot jelöli ki, mig a második csoportban (3. pont) foglalt feladatok — melyek közül pedig a szabályozási munkák készítése, de különösen a nagyobb szabályozások végrehajtása nagy anyagi erőt feltételez — pénzügyi megoldásáról a törvény kifejezetten nem gondoskodik. De kétségtelen, hogy a közmunkák tanácsa' hivatásának e második részét szintén csak a fővárosi pénzalap keretén belül, vagyis annak erejéhez mérten töltheti be. Mit jelent már most ez ? A fővárosi pénzalap törzse a törvény szerint a 24 milliós kölcsönből végzett kisajátítások és szabályozások által nyerendő telkek eladási ára lenne; ez ma 3—4 millió korona tőke, melynek alapja az Andrássy- ut rendezésénél elért haszon és körülbelül 10—12 millió К értékű dunaszabályozási telek, ez utóbbi érték azonban ma túlnyomóan le van kötve és pedig részben kincstári előlegek fedezetére, részben a Margitsziget vételárára. A fővárosi pénzalap jövedelmei pedig kétfélék: közvetlenek és közvetettek. Az előbbiek túlnyomóan az útadóból állanak, mely az 1907. évi zárszámadás szerint 522.920 korona 55 fillért tett ki, emellett mint nagyobb tétel, még 114.140 korona 79 fillér kamatjövedelem szerepel, a többi tétel jelentéktelen. Az utóbbiak a 24 milliós kölcsön törlesztési forrásainak a kölcsön törlesztése (1920.) előtt az évi járadékokra el nem használt feleslegei, azután pedig összes jövedelmei. A 24 milliós kölcsön törlesztési feleslegeiből azonban a fővárosi pénzalap csak az 1870—74. években részesült és pedig 4,512.202 korona 65 fillérben, mely összegből azonban csak 2.650 400 К 37 fillért kapott készpénzben, mig a többi az Andrássy- út rendezésére adott állami előleg apasztására fordit- tatott. 1874 után a feleslegből tartalékalap teremtetett; e tartalékalapot azután az 101 C-ig keletkező feleslegekkel együtt az 1893 : XIV. t.-c. a két új dunai híd költségeire kötött le;. minthogy pedig tartalékalap hiányában az utolsó 10 évben (1920-ig) a törlesztési források teljesen igénybe fognak vétetni, s fővárosi j pénzalap közvetett jövedelmi forrásaitól csak 1920 után várhat valamit ; vagyis a közmunkák tanácsának rendelkezésére évenkint össze-visszákörülbelül 600.000 korona áll. mely összegből azonban közel 200.000 koronát saját fenntartásának költségei emésztenek fel. E szűk kereten belül kell tehát a közmunkák tanácsának városfejlesztési feladatait megoldani. Elismerjük, hogy évenkint néhány százezer koronának a fővárosra való fordítása a közmunkák tanácsa részéről bizonyára üdvös volna, csakhogy ezen áldozatért a szabályozási kérdésekben való autonómiánkat kell odaadnunk. (Folytatása következik.) virilisták! A néma tekintetek is azt kérdezik: Mennyit jegyzett a hetedik hadikölcsönre? APOLLÓ A ROXAL--SZÁLLÓ ÉPÜLETÉBEN. Az előkelő világ mozgóképszínháza. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál.
