Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-28 / 48. szám
Független Budapest 9 minden megkérdezés nélkül, egyszerűen en masse írták át a demokratapárt tagjának s hogy e tagoknak legalább fele nem is lakik az V. kerületben, ami persze nem volt fontos, amikor a játékklubbá felvették, de igenis fontos akkor, amikor Kassai azzal nyerte meg magának a demokrata pártvezetőséget, hogy ötezer lipótvárosi polgárt nevezett meg. Mondanunk sem kell, hogy éppen a lipótvárosi polgárok kulti- válják legkisebb számban Kassai helyiségeit és amiképen megkérdezés nélkül vették fel őket, nem is járnak fel és nem vesznek részt a pártvacsorákon, amelyeken legfeljebb kétszáz ember van jelen s ezek nagyrésze is azért jön, hogy telt gyomorral ülhessen le e bakkasztalhoz. Kassai ur egyébként is kissé szokatlan téren gyakorolja a szervezési tehetségét. Mintegy 200 lipótvárosi polgár nemrégiben levelet kapott ezzel a lakonikus szöveggel: Kedves barátom ! Nagyon leköteleznél, ha alkalmat adnál arra, hogy veled bizalmas ügyben beszélhessek. Meleg üdvözléssel Kassai. A bizalmas ügy: a párt anyagi támogatása. Akadtak, akik több száz koronát áldoztak is erre a célra, holott talán még sem járja és nem méltó a demokratikus elvekhez, hogy ilyen politikai könyöradományokat gyűjtsenek eg}r párt részére, — közkézen megforduló levelek utján, mert ilyeneknek kell tekintenünk ez írásokat, melyeket Kassai olyanoknak is elküldött, akiket személyesen nem is ismer. A tagsági díjat két koronában állapították meg, de ezt sem hajtják be rendszeresen. Pedig magasabb tagdíjakat is be lehetne hajtani, ha Kassai egyáltalán súlyt fektetne arra, hogy tagdíjak térüljenek be. A magasabb tagdíjakból bőven megtérülhetne a helyiség bérlete és az agitációs költségek s ha ezenfelül valaki még áldozni akar, azt nem szabadna ilyen ravasz levelek utján csinálni. Akik adtak, legtöbbjük nem gyanította, miért hívják bizalmas beszélgetésre s az adakozásra való felszólítás oly kínos helyzetet teremtett számukra, amely elől nem tudtak kitérni. Ezt talán még sem szabad demokrata cégér alatt megcsinálni. ж Soha nem fektetett súlyt Kassai arra sem, hogy a társasköri tagdíjak befolyjanak. Több taggal beszéltünk, akik évek óta nem fizettek tagdijat, a társaskör nem is erőltette, hogy fizessenek s igy a társaskör voltaképeni jövedelme csak a pinkapénz. Kassai tehát ebből kapja a iizezer koronás fixumot. Nem igaz, hogy reprezentációs költségekre kell ez az összeg. A társaskörnek nincsenek komoly reprezentációs kiadásai. Szeretnők ennek a 10 000 koronának a hováforditásáról szóló pontos jegyzékét megismerni, de már most biztos tudomás alapján kijelentjük, hogy ez a tízezer korona, amelyről Kassainak elszámolást sem kell adnia, csaknem egész összegében Kassai zsebében marad. ж Minden oldalról elhalmoztak bennünket értesítésekkel, amelyek a Lipótvárosi Társaskörben már a demokrata pártalakulás óta is előfordult családi katasztrófákról és családi botrányokról szólnak. Egész névsora van kezünkben a demokrata-párt azon tagjainak, akik játszottak és — vesztettek a bakkon, ami kissé kedvezőtlen módja a demokrata eszmék népszerűsítésének. (Néhány adat a társaskör legutóbbi heteiből: A százkoronás zsetonokat a tétek nagysága miatt már kényelmetlen volt kezelni, mert ötszázkoronás kékszinü és ezer koronás piros zsetonokat hoztak forgalomba. Dr. T. H. ügyvédet legutóbb figyelmeztették a játékosok egy makaó-asztalnál, hogy százkoronás tétet nem tehet, mert ilyen kis tétekkel nem bajlódnak. A makaó-bankok egyébként is 10—15.000 koronával indulnak. A bakk- forgalom a legtöbb estén meghaladja a 100.000 koronát. Kedves a szivarosztás dolga is. Először szerdán osztogatták a szivarokat a tagoknak, de mivel a pártvacsorak is ekkor vannak, áttették a szivarosztás napját vasárnapra. De ekkor is sokan járnak fel, tehát végleg a csütörtöki napban állapodtak meg, hogy a játékklub nagyobb látogatottságát erre a napra is biztosítsák.) ж Azzal dicsekszik Kássai, hogy a lipótvárosi polgárság bizalmából került be a közgyűlésre s hogy a községi választáson több szavazatot kapott, mint Bárczy polgármester és Sándor Pál. Mi csak annyit tudunk, hogy a szavazólistába paktum alapján került be a neve és hogy a lipótvárosi polgárság körében sűrűn cirkulál Glücksthal Samunak egy rezignált sóhajnak is beillő mondása: — Csak egy bűnöm van. Az, hogy Kassai Ferencet, a tehetségtelenek legnagyobbját, én vittem be a törvényhatóságba! ж Kassai akkor lett demokrata, amikor a demokrata-blokk alakult s a demokrácia ügye kezdett jól állani. Néhány héttel előbb még uj pártot alapított, a Városi Lakosok Országos Szövetségét és ennek a pártnak az elnökévé kiáltotta ki magát. Hibáztatjuk a kerület régi demokratáit, hogy az összes dolgok tudatában, ha csak rövid időre is, fuzionáltak Kassaiékkal s ez alól az sem mentesiti őket, hogy a kibékü- tés az egész pártvezetőség jelenlétében, a Központi Demokrata Körben történt — szemtanuk kijelentése szerint — Kassai Ferenc kezdeményezésére, megrohanásszerüen. ж Nem halaszthattuk tovább mindezek elmondását, mert most még nem oly nagy baj ez, mintha akkor történik, amikor már súlyosabban veszélyezteti a demokratikus érdekeket és olyan részről, amelyek ezt pártcélokra használják ki. A Kassai-féle demokrata alakulat, mint kitűnt, nem jelentett ötezer megszervezett demokrata polgárt, hanem csak néhány tucat uj játékost egy játékklub számára és hamis keretet ahhoz, hogy Kassai mint pártvezér szerepelhessen. Még nem késő : a demokrata-párt komoly, hivatott erőkkel és becsületes szervezkedéssel még kiheverheti azt a sajnálatos erkölcsi mételyt, amelylyel Kassai a Lipótvárosban megfertőzte. Iióbert Oszkár. Kik akartak keresni a kávésokon? (Saját tudósítónktól.) A kávésipartársulatnak zajos közgyűlése volt csütörtökön. A gyönyörű békét és összhangot, amellyel ezek a »derék« üzletemberek állandóan ki tudják használni a konjunktúrát s a legképtelenebb összegekig emelni tudják a kávéházi árakat, ezúttal egy belső üzleti ügy zavarta meg. A rendkívüli közgyűlést azért hívták össze, hogy megnyerjék a kávésokat egy bevásárlási részvénytársaság alapításának. Az e'szmét Harsányt Adolf, kávés - ipartársulati elnök és fővárosi bizottsági tag vetette fel s ő csinált neki propagandát is. A terv részletes kidolgozásban került a közgyűlés elé. Eszerint a »bevásárlási részvénytársaság« alapitói közül a kávésok meghatározott szánni részvényeket jegyezhettek volna, ellenben más üzletemberek annyit, amennyit akartak volna. A szervezet igazgatói tantiémekre körülbelül 120 ezer koronát kontemplátt s a részvénytársaság elnökigazgatójául évi 36 000 korona biztosított jövedelemmel Harsányt Adolfot szemelte ki, aki hajlandónak mutatkozott arra is, hogy az ipartársulati elnökséggel való összeférhetetlenség esetén ott hagyja ezt a díszes erkölcsi pozícióját. A kávésok addig, amíg nem ismerték az alapítás részleteit és kulisszatitkait, rokonszenveztek az ideával, annak dacára, hogy a bevásárlási részvénytársaság a mai. nehéz időkben nem'funkcionálhatott volna kellőképen s maga a vállalkozás is átmenetileg veszteséggel járhatott volna. Amikor azonban a közgyűlésen az alapítás minden részletéről lehullott a lepel, zajos ki- fakadások hangzottak el: — Évi százhúszezer korona tantiémekre ! — Kinek áll érdekében ez az üzlet ? — Nincs szükségünk rá ! Mindezt egyik-másik felszólaló rendes parlamentáris formában is előadta. Kijelentették ezek a felszólalók, hogy semmi szükségük nincs arra, hogy néhány élelmes ember tízezreket keressen az ő bőrükön. A bevásárlási részvénytársaságnak a mai időkben egyáltalán nincs semmi létjogosultsága. S főleg nem volna értelme annak, hogy a kávésok odaadják a tőkéjüket s a részvénytársaságban végül azok dirigáljanak, akiknek részvényjegyzése korlátlan. Harsányi Adolf elnök és hívei hiaba védték ékes szavakkal a javaslatot, a kávésok túlnyomó többsége nem akart kötélnek állani s az indítványt leszavazták. A közvéleményt nem érdekelné túlságosan ez az ügy, ha nem volna belekeverve egy fővárosi bizottsági tag is, aki ugyan a legjóhiszemübben és a legtisztább szándékkal propagálhatta ezt az odiózus ügyet, de azt a gyanút nehezen háríthatja el magától, hogy elsősorban önmagának akart teremteni fényes anyagi pozíciót. Ebben sem volna semmi megvetendő, ha egy ipartársulati elnökségnek és fővárosi bizottsági tagságnak nem lenne bizonyos morálja sőt etikája is. Ez ügy részleteit nem kutatjuk, semmi közünk hozzá, hogy a kávésok milyen morállal mérik a maguk belső ügyeit, de azt igenis szóvá kell tennünk, hogy a fővárosi bizottsági tagsággal némikép mégis csak összeférhetetlen az ilyen üzleties szereplés, amelyről nyilvánosan megállapított ik, hogy az csak néhány ember jól feljogott magánérdekét akarta volna szolgálni. Fővárosi sülik is vftlttk kövessék a józanság, a kötelesség útját és jegyezzenek hetedik hadikölcsönt. Ez az elképzelhető legjobb, legreá= lisabb és leghasznosabb vállalkozás. ALAPÍTVA 1835-BEN. в DAN TESTVÉREK cs. és kir. udvari szűcsök BUDAPEST, V., Dorottya - utca 5—7. sz. fítnrri D !f\ kötvénvek а legelőnvö- U f/ U H К. /Д sebbek élet-, tűz, baleset szavatossági-, betöréseslopás elleni, üveg-, jég- és állatbiztosításoknál ffuOGÄRig Felvilágosításokkal, prospektusokká és díjajánlattal szívesen szolgál a Általános Biztosító R.-T. igazgatósága Budapest, VII. kerület, Károly-körút 3. szám és a társaság képviselőségei az ország minden részében. Összes biztosítékok 22 millió korona. — Kartellen kívül. Részvénytőke 6,000.000 korona. Telefon: 153—9S, 2—11, 2—12. КШ1 П FEST, TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. I lU W IT InU Gyüjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128—13.
