Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-31 / 44. szám
sósán és méltóképpen beleilleszkedhetnék a legtávolabbi jövő Nagy-Budapestjének képébe. Az általam készített szabályozás felöleli magában a Szent István-templomtól a Rákóczi-ut vonaláig és a Koronaherceg-utcától a Klauzál- térig terjedő városrészt; ennek keretein belül kíséreltem meg a szakbizottság négyes alapelvét keresztülvinni. Két kérdés kapcsolódik össze a megoldásban. Az. Andrássy-ut betorkolásának kérdése az uj városház elhelyezésével és az Erzsébetváros uj útvonalának bevezetése a Belvárosba a központi városháza homlokzatának megtartásával. Az Andrássy-ut betorkolásának kérdését helyesebbnek találom igy kifejezni; az Andrássy-ut megindításának, kisugárzásának kérdése ! Hiszen ez a sugárút a város belsejéből indul a perifériák felé. Az Andrássy-ut a főváros legelőkelőbb útvonala, melynek architektonikus szépségű jellege elvitázhatatlan. Ez a megállapítás vezetett arra az elhatározásra, hogy ezt az útvonalat hasonlóan architektonikusan képzett térről szabad csak elindítanom; elhibázottnak tartanék minden oly megoldást, melyben az Andrássy-ut gazdagon parkozott, esetleg még szabálytalan alakú térről, ha az még oly nagy volna is, indíttatnék el, mert ezáltal az útvonal és tér architektonikus, szerves összefüggése megbontatnék. Az architektonikus tér alatt szabályos, lehetőleg geometrikus idomú és szimetrikus, kellő távlati határokat biztositó teret értek. Ezért egy félköralakn csillagteret létesítek középpontjával ott, ahol az Andrássy-ut tengelye a Fürdő-utca tengelyét metszi. A tér sugarának mérete körülbelül 105 méter. E ponton, mely az egész szabályozó gondolat bázisát alkotja, merül föl a legnagyobb áldozatok szükségessége. Az Andrássy-ut 1. és 3. sz. házának lebontása és az 5. sz. ház újjá építése válik szükségessé, úgyszintén a Vilmos- császár-utnak az Andrássy-uttól a Deák-térig terjedő szakaszát le kell bontani és részben újjá építeni. A Szerecsen-utca jobboldalán is több telek esik be a szabályozás által érintett területbe. A keletkező uj telkek az értékemelkedés folytán az áldozatok nagyságát mindenesetre csökkenti. A félköralakn tér egyenes oldalán, a Szent- István-templomtól a Deák-térig terjedő szakaszon álló két bérháztömb lebontásával fölszabaduló területen nyer a monumentális uj városház helyet olyformán, hogy a tér középpontján emelkednék a magas, domináló városháztorony. A városház rendelkezésére álló terület hossza körülbelül 260 m, átlagos szélessége pedig 60 m. A városház teljesen szabadon áll, a Vilmos- császár-ut vonalától közel 10 ж-nyire visszalépve, minden oldalról kellő távolság biztosítja a helyes távlati képet. Az uj városháznak teljesen szabadon álló elhelyezését elengedhetetlen föltételnek tartom. A magam részéről nem ismerhetnék el elfogadhatónak oly megoldást, melyben az uj városháznak csak főhomlokzata érvényesülhet, mig a többi homlokzat alárendelt módon, távlat nélküli utcákra nyílnék. Véleményem szerint az uj városháznak minden oldalról élvezhetőnek kell lennie, akárcsak egy monumentális szobrászati alkotásnak. A teljesen szabadonállást gyakorlati szempont is megköveteli, mert csak igy érhető el, hogy az alsóbb emeletek összes helyiségei tökéletes nappali megvilágítást nyerjenek, ami a használhatóság tekintetében elsőrendű fontosságú. A városháztorony alatt a Fürdő-utca forgalmát széles árkádok viszik át a térre. A hátsó homlokzat méltóan képezhető ki az Erzsébet tér Független Budapest felé, melyet három oldalán az utcák felé néző földszintes, árkádos üzletek vennének körül. Az árkádos építménynek a park felé eső homlokzatai a parkozás hangulatának megfelelő köny- nyed architektúrát nyerhetnének. Ez üzleti árkád- körülépitéssel, a környékező utcák üzleti életének folytatólagosságáról kívánok gondoskodni, különösen pedig el akarom érni azt, hogy a Belváros és a Lipótváros kereskedelmi életének eddig az Erzsébet-tér által való megszakítása megszűnjék. Az árkádos körülépités a park intim, befelé élő jellegét csak fokozná s itt kioszkkal kapcsolatos, emeletes kis műcsarnok a középpont hangsúlyozására igen alkalmas és célszerű volna a jövőben is. Az uj városház előtti félköralaku tér szimmetrikus kiképzését a Vilmos császár-utra merőleges tengely körül nyeri és ennek a szabályozásnak a folyománya a Károly király-ut jelenlegi formájának teljes megváltoztatása, illetőleg a Károly király-ut áthelyezése, A Vilmos császár-ut a félköralaku tér túlsó oldalán is a Deák-térig eredeti szélességében tovább vonul és az Andrássy-utnak megfelelő pendant útvonalat az Andrássy-uttal azonos szélességben indítom el a térről úgy, hogy ez az uj útvonal a volt Károly király-utnak ahhoz'a pontjához vezet, hol a Dohány-utca belőle kiágazik. Itt a Dohány-utcának déli óldalát az uj útvonal méretéig kiszélesítve elérem azt, hogy az uj útvonal az uj városház előtti térről hozzásimuló vonalvezetéssel kivezet a Rákóczi-utra. Mi előnyök keletkeznek ebből ? Első sorban a félköralaku téren megkapom az Andrássy-ut pendant nyílását. Másodszor, megkapom a Vilmos császár-ut rövidített meghosszabbítását a kétszer megtörő régi Károly király-ut helyett, mely természetes folytatást nyer a Mehmed szultán ut, valamint a Dohány-utca kiszélesítésével a Rákóczi-utra. Kétségtelen, hogy a Dohány-utca délnyugati oldalának kiszélesítése áldozatokkal jár, ez azonban, azt hiszem, szükségletet képez éppen a következő pontban jelzendő okoknál fogva és végrehajtandó az általam javasolt egyéb szabályozásoktól függetlenül is. E szakaszon különben egyetlen újabb épület áll, a katonai biztosító-társaság bérháza, melynek az uj útvonaltól igen csekély kiszökkelését azonban tűrni lehetne az épület elavultéig. Harmadszor tehermentesítem a Kossuth Lajos- utca, Rákóczi-ut és Károly király-ut, Mehmed szultán-ut keresztező pontját, mely kocsi- és villanyosvasut-forgalommal máris türhetetlensé- gig túl van terhelve; tehermentesítem attól a forgalomtól, mely a Rákóczi-utról a Vilmos császár-ut felé, vagy viszont törekszik lebonyolódni ; itt vezetném el természetesen a villanyos- vasutat is. Negyedszer, az által, hogy a Károly-király-ut nyugati oldalának érintetlenül hagyásával itt a Deák-tértől kezdve uj utcát adok a Kossuth- Lajos-utca szélességében, elérem azt, hogy a detailkereskedelmi életre alkalmatlan szélességű Károly-király-ut megszűnik, és egy helyett kapok két útvonalat, melyek mindegyike kiválóan alkalmas az intenzív kereskedelmi élet felvételére. Ötödször az itt keletkező öt uj bérháztömb (síkba kifejtett igen hosszú frontvonalaival) szervesen összekapcsolja a Belvárost az Erzsébetvárossal ; a Belváros kereskedelmi élete, — mely ma úgyszólván megfullad a szűk Belvárosban és a lehetetlen nagyságúra felcsigázott üzleti bérek által amúgy is már veszélyeztetve van, — ezen a szakaszon tetemes bővülést, uj területet nyer, anélkül, hogy a jelenlegi Károly- király-út nagykereskedő házai tulajdonkép sé3 reimet szenvednének. Mert hiszen feltéve, hogy a Károly-király-ut jelenlegi szélességének meghagyásával, modern bérpalotákkal épülne ki, ezekben a grosszisták, kiknek nagy kiterjedésű raktárakra van szükségük, úgy sem volnának képesek a nagy házbéreket fizetni és amúgy is kijebb szorulnának, de a detail kereskedők sorsa a túlságos széles útvonal által eleve megvolna pecsételve, mivel legalább is kereskedői körökben köztudomású, hogy széles útvonal mentén detail-üzlet nem prosperál. . A félköralaku monumentális térről az Andrássy- utnak megfelelő pendant útvonal nyitása tehát láthatólag nemcsak szépészeti igényeket szolgál, hanem oty értékeket is rejt magában, melyek a közlekedés és a kereskedelmi élet fejlődésére, a fővárosi polgárság két imminens érdekére is a jövőben csak kedvező és a köz szempontjából döntő befolyással vannak. A jelenlegi Károly-király-ut hefyén és az annak mentén álló bérháztömbök helyén keletkező uj bérháztömbök az előbb hangoztatottak folyo- mányaképen részben egészen uj nagy értékek keletkeznek, részben olyanok, melyek az előzőknél tetemesen értékesebbek. Amikor a kalkuláció eshetőségének ideje elérkezik, ezt a fontos tényezőt figyelembe kell venni. Az uj városháza előtt alakított architektonikus tér előkelősége fokozott hangsúlyt nyerne, ha azon az uj városházával szemközti oldalon, egy méreteiben bár szerényebb, de monumentális középület nyerhetne elhelyezést úgy, amint azt az itt bemutatott tervemben ábrázoltam. Nem volna talán lehetetlen, hogy ide kerüljön az uj Nemzeti Színház, melynek eddig régi helyén főhomlokzatával a Mehmed-szultán-utra tervezett elhelyezése, az ottani távlati viszonyok korlátoltsága miatt, ideálisnak nem mondható; de ezen a helyen, hol a legszűkebb ponton is a távlati kép már 100 m-ről érvényesül, klasz- szikus nyugalmu architektúrájával kiválóan érvényesülhetne. De bármely más nagyjelentőségű középület részére is ez a hely igen szerencsésnek mondható. Egy alternativ tervemen a félköralaku tér olyan megoldását állapítottam meg, melyen ez az uj városházzal szembeállított középület nincs belekombinálva, hanem egy, az Andrássy-ut szélességével egyazon szélességű rövid kis útszakasz veszi föl a Szerecsen-utcát és a délről jövő, kiszélesedett Rombach-utcát. Még ez az alternativ megoldás is módosítható olyképen, hogy az Andrássy-ut és az ennek pontjául szolgáló uj útvonal között a tér félköralaku- ságát teljes beépítés hangsúlyozza, mely esetben az uj városházával szemben hatalmas méretű, a milánói Galleria Vittorio Emanuele alap- gondolatára emlékeztető átjáróval lehetne a Szerecsen-utca és a meghosszabbított Rombach- utca egyesülő pontjához jutni. (A rajz két sarkában). A félköralaku tér északnyugati oldalához csatlakozó 'Szent-István-templom déli homlokzata — az uj városház tömbjének a jelenlegi bérháztömbjéhez képest távolabb, délebbre tolása által szabadabbá lett és igy a Szent-István- templom apszisa és déli homlokzata a térfelüli nézetben előnyösebben érvényesül. A Vilmos császár-űt meghosszabbításában, az új városháza főhomlokzati vonalának a Vitmos császár-út eredeti útvonalától közel 10 m-re hátratolása által, szabad és teljes rátekintési nyerünk a Deák-téri ág. evangélikus templomra. Ez a templom Polláck mester alkotása, az em- pire-biedermayer építészet egyik legharmoniku- sabb emléke fővárosunkban, mely több mint száz esztendeje egybeforrott a város e részének képével. A hovatovább műemlékbecsű templo-
