Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-09 / 19. szám
Független Budapest 3 Politikai bankett a Saskörben. {Bárczy programmbeszéde a polgárság szervezéséről. — A „Sasok“ csatlakozása. — Székely Ferenc Tisza István ellen. — A választójog kérdése a felszínen.) A .Sas-kör szombaton este tartotta évzáró ülését, amelynek napirendjén Kászonyi-Krammer Károly bizottsági tagnak a polgári szervezkedésről szóló előadása szerepelt. Az »ülést« a Saskor földszinti nagytermében, terített asztalok mellett tartották meg és inkább politikai bankett-vacsorához hasonlított, mint a polgárság egyik legkomolyabb jövőbeli kérdését tárgyaló vitaüléshez. Ott voltak Bárczy István polgármester, Harrer Ferenc dr. és Folknsházy Lajos tanácsnokok, a Belvárosi Polgári kör részéről Székely Ferenc, a Saskör tagjai pedig csaknem teljes számmal. A „Sasok“ álláspontja. Kászonyi-Krammer Károly azzal kezdi előadását, hogy Bárczy polgármester akcióját, a városi polgári pártot gyanakodással és bizalmatlansággal fogadták. Nem tetszik a politikusoknak, mert céljainál fogva országos pártnak kell lennie, amely tehát az illető politikus régi pártjának esélyeit kedvezőtlenül befolyásolhatja. Kérdi, hogy a pártok barátságtalan viszonya mellett feltehető-e, hogy levetve a pártkeretek béklyóit, együtt működjenek ellenfeleikkel oly kérdésekben, amelyek mégis csak szorosabb kapcsolatban állnak a pártok elvi álláspontjával. Erre a gyakorlat adhat csak határozott feleletet. A politikai pártok látszólagos ellenszenvét nem szabad túlzottan figyelembe venni. Semmikép sem érthető a polgárság közönye, amellyel az eszmét fogadta. Ma különösen szükség van a polgárság tömörülésére. Itt van példának a szociáldemokrata szervezet, amelyet ma csak egy lépés választ el attól, hogy az isteni hatalmat gyakorolja a világ felett. Rokonszenvvel üdvözli a polgárin ester pártalakitását, amely nem ellentéteket akar támasztani, hanem a kölcsönös megértés útját egyengetni; sikere ezért elmaradhatatlan. A pártalakltás szempontjából különleges vizsgálódás tárgyává kell tenni a fővárosnak és polgárságának mai szervezetét. A főváros tiz- kerületének mindegyikében van egy-két vagy több polgári kör, amely valójában pártkor bizonyos politikai vagy községi pártnak vagy párttöredeknek szolgálatában és igy egységei?, célt nem követnek. A közgyűlésnek olyannak kellene lennie, hogy mindenféle pártpolitika kikapcsolásával, az egész főváros, annak összes kerületei közösen, egyenrangúan és csakis az általános, igazi közérdekre való figyelemmel irányítsák a főváros ügyeit. Ehelyett a legsúlyosabb párt- uralom áll fenn, mely minden fontosabb kérdést a kulisszák mögött, a saját szájaizc szerint intéz cl. Lnnék sajnálatos következményeivel lépten-nyomon találkozunk s ezért a mai helyzeten okvetlenül változtatni kell. Meg kell kísérelni a koncentrációt a törvényhatóságban, hogy a mai népszerűtlen rendszer megváltozzék. Alakuljon egy központi ^bizottság, amely a polgármesterrel minden ügyet bizalmasan megtárgyal. Ebben a bizottságban minden kerület ugyanannyi taggal és egyenlő tényezőként szerepelne. Demokratizálni kell a fővárost nemcsak összetételében, hanem szervezetében is. Ennek a vezérlőbizottságnak, vagy központi szervezetnek klubszerű helyisége a városházán, vagy valamely kaszinóban, például az Országos Kaszinóban lehetne. Határozati javaslatot terjeszt elő, amelynek értelmében a Saskor elsőnek mondja ki a csatlakozást a városi polgári párthoz, egyben pedig felkéri a polgármestert, hogy alkossa' meg a főváros törvényhatóságának, az összes kerületeknek koncentrációját és demokratikus központi szervezetét, ■■ * Hahóthy Sándor elnök a határozati javaslatot azzal kívánja kiegészíteni, hogy eddigi elveik fentartásával csatlakoznak a városi péirlhoz. A polgármester programmbeszéde. Bárczy István polgármester: Örömét fejezi ki, hogy a Saskor elsőnek csatlakozik a mozgalomhoz, amelynek zászlaját itt bontotta ki március 15-iki beszédében. A polgárság megszervezésének eszméjével régóta foglalkozik a városok kongresszusa s márciusi beszéde óta az eszme formát öltött, kezd a megvalósulás stádiumába jutni. Konstatálnia kell azonban, hogy az egész akció körül többirányú félreértés forog fenn. Kászonyi-Krammer is félreértette törekvéseit, mert akciójának lényege nem az, hogy városi pártol hozzon létre, hanem egy szervezett polgárszövetségei, a meglevő polgári szervezeteknek egy szövetségbe való tömörülését. Flahóthy kiegészítő indítványára megjegyzi, hogy emellett természetesen, mindenki fentari- haija eddigi elveit. Ismételten felvetődött a kérdés, miért nem szervez - politikai pártot ? Célja az, hogy koncentrálja a polgárságot, hogy minél erőteljesebben érvényesülhessen, mig a pártalakulás ellenkezőleg megbontja a harmóniát. Nem is lehet elképzelni, hogy az összes meglevő politikai pártokkal eredményesen felvehetnék a versenyt, s ezért már taktikai okokból sem volna helyes, ha az alakulás politikai lenne. Akciójának programja nem érinti a mai politikai pártok program mj át. A polgárság érdekeit be kell illeszteni az állami életbe, hogy a polgárság a maga szervezett erejével hatékonyabban érvényesüljön. .Sokféle szervezet befolyásolja ma a közéletet. Az agráriusok szervezve vannak és mindenütt meglehetős eredményekben érvényesülnek érdekeik. A munkásságnak is megvan a maga szervezettsége, egyedül a polgárságnak nincs. A polgári érdekek nem érvényesültek kellően a múltban s ennek a polgárság az oka. A politikai küzdelmek homlokterében nem a nagy gazdasági kérdések, hanem közjogi kérdések állottak, amelyek különböző pártokban osztották meg a polgárságot. Magyarország egyik legkiválóbb államférfla fejtette ki előtte nemrégiben, hogy minden vezető államférfim abba az irányba tolódik, amelyben szervezett erők érvényesülnek. Ezért kell megszervezni a polgárságot. A mi közéletünkben hiányzott egy egyensúlyozó erő az érdekek kiegyenlítésére. Ez a hivatás a szervezett polgárságra vár. A tartózkodást a mozgalommal szemben annak tulajdonítja, hogy a közönség nem volt tájékozva céljairól. Ismét felütötte fejét az a közéletünkben megszokott gyanakodás, mely mindig azt kérdi, mi áll a háttérben, mily titkos célok' vannak a mozgalom mögött. Sajátságos, hogy sokan nem azt nézik, hogy mit mondanak nekik, hanem azt keresik, amit nem mondanak el. A szervezkedésnek célja világosan csak az, amit a programúiban kifejtettek. A polgárság nem könnyen definiálható fogalom, mert nem jelent egy egységes érdekeltségi kört. Hogy lehet a külömböző érdekeltséget egységbe foglalni? Ez tényleg nehéz kérdés, de gyakorlatilag azt kell állítania, hogy ezen a mozgalomnak túl kell tennie magát, mert a cél a lakosság zöme érdekeinek érvényesítése. A nagy- birtokosok érdekeit nem nekünk kell képviselni, a munkásság érdekeinek képviseletét ellátják a munkásszervezetek. Nekünk annak a tipikus városi polgárságnak érdekeiért kell szövetkeznünk, amely az iparosok, kereskedők, tisztviselők, magánalkalmazottak és a, különféle lateiner-foglalkozásuakból alakul össze. A vidéki városokban, igy az alföldön sok a kisgazda ; ezekben a városokban természetesen a kisgazdák érdekei állnak előtérben, de meg kell állapítania, hogy ép a vidéken nincsenek is nagy érdekellentétek a gazdák és a többi polgári réteg közt. Budapesten az iparosok, kereskedők és az intelligens lakosság alkotná a szervezkedés zömét, röviden azok az elemek, amelyek elsősorban fogyasztók, maguk nem termelnek. Ezek nincsenek kellőképen egységesen szervezve, pedig érdekszférájuk közös. A városi lakosság sokfélesége csak előny a mozgalomra nézve, mert ez biztosítja, hogy működése nem lehet egyoldalúan túlzó s a városi életben épen úgy, mint az államiban arra kell törekedni, hogy minden érdek kiegyenlítődjék. A programm is azt bizonyítja, hogy ahhoz egyaránt fűződik a társadalmi osztályok valamennyijének érdeke és összeegyeztethető a programmal. A szervezés célja, hogy a polgárság közös szervezetben találkozva, felismerje igazi érdekeit s ezek útját biztosítsa. A programmpontokat maga a szervezet fogja részletesen kidolgozni s aztán keresni kell az érvényesülés módjait. Nem véletlen, hogy a mozgalom a városok kongresszusától indult ki, mert ennek ez régi célja. A polgárság, ha összefog, eredményeket vívhat ki; ezt bizonyítja a múltból az az egységes akció, amely annakidején az adóreform életbeléptetését meghiúsította. A polgárság helyzete ezt most még inkább megkívánja, mint a háború előtt. A legerélyesebb intézkedésekre, törvényekre és a legcélszerűbb eszközökre lesz szükség a háború után, hogy a gazdasági élet a rendes mederbe kerüljön s a városok képesek legyenek ennek akadályait leküzdeni. Ehhez a polgárság szervezettségét kell hátterül megnyerni. Eddig nem érezte érettnek az időt a szervezésre s nem akarta kudarcnak kitenni az eszmét, hogy aztán kellő időben ne sikerüljön. Most országszerte érzi a polgárság, hogy kell valaminek történnie. Recseg-ropog a régi társadalomnak szervezele. Most kell a polgárságnak megismernie kötelességeit és érvényt szereznie érdekeinek. Az egész országban most megvan a közérdeklődés az alakulás iránt. Permanens munkára kell szövetkezni, ne szalmaláng legyen, hanem kellő kitartással és szívóssággal kell belevetni magunkat a munkába. Benne megvan az akarat nemcsak a szervezésre, de a további munkára is minden akadályon keresztül. Ehhez kell, hogy a polgárság melléje álljön. Ha ez megtörténik, elmaradhatatlan a siker. Az előadó nem tudta, miről van szó. Kászonyi-Krammer Károly elismeri, hogy tévedett, amikor a szervezkedést mint párttörekvést fogta fel, de csak most vették kézhez az alakuló kongresszus határozati javaslatát. Nélkülözi a polgármester válaszát előadásának a fővárosi kerületi koncentrációról szóló részére vonatkozóan. A fővárosi polgárság koncentrációja. Bárczy István polgármester: A koncentrációra vonatkozóan is van már tervezete, ezt azonban később, külön összejövetelen kívánja megvitatni. Polgárklubot is tervez, melynek céljára már megvásárolták a Művészházat. Ennek a klubnak az lesz a hivatása, hogy az exkluzív klubok mellett legyen egy, amelyben az összes kerületek bizottsági tagjai és polgárai, de a vidékiek is találkozhatnak, összegyűlhetnek. Esetleg a törvényhatóság bizonyos szervezéséről is lehet gondoskodni, amely az egyes városokban irányítja az ottani ügyeket. Minderről azonban később fognak behatóan tárgyalni. Kéri, mondják ki a csatlakozást és vegyenek részt minél számosabban a május 19-iki alakuláson a Vigadóban. A munkapárti elnök Tisza választójogi felfogása ellen. Székely Ferenc: A Belvárosi Polgári Körben nemrégiben, mikor még nem volt ily tisztán tájékozva a polgármester céljairól, már hasonló irányban szólalt fel. A Belvárosi Kőiben már 1910-ben állást foglaltak a demokratikus reform mellett s gróf Khuen Héderváry Károly akkori miniszterelnökben a demokratikus reform hívét választották meg a Belváros képviselőjéül. S ha most nézzük a mai kormányelnök választójogi politikáját, kérdi: hová vezet az ? Érti a miniszterelnök merev álláspontját a választójog kérdésében, amikor annak kiterjesztésében a
