Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-09 / 19. szám
4 Független Budapest nemzeti hegemónia veszedelmét látja. Ez helyes, amíg a munkapárt álláspontja a régi választói kerületi beosztásból indul ki, amely a megyékben és a vidéken alapszik. Ma azonban a városok magyar lakossága teszi a többséget s mihelyt ezt figyelembe vesszük, nem láthatunk többe veszélyt a választójog széles kiterjesztésében. Semmiféle veszélylyel nem jár, ha bármily messzire elmegyünk a demokratikus reform terén. Ez egyezik Bárczy törekvéseivel. Bárczy még nem vonta le a konzekvenciát, csak a diagnózist állapította meg. A polgárság politikailag teljesen súlytalan. Egyedül a polgárságnak nincs szervezete. Az a véleménye, hogy ebből Bárczynak le kell vonnia a konzekvenciát, mert nem hiszi, hogy megállna a polgárszövetségnél; a polgárságnak az ország politikájában kell. teljes sulylyal érvényesülnie. A programm: a polgári Magyarországnak, az összes munkás magyaroknak egyesítése. Meg kell teremteni a polgári Magyarországot, ahol elsősorban azoknak van becsülete, akik dolgoznak, nem pedig azoknak, akik mágnáspikniken intézik az ország dolgát. Lehetetlen, hogy aki dolgozik, ne szólhasson bele az ország ügyeibe, aki pedig nem dolgozik, az intézze az ország ügyeit. Nem üz demagógiát, hanem teljes szívvel rokonszenvezik Bárczy törekvéseivel s bár még nincs felhatalmazása, azt hiszi, hogy már most bejelentheti a Belvárosi Polgári Kör csatlakozását a mozgalomhoz, amely mellett a testvéregyesület már állást foglalt. Harrer tanácsnok a választójogról. Harrer Ferenc dr. tanácsnok: Bárczy jelezte a szervezkedés nehézségeit. Gazdasági alapokon nyugvó, de nem egynemű gazdasági rétegekből álló szervezkedésről van szó. Mégis könnyen állíthatnak olyan programmot, amely a félreértést kizárja. Azok érdekeit kell a szervezkedésnek ápolnia, kik szellemi munkából élnek, vág}7 van tőkéjük, de inkább munkájukból tartják fenn magukat stb. Nem szabad elfelejteni, hogy polgári mozgalomnak a munka bázisán kell állnia, mert csak ez hozhat létre nagy eredményeket. A francia forradalomban a polgárság összefogott a munkássággal s a történelem azt is mutatja, hogy amint a polgárság elárulta az igazi munkaérdekeket, el volt veszve. Osztja Székely álláspontját, a dolgozó Magyarországot kell megszervezni. A választójog az a. veszedelmes pont, amely robbantással fenyeget. Objektiven kíván foglalkozni a választójoggal. A választójog az a forma, amellyel a polgárság bekapcsolódik az állami életbe. Á szervezkedés tovább megy ezen, mert az egész polgárságot, az egész életet belekapcsolja az állam működésébe. Nem helyesli, hogy megtagadják a választójogot egyes rétegektől azon a címen, hogy az országos kérdésekhez nem értenek. A polgár szavazatával arról dönt, ki képvisel becsületes érdekeket, a polgárságot tehát az érdekek helyes felismerésére kell rávezetni a szervezkedés utján. A miniszterelnök előbb a hősöktől megtagadta a jogot, most megadja a kitüntetetteknek. A jogkiterjesztés ellenőrzőinek másik aggodalmas szempontja a nemzetiségi kérdés, amely pedig nem választójogi, hanem főként kulturális és gazdasági kérdés és ha annakelőtte igy fogták volna fel, sok minden máskép történt volna. Ne vezettessük magunkat léire, a választójog nem minden. Jelentősége feltétlenül kisebb, mint amennyire azok becsülik, akik nem akarják. Ne hagyjuk a szervezkedés akadályéiul odadobni a választójogi kérdést. í'égezzünk ezzel a kérdéssel, hogy odajuthassunk, hogy dolgozhassunk! A mezei hadak felfogása. J'aral Gusztáv: Felesleges az elvfentartás hangoztatása, mert a régi politika ma már tcirgytalan lett. Az igazi gazdáknak a vidéken nem lehet ellenszenves a polgárság szervezkedése, csak a székesfővárosban székelő exponensek látják feladatuknak, hogy érdekellentéteket támasszanak a polgárság és a gazdaközön- seg közt. Nigrinyi György dr. lelkes hangon üdvözli Bárczyt a szervezkedés megindításáért. Reméli, hogy sikerül a polgármesternek a kerületi koncentrációt egyenrangúan megcsinálnia, hogy megszűnjön az az állapot, amikor egy ember okosabb akar lenni, mint harminc más és mindenkit letorkol. A koncentrációban az egyjormán tehetségesek foglaljanak helyet Ungár Bertalan: A választójog kiterjesztését nem lehet tovább halasztani. A po'gárság szervezkedésére azért is szükség van. mert a legközelebbi választáson 30—40 szociáldemokrata képviselő kerül be a képviselőházba s egyedül a polgári érdekeknek nem volna képviselete. A válasstójog a munkások politikai érvényesülését segíti elő részben a polgárság rovására s ezért van szükség a polgárság szervezkedésére, amely a demokratikus céloknak fog képviseletei szerezni a parlamentben. A sasok csatlakoznak. Hahólhy Sándor a Kászonyi-Krammer-féle határozati javaslatot egyhangúlag elfogadottnak jelenti ki. Felszólítja a polgármestert, hogy gán- csoskodóktól ne zavartassa meg munkáját, hanem haladjon egyenesen nemes célja felé, a miben kör támogatására mindenkor számíthat. Hírek a városházáról. Az uj városháza tervpályázata. Mint értesülünk, junius hó folyamán fog összeülni a városházán az ankét, amely hivatva lesz az uj városháza építése körül felmerülő összes kérdéseket tisztázni, hogy a tervpályázat kiírható legyen. Az ankét egyben első ülése is lesz az uj városháza építése ügyében kiküldött bizottságnak, melynek elnöke tudvalévőén Bárczy polgármester, előadója pedig Kabdebo Gyula műszaki tanácsos. Az ankéten a művészeti egyesületek is képviselve lesznek. Az építkezési ügyosztály már megkezdte azoknak a kérdéseknek összeállítását, amelyeket a tervpályázat előtt dűlőre kell vinni. Elsősorban a városháza helyére nézve van szükség végleges megállapodásra, mert az az erősen kolportált hir, hogy az uj városháza más helyen fog felépülni, még korántsem tekinthető befejezett ténynek. A bizottság alkalmasint öt-hat ülést is fog tartani, amig az összes kérdésekben elhatározásra jut s ennek alapján kiírhatják a tervpályázatot. Információnk szerint a pályázat kiírása az ősz folyamán várható. A Josephinum telkének beépítése. A főváros múlt hét keddi tanácsülése elhatározta, hogy kiírja a tervpályázatot a József-fiárvaház telkének beépítésére. Azokkal a hírekkel szemben, melyek szerint a főváros a kislakások számát akarná szaporítani az uj városi bérházakkal, úgy értesülünk, hogy azokban három- és négyszobás lakások lesznek tisztviselők és a közép- osztálybeli lakosság számára. A tanács felfogása szerint a fiárvaház olyan helyen fekszik, hogy már ezért sem alkalmas kislakások építésére. Az építendő bérházakban mintegy kétszáz lakást terveznek. A pályázati feltételek szerint a teleknek egynegyed része — 909 négyszögölnyi terület — kihajtandó és fen- tartandó az árvaház végleges elhelyezésére. A bérházak körül parkot létesítenek. Az árvaház homlok zata mellékutcára néz, mig a bérpaloták frontja az Üllüi-uton lesz. A tervpályázaton 1. dij 5.0 0 K, II. dij 3.000 К, Ш. dij 2.000 K, öt tervet 1.000 K-val vásárolnak meg. A tervek benyújtási határideje október 1. A zsűri elnöke Bárczy polgármester, tagjai városatyák, az illetékes tanácsnokok, az építészeti hatóságok képviselői és a József-fiárvaház képviselője. Az építkezést a háború után hajtják végre. Jegyadó vagy egységes tarifa ?<A közlekedési ügyosztály a pénzügyi bizottság pénteki ülésén terjeszti elő a kétfilléres jegyadóról szóló tervet. Eszerint elejtik az egységes tarifarevizió eszméjét, a két filléres jegyadóból pedig, amelyet a társaságok szednének be, mitsem juttatnak a Közútinak. Információnk szerint a főváros nem ragaszkodik mereven ehhez a tervhez és amennyiben a húsz filléres egységes tarifa tekintetében sikerül megfelelő megegyezést létesíteni a Közútival, el fognak állani ettől a tervtől. Voltaképen tehát nem a jegyadó, hanem az egységes tarifa eszméje áll előtérben. Az utóbbival kapcsolatban felmerült a Közúti megváltásának eszméje is, de a bizottsági tagok hangulata szerint az időpont erre most nem alkalmas. Inkább arra van kilátás, hogy a Közúti kisebb részesedéssel is beéri s megállapodásra kerül a sor. Ez esetben a húsz filléres egységes tarifa valósul meg, amely a közönség szempontjából jelentékenyen károsabb. mint a két filléres adó, mert a vonaljegyek megolcsóbbodó, de kisebb forgalma távolról sem egyenlítené ki a szakaszjegyek nyolc filléres drágulását. Nem all helyt az, a közlekedési bizottságban elhangzott érv sem, hogy a szegény ember rendszerint a tizenkét fillérnél drágább útvonalakon közieke dik. A villamoson általában nem gazdag emberek utaznak s nem lehet határozottan állítani, hogy a tizenkét filléres útvonalon nem közlekedik annyi szegény ember, mint a huszonnégyesen, az azonban egészen bizonyos, hogy ha a tizenkét filléres ut is húsz filléres lesz, a szegény emberek egy része inkább meg fogja takarítani a villamos viteldíjat. A Városi Villa-. mosnál, amely a főváros birtokában van, a jövedelmezőség tekintetében ezt nem utolsó sorban kell mérlegelni. Az sem igaz, hogy a jegykezeiés egyszerűsítése miatt a közönséget kevesebbet fogják zaklatni; az ellenőrzés ezentúl is csakúgy meglesz, mint eddig. A jegykezelés egyszerűsítése csakis a társaságoknak érdeke, — miért fizesse meg ezt 70 százalékos emeléssel a közönség? Rényi tanácsnok a munkás-bérletjegyek fentartását sine qua non-nak állítja fel. Ez nem elég. A tisztviselők és alkalmazottak bérletjegyeinek árát sem szabad megdrágítani és nem szabad változtatni a dohánytőzsdékben vásárolható 16 filléres jegyek kedvezményén. Rényi tanácsnok a jegyek egységesítésében uj rendszer életbelépését látja. Mi csak a szegényebb lakossággal szemben kíméletlen régi rendszer újabb hajtásának tekintjük a jegydrágitást, amelynek a mai nehéz viszonyok közt szabadna legkevésbé megvalósulnia. Az automobilok és fogatok megadóztatását a közlekedési bizottság nem siet eny- nyire tárgyalni. A budapesti Duna-kikötö ügye. ha a megépítéstől messze van is még, biztos mederben halad előre. A főváros kikötő-albizottsága szombaton tartotta második ülését és most végre egységes alapon folynak a tárgyalások a kikötő létesítésére, aminek hiánya hosszú ideig szerfölött gátolta az ügy előbbre vitelét. A bizottság ülésein tárgyalták az ut- és csatornaépítési ügyosztálynak a soroksári Dunaágban létesítendő kikötőrészről készült terveit, amelyet nagyjában elfogadtak a tárgyalások alapjául. Sok vitára adott alkalmat az a kérdés, hogyan lehetne a kikötőt a Duna és a Máv. pályateste között alkalmas módon elhelyezni. A bizottság legközelebb újra összeül és azon lesz, hogy az építkezés összes kérdéseiben tiszta helyzetet teremtsen. A soroksári Duna-ág kotrási munkáinak folytatásához amelyeket a háború alatt egy- ideig házilag foganatosítottak, még mindig nem fogtak hozzá, mert a kotrógépek továbbra is katonai célokra vannak igénybe véve. Az adójavaslatok a pénzügyi bizottságban. A pénzügyi bizottság pénteki ülésén tárgyalja a huszas bizottság adójavasiatait. Ez lesz az adójavaslatok első nyilvános tárgyalása. Amennyiben a bizottság e heti ülésén letárgyalnák a napirendet, a költségvetési közgyűlést a jövő héten megtartják. NYÍLTTÉR. A „MODIANQ CLUBSPECIALITÉ“ sodornivaló szivarkapapirnak ára Ш • R Z Ш í í Й í ■ 1 könyvecskében 60J lap van. Minden könjrvecskén raj táj van védjegy : íuwSf* J Telefon: ■ József ■ 3-85. ; Ámon Antal és Fiai ♦ : útépítési, csatorna- és beton- épitési vállalat Budapest, VIII», Futó - utca ío. Britannia szálló Télikert éttermében Toll Jancsi és fia muzsikál.
