Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-04 / 1. szám
о Független Budapest emberek fognak lépni a régiek helyébe is, az örökke fiatalok, akikben ideálok heve ég. még jobban megfiatalodnak s az öregek csodálkozva fogják észrevenni, hogy mivel bizony uj esztendő ez, pedig a naptár nem zökkent semmivel sem előbbre. Ezért nem tulajdonítunk mi túlságos jelentőséget sem annak, hogy a politikai újév a főváros jövője szempontjából mi jót sem hozott, sem annak, hogy a mostoha-sorból. ahová Hamupipőke módjára kerültünk, mi magunk sem igyekszünk kilábolni. Mindennek elérkezik az ideje s mi fatalista türelemmel hisszünk benne, hogy a főváros boldog uj évére már nem kell várakoznunk sokáig ! ■j‘щ*-,—IV* •1 in *-**** A főváros újéve. (Már nincs újévi üdvözlés a városházán ? — A polgármesternek nincs alkalma a nyilatkozásra. — A közlekedési adó csődje. — Felszínen maradnak az adókérdések ? — A polgárság képletes prog- rammot vár.) Kár, hogy a városházán nem szokás újévi beszédeket mondani. Kár, hogy bizottsági tagok .és tisztviselők az uj esztendő alkalmával csak a kitett íven, nevük aláírásával üdvözlik a polgármestert és igy a polgármesternek nincs alkalma arra, hogy nagyobb beszédet mondjon s kitérjen arra, milyen feladatokat akar megvalósítani az uj esztendő folyamán. Ha sohasem volt ez különösen fontos, ma mégis az, mert a közönséget tájékoztatni kell mindazokról a szándékokról, amelyek most forrnak az egyes ügyosztályokban. Ha az újévi beszéd szokás volna a városházán, a polgármesternek ki kellene térnie arra, hogy milyen reformokat tart az új esztendőben föltétlenül megvalósitandóknak. Sajnos, újévi beszéd nélkül nem jutunk hozzá ahhoz, hogy ezeket a terveket - megismerjük. Úgy érezzük, hogy a városháza és a polgárság között nincsen meg az az összeműködés, az a harmónia, amely nélkül közügyeket jól intézni csaknem lehetetlenség. A polgárság majdnem meglepetésszerűen értesül azokról a reformtervekről, amelyek őt a legközelebbről érdeklik, nem csoda tehát, ha sokszor valóságos ellenséges lépésnek tekint bizonyos javaslatokat, amelyek pedig megokoltak és igazságosak. Nincs meg a közvetlen érintkezés a városháza és a polgárság között és csak fokozza az idegességet és a nyugtalanságot az, hogy mindezeket a fontos ügyeket nem a nyilvánosság előtt, hanem titokban, bizalmas értekezleteken készítik elő. Nem mondjuk ezzel azt, hogy minden ügynek már a kezdetleges előkészítését is a legteljesebb nyilvánosság előtt kell intézni, viszont a túlzástól is óvakodni kell, vagyis a mai helyzettől, amikor az ügyeket csak akkor hozzák nyilvánosságra, legalább is túlnyomó részben, mikor azokat már a kerületek vezetői megvitatták és beleegyezésüket adták ahhoz, hogy azok bizottsági tárgyalás alá kerüljenek. Mondani sem kell, hogy mindezeket a bajokat egy csapásra eliminálná az, ha egységes városi párt állama az önkormányzat hivatalos szerve mögött. Ebben az esetben nem kellene bizalmas értekezleteken kiharcolni azokat a kompromisszumokat. * Elérkezett az erjesztendő és még mindig nem ismerjük a főváros költségvetését. A fővárosi törvény előírja, hogy a költségelőirányzatot mindig november hónapban kell tárgyalni, azonban már esztendők óta az a szokás, hogy a I főváros fölmentve érzi magát e kötelesség teljesítése alól. Természetes, hogy a háborúban nem lehet zokon venni a fővárostól azt, hogy nem tud idejére elkészülni a költségelőirányzat megtételével. Az idén külön felterjesztésben is megkérte a belügyminisztert arra, hogy költség- vetését csak januárban terjessze elő. Nem ismerhetjük még az idei költségvetés számbeli adatait, el kell azonban készülnünk arra, hogy a háborús deficit, mely a fővárost terheli, közel ötven millió korona lesz. Olyan súlyos megterhelése ez a fővárosnak, amilyenre még nem volt példa. Hallottunk ugyan már olyan propo- ziciókat, hogy a háborús deficitet kölcsönnel fedezzék, még pedig hosszú lejáratú kölcsönnel, mert a háború következményeit jogos és igazságos az utódokra is áthárítani. Ez a vélemény feltétlenül helytálló,' de illetékes helyről még semmiféle tájékoztatást sem kaptunk erre vonatkozóan. * Itt van az uj adó kérdése. A közgyűlés megszavazta a vigalmi adót, felemelte a gáz és elektromos áram árát, azonkívül elfogadta a világítás megadóztatásáról szóló előterjesztést, ezzel azonban egyáltalában nincs kimerítve a fővárosnak az a programmja, ami a polgárság megterhelését tűzte ki feladatául. Igen érdekes és értékes véleményeket hallottunk már a közlekedési adó dolgában és a közgyűlés hangulatából úgy éreztük, hogy a többség nem barátja a közlekedés megadóztatásának, vagyis a villamostarifa nagymértékű megdrágításának, a tanács részéről azonban mindezideig nélkülözzük az erre vonatkozó véleményt. Nem szabad annak megtörténnie, hogjr a közlekedési adóra vonatkozó javaslatot is hirtelen, meglepetésszerűen terjesszék elő, hiszen, ha megvalósítják azt, amit terveznek,: évente tiz-tizenkét millió koronával .../térhelifv^ymeg -a - polgárságnak azt a részét,-. .Amely legtöbbet * 'szenvedett a háborúban. •'*' . A köagyülés sok tagja azt* á véleményét fejezte ki, hogy a főváros új.Jövedelmeire vonatkozó előterjesztéseket együttesén akarja tárgyalni. Az a helyzet, -hogy- -ezek’ á majdnem ötletszerűen és egymástól* különváltan előterjesztett javaslatok inkább zavart fognak előidézni a főváros háztartásában. A főváros szükségletének pontos ismerete nélkül lehetetlenség nyugodt lelkiismerettel hozzájárulni az új megterheléseket javasló előterjesztésekhez, hiszen nem tudjuk, mi lesz a következményük. Ha a közgyűlés előtt egyszerre volna az uj jövedelmekről szóló javaslat, akkor válogatni lehetne bennük és esetleg mérsékelni lehetne azt a terhet, amelyet a polgárságra akarnak hárítani. Nem alap nélküli az az aggodalom, hogy ha a közgyűlés egymástól függetlenül tárgyalja az uj adókra vonatkozó előterjesztéseket, megtörténhetik az is, hogy a közgyűlés mindent elfogad és végeredményben oly indokolatlanul nagy teherrel sújtja az adózó polgárságot, hogy az életfeltételeit túlságosan és aránytalanul megdrágítja. * Ha az újévi beszéd szokásos volna a városházán, nagy érdeklődéssel hallgatnánk azokat a kijelentéseket is, amelyek a békére vonatkoznak. Joggal érdeklődik a közönség aziránt, hogy képzeli a főváros vezetősége a nagy kórházi Programm és a nagy csatornázó programul végrehajtását. Kiváncsiak volnánk arra is hogy a békekötés után milyen tempóban kívánja a főváros a szabályozási kérdések megoldását, mi a szándéka a Tabánnal, a Krausz Mayer-féle telekkel és a többi nagy telektömbbel, amely a főváros birtokában van. A fővárosnak már most elő kellene készülnie arra, hogy munkaalkalomról gondoskodjék azoic számára, akik a harctérről hazajönnek, minderről azonban egyetlen szót sem hallottunk. i Tájékozatlanul, minden illetékes fölvilágosítás nélkül állunk, amiben szerintünk legkevésbé a tanács hibás, amely a közgyűlés mai összetétele szerint kénytelen napról-napra harcolni bizonyos célok eléréséért. Mindazonáltal több közvetlenség, a közönségnek a közügyekbe való bevonása, a zárt ajtók mögött való tanácskozások megszűnése semmikép sem árthatna s óhaj- tendő volna, hogy ez legyen a főváros programmja a jövőben. Építkezési botlások. Irta : Grossmann Miksa főv. biz. tag. A főváros első és legsürgősebb feladata az építkezést lehetségessé tenni, mert a lakáshiány katasztrofális lesz. Tehát nem szabad az építkezést akadályozni, pedig egyes műszaki embereink csakis oly tervezge- tésekkel foglalkoznak, melyek alkalmasak a magán- épitkezést lehetetlenné tenni. A székesfőváros külterületéből például Charlottenburg-utánzatot akarnak csinálni. Ez teljesen elhibázott eszme azért, mert mi sokkal szegényebbek vagyunk, mint a német főváros, azonkívül Berlin nincs azon szerencsés helyzetben, hogy közvetlen a városban hegyes és oly egészséges területtel rendelkeznék, mint a mi budai hegyvidékünk, ahol elég nagy területen Charlottenburg-rendszerü építkezést lehet folytatni. A főváros pesti oldalán pedig tervezzünk széles utcákat, amelyek közegészségi és forgalmi szükségleteknek megfelelnek, nem pedig drága luxusépítkezéseket. Fokozottabb hiba az ölökért-mánia. Most is vannak előkertes utcáink, ahol a járda csak egy méter széles és a kocsiút is keskeny. Műszaki uraink hiába okoskodnak, azt állitván, hogy az élőkért az utcának későbbi kiszélesbitésére való, mert az okoskodásból teljesen hiányzik a kereskedelmi szellem. A székes- főváros azonnal költségmentesen juthatna az élőkért területekhez, ha kimondaná, hogy, aki kisajátítás utján ingyen átengedi az élőkért területét a székes- főváros tulajdonába, az előkertjét azonnal felhagyhatja. Olyan esetnek persze nem szabadna előfordulnia, hogy úgy a főváros, mint a közmunkatanács beleegyezzen egy utca előkertjeinek megszüntetésébe, de csak azzal a feltétellel, ha az összes tulajdonosok ingyen egyszerre engedik át a felszabaduló területet, de miután egy érdekelt telektulajdonos az ingyenátadásra nem volt hajlandó, az egész utcában megmaradtak az előkertek. Ez faktum. Már p:dig egészen bizonyos, ha a telek vagy háztulajdonosok egy része ingyen engedi át az előkerti területet, idővel ehez a többi tulajdonosok is hozzájárulnak, különösen, ha szigorú ellenőrzéssel csat ottan engedik el az előkerti kerítéseket, ahol a területek már a székesfőváros közönségére átírattak. Nézetem szerint tehát közegészségügyi szempontból szélesebb utcákra és nagyobb lakhelyiségekre kell a fősulyt helyezni. Azonkívül három emeletnél magasabb épületeknél két lift legyen kötelező azért, hogy a személy lift javítása esetén a teherliftet lehessen a lakók szállítására felhasználni. Még egy anomáliára akarok reá mutatni. Sok évi sürgetés után végre-valahára megcsinálták az uj építési szabályrendeletet, amely most két éve került napvilágra. De már is arra törekszenek, miként lehetne építési nehézségeket tenni. Éveken át veszekedett a székesfőváros műszaki osztálya a közmunkatanácscsal a Hungária ut szélességén. A főváros a Hungária-utat 24 öl szélesre tervezte, a közmunkatanács pedig 18 öl szélesre akarta azt megcsinálni. Annyira veszekedtek ebben az ügyben, hogy végre a döntést az akkori miniszterelnök-belügyminiszterre, Széli Kálmánra kellett bízni, aki a főváros javaslatát hagyta helyben és igy a Hungária útra a 24 ölnyi nagyobb szélességet állapították meg. Ha mindjárt a 10 kilométer hosszú KIWÄI П FEST> TISZTIT! Budapest, VII., Szövetség-utca 35—37. ■ ■ íiielJ Gyűjtőtelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45, 128 13.
