Független Budapest, 1917 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-04 / 1. szám

* Független Budapest 3 Hungária-utról is van szó, a 24 öl szélesség most már minden kívánalomnak tökéletesen megfelel. En azt hiszem, ha egy utca szélessége véglegesen meg van állapítva, ott már külön előkerteket kigondolni nem lehet. De a mi műszaki urainknál minden lehet­séges. Annak dacára, hogy az uj építési szabályren­delet még csak két éves és az uj övezet-beosztás szerint a Hungária-ut azon része, mely a Thököly- uttól jobbra, a Kerepesi-ut felé esik, az V-ik övezetbe soroztatott, a főváros műszaki osztálya mégis azzal foglalkozik, hogy a Hungária-ut egyik oldalán eló- kerti építkezést írjanak elő, holott az alig két éves uj épitési szabályrendelet világosan úgy szól, hogy az V-ik övezetben utcai vonalon élőkért nélkül kell építkezni. Remélem, hogy illetékes helyen ezen uj tervezgeté- seket nem fogják elfogadni, mert a magánépitkezés előkertes bérházakat nem igen hajlandó építeni, itt pedig nagy házépítő területről van szó. A „Matin“ és a „Független Budapest“, — Francia ferdítés. — Az ántánt sajtója a világháború kitörése óta élénk figyelemmel kiséri a központi hatalmak élelmezésének minden fázisát s ferdítések és hamisítások egész sorával igyekszik befolyá­solni közvéleményét abban az irányban, hogy a gazdasági blokád, vagyis a kiéheztetés, mint az ántánt egyik legfontosabb harci eszköze, végre mégis célhoz fog vezetni. Szinte természetes volt tehát, hogy ellensé­geink ki fogják használni a maguk céljaira azt a körülményt is, hogy Magyarországon, Euró­pának ebben a tejjel-mézzel folyó Kánaánjában élelmezési hivatalt állítottak fel. A legelterjedtebb francia lapok egyike, a Maiin, amely a háború második éve óta rend­szeres szemelvényeket közöl a központi hatal­mak országaiban lejátszódó minden fontosabb mozzanatról, magától értetődőleg leszögezte azt a tényt is, hogy Kiirthy Lajos báró, a Köz- élelmezési hivatal elnöke kinevezésekor nyilat­kozott az élelmezés átmeneti nehézségeiről. Nincs semmi meglepő benne, hogy a Matin Kürthy bárót megteszi »magyar élelmezési dik­tátornak«, holott köztudomású, hogy a Köz- élelmezési Hivatal elnökének ilyen hatásköre nincs. A francia lap Kürthy bárónak a Füg­getlen Budapest-hen - megjelent nyilatkozatából közöl kiszakított szemelvényt, amely igy hangzik : LE PESSIMISME DU DICTATEUR DES VIVRES HOMGROÍS Fupgetbz* Budapest, declaration du dic­tatcur dés yivres hongrois : , i ymant я Ja disette de vivres, íme notable, amelioration n'est pas possible. Non« eoca&is-1 «ms lit moisson de l’année courante ел le"stock^ i«.ctuel qui ne pourra Atro auermeme uue r>ar -de« requisitions plus accentnócs. Ln persr.ee- iive jj'est fiQs rose, au c-fnurairc so>'-« )ä nrr.. sion du temps extraordinaire nous devr-üs Afr* аУп- '' ПГ!Л réduction Plus prande de Magyarul: A MAGYAR ÉLELMISZERDIKTÁTOR PESSZI­MIZMUSA. Független Budapest: a magyar élelmiszerdiktátor nyilatkozata: Ami az élelmiszerhiányt illeti, lényeges javítás nem lehetséges. Ismerjük a folyó évi termést és a meglevő készletet, amely csakis erélyesebb requisitiók segélyével nagyobbitható. A kilátások nem rózsásak, ellenkezőleg, a rendkívüli idők súlya alatt el kell, hogy készülve legyünk szükségleteink még erősebb megszorítására. Első pillanatra nyilvánvaló, hogy a Maiin nem ragaszkodott túlságosan a hű fordításhoz. Kürthy báró ugyanis azt mondotta: »Ami az élelmiszerhiányt illeti, lényeges javulás nem remélhető.« A Maiin szerint ez egyértelmű azzal, hogy »lényeges javítás nem lehetséges«. Mondani sem kell, hogy a magyar nyelv szel­leme szerint e két beállítás között meglehetős szakadás tátong. Kürthy bárónak a Matin által leszögezett »pesszimizmusa« a magyar eredeti nyilatkozatban sokkal enyhébb, mint a francia szöveg rideg beállításában. Ettől a csekély, de tervszerűen célzatos s a hangulatkeltés szempontjából náluk annyira fon­tos ferdítéstől eltekintve, a Nyilatkozat többi része hű reprodukció. Természetes azonban, hogy a Matin beállítá­sának éle azóta meglehetősen letompult, egy­részt amiatt, hogy a Központi Hatalmaknál a közélelmezés minden zökkenő nélkül folyik, másrészt azáltal, hogy ugyancsak a blokád követ­keztében elmérgesedett buvárhajó-harc annyira megnehezítette az ántánt-országok élelmiszer­behozatalát is, hogy főleg Angliában, de Francia- országban is a legerélyesebb rendszabályokhoz kellett nyúlni, hogy a meglevő készletek kielé­gítsék a minimumra mérsékelt igényeket. Ilyenformán az ántátnak erről a fegyveréről igen hamar bebizonyosodott az a jóslás, hogy mindenféle fegyver visszafelé is elsülhet. Hírek a városházáról. A főorvosi hivatal uj vezetői. Még a karácsonyi ünnep aktualitásai miatt sem lehet minden megjegyzés nélkül elhaladni ama tény mellett, hogy a legutóbbi közgyűlés egyhangúan tiszti főorvossá választotta Szabó Sándor dr.-t és főorvoshelyettessé Végh János dr.-t. Kettő­jüket, de különösen az új főorvost, nem kell bemutat­nunk azoknak, akik állandóan foglalkoznak a főváros ügyeivel, hiszen munkájuk napról-napra a szemünk előtt folyik le. Szabó Sándorban mindenki tiszteli a páratlan lelkiismeretes, ambiciózus, energikus főtiszt­viselőt s mindnyájan tudjuk róla, hogy éppen ezek a tulajdonságai járultak hozzá ahhoz, hogy a tiszti fő­orvosi hivatal olyan kitünően dolgozik a főváros köz- egészségügye érdekében. Sokszor leírtuk és konsta­táltuk már, hogy Szabó Sándornak igen nagy érdemei vannak akörül, hogy Budapesten komolyan és vesze- delmesan nem. pusztított háborús járvány, de köteles­ségünknek tartjuk ezt konstatálni mindannyiszor, ami­kor az ő munkájának nyilvános elismeréséről van szó A közgyűlés zajos tapsban és éljenzésben részesítette az új főorvost, valamint helyettesét is, aki minden­képpen méltó arra, hogy első segítője legyen Szabó Sándornak nagy és felelősségteljes munkájában. Kétnapos közgyűlés után. Két napig tartott a fő­város legutóbbi közgyűlése, de e két napi vitának leg­alább valóságos eredményei vannak. Azok a módosí­tások, melyeket Vázsonyi Vilmos tett a világítási adó­javaslatra, mindenben biztosítják azt, hogy sem az adó, sem az árfölemelés nem fogja a legszegényebb néposztályt sújtani, értve a legszegényebbek alatt azokat, akiknek kötött a jövedelmük s az ezer per­centes árdrágulásokkal szemben mindössze 20—25°/o-os drágasági pótlékokat kapnak. Vázsonyi javaslata Buda­pest lakosságának csaknem háromnegyedrészét men­tesíti az adó alól, ami rendkívüli méltányosság, de ennek még a felét se remélhettük volna, ha a kor­mány lépteti életbe ezt az adót. Ami az ár uj meg­állapítását illeti: az üzemköltségek növekedése meg­okolja a drágább árat, természetesen azonban csak addig, amig az üzemköltség tényleg ezen a nívón van. Mihelyt jobbra fordulnak a viszonyok, a tanácsnak kötelessége előterjesztést tennie az ár revíziója iránt. Azt hisszük, hogy, ha a tanács el is találna feled­kezni a dátumról, a törvényhatóági bizottság tagjai között lesznek olyanok, akik erre idejekorán figyel­meztetni fogják. A kétnapos közgyűlés másik ese­ménye talán az, hogy Vázsonyi nyíltan és határozot­tan a közlekedési adó ellen nyilatkozott és úgy lát­tuk, hogy a közgyűlés minden tekintetben helyeselte Vázsonyi állásfoglalását. Talán ennek volt a követ­kezménye, hogy a huszas adókigondoló albizottság már össze sem ült, pedig most kellett volna határoz­nia а к zlekedési adó dolgában. Reméljük, hogy ezzel a tervvel egyhamar nem is fogunk találkozni, hogy elaludt, mielőtt nyilvánosan tárgyalhatlak volna róla. A népjóléti központ igazgatója. A tanács leg­utóbbi ülésén Csergő Hugó drt.-t választotta meg a népjóléti központ igazgatójává. A választás szerencsés, hiszen Csergő volt az, aki megszervezte és ki­tűnő működőképességűvé tette a főváros háborús jótékonyakcióit. Mint a központi segítő bizottság tit­kára, úgyszólván irányította a főváros jótékony tevé­kenységét s mint az eredmény mutatja, a legnagyobb buzgósággnl, tehetséggel és hozzáértéssel. A háborús jótékonysági akciók tapasztalatai vezettek a népjóléti központ eszméjévé és természetesnek kell találnunk, hogy a központot is az vezesse, aki már gyakorlati­lag is példát mutatott a nagyarányú jótékony tevé­kenység kifogástalan vezetésére. Uzsoraárak a Hungária fürdőben. — Levél a szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Szívesen és szeretettel olvasom becses lapjának ama közleményeit, amelyekben a fővárosi gyógy­fürdők népszerűsítéséért harcol. Tényleg. Az a sok- igyekezet, amely erre a jelentős kérdésre rápaza- rolódik, megérde neiné, hogy bőséges gyümölcsei teremjenek. De ugyanakkor, amidőn ezt megállapí­tom, kénytelen vagyok rámutatni arra is, hogy egé­szen hiábavaló íáradság az, mert a jövedelmezőség talaját egészen más eszközökkel sokkal könnyebben és simábban meg lehet teremteni. Utalok ezen a téren a nyár-utcai Hungária-für- dőre. Ez a fürdő tudvalevőleg nem is gyógyhely, forrásvízzel nem rendelkezik, hanem a főváros túl­ságos jóakaratából a város kellős közepén meg­tűrt, úgynevezett tisztálkodási hely. A Hungária- fürdő, amely a háború előtt sem dicsekedhetett túlságos olcsósággal, de modernsége alapján üzleti szellemének határozott, nívós volta folytán igen nagy népszerűségre tett szert, azóta, amióta min­den üzleti téren uzsoratörekvések tombolnak, ugyan­csak belépett az áremelők díszes táborába. S ezen a téren azután nem jelentéktelen rekordra tett szert. Egy kis me'eg, langyos, vagy hideg vízért, amit bazinjaibvn nyújt, egy szűk kabinért, amely a le­vetett ruhanemüek megőrzésére szükséges s egy fürdőnadrágért, vagy fürdőingért, amelynek mo­satása még a szappan árának horribilis emelkedése dacára sem tehet ki darabonként 10 fillérnél többet, a férfiosztályon 2 kor. 60 fillért, a női osztályon 4 korona 69 fillért szed be. Minden másért külön meg kell fizetni, részint díjszabás szerint, részint a bolravaló-rendszer alapján, amely ezen a helyen jobban burjánzik, mint a dudva a szántóföldeken. Tisztelettel kérdem, milyen számítási alapon ke­rülhet egy egyszerű tisztálkodási alkalom a nők számára 4 korona 60 fill,rbe? Ennél képtelenebb visszaélésre még a legviharedzettebb áremelők sem tudnak rámutatni. Én, aki meg vagyok győződve arról, hogy még a háború előtti ár mellett is na­gyon tisztességes üzletet csinálna ez a fürdő, a mai uzsoraárakat hallatlanoknak tartom s főleg azért hívom fel reá a figyelmet, hogy a főváros hatósága, amely megtűri a város közepén ezt a fürdőt, valamilyen eszközzel gondoskodjék arról, hogy azok, akik kénytelenek imitt-amott ezt a für­dőt igénybevenni, ne legyenek teljesen kiszolgál­tatva az ott divó uzsorás üzleti szellemnek. Kiváló tisztelettel: L. P. fővárosi tanár. Salgótarjáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, karwini-, ostraui- és porosz szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari, gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és zsákokban is szállít szénnagykereskedés Budapest, V., Erzsébet-tér 19. TELEFONSZÁMOK: 73-96, 73-97, 73-98, 73 99, 156 56, 172-26. SALAMON JAfCAB ÉS TSA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom