Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-19 / 16. szám
Független Budapest 3 illetékesebbek közül valók is — akik idegenkednek a villamos áram megdrágításának gondolatától. A. gáz. A gáz árának fölemelése elhatározott dolog. A termelési költségek növekedése hozza szükségszerűen magával. Azt a megokolást. amelyet a berlini városi gázgyár készített az ár fölemelése alkalmából, a főváros gázgyára is átveheti, annál is inkább, mert a szén árának emelkedése egyforma Budapesten is, Berlinben is. A hadi jótékony sági kiadások, a a személyzet nagyobb fizetése mind lényeges szerepet játszik Berlinben is, Budapesten is, i így hogy ma nem lehet kitérni a gáz árának emelése elől. Berlin a gáz köbméterének árát 13 pfennigről 16 pfennigre emelte föl, az emelés tehát majdnem 25 százalékos. Ha a berlini gázgyár helyzetét és többletkiadását összehasonlítjuk a budapesti gázgyáréval, akkor igen minimális emelésnek kell mondanunk azt, hogy a háztartási, illetve ipari gáz 16 filléres árát fölemeljük 20 fillérre, ellenben a világitó gáz árát meghagyjuk a mai 20 fillérnek. Ez minimális emelés, különösen ma, amikor tulajdonképpen arra is kell törekednünk, hogy a gázfogyasztás ne terjedjen túl az előállítás lehetőségén. Sajnos, ma az a helyzet, hogy a gázgyárnak a fogyasztás korlátozására kell törekednie, mert a nyersanyagbeszerzés egyre költségesebb és egyre nagyobb akadályokba ütközik.-|>i - ^ iV*~ V •*• ц**| ^ V * A telekspekuláció alkonya. A Harrer-féle javaslat sorsa. A legutóbbi közgyűlés napirendjére ki \ olt tűzve a városépítési ügyosztálynak a gyáripari célokra átengedendő telkek eladási feltételeinek a megállapítása ügyében tett előterjesztése. Ezt az igazán szépen és gondosan elkészített előterjesztést a napirend túlzsúfoltsága címén a közgyűlés napirendjéről levették. Az előterjesztést sokan félreértették, mert abban fontos telekpolitikai, iparpártolási, sőt nagy horderejű pénzügyi kérdéseket is érintve láttak, holott a városépítési ügyosztálynak nem ezen fontos kérdések megoldása volt a célja az előterjesztéssel, hanem csupán az, hogy a jövőre nézve a közgyűlés elvi álláspontot foglaljon el abban a tekintetben, hogy milyen feltételek mellett enged ál telkeket gyári célokra, nehogy azután ilyen telkek átengedésénél a feltételek mindig aszerint változzanak, hogy milyen, befolyások érvényesülnek a feltételek m egállá pitáisá nál. Minthogy pedig az előterjesztésnek még a közgyűlési tárgyalása előtt olyan kívánságok merültek föl, hogy ezt az előterjesztést a jogügyi- és a közgazdasági bizottságokban is tárgyaltassák, a városépítési ügyosztály ezeknek a kívánságoknak is eleget fog tenni és a két bizottságnak kiadja az előterjesztést tárgyalás céljából. Nem hisszük, hogy a bizottságok a javaslatban lefektetett elveket érdemileg a maguk részéről is nem osztanák. A közúti megváltása. Azok után a hírlapi közlemények után, amelyek széliében-hosszában mái’ úgy tárgyalták' a Közúti megváltását, mint befejezett tényt, amely már csak elintézésre vár, szinte bombaként hathatott a polgármesternek az a nyilatkozata, hogy ez a kérdés még csak a tárgyalások stádiumáig sem érett meg. A «Független Budapest» ugyan kellő tájékozottsággal figyelmeztette erre az olvasó táborát, de mind azonáltal — úgy látszik — szükségesnek mu- 1 atkozott, hogy a legilletékesebb forum, Hárczy polgármester is kijelentse ezt. Nagy megnyugvásunkra szolgál, hogy b ben a kérdésben információink ezúttal is, mint mindig, abszolút hiteleseknek bizonyultak. Az ügy még tényleg neih jutott túl a kezdeményezés határain sem. Egyelőre csak előzetes számítások folynak, de közvetlen tárgyalásról az érdekelt vasúttársasággal még szó sincsen. A polgármester a polgárság és a közérdek legszentebb akaratának hódolt, amikor nyilatkozatában kijelentette, hogy mihelyt annyira I megérik ez a kérdés, hogy komoly formában lehet foglalkozni vele, nyomban a nyilvánosság elé léj) az egész anyaggal, amit ebben az ügyben az ügyosztály összegyűjt s gondoskodni fog róla, hogy a Közútival való tárgyalások esetén a. kérdés minden oldala a nyilvánosság előtt tárgyaltassék meg. Ilyenformán kizárt esetnek kell tartani, hogy egyes körök ezt az ügyet akár tőzsdei, akár egyéb spekuláció tárgyúivá tehessék s esetleg illetéktelen hasznot húzzanak belőle. A fővárostól, amikor ilyen nagyszabású terv megvalósításába fog, távol is áll minden olyan szándék, amely ilyen spekulációt eredményezhetne. Ellenkezőleg. A cél csak az lehet, hogy ennek a kérdésnek megoldásával kapcsolatosan a közlekedés összes problémái szőnyegre kerüljenek s egységesit- tessenek, hogy mindazok a mizériák, amik ma annyira megnehezítik az ellenőrzés és a fejlődés munkáját, egyszersmindenkorra kiküszöbölhetők legyenek. A hús- és tej kérdés. Mi lesz a tizes bizottsággal ? A nép «el mező tizes bizottság, amely már régen csonka bizottság, mert csak nyolcán vannak, úgy látszik, lassankint egészen megszünteti a működését. Ezt látszik igazolni az is, hogy' Platthy lemondása óta már két közgyűlés volt, Vúizsonyi lemondása óta is elmúlt már egy közgyűlés, de tagságuknak a be- i töltése iránt nem történt intézkedés, sőt le- ! mondásuk a közgyűlésnek be sem jelentetett. Különben is a legutóbbi közgyűlésen már maga a törvényhatóság vette át a bizottság munkakörét, amennyiben felterjesztést intézett a kormányhoz az élő sertések árának a maximálása iránt, amit a népélelmező bizottság i hiába kért eddig a kormánytól. Ha a kor- I mány a fővárosnak ezt a kérését teljesíti, a zsírnak és a szalonnának a maximális árát is újból meg fogják állapítani és ha talán magasabban is állapítják meg, mégis meg fog szűnni a mai zsirhiány és talán a hús ára is lej'ebb száll. Egy másik fontos kérdés: a tejkérdés. A tej árának a fölemelése nem járt avval a várt eredménnyel, hogy több tejet szállítottak volna Budapestre, sőt a felhozatal újabban isinél csökkent. Erre az esetre a bizottság annak idején kérte, hogy a kávéházakban a tej kiszolgálását szüntessék meg, vagy legalább i is csökkentsék. Ezzel a kérdéssel mindenesetre foglalkozni kellene. Hogy7 ennek milyen nagy fontossága van, azt olvashatjuk az áfvaszéknek a múlt félévi működésére vonatkozó jelentéséből is, ahol a gyermekhalandóság növekedésének egyik okául éppen a tejhiányt hozzák föl. Amilyen nagyjelentőségű tehát a jövő generáció szempontjából a csecsemőkórház létesítése, éppen annyira megszívlelendő, hogy7 a ' gyermekek táplálásáról és egészséges fejlődéséről 2 éves korukon túl is gondoskodjon a hatóság, már pedig mint legegészségesebb gyermektápszer első helyen áll a tej és az ebből készült. egyéb tápszer. A közélelmezési ügyosztály foglalkozik is már régebben ezzel a kérdéssel és éppen ezzel összefüggésben került le a pénzügyi bizottság napirendjéről a Központi Tejcsarnok részére átengedendő teleknek a bizottság napirendjére már kitűzött ügye. He ezzel a kérdéssel sokáig várni nem lehet. A belügyminiszter nem enged. A fővárosi alkalmazottak háborús segélye. Í gy látszik, hogy a 20o/o -os háborús segély, amelyet a törvényhozás a fővárosi alkal mazottak részére megszavazott, mégis csak papíron maradt segitség a fővárosi alkalmazottak zöménél, akik ugyanis a múlt évben fizetési előleget vettek föl. A főváros munkapárti képviselőinek, — élükön gróf Kimenti éderváiry Károllyal, — sem sikerült a miniszterelnököt meggyőzni arról, hogy a fővárosi alkalmazottak fizetési előlege, amelyre nézve a közgyűlés és a belügyminiszter egy- crtelraüleg megállapították, hogy az csak a háborús idők után fizetendő vissza, nem ugyanaz, mint az állami alkalmazottak beszerzési előlege, és igy ezt az előleget is le kell vonni a háborús segélyből. Most a közgyűlés elhatározta, hogy a fővárosi alkalmazottaknak bárom havi fizetésű két adja újabb előleg gyanánt, erre nézve azonban a belügyminiszter már eleve kijelentette, hogy ezt az előleget a felvételt követő hónap első napjától kezdve 20 hónapon belül vissza kell fizetni. Az erre vonatkozó közgyűlési határozatot már föl is küldötték jóváhagyás céljából a belügyminiszterhez, de bár a közgyűlés egyhangúlag azon az állásponton volt, hogy a miniszter hozzájárulását kérjék ki, hogy ezt az újabb előleget csak a háború után fizessék vissza az alkalmazottak,, előrelátható, bogy a miniszter a főváros közgyűlésének az egyhangú állásfoglalását nem fogja respektálni és ragaszkodni fog eredeti kijelentéséhez. Ez azután érthető elkeseredést szülne a fővárosi alkalmazottak körében. Legalább is azt az engedményt kellene tennie a miniszternek, hogy az előlegek visz- szafizetése 1936. november 1-én kezdődjék, mert a háborús segély akkor lejár és bizonyos, hogy akkor újabb segélyt kell adni az alkalmazottaknak, amiből, ha le is vonják a most kapott előleget, mégis néhány százalék az újabb segélyből megmaradna a részükre. A családi pótlék megszavazását az elnöki ügyosztály úgy készíti elő, hogy az a legközelebbi közgyűlésen már tárgyalható lesz és a családos alkalmazottak ezt a pótlékot 1916. január 1-jétől visszamenőleg megkapják. A Leszámitolóbank és a főváros. A közraktárak kezelési dijai. A közgyűlés a mult év junius havában hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Leszámitoló- és Pénzváltó Bank a bérletében lévő közraktárak kezelési dijait munkabérdrágulás címén 250/0-al felemelje. Ez az engedély múlt évi szeptember 1-ig volt érvényben. November 3-án újból tárgyalta a közgyűlés a bank ilyen irányú kérelmét, de akkor csak 15o/o erejéig való díjemeléshez járult hozzá a múlt év végiég. Minthogy a munkabérek azóta sem csökkentek, a bank a kezelési dijak felemelt dijKiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST iapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágh Géza. <*»■* tfunc. kötvények a legelőnyösebbek élet-,tűz-, baleset, szavatossági-, betöréses- S lopás ellenit üveg-, jég- és állat-biztositásoknál Felvilágosításokkal, prospektusokkal és díjajánlattal szívesen szolgál ш jfuDGÁRIX ■ ■ ! Általános Biatositó R.-T. igazgatósága S jjj Budapest, VII. kér., Kdroly-kőrut S. szám. | ■Telefon: 1S3-9S.2-11,2-12. Kartellen kívül ■ fs* társaság képviselőségei Részvénytőke 6.000,000 korona, j \лш oranág minden réseiben. Összes biztosítékok 22 millió korona^ Telefon: 115-71 OLYMPIA I., Erzsébet-körut 26. sz. mm Minden hétfőn és csütörtökön UJ MŰSOR. A legértékesebb és legújabb MOZGÓFÉNYKÉPEK kerülnek bemutatásra. Telfeon: 115-71 M
