Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1916-04-19 / 16. szám

4 Független Budapest 1ételeinek az engedélyezéséi továbbra is kéri. Az erre vonatkozó kérvénye a legközelebbi köz­gyűlésen kerül tárgyalás alá, előbb termesze tesen még a közgazdaság! bizottság Fog Fog­lalkozni a kérvénnyel. Itt említjük meg, hogy a közraktárak számadásainak' felülvizsgálására kiküldött bi­zottság legutóbb a közraktárak szamaclasad át­vizsgálta és a számadásokra vonatkozólag több észrevételt tett is. A tanács ezeket az észre­vételeket közölte a bankkal, hogy azokra vo natkozólag tegye meg a maga megjegyzéseit, de egyúttal Felhívta, hogy a fővárost megillető azt a részesedést, amelyet ő maga is helyesnek ismer el, szállítsa be a főváros pénztárába. A köz rak! árak 1915. éri nyereségéből a fővárosi megillető részesedé* összege jóval -na­gyobb. mini az 1914. éri nyereségből fizetett részesedés. A közraktárak 1914. évi nyeresége 558.749 К volt, amiből a fővárosnak 55.269 korona részesedést Fizetett. Hírek a városházáról. * Sok a hólyagos himlő. Azokban a kimu­tatásokban, melyeket a tiszti főorvosi hivatal közöl hétről-hétre a ragadós megbetegedések ről, még mindig sole hólyagos himlőesetről ol­vasunk. Kitűnik a kimutatásból, hogy a vi­déknek még egyre hurcolják be a járványt s alig van hét, hogy el ne kapná tőlük a beteg­séget három-négy budapesti lakos. Vájjon nem volna-e már itt az ideje, hogy igazán megtegyék a szigorú rendszabályokat a hólyagos himlő behurcolni ellen? Muzulmán imaház Budapesten. A tanács ismeretes Fölterjesztése, melyben állami támo­gatást kér a Budapesten fölállítandó muzul mán imaház fölépítéséhez, már elment a kul­tuszminisztériumba. Remélhető, hogy a tanács fölterjesztésének meglesz a hatása s minél ha­marább hozzáfognak a mecset fölépítéséhez. A villamosok menetrendje. A közlekedési bizottság legutóbbi ülésén tárgyalta le a vil­lamos va-s utak nyári menetrendjét, amelyben a téli menetrendhez képest megint több lénye­ges változás van. Nem helyes, ha a közleke­dési bizottság hozzájárul ahoz, hogy egyes, megszokott és ismert számú kocsik menet­irányát megváltoztassák, mert ez mindig za­varra és félreértésig ad alkalmat. Ezen az ülésen azonban még egy sokkal különösebb dolog történt. A bizottság beleegyezett abba, hogy a 61-es és 68-as relációk kétféle irány­ban közlekedjenek. Egyszer tehát az Üllői-út­ról a Lónyay-utcába fog menni a kocsi, egy­szer pedig másfelé, de a száma ugyanaz ma­rad s igy a közönség már a szám után sem tájékoztathatja magát. Furcsa, hogy a vasút­társaság ilyen módosítást eszközöl, de még furcsább, hogy a közlekedési bizottság ebbe minden megjegyzés nélkül beleegyezik. Hiszen a közlekedési bizottságnak éppen az volna a feladata, hogy korrigáljon, amikor a vasút­társaság a közönség hátrányára hibát kö­vet el! A vigalmi adó ügye a kerületi elöljárók legutóbbi értekezletén is szóba került. Az elöl­járók értekezlete egyelőre a rendőrségtől kért be egyes adatokat, azután foglalkozik a kér­déssel és teszi meg észrevételeit a tanácsnak jelentés formájában. Better Gyula meghalt. A múlt héten is­méi meghalt a törvényhatósági bizottság egyik tagja: Heller Gyula épitész. Az elhunyt már régen nem járt el a- közgyűlésekre, hosszabb ideje beteg volt. A közgyűlésen a bizottsági tagságának megszűnését javasolta is vagy há­rom évvel ezelőtt az elnök, mivel — gondnok­ság alatt lévén — a tisztségével járó kötele­zettségeknek' egyáltalában nem Felelhetett meg. A közgyűlés többségének azonban akkor az volt a- felfogása, hogy ezen a címen a bizottsági tagságát nem lehet megszűntnek nyilvání­tani, igy tehát továbbra is bizottsági tag ma­radt. Helyére a IX ik kerületből az 1909-ben szabadon választolt egyetlen póttag: Dainjaim- rirh László kerül be rendes tagnak. A negyedik hadikölesön. Aláírás április 19—május 25. A háborúhoz nemcsak katona, hanem pénz is kell. E két szükséges k&ll-ék úgy egészíti ki egymást, mint ahogy a fényes nappalnak természetes Folytatása a sötét éj. Hiába van jó katonaanyag, ha kellően felszerelve nincs, ha hiányzik a puskagolyó, vagy a. rendes déli ebéd, úgy igen nehéz egy háborút a végső győzelemig megvívni. A pénz tehát a leg­szükségesebb kellék a háborúban, s ezért kell a nemzetnek minden anyagi áldozatot hadse­regéért meghoznia, nehogy a hadsereg orga­nizációja bármiben is fennakadást szenvedjen, hogy a katona bármily cikkben szükséget lásson. A magyar nemzet olyan szellemi nívóra emelkedett, áldozatkészségének olyan fényes tamijeiét szolgáltatta az egész háború alatt, hogy nincs okunk abban kételkedni, hogy a most kibocsátásra kerülő negyedik hadikölesön is ne hozzon össze annyi százmilliót, mint amilyen fényes siker járt eddig minden ma­gyar hadikölesön nyomában. Negyedszer For­dul ez alkalommal a magyar pénzügyminiszter a magyar nemzethez, hogy a háború legfon­tosabb financiális szervét, a nagy tőkét a pénz­ügyi hadviseléshez előteremtse. A pénzügyminiszter aláírási felhívása is­mét az áldozatkész magyar nemzet hazafiságára apellál. A hazafiság azonban most is egybe­kapcsolható a jó üzlettel éppen úgy, mint a ! hogy az első három kölcsön is a tőke leg- , fényesebb kamatozását garantálta. Kibocsátásra kerül ugyanis 6 százalékos járadék 97.10 szá­zalékos árfolyamon, amely tisztán 6.2 száza­lékos kamatozást jelent a tőkésnek. Emellett ; még aláírás tárgyát képezi 1 és fél százalékos, tiz éves lejáratú járadék jegy is 92.80 százalé- j kos kurzuson, amelynek tiszta kamathozadéka í szintén tid van a 6 percentem A kölcsön sikeréhez az előfeltételek ma : sokkal kézenfekvőbbek, mint az első három hadikölesön emissziójakor. A pénzbőség ál­landóan nagy, sok a kamatozatlan tőke, amely a mai viszonyok mellett elhelyezést találni nem tud. Az állandóan élénk konjunktúra tö­kéletesen feldolgozta az első három hadikul csont, nagy pénzcirkuláció, az ipar és keres­kedelem tökéletesen nem abszorbeálja az el­helyezést kereső tőkemennyiségeket. Ilyen körülmények között a legkedvezőbb alkalom a hadikölesön kibocsátása. A pénz­intézetek tele vannak panasszal, hogy nincs meg a tőke kihelyezésének lehetősége, a ter­melők drága áron túladva javaikon, szintén annyi tőke fölött rendelkeznek, hogy bősége­sen juttathatnak belőle a negyedik hadi köl­csönre. Jó omen a kölcsön sikerére a negyedik német hadikölesön tiz milliárd márkát túlha­ladó összege. Németországban szakasztott olyan a helyzet, mint nálunk. A nagy Németország a külföldi forgalomból éppen úgy ki van re- kesztve, mint a magyar és osztrák monarchia, ott is egyedül gondoskodnak a hiányok pótlá­sáról, épp úgy, mint mi. A kettős szövetség Ivót nagy állama lelkileg éppen úgy át van hatva a kölcsön sikerének szükségességétől, mint ahogyan katonái mintás kötelességérzet­tel teljesítik a harctéren óriási feladatukat. A második német hadikölesön 9 milliárd márkás összegének lebonyolítása után mondta Helfferich, hogy a német birodalomnak nem­csak' katonái, hanem milliárdjai is állanak ütésre készen. Azóta beigazolódott, hogy ugyan­ez áll a dunai monarchiára is, mert nálunk is Fokozatosan emelkedett minden újabb hadi­kölesön összege. Vegyük Figyelembe, hogy a második hadikölesön 1120 millió koronás ősz- szege a harmadik emissziónál már 1900 millió koronára emelkedett, ami tanulságos bizonyi téka gazdasági erőnknek és áldozatkészségünk­nek'. PÉNZ ES HITEL A három hadikölcsönre eddig a magyar és osztrák monarchiában 12 és fél milliárd márka jött össze. Ebből az összegből csak Ma­gyarország 4.2 milliárd koronát jegyzett, ami z álé kát tesz ki. Ha eddig megfeszített erő- háború előtti összes államadósságunk 75 sza- vel mindent megtettünk pénzügyi hadviselé­sünk érdekében, mennyivel inkább meg kell tennünk kötelességünket a tizenkettedik órá­ban, amikor a békeremény már halványan fel­csillog és a győztes háború — esetleg közeli - de mindenesetre nem hosszú hónapokra ki­terjedő befejezéséhez közeledünk. Alaptökeemelések. Egyszerre több bank és vállalat szaporítja tőkéjét. A háborús kon­junktúra nagy produkciót, a javak nagy for­galmát idézi elő, s néhány élelmes bank és vállalat a jó konjunktúrát igyekszik kihasz­nálni és uj tőkét koncentrál üzleteihez. Újab­ban a «Magyar telepítő és parcellázó bank», a «Földhitelbank» és az osztrák Skoda gyár alaptőkeemeléseiről szereztünk tudomást, de bizonyos, hogy a tőkeszaporitó vállalatok'sora I ezzel még be nem fejeződött, hanem szapo­rodni fog. A háborús konjunktúra nagyszerű ! munkaalkalmakat teremt és ennek a kihaszná- I lására rögtön ott terem a vállalkozó tőke. Amig I nálunk a háború alatt az ipari tevékenység nem szünetel, addig ellenfeleink, mint Oiosz- j és Franciaország a külföld ipari termékeire I van ráutalva. A termés. Még soha jobban nem izgatta a közvéleményt a termés, mint most. Túl­ságosan magunkra vagyunk ugyanis utalva és minden külföldi import megszűnt számunkra. Nagy elzárkózottságunkban természetes, hogy a legfontosabb kérdés számunkra, milyen lesz az uj kenyér. Eddig a terméskilátások a le­hető legjobbak. Az utolsó szeles és hideg na­pok a vetésnek egyáltalában nem ártottak, tehát nem kell aggodalmaskodni a hűvös idő­járás miatt. Az ország minden részéből igen megnyugtató hírek érkeznek a termésről, úgy az őszi, mint a tavaszi vetés a legszebben fej­lődik. .Munkaerőben hiány mines, mindenhol fennakadás nélkül folyik a munka, tehát ha az időjárás kielégítő lesz továbbra is, úgy egészen bizonyos, hogy jó termésünk lesz. * 1 * * A Nemzeti Balesetbiztosító közgyűlése. A „Nemzeti“ Balesetbiztosító Részvénytársaság Budapesten folyó hónap 14-én tartotta meg huszonharmadik rendes évi közgyűlését ormódi Ormódg Vilmos főrend elnöklete alatt. A föl­olvasott évi jelentés konstatálja, hogy a múlt év a háborús állapotok dacára kielégítő ered­ménynyel záródott. A díjbevétel a balesetbiz­tosítási ágazatban 1.S54.054 К 11 fillér, a tiiz- viszontbiztositási ágazatban 214.024 К 41 fillér és a népbiztositási ágazatban 1,108.642 К 6S f-t tett ki. Véglegesen rendezett károkért a vi­szontbiztosítási rész levonása után valamennyi ágazatban 601.292 К 64 f kifizettetett, míg függőben levő karokra 404.869 К 86 f helyez­tetett tartalékba. A társaság biztosítéki alapja a számadási év végén 6,972.414 К 18 Fillért tett ki. Az igazgatóságnak és felügyelőbizottságnak ama együttes indítványa, hogy az 1915. évi 288.835 К 08 f nyereségből osztalékul minden részvény 23. számú szelvénye után In korona —■ hét és fél százalék, azaz összesen 150.000 К fizettessék ki, a közgyűlés által ngyhangulag elfogadtatott és elhatároztatott, hogy az alap- szabályszerii igazgatósági tantiéinek levonása után fenmaradó 109.501 К 58 fillérből 28.833 korona 50 fillér a tartalékalap, 11.998 К 17 f. az ingatlan értékcsökkenési tartalék gyarapí­tására fordittassék és 68.669 К 91 f. a morató­rium folytán esetleg még előálló kétes követelé­sekre tártál ékoltassék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom