Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-19 / 16. szám
2 Független Budapest Reflexiók a szerdai közgyűléshez. ..Meglehetősen hamar végződött — este nyolc órakor — a szerdai közgyűlés, aminek egyedül az a magyarázata, hogy Ilarrer tanácsnoknak a gyári telkek eladásának uj rendjéről szóló előterjesztését levették a napirendről. A közgyűlés megnyitásakor még bizonyosra vették, hogy nemcsak szerdán, hanem pénteken is lesz közgyűlés, annyian kívántak hozzászólni a Harrer-féle előterjesztéshez. Azután, hogy ezt a javaslatot levették a napirendről, elég gyorsan ment minden. A főváros ásványvizeinek palackozásáról szóló előterjesztés váratlanul nagy vitát provokált. A vitából érdemes kiemelni В or он s Ernő dr. beszédét, amelyben orvosi szempontból mutatott rá a Hungária-forrás értékére s igy • az 6 beszédének nem kis része van abban, hogy az előterjesztés megszavazása majdnem egyhangúlag történt. Mindenesetre kívánatos azonban, hogy a főváros figyelembe vegye a Baross dr. kívánságát is, azt tudniillik, hogy a forrást ne zárják el azok elől, akik ivókúrát akarnak tartani. A községi vi üt akarni áni/v/i/á r kérdésénél Székein Ferenc beszédét kell fölemlíteni, mint olyat, amely nagyobb érdeklődést érdemelt volna. Székely pontosan kimutatta, hogy az előterjesztésben foglalt számítás nem helyes, kiemelte, hogy a jövedelmezőség számítása nem felel meg az üzleti követelményeknek s általában olyan kritikáját adta az előterjesztésnél:, amelyet meg kellett volna szívlelnie a közgyűlésnek. Erre a beszédre még hivatkozni fogunk, amikor arról lesz szó, hogy a mü- takarmánygyár nem vált be, amikor majd pénz kell a hiányok fedezésére. A közgyűlés —. sajnos — nem foglalkozott alaposan a kérdéssel, bizonyára alig is akadt bizottsági tag, aki elolvasta volna az előterjesztést, a következmény tehát az, hogy a főváros belement egy veszteséges vállalkozásba, nem is említve azt, hogy a háboríts konjunktúrám spekulált a főváros, mjy is, mint erkölcsi testület. . A tisztviselők fizetési elöl-e gének, illetve segítésének kérdésénél elmondották mindazokat a beszédeket, amelyeket vártunk s különösen Vázsonyi Vilmos beszéde volt az, amely minden tekintetben illett a főváros törvényhatóságának szelleméhez. .Mindazokat a kijelentéseket, amelyeket Vázsonyi tett, meg kellett tenni a nyilvánosság előtt, különösen pedig azt az Ígéretet, hogy ha a drágaság a háború befejezése után sem szűnnék meg, akkor a főváros újból gondoskodni kíván, a tisztviselőiről. A közgyűlés többi tárgya már kis hallgatóság előtt morzsolódott le s mint már ilyenkor szokásos, az ülés vége felé alig volt benn a teremben három-négy bizottsági tág. így azután este nyolc órára vége is lett a legalább két naposnak Ígérkező közgyűlésnek. Az uj jövödelmi források. Nemcsak a meglévő deficit eltüntetésére, hanem az egyre fokozódó kommunális kiadások fedezésére is kell gondoskodni a fővárosnál: uj jövedelmi forrásokról. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy uj jövedelmi források kutatása tisztán budapesti probléma. Alig van nagyobb városa Európának, melyet ne foglalkoztatna ez a kérdés, alig van város, mely ne erezné, hogy rendes bevételei nincsenek arányban az egyre fokozódó kiadásokkal, tehát okvetlenül elő kell teremtenie a növekedő kiadás fedezetét. Berlin városa a háború alatt pót adót emelt s ugyanezt tették Berlin nagy elővárosai is, I Becs pedig éppen a napokban lépett ki két javaslattal, mely előkészítője csak a továbbiaknak. Becs a vigalmi adót proponálja, azonkívül az értékemelkedési adót, de a város ve- j zetőit a villamos tarifa revíziója, valamint a gáz és a villany árának fölemelése is foglalkoztatja. Az alábbiakban megpróbáljuk sorra venni azokat az uj jövedelmi forrásokat, melyek a mai körülmények között számba jöhetnek s amelyekről nálunk is szó van, vagy szó lesz előbb vagy utóbb. A vigalmi adó. Vázsonyi Vilmos indítványozta az egyik legutóbbi közgyűlésen, hogy a tanács dolgozza ki a vigalmi adó behozatalára vonatkozó előterjesztést. A pénzügyi osztály hozzá is fogott a munkához, a kérdés azonban nem olyan egyszerű, hogy rövidesen részletes előterjesztéssel lehetne szolgálni. Franciaországban be van vezetve ez az adónem, Németországban nagy irodalma van a kérdésnek, a főváros na к tehát, ha lelkiismeretes munkát akar végezni, a rendelkezésre álló külföldi adatokat is föl kell dolgoznia. Addig azonban, inig Budapesten az előkészítés munkája folyik, Bécs ; előterjesztette a maga javaslatát, amely egyébként már a háború kitörésekor majdnem egé- : szén és tökéletesen készen volt. A bécsi javaslat fiz százalékos adót vet ki a belépőjegyek után. Adó alá vonja a színházakat, az orfeumokat, a mozikat, a sport- egyesületek mutatványait s a hangversenyeket. I Az előterjesztés részletesen kimutatja a mulatóhelyei: befogadóképességét, napi látogatott- j sági i к átlagát s arra a pesszimisztikus számításra jut, hogy a vigalmi adó Bécs városa szegényalapja javára minimálisan másfél millió : koronát fog évente jövedelmezni. Budapesten még nem lehet hasonló alapos számítással kimutatni a várható jövedelmet, I ele ha tíz százalékos kulcsot használunk, ná- ! i lünk is el lehet érni /00.000 korona- évi jö- j : vedelniet a vigalmi adóból. A telekértékemelkedési adó. Bécs városa a telekértékemelkedési adóra : vonatkozólag is készített előterjesztést, amely azonban semmiféle jövedelmezőségi számítást nem tartalmaz. Az előterjesztés az ingatlan átírása alkalmával adóztatja meg az értékemelkedést, még pedig progresszive. Az . érték- j emelkedés tiz százalékig adómentes, azután j az értékemelkedés 11—30 százaléka az adó. Az előterjesztés mindenesetre hasznos és igazságos reformot tartalmaz, de — úgy hisszük - nem egészen kielégítő. Várjuk a budapesti előterjesztést, még pedig kapcsolatosan a teleké rtékadóval, amelyet a mai helyzetben fontosabbnak is kell tartanunk, mint a telekér- I tékemelkedósi adót. A telekérték-adó. A telekértékadó Németországban bevált s ■ azt hisszük, megvalósításának nálunk sem lehet akadálya. Abban áll, hogy az ingatlant ne a hozadéka után adóztassák meg, hanem ‘a forgalmi értéke után, ebben azután a telekértékemelkedési adó is benne volna általában, egyes speciális esetektől eltekintve. .Ma az a helyzet, hogy az ingatlan tulajdonosa az ingatlan hozadéka után fizeti az adót, ami egyenes buzdítás a telekspekulációra. A belső részen lévő kellően be nem épített telek vagy az üres telek tulajdonosa nem fizet olyan összegű adót, amely arányban állana a vagyonával, mig ha a forgalmi érték után adózna, nemcsak jogosan és igazság szerint adózna, hanem ez az adórendszer gátat vetne az egészségtelen és káros spekulációnak is. A telekértékadórói Pikier J. Gyula, a főváros^ statisztikai hivatalának aligazgatója tartott érdekes előadást legutóbb a Magyar Mér- nök és Építész Egyletben, de a főváros vezetői körében is sok hive van már. A minap, amikor a pénzügyi bizottságban Harrer tanácsnok javaslatát tárgyalták a gyári telkek eladásának uj rendjéről, Glüökstíial Samu hozta szóba a telekértékadó kérdését s felszólalásából az tűnt ki, hogy pártoló hive ennek az okos és a főváros jövedelmét erősen fokozó reformnak. A villamos tarifája. Ismét Bécsre kell hivatkoznunk: előterjesztés készül arra vonatkozólag, hogy a szakaszjegy árát 1T fillérről 16 fillérre emeljék fel, de szó van arról is, hogy egységesítsék az egész tarifát. Nálunk nem ilyen tiszta a helyzet. Budapesten egyik villamos vasút sincsen a város kezében, tehát a tarifaemelés haszna nem a köz jövedelmét szaporítaná. Mi tehát abban a furcsa és különös helyzetben vagyunk, hogy meg kell váltanunk a villamos vasutakat, hogy tarifát emelhessünk. Varositás azért, hogy — drágíthassunk! A helyzet ma még egyáltalában nem tiszta. Hogy a Közútit meg lehet-e váltani, vagy sein, még nem tudjuk, hiszen nem ismerjük a feltételeket. A valószínűség az, hogy nem lehet, mert a Közúti ma olyan fölényben van a fővárossal szemben, hogy lehetetlen volna ezt a fölényét és előnyét ki nem használnia. Akkor azonban, ha a főváros nem váltja magához a Közútit, föl lehet-e emelni a Városi villamos tarifáját? Vázsonyinak az a felfogása, hogy igen. Hogy a Városi Villamos tarifaemelésével vagy — mondjuk igy — tarifarevizió- jával a Közúti nem igényelhet hasonló elbánást. a maga részére. Lehet. Annyi azonban bizonyos: tarifa revíziónak kell lennie, mert a fővárosnak szüksége van a többjövedelemre. Hogy miképpen lesz, azt szintén csak a pénzügyi szempontok fogják eldönteni. A villany ára. Már régen szó volt arról, hogy a. főváros községi adó alá vonja a villanyáramot. Az első terv — ezelőtt két esztendővel — az volt, hogy a főváros leszállítja a fővárosi elektromos telej) által szolgáltatott áram árát egy fillérrel, viszont az áram hektowatt óráját egy fillér adóval terheli meg. Ez a terv lényeges módosuláson ment keresztül azóta, amióta a főváros a villamos áramszolgáltatás monopóliumára törekszik. Ma már nem lehet arról szó, hogy az adóval tulajdonképpen csak az Általános Villamossági részvénytársaságot sújtsák, mert valószínű, hogy ez a vállalat még ebben az esztendőben átmegy a főváros tulajdonába. Most tehát igazán nem lehet másról szó, mint hogy a fogyasztó közönséget adóztassák meg, bár ez meglehetősen erős 'visszahatást gyakorolna. Bécs ezzel a gondolattal foMalkozik. de ugyanez a gondolat foglalkoztatja Budapest vezetőköreit is, bár sokan vannak — a legSalgótarijáni-, petrozsényi-, amiavölgyi-, szászvári-, Hagymán у oki-, karwiiii-, ostraui és porosz Я w _ szenet; szászvári-, ostraui és karúi ni kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasúti- és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szákokban is szállít: Salamén JaScail és Tsa* szénnagykereskedés Budapest, Mr, Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73-98, 73—99, 556-56, 172-26. I/üli ül íl ITT i Gyár és főüzlet: KII ff Ml Pl “ Ёда'4# if i 1 I 1 I Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. 9 й 'mr i Gyiijtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek я vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
