Független Budapest, 1916 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-29 / 13. szám
/ etlen Budapest az útnak sugárútnak kellene lennie, lakóházakkal és üzletekkel. Az ut egész környékét át kell változtatni s kellő hormóniábán megcsinálni Budapest és Újpest egybeolvadását. Ugyanez a feladat vár a fővárosra a külső Üllői-и/ rendezésével, mely Kispestet kapcsolja a fővároshoz, ugyanezt a munkát kell megcsinálni Erzsébetialva idekapcsolásával, mindezt pedig csakis egységesen, csakis egymással szerves összefüggésben lehet megvalósítani. A fővárosnak nemcsak a szorosan vett fővárosi terület jövő fejlődésével kell tisztában lennie, hanem a környékbeli községekével is, annál is inkább, meid ezek nélkül nem lehet elképzelni egy egységes fejlődést. Éppen ezért a fővárosnak érintkezésbe kelt lépnie az elővárosok közigazgatásának vezetőivel s esetleg áldozatot is kell hoznia egy közösen megállapítandó terv érdekében. Hogy Budapest a jövőben melyik területen akarja elhelyezni a gyárakat és ipartelepeket, azt már ma el kell dönteni s éppen ezért nem kell a gyári célra átengedendő telkeknél állandóan a házhellyé való kialakulás idejét kutatni, illetve elősegíteni. * Az a fogadtatás, melyben a pénteki pénzügyi bizottság részesítette Harrer tanácsnok javaslatát, legélénkebben mutatja, hogy ideje volt ezt a kérdést napirendre tűzni. Akár pio, akár kontra meggyőződésüket hangoztatták a fölszólalók, szavukból meglehetett győződni arról, hogy érdeklődéssel foglalkoznak a kérdéssel s szívesen hozzájárulnának ahoz, hogy végleges megoldást találjanak. Ettől természetesen még messze vagyunk, de a helyes és jó megoldást sohasem fogjuk megtalálni, ha meg nem hallgatjuk a legellentétesebb véleményeket is. A pénzügyi bizottság a vitát a jövő ülésre halasztotta; reméljük, hogy ezen az ülésen ismét közelebb fogunk jutni ahoz, hogy a fővárosnak végre egységes, jól átgondolt és végleges telekpolitikája legyen. A közlekedési bizottság ülése. Bérkocsi tarifa. —Fogaskerekű. —Helyi hajózás. A közlekedési bizottság hétfői ülését — bátran el lehet mondani — közmegelégedés követte. A bizottság igen okosan határozott s a vita is mindenben födte a közönség álláspontját. Legkeservesebb volt még a bérkocsi tarifaemelés keserű falata, melyet — sajnos — le kellett nyelni, hiába is utálja szívből az egész polgárság a kocsisokat. Még az apagyilkosról is konstatálni kell, ha igazat mond, a kocsis pedig csakugyan keserves küzdelemmel ttudja csak föntartani ma üz üzemét. Egyetlen kifogást tehetnénk mindössze az egész határozat ellen: hagyjuk el egészen a pótdijat. A kocsis használja általában a harmadik . tarifát, de hagyjuk el a pótdijat, mert ez — ismerve a kocsisokat — megint nagy vitákra fog alkalmat adni. A kocsis nem fogja szóról-szóra megtanulni az erről szóló hatósági rendelkezést, sőt alkalmat fog keresni arra, hogy félremagyarázza, mellőzzük tehát a pót- dijat, mint az ilyen félremagyarázásra alkalmas intézkedést. Legyünk a közönséggel, illetve magunkkal szemben is méltányosak, ha már a kocsisokkal szemben is azok vagyunk. A Fogaskerekű Vasút alaposan megkapta a magáét. így is dukált neki. A telekspekulánsok szövetsége, amely sírva hivatkozik arra, hogy ráfizet az üzemre, a másik oldalon százezreket nyer s most megint a publikummal akar- fizettetni. Igen helyesen tette a közlekedési ügyosztály, amikor mereven elutasította a fogaskerekű telekspekulánsokat s helyesen tette a bizottság, amikor megbélyegezte ezt a merényletet. Próbálja meg a fogaskerekű és szüntesse meg az üzemét! Kétségtelen, hogy nem fogja megtenni, de igazán itt volna már az ideje annak, hogy ezt a társaságot is alaposabb ellenőrzés alá vegyék. Pia igy halad minden tovább, amint ma, akkor méltán nevezhetjük majd a fogaskerekűt a svábhegyi propellernek. Ami a helyi hajózás megoldására vonatkozó javaslatot illeti, nem tudtuk helyeselni a közlekedési ügyosztály álláspontját, de teljes mértékben egyezik a véleményünk Romlás Ágost dr. indítványával. Az ügy olyan* * fontos, hogy nem lehet elhamarkodottan dönteni beime, sőt nem is előnyös a közönségre nézve, ha a főváros már most mereven rá áll a közlekedési ügyosztály által javasolt álláspontra. Nem szükséges feltétlenül a községi üzem, ez azonban még nem jelenti azt, hogy a főváros föladja minden jogát s ezentúl is csak olyan és annyi szerepe legyen a- dunai közlekedés irányításában, amennyi eddig volt. Itt reformokat kell követelnünk, még pedig alaposokat, mert a múltnak igen sok bűnét kell a fővárosnak jóvátennie. A vásárpénztár működése. A Vásárpénztár elnöke, Melly Béla dr. nyugodt lelkiismerettel konstatálhatta a részvénytársaság szombati közgyűlésén, hogy a Vásárpénztár megfelelt azoknak a céloknak, amelyekért a főváros alapitotta. Működése, különösen a háború alatt, kifogástalan volt: a részvénytársasági forma szabadságával, üzleti élelmességével harmonikusan párosult a közintézmény szolidsága. Éppen azért, mert a Vásárpénztár működésével a legteljesebb mértékben meg lehetünk elégedve, bizakodással és reménnyel nézünk uj alapítása, a Húskereskedelmi részvénytársaság elé. Maga az ötlet, hogy a túlságosan élelmes és eszközeiben kevéssé válogatós magánvállalkozást, mely - a háború után kétségtelenül rávetné magát a hus- behozatal szervezésére, megelőzzék és hatósági intézménnyel úgyszólván lehetetlenné tegyék, igen tetszetős és előrelátó gondolat, melynek megvalósítását közérdekből kell támogatni. Bizonyos, hogy azt a fűtsszükséget, mely a háború befejezése után feltétlenül mutatkozni fog, húsimporttal kell megszüntetni, már pedig húsimportot magánvállalkozásra bízni éppen az ország speciális viszonyai miatt aggasztó dolog volna. Azt hisszük, hogy az ország közvéleményének leghevesebb és legélesebb ellenkezésével találkoznék az, aki Magyarországba korlátlan mértékben, a hatóság enyhe ellenőrzése mellett akarna húst szállítani, hiszen bizonyos, hogy mindenekelőtt és elsősorban a mi állattenyésztésünk érdekei! kell szem előtt tartani. A Vasárpénztár alapítását azért üdvözöljük örömmel és azért nyugszunk meg működésében, mert a közintézmény jellegével fogja az importot lebonyolítani. Nem kell tehát félnünk attól, hogy a közvetítők egész hadserege fog keresni a Budapestre, illetve Magyarországba importált húson, de nem kell tartanunk attól sem, hogy az import túlzásba téved s ez a túlzás azt a vagyont fogja érinteni, mely az ország állatállományában van. A Húskereskedelmi részvénytársaság közgyűlésén mindenkor csak a főváros tanácsának kiküldöttjének jelenlétében határozhatnak a fővárost érdeklő kérdésben, megvan tehát a garanciánk arra, hogy — már csak a főváros részvénytöbbsége miatt is — mindenkor a főváros akarata fog érvényesülni. A Vásárpénztár majdnem teljesen községi üzem, hiszen részvényeinek 78 százaléka a főváros tulajdonában van. Mint ilyen, valóban egyike a legkitűnőbben működőknek, úgy hogy vezetését és működését valóban példának lehet odaállítani. S ebben nemcsak Melly Béla elnöknek, a vállalat egyik megalapítójának van nagy része, hanem Demkó Dezső vezérigazgatónak is, akinek méltán fejezte ki a főváros elismerését Bárczy István dr. polgármester. — -|ТГТ-—I— I~H iiTí r • ni |-|»jnnrr» III II im im A költözködés nehézségei. Esztendők óta törik a fejüket az emberek, hogy miképen lehetne kényelmesebbé, gyorsabbá és rendezettebbé tenni az évnegye- des költözködéseket, de senki sem eszel ki valamilyen olyanféle tervet, amely a háziuraknak és a lakóknak egyformán megfelelő volna. A főhiba a költözködésre megszabott napok rendjében rejlik. A hónap első napjai erre a célra nem alkalmasak. Talán meg lehetne oldani a kérdést úgy, hogy a költözködési idő minden évnegyedes hónap 5—10-éig terjedő idejére esnék. Ezzel kapcsolatosan országosan rendezni kellene a háziurak és a lakók jogait és kötelezettségeit, a fuvarozás díjtételeit és mindazokat a kérdéseket, amelyek nagyjában ma is szabályozva vannak, de annyiféle szabályrendeletben és olyan körmönfontan, hogy néha maga a hatóság sem tud eligazodni rajtuk. Ha ezt a kérdést közmegelégedésre megoldanának, nagy gondtól szabadulna meg a polgárság, de a városi tanács is, amely elé minduntalan uj és üj feladatokat ró ma a költözködésnek ama ideális rendetlensége, amelynek útvesztőjében szabadon garázdálkodik a háziúr, a házmester, a butorszállitó s néha a fuvarozó-vállalat kocsisai is. Külföldön nem lehetne soha az ilyen kérdés olyan probléma, amilyenné nálunk fajult. Kiadja a FÜGGETLEN BUDAPEST lapkiadótársaság Felelős kiadó: B. Virágh Géza. ffuDCÁBJ/l p kötvények a legelőnyö- ■ sebbek álét-, tils-, baleset, 5 szavatossági-, betöréses- ■ S Uypáselleni,üveg-, jeg-és állat-biztosításoknál | ■ Felvilágosításokkal, prospektusokkal Йцр/- » п/ у { ■ is díjajánlattal tetvesen szolgál a JA------——A • ! Általános Biztosító R.-T. igazgatósága > jj Budapest, VII. kér., Károly-körut 3. szám. • ■ Telefon: 153-98,2-11, 2-12. Kartellen kívül ■ ésm tártatág hépmitelő§ég*i Részvénytőke 6.000,000 korona. ® ea ortaág t—inden régstébátn. Összes biztosítékok 22 millió korona^ Salgótarijáni-, petrozsényi-, annavölgyi-, szászvári-, nagymányoki-, karwini-, ostraui és porosz f \ szenet; szászvári-, ostraui és karwini kovácsszenet; pirszéngyári és légszeszgyári pirszenet ipari gazdasági és háztartási célokra, minden vasútiSalamon Jakab és hajóállomásra, Budapesten fuvarokban és szákokban is szállít: szénnapykereskedés Budapest, У-, Erzsébet tér 19. Telefonszámok: 73—96, 73-97, 73—98, 73-99, 156-56, 172 26. K0VÄLD FEST, TISZTIT! I ■ w ■ I 1HW Я S'/ftlíPSlfVivíí rn« inillllpn »•««'ZÁbfiTl KÁnviaplpípk я Gyár és főQzlet: Budapest, VII., Szövetség-utcza 35—37. Gyű jtötelepek a székesfőváros minden részében. — Képviseletek a vidék legtöbb városában. Telefon 58—45 128—13.
